A vajban, majd cukros darált dióban megforgatott és egymásra halmozott, megsütött kelt tészta világbajnok finomság, akár baracklevárral, akár vaníliaszósszal kínáljuk. Vagy borsodóval! Szerintünk így a legfinomabb!

Elkészítésétől sokan tartanak, még azok is, akik bátran nekiállnak a kelt tésztának. Valahogy túl macerásnak gondoljuk, pedig nem feltétlenül az! Mi is hosszadalmasan készítettük otthon, nyújtottuk, szaggattuk, mártottuk, forgattuk a cukros dióba a korongokat. Elza, a Kuktanoda Főzőiskola háziasszonya viszont úgy csinálta, ahogy a név is jelzi: galuskaként szaggatta, kanállal, semmi nyújtás… Zseniális megoldás, a végeredmény pedig mutatós és isteni!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 46 dkg liszt
• 2 evőkanál cukor
• 4 dkg vaj
• 3 dkg élesztő
• 1 nagyobb csipet só
• 2 tojás
• 1,8 dl tej
• 1 citrom reszelt héja

A borsodóhoz:

• 3,5 dl tej
• 1,5 dl fehérbor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 3 db tojássárga
• 3,5 dkg cukor
• 3 dkg liszt

A szóráshoz, kenéshez:

• 10 dkg darált dió
• 10 dkg kristálycukor
• olvasztott vaj

Elkészítés: A tésztához a tejet felmelegítjük, majd belekeverjük a cukrot és az élesztőt.

A liszthez adjuk a felfutott élesztőt, az olvasztott vajat, a tojást és a reszelt citromhéjat, csipet sót, és tésztává összedolgozzuk.

Teljesen sima tésztát gyúrunk, liszttel meghintjük, majd 30 percig letakarva pihentetjük.

Míg kel a tésztánk, vékonyan kivajazunk és kilisztezünk egy 26 cm átmérőjű tortaformát. Összekeverjük egy tálban a szóráshoz előkészített darált diót a kristálycukorral.

Ha megkelt a tésztánk, olvasztott vajba mártott kanállal galuskákat szaggatunk belőle, majd a cukrozott dióba forgatjuk, végül a kivajazott formába tesszük.

Ha megtelt a forma, a maradék cukros dióval megszórjuk, a maradék olvasztott vajjal meglocsoljuk, és újabb 30 percen át kelesztjük.

A megkelt aranygaluskát 170 C-os előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük.

Az aranygaluskát borsodóval vagy vaníliasodóval, esetleg házi baracklekvárral tálaljuk.

Fotók: Hámori Zsófia

Szakácskönyve a régi magyar ételeknek, szép kövér asszonyoknak és férfiembereknek…

Ez a kötet igazi időutazás. A szakácsművészet története mellett számtalan régi magyar étel leírása is szerepel a könyvben, amely bemutatja a levesételeket tájegységek szerint csoportosítva, de bőséges kínálatot nyújt a különböző húsételekből, tésztákból is. Ízelítőül a tartalomból: slambuc, kolompirleves, gulásos leves, zsiványpecsenye, flekken, disznósajt, malacpörkölt, fatányéros, vértes hurka, pite, paprikás káposzta, aranygaluska, lepény, bukta, kalács, rétes.