Nem hinném, hogy létezik olyan sós étel, amit én ne borsoznék meg. Egyszerűen hiányzik a csípős, kesernyés aromája, és majdnem akármennyit meg tudok enni belőle. Anyukám mondogatja is mindig, hogy ne borsozz, kislányom, nem egészséges, egyél inkább oregánót. De könyörgöm! Hogy pótolhatná az oregánó a borsot?
Anyukám egyébként téved, a bors igenis egészséges. Tény, hogy a gyomorfekélyre hajlamosaknak nem javallott, de ezen túl számtalan jótékony hatása van.
– Segít a fogyásban! Gyorsítja az anyagcserét, oldja a zsírsejteket.
– Kiirtja az emésztőrendszerben elsokasodott baktériumokat, fertőtlenít.
– Kiváló székrekedés és puffadás ellen!
– Náthásoknak is áldás, mert erős illatanyagai kitisztítják az eldugult orrot.
– Még a szívnek, az érrendszernek és a májnak is hasznára van.
– Méregtelenítő hatású, mivel serkenti az izzadást és kihajtja a felesleges vizet
Jó, de melyik borsot együk?
Szégyellem, de sokáig azt hittem, hogy a különböző színű borsok különböző fajtájú cserjékről származnak. Hát nem! A fekete, zöld vagy fehér bors ugyanaz a bors, csak épp abban különböznek, hogy melyik érettségi fázisban szüretelik le, és hogy azután hogyan kezelik. A piros más tészta, ez rózsabors, de arról majd máskor…
Hogy melyik ételhez milyen színű illik? Ízlés kérdése, de azt mondják, minél világosabb színű egy étel, annál világosabb bors illik hozzá. Így aztán a marhahúshoz a fekete, a halakhoz a fehér bors való. De ezt azért nem kell olyan komolyan venni. Elég annyit megjegyezni, hogy a fekete bors a legerősebb aromájú.
A fekete borsot még „zöld korában”, vagyis éretlenül szedik le, aztán sokáig szárítják. Ekkor feketedik meg és válik ráncossá.
A zöld bors attól különbözik a feketétől, hogy mielőtt megaszalódna, megfőzik vagy áztatják, így nem tud megfeketedni.
A fehér bors eredendően vörös, vagyis szép és érett. Ezután napokig áztatják, hogy könnyen leváljon a magról a vörös hús.
(Bocsánat, de minderről eszembe jutott egy vicc.
Székely gyerek kérdezi az apját a szilvafa alatt:
– Édesapám! Hát ez meg milyen szilva?
– Vörös szilva, fiam.
– Oszt akkor miért kék?
– Mert zöld.
Hát, a borssal is valahogy így van ez.)
Nem szabad ugyanakkor bedőlni a különféle borselnevezéseknek, például a Cayenne-borsnak, ami nem bors, hanem csili, és amiről az oldalon még sok szépet olvashatunk. Vagy a rózsaborsnak, szegfűborsnak sem, mert ezek csak küllemükben hasonlítanak, de nem azonosak az igazi borssal. A hosszú bors ugyanakkor tényleg valódi bors, nevét az aprócska farka miatt kapta. Íze kiváló, talán ez a legcsípősebb fajta.
Hogyan használjuk a borsot?
– Az őrölt borsot csak a főzés végén tegyük az ételbe, mert a hosszú hőkezelés során elvész az aromája.
– Az egész bors mehet a levesbe vagy a kocsonyába már a legelején, mert lesz ideje kifőni. (Tálalás előtt szűrjük le, mert nem szerencsés ráharapni.)
– Tárolása egészben, hűvös, légmentes, száraz helyen ajánlott, így bármeddig eláll.
– Ne nagyon használjunk előre megőrölt borsot, inkább vásároljunk egy borsőrlőt, és mindig csak annyit daráljunk le, amennyire épp szükség van, egészen más, sokkal aromásabb!
Palacsinta @csokibolondoknak
Gyors
Olcsó
Főzés nélül
Maradékból
