Az emberek több ezer éve ismerik és élvezik a szőlőt. Sok fajtáját felsorolni is nehéz lenne, annyit azonban érdemes tudni, hogy a mai, borkészítéshez használt, de a csemegeszőlők őse is a ligeti szőlő volt. Az aprószemű, kicsit savanykás bogyójú ligetiből nemesítgették lelkes elődeink a latin néven Vitis viniférát, azaz a bortermő szőlőt.

Ezeknek megint sok ezer fajtája létezik, mindet fejben tartani lehetetlen, de a legfontosabb infókat azért megpróbálom összefoglalni pár mondatban.

A fehérborok fehérszőlőkből készülnek. Ez eddig nagyjából stimmel. Mert ugye nem mindig, hiszen lehet kékszőlőből is fehérbort szűrni, de a kivételekkel majd a haladóbb bejegyzésekben foglalkozunk. Ma maradunk az alapoknál: fehéret fehérből.

Forrás:

iStock

A borokat sokféle szempontból különböztethetjük meg: cukortartalom, testesség, savasság vagy akár az illatuk alapján. Ez utóbbi azért fontos, mert ez a szőlőből érkező tulajdonságok egyik legfontosabbika. Az illatos szőlők, mint a muskotályok, traminik vagy a mostanság divatos cserszegi fűszeres, Irsai Olivér virágos, friss, erőteljes illattal rendelkeznek, ami ideális esetben olyan, mint egy diszkrét parfüm, ha viszont rosszul nyúlnak hozzá, akkor akár pacsuli is lehet belőle.

Vannak visszafogottabb, de még mindig jellegzetes illattal rendelkező borok, mint mondjuk a sauvignon blanc, ami füves, bodzás, egresre emlékeztető illatokkal és zamatokkal bír.

A legvisszafogottabbak közé sorolható a juhfark vagy a furmint, amelyek sokkal inkább adják vissza a termőhely illatát és ízét, mintsem hogy gazdag, önálló aromatikával rendelkeznének.

Mindezt a szőlőben is érezhetjük, ha lehetőségünk van, szüret idején csipkedjünk meg pár különböző tőkét, és máris ott a gyakorlati tudásunk bázisa.

A kékszőlőkből alapvetően vörösbor készül. A színes bogyójú szőlők a különféle nyelvekben a pirostól a feketéig terjedő színskálán szerepelnek, nálunk a bogyó színe kék, viszont vörösbor készül belőle.

Forrás:

iStock

Magyarország alapvetően fehérboros ország, a borok hetven százaléka fehérbor lesz, sokkal több a helyinek nevezhető fajtánk is, míg fehérszőlőből ötvennél is több a hazai fajta (plusz a nemzetközi fajták végtelenje), hazai kékszőlőből húsznál is kevesebb van…

A vörösborok illata alapvetően gyümölcsös, ritkábban vannak virágos illatú, illatos vörösek, de ilyen a menoire, a purcsin vagy a feketefájú muskotály. Ezekkel azonban ritkán találkozunk.

Sokkal többször kerül elénk a hazainak mondott, közép-európai szőlőtípusokból a kékfrankos, a portugieser vagy a kadarka, amelyek közül az első tud vagy szokott igazán nagyboros lenni, de mindháromból kiváló, ivós vörös készíthető, ami úgy tartalmas, hogy közben nem csak egy pohárral csúszik le könnyedén.

A nemzetközi fajtákat már mindenki kívülről fújja: cabernet sauvignon vagy franc, merlot, syrah, pinot noir és sorolhatnám. Ezek nálunk vastagabb, testesebb borok, amiket gyakrabban tesznek fahordóba, így a saját gyümölcsös illatukon túl a hordótól kapott fűszerességet is hordozzák.

A fentiek alapján akkor a rozé a rozészőlőből készül. Dehogy, ezt ne vegyük be senkinek, ahogy azt se, hogy a rozé a vörösbor és fehérbor keveréke.

Forrás:

iStock

A rozé kékszőlőből készül, mégpedig úgy, hogy csak kevés ideig tartják a mustot a szőlőhéjon, amiben a színanyagok vannak. A színt a héjból kioldódó színanyagok mennyiségével lehet befolyásolni.

Ha a piacon rozészőlőt kínálnak, az sokkal inkább lesz egy rózsaszínesebb árnyalatú kékszőlő, viszont abból ritkán készül bor, hiszen a csemegeszőlők nagy része frissen vagy mazsolaként kerül az asztalunkra.

Nem kell tehát minden szőlőfajtát megjegyezni, elég, ha nagy vonalakban tudjuk a típusokat, és megjegyezzük azt, amiből a nekünk tetsző bor készül. Bár a szőlő csak egy tulajdonsága a bornak, a borász tudása és a termőtáj adottságai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a borvilág igencsak sokszínű. De a bortípusokról majd legközelebb!

Forrás:

iStock

A remek könyv a 22 magyar borvidéket mutatja be, kitérve azok történetére, talajára, klímájára és leggyakoribb szőlőfajtáira. Az egyes borvidékeken belül megismerkedhetünk a jelentősebb pincészetekkel, az egész ország területéről összesen 145-tel, valamint a különböző borászok borkészítési „filozófiájával”, szakmai hitvallásával. Minden borászatnál szerepel az elérhetőség, a borkóstolási, vásárlási és az esetleges szálláslehetőség. S hogy a kép még teljesebb legyen, a bemutatott pincészetek további 211 borászatot ajánlanak, címmel, telefonszámmal és internetes elérhetőséggel.