Az olasz tésztaételek gyakran életmentőek, ha gyors ebédről, vacsoráról van szó. Egyszerű, kiadós recept következik, amihez minden megtalálható a spájzban, ráadásul el sem lehet rontani.
Jó, el lehet, mindent el lehet, de sokkal nehezebb manőver lenne ezt elszúrni, mint egy másodfokú matekegyenletet. Na, de egy szó(sz) mint száz, lássuk a medvét! (Nem, nem medvét kell főzni!)
Mielőtt magára a mennyei mannára, vagyis a receptre térnék, jöjjön egy kis kulturális kitekintés, ha már olasz receptről lesz szó. Az olaszok imádnak főzni és enni. Náluk a Föld nem a Nap körül, hanem a főzés körül forog. Ebből a szempontból nem alkalmazkodtak a XXI. század rohanó életviteléhez, az 5 perces ebédszünetekhez és a sonkás-sajtos szendvics-vacsorák világához. Náluk egy étkezés szőröstül-bőröstül (nehogy szó szerint vegyétek!) 2-3 óráig tart. Napközben, törvényileg szabályozott módon 2 órás ebédszünetük van!!! Tudnak élni, mi? Egy igazi, békebeli bolognai szószt is reggeltől estig főznek. Hát kinek van erre ideje, kérem? Nálunk az iskola menzáján dolgozóknak biztosan nem volt.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen gyors olasz receptet ajánlgatok én, ha az olaszok többször ennyi ideig szoktak a konyhában sertepertélni. Erre két válasz lehetséges. Egyrészt néha nekik sincs kedvük főzni (ez a ritkábbik, már-már valószerűtlen forgatókönyv), a másik, amit személyes tapasztalataimmal is alá tudok támasztani, hogy ezt az ételt előételként szokták tálalni (de persze sohasem kitálalni), és csak ezután következik a kajaorgia.
Jöjjön a recept!
Remélem, már kellőképpen felcsigáztam mindenkit, hogy mi is ez az egyszerű, kiadós, elronthatatlan és isteni étel, amit vétek lenne kihagyni. Ez a spaghetti svuotadispensa, lefordítva spájzkiürítő spagetti, amit családi berkekben egyszerűen csak „halas spaginak” szoktunk hívni. Spájzkiürítő, mert olyan hozzávalókat tartalmaz, amik egy olasz háztartásban olyan természetesek, mint hogy van ágy, asztal vagy szekrény a lakásban. Az igazat megvallva nálunk nem biztos, hogy mindig minden van hozzá a spájzban, de az extrák – szardella, kapribogyó – nélkül is finom.
Szóval szükségünk lesz egy kis lilahagymára és fokhagymára, amit olívaolajon megpirítunk. Ebbe mehet még chilipaprika is ízlés szerint, ha szeretitek a csípőset. Most jön a trükkösebb rész: egy kis felaprított szardella és konzerv tonhal kerüljön bele (ezek adják a halas részt), majd felkockázott friss vagy konzerv egész paradicsom a levével együtt. Ezt egy kis kapribogyóval érdemes megtoldani, ízlés szerint sózni – vigyázat, a szardella és a kapri is sós –, borsozni, és egy kis bazsalikom, oregánó sem rontja el. Ezután pedig, ja, nincs ezután, ennyi meg egy bambi. Pár perc, és kész is van. Ugye, hogy nem vészes?
Jó tanácsok, tippek, trükkök – ahogy szeretnétek 🙂
Mindenekelőtt érdemes már a szósz elkészítése előtt feltenni a tészta főzővizét, hiszen így pont egyszerre készül majd el a szósszal, vagyis max. 20 perc alatt mindennel együtt.
További jó tanács a hozzám hasonló kezdőknek: érdemes megvárni, míg tényleg forr a víz, és ne próbáljunk meg időt nyerni, mondván, hogy a buborékok már elkezdtek feljönni a lábos aljáról. A tésztát nem tudjátok átverni!
És még valami, evidens, de gyakran elfelejtjük: aki a chilipaprika használata mellett dönt, ne nyúlkáljon a szeméhez, mert úgy fog égni, mint még soha semmi. Nem túlzok, mint még soha semmi.
Titok tőlem, amit egy olasznak sose mondjatok el
Van még egy titkos összetevője ennek a receptnek, amitől szerintem igazán ellenállhatatlanná válik. Ez pedig a reszelt sajt, nálunk Grana Padano, amiből tengernyit szoktam a „halas spagira” szórni. De ezt egy igazi olasznak ne mondjátok el, mert szegény a világból is kifutna, ugyanis az „ősi szabályok” szerint halas szószra tilos sajtot tenni. És ezt mindennél komolyabban is (v)eszik.
Palacsinta @csokibolondoknak
Gyors
Olcsó
Főzés nélül
Maradékból
