Magában, szendvics vagy hús mellé, ízletes dresszinggel vagy épp csak ízesítve – mindegy, csak legyen ott a tányérunkon. Alacsony energiatartalma és telítettségérzetet keltő hatásának köszönhetően sokan csak akkor nyúlnak a salátához, ha fogyni szeretnének, ám sokkal jobban járunk, ha a mindennapi táplálkozásunk részévé tesszük.
De vajon hogyan és mikor alakultak ki Magyarországon a most ismert salátafogyasztási szokások, és mennyiben tér el az ízlésünk e téren más népekétől? Összeszedtünk 10 dolgot, amit a salátázásról tudni érdemes!
1. Napi 40 dkg zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztanunk, legalábbis a WHO ajánlása szerint. Ettől az ajánlott mennyiségtől messze elmarad a hazai felnőtt lakosság átlagosan napi 15-20 dkg-os zöldségfogyasztása.
2. A saláták igen alacsony energiatartalmú, magas víztartalmú, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag élelmiszerek, így kiválóan illeszkednek a kiegyensúlyozott étrendbe. Nem véletlen, hogy a táplálkozási szakemberek javasolják inkább salátával fogyasztani a húsételeket, mint magas szénhidráttartalmú köretekkel.
3. A '90-es évek elejéig a saláta itthon gyakorlatilag egyet jelentett az ecetes-cukros lével elkészített fejes salátával és az uborkasalátával, amely választékot egyes éttermekben legfeljebb céklasaláta egészítette ki – szintés ecetes-cukros változatban.
4. A jégsalátával kezdődött a saláták hazai karrierje, mivel ez viszonylag sokáig eltartható, semleges, könnyen ízesíthető. A mára már kimondottan népszerű konyhakész, csomagolt salátakeverékeket a svájci Eisberg cég kezdte bevezetni a hazai piacra – a salátafogyasztás azóta robbanásszerűen megnőtt, az ismert és kedvelt salátafélék száma ma már tucatnyi.
5. Az előrecsomagolt salátakeverékekhez az alapanyagok az év nagy részében hazai termelőktől érkeznek, sőt, a hazai paradicsom és saláta Európa számos más országába is eljut.
6. A magyar, a cseh és a lengyel salátaízlés közel áll egymáshoz, azaz a jégsalátát, káposztaféléket preferáljuk, míg Ausztriában és Romániában az olaszosabb ízvilág, a rukkola és a madársaláta számít népszerűbbnek.
7. Az öntetek terén, ha lassan is, de szerencsére változik a magyar ízlés; nagyanyáink cukros-ecetes öntetei és a nehéz – a salátalevelek ízét elfedő – szószok (ezersziget, cézár, majonéz) mellett egyre kedveltebbek a valódi, érlelt ecetet és jó minőségű olívaolajat tartalmazó salátaöntetek.
8. A védőgázas zacskókba csomagolt és a kész salátatálakban található salátát nem szükséges megmosni fogyasztás előtt, mivel ivóvíz tisztaságú vízzel mossák át csomagolás előtt. Nem így a dobozos salátát (ez a leggyakrabban téglatest formájú doboz általában bébileveleket, vagyis rukkolát és madársalátát tartalmaz), melyeket mindenképpen mosni kell fogyasztás előtt. Fontos, hogy figyelmesen szemügyre vegyük a csomagoláson megtalálható, erre vonatkozó jelzést.
9. A védőgázas csomagolásban 7 napig állnak el a friss alapanyagokból készült saláták, természetesen tartósítószerek nélkül.
10. Egyre nyitottabbak vagyunk a különlegesebb, változatos alakú, színű és ízű salátákra, a termelők is szívesen kísérleteznek az új fajtákkal, a zsenge bébilevelekkel, korábban szinte ismeretlen madársalátával, rukkolával, rügysalátákkal.
Forrás: Salatazz.hu