A menütervezés elsőre furának tűnhet, valójában azonban egy nagyon praktikus módszer arra, hogy időt és pénzt spóroljunk, egészségesebben étkezzünk, kevesebbet pazaroljunk, ne vegyünk meg felesleges dolgokat és kevesebbet bosszankodjunk. Mindezt hogyan? Egy okos táblázattal és egy kis tudatossággal!
Mindenkivel előfordult már, hogy hirtelen nincs semmi vacsoraötlete, vagy épp üres a hűtő, és a méregdrága kisboltban kell pótolni a hiányzó alapanyagokat, vagy annyira farkaséhes a csapat, hogy a nem túl pénztárcakímélő ételrendelés tűnik a legjobb megoldásnak. Az is ismerős, amikor a hirtelen impulzusból megvásárolt étel addig kallódik a hűtőben vagy a kamrapolcon, amíg végül elveszíti csábító jellegét, és a kukában landol.
Ezek ellen mind tökéletes megoldás a heti menütervező, amit mindenki saját igénye és ízlése szerint szabhat magára vagy a családjára. Egy kis rendszert és tudatosságot visz a mindennapokba, elképesztően megkönnyíti a hétköznapok rutinját.
Első lépésben érdemes felírni azokat az ételeket, amelyeket kedvelünk és gyakran fogyasztunk. Jöhet ide minden, amit mi magunk szoktunk főzni, és legyen köztük néhány olyan is, ami nagyobb adagban megfőzve akár 2-3 napig is kitart, így lesznek olyan napok is, amikor főzni sem kell. Ilyen például a bableves vagy a gulyás, egy nagyobb darab egyben sült hús is, amit egyik nap főzelékkel, másik nap salátával tudunk tálalni, harmadnapra pedig felaprítva és összepirítva egy gyors gyros-vacsorának tudunk prezentálni, de akár egy nagyobb adag pörkölt is, amit egyik nap főzelékkel tálalhatunk, másnap pedig székelykáposzta vagy rizses hús készülhet belőle. A lista folyamatosan bővíthető!
Második lépésben egy táblázatban összeállítható a heti menü: lehet alaposabban, a reggelit és az uzsonnát, tízórait is belevéve, mert a bevásárlólistánál ennek is szerepe lesz egyrészt, másrészt így kiegyensúlyozottabban és egészségesebben tudunk majd táplálkozni, nem elbliccelve például a reggelit.
A menütervezés elején hasznos lehet, ha például kijelölünk tésztás, főzelékes vagy salátás fix napokat, vagy olyan napokra időzítjük az időigényesebb rakott ételeket, amikor több időnk van, és úgy tervezzük, hogy a másnapi rohanós napon ne kelljen főzni.
Az első menüterv a legnehezebb, a továbbiakban csak ezt-azt kell módosítani vagy frissíteni, variálni az alapanyagokat a főzelékeknél vagy rakottasoknál, de a rendszer maga már meglesz.
A harmadik lépés a bevásárlólista. Ez első alkalommal macerásnak tűnhet, de nagyon sok időt és pénzt spórolunk meg vele, mert hetente csak egyszer kell elmenni vásárolni, és célirányosan csak azt vesszük meg, amire szükségünk lesz. A listát érdemes péntek este vagy szombat reggel megírni, és reggeli után gyorsan letudni a shoppingolást.
Apróságnak tűnhet, de fontos, hogy ne éhesen menjünk vásárolni, mert sokkal több dolog kerülhet így a bevásárlókocsiba. Hasznos és hatékony az is, ha termékcsoportonként írjuk fel, mit hol szoktunk vásárolni, így biztos nem marad ki semmi, és nem kell több körrel beszerezni az alapanyagokat. Ha például van kedvenc hentesünk vagy szeretünk piacra járni, akkor a húsféléket, a zöldségeket vagy gyümölcsöket érdemes külön csoportba venni.
Nagyon fontos, hogy kezeljük rugalmasan a listát – magunknak csináljuk, és a célja, hogy könnyebbé tegye a hétköznapokat. Ha például rakott karfiolt terveztünk, de a karfiol drága, a kelkáposzta viszont gyönyörű és akciós, akkor nyugodtan módosítsunk. A tapasztalatokat érdemes hetente átgondolni, és legalább 4 hétig tesztelni az új rendszert, hogy lássuk, mennyit is nyertünk időben, pénzben és kreativitásban.