Nagy emberekhez, híres művészekhez gyakran kötődnek ételek, vagy azért, mert tiszteletükre készültek, vagy azért, mert ők remekelték. Ez utóbbi a ritkább, de Giuseppe Verdi legendás arról, mennyire imádta a gasztronómiát. Nemcsak a pocakját, hanem maga is szívesen főzött.
A nagy zeneszerzőnek nem véletlen ez a kötődése, hiszen apja és nagyapja is vendéglős volt, így a konyhában nőtt fel, és ha nem annyira kirívóan tehetséges a zenében, akkor valószínűleg vitte volna tovább a családi bizniszt, nagy örömmel, ugyanis a kortársak beszámolója szerint imádott enni és főzni. Persze nem mindig ő főzött, ennél elfoglaltabb volt, de a dúsgazdaggá vált zeneszerző a szakácsának is kiemelt figyelmet szentelt. Bizonyság erre egy barátjának írt leveléből ez a gondolat: „…ha felveszel valakit erre a posztra, ajánlom, hogy foglalkozz vele nagyon komolyan, mert mégiscsak a mindennap elfogyasztott táplálékunkról van szó. Költészet, idealizmus mind rendben van, de evés nélkül azért nem létezhetünk.”
A legismertebb fennmaradt receptje egy rizses tavaszi finomság, ami csak risotto Giuseppe Verdi néven ismert Olaszországban – és szerte a világban. Nem bonyolult, nagyon finom, mindenképpen érdemes kipróbálni: krémes rizottó spárgával és gombával, és állítólag különleges alkalmakkor pármai sonka és némi finomra szeletelt szarvasgomba is került bele…
Giuseppe Verdi spárgás rizottója
Hozzávalók:
Elkészítés: A spárga sípjait 5-6 centis hosszúságban levágjuk. A sípokat enyhén sós, cukros és citromos vízben 4-5 perc alatt megpároljuk, majd szűrőkanállal kivesszük, félretesszük. (A szárát megtisztítjuk, és levest készítünk belőle a főzőlével, pl. ezzel a recepttel.)
A hagymát megpucoljuk és finomra felaprítjuk. 2 evőkanál vajat egy nagyobb edényben felolvasztunk, és megdinszteljük benne a hagymát. Ezután beleszórjuk a rizst (szárazon, azaz ne mossuk meg előtte), átforgatjuk a vajon, majd felöntjük a fehérborral. Felforraljuk, és merőkanalanként öntögetünk hozzá az alapléből. Ez a rizottókészítés titka: a folytonos folyadékadagolás, folyamatos keverés, mindezt kis lángon, és fontos, hogy az alaplé is meleg legyen.
Ha már majdnem jó a rizs, hozzáadjuk a negyedekre vágott vagy szeletelt gombát. Addig folytatjuk a kevergetést, amíg a rizottónk krémes nem lesz a gomba kifővő levétől. Ekkor hozzáadjuk a maradék 2 kanál vajat és a reszelt parmezánt. Kóstoljuk, majd szükség szerint sózzuk, borsozzuk.
A rizottót rögtön, frissen tányérokba szedjük, és a tetejére rakjuk a spárgasípokat. Ízlés szerint a tetejére még reszelhetünk parmezánt.