Nagyon egyszerű és kiadós fogás a smarni, amit daramorzsának is neveznek, mégis legelterjedtebb elnevezése a császármorzsa. Nem véletlenül, hiszen több legenda szerint Ferenc József állítólagos kedvence volt.
Az mindenesetre biztos, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia egyik széles körben kedvelt étele a Kaiserschmarrn, amit a mese szerint egy vadászat alkalmával kóstolt a császár, amikor is eltévedt az erdőben, majd az erdészházhoz érve bekopogott. Az erdészné annyira meglepődőtt, hogy zavarában elkezdte kevergetni a palacsintát a serpenyőben. Így született a recept, ami viszont annyira ízlett Ferenc Józsefnek, hogy ezután így készíttette az udvarában is.
Sokféle változata létezik a császármorzsának: vannak, akik csak darával, mások csak liszttel készítik, a leggyakrabban azonban a kettő keverékével készül. Gyakorlatilag egy sűrű palacsintatészta, amit ízlés szerint darabosabbra vagy egészen morzsásra sütünk serpenyőben.
Mi most az általunk legjobbnak tartott változatot mutatjuk, részletesen, fázisfotókkal.
Császármorzsa
Hozzávalók:
A sütéshez:
A tálaláshoz:
Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgákat a cukorral és a vanília-kivonattal robotgéppel habosra, krémesre keverjük, hozzáadjuk a tejet, majd a lisztet és a búzadarát, alaposan elkeverjük. A keveréket 20 percet hagyjuk állni, hogy a búzadara megszívhassa magát.
Ezután a tojások fehérjét egy csipet sóval habbá verjük, majd a habot hozzákeverjük a masszához.
A vajat felolvasztjuk egy serpenyőben, beleöntjük a masszát. Egy fakanállal folyamatosan kevergetjük, míg szét nem esik morzsáira – közepes lángon dolgozzunk, és legyünk türelmesek, kb. 20–30 perc, míg egy nagyobb adag átsül.
A császármorzsát frissen, forrón, porcukorral megszórva, vagy ízlés szerint lekvárral, gyümölcsszörppel kínáljuk.