Egy igazi férfias recept, ami garantáltan felmelegít belülről. Marharagu őszi mártással, pikáns fűszerezéssel – egyszerűen mennyei!
Ismeritek a ‘signature dish‘ kifejezést? Eredetileg arra a fogásra mondták ezt, aminek ízlelésekor akár vakon is fel lehetett ismerni egy bizonyos szakács jellegzetes művét (sajnos nem tudom, hogy magyarul mi erre a szakkifejezés). Mostanában egyre több helyen olvastam angol nyelvű blogokon, hogy a ‘signature dish’ már nemcsak a hivatásos séfek kiváltsága, hanem a bloggerek és más „mezei konyhatündérek” is jogot formáltak arra, hogy így nevezzék azt a fogást, amire a legbüszkébbek. Én még egy recept felé sem köteleződtem el ilyen szempontból, a barátom, Péter viszont igen, úgyhogy arra gondoltam, hogy ma megmutatom nektek az ő kedvenc receptjét: a vörösboros marharagu őszi változatát. Bizony, ő is tud főzni – nem is akárhogy –, ez a fogás pedig joggal sorolható be a ‘signature dish’ kategóriába.
Egy igazi férfias fogás
Pár éve eszünkbe jutott, hogy megpróbáljuk a burgundi marhát otthon elkészíteni, de az eredeti recept láttán Péter úgy döntött, hogy erre most nincs idő, úgyhogy kreál inkább egy saját verziót. A marha „kezelését” végül rá is hagytam, én csak a zöldségekért lobbiztam – minél több, annál jobb alapon. Végül elkészült a mű, ami mindkettőnknek ízlett, rövidebb idő alatt megvan, mint az eredeti, de zamatosságban és ízben abszolút nem szenved hiányt. Azóta változott már egy kicsit az elkészítés módja és a hozzávalók listája is, most az őszi verziót osztom meg veletek – Péter ajánlásával.
Vöröshús, fűszeres bor és testes zamatú mártás – az én fejemben ez valamiért azonnal a „férfias étel” címszóért kiált, habár eddig nemcsak a férfikóstolóit vette le a lábáról ez az őszi vörösboros marharagu. Köretként nagyon jól passzol hozzá a barna és vörös rizs (akár keverve is, ezt látjátok a képen), de a bátrabbak feltálalhatják hajdinával, aminek enyhén mogyorós íze remekül harmonizál a raguval. Mivel ez egy igazi ünnepi fogás, jár hozzá egy pohár száraz vörösbor, ami az emésztést is segíti.
Ez a vörösboros marharagu (köret nélkül) összesen 57 gramm szénhidrátot tartalmaz, ebből 20 gramm gyors felszívódású. A leírt recept 2 hatalmas (vagy 3 kisebb) adagot tesz ki, tehát 2 nagy adaggal számolva egy főre 28,5 gramm CH jut. A recept természetesen glutén-, tej-, tojás-, kukorica- és cukormentes. Először azt akartam írni, hogy „mint ahogy a raguk általában”, de eszembe jutott, hogy a gluténmentesség gyakran nem teljesül a menzákon és éttermekben, ha raguról van szó.
Vörösboros marharagu
A hosszú pácolás miatt ez nem egy gyorsan elkészíthető étel, de pont ennek köszönhetően lesz annyira zamatos és markáns a végeredmény. Természetesen szükség esetén ki is hagyható ez a lépés, de ha időd engedi, mindenképp próbáld ki ezt a hosszabb verziót is.
Hozzávalók:
Elkészítés: Főzés előtti este előkészítjük a húst. 1 x 1 centiméteres darabokra vágjuk, majd egy zárható tetejű, nagyobb edénybe tesszük. Hozzáadjuk a paradicsompürét, az olajat, a mustárt, a bort, az apróra vágott hagymát, a gombát, sót, borsot és a fűszereket. Hűtőbe tesszük, és legalább 12 órát állni hagyjuk.
A pácolási idő elteltével kivesszük a húst, egy lábasban olajat melegítünk, majd beleöntjük a húsos keveréket. Hozzáadjuk a vizet és a lekvárt, és lassú tűzön, időnként megkeverve főzni kezdjük.
Közben megtisztítjuk és apróra vágjuk a céklát és a répát. Fél óra elteltével hozzáadjuk a zöldségeket, majd továbbra is alacsony hőfokon tartva tovább főzzük. Ha itt tartunk, akkor már a köret készítését is el lehet kezdeni.
Negyed óra múlva megkóstolhatjuk, hogy elég fűszeres-e, igény szerint adhatunk hozzá vizet, vagy ha túl soknak találjuk a szaftját, a fedő eltávolítása után elforralhatunk belőle némi folyadékot.
Ha a hús már elég puhára főtt, levesszük a tűzről, és melegen tálaljuk.
Palacsinta @csokibolondoknak
Gyors
Olcsó
Főzés nélül
Maradékból
