Az úgynevezett szegény konyha egyik kedvelt desszertje a pastizzu, ami a héten megmaradt és megszikkadt kenyeret alakította át desszertté, édes fogás ugyanis csak vasárnap és ünnepekkor került az asztalra. Azt használták hozzá, amijük volt: tejet, tojást és cukrot, egy kis citromhéjat, a tetejére pedig egy kis vajas karamell került, később pedig egy kis vaníliával is gazdagodott ez az egyszerű, de nagyszerű desszert.

Több változata is létezik, vannak, akik búzadarát is tesznek bele vagy csak azzal készítik. Bár ma már nem tartozik a szegény vidékek közé a Franciaországhoz tartozó sziget, a pastizzu megmaradt, sőt beférkőzött a helyi bisztrók kínálatába is. Tartalmas és finom, ízlés szerint tehetünk bele mazsolát vagy más aszalt gyümölcsöt, csokidarabokat, de akár friss gyümölcsökkel is gazdagíthatjuk, bogyósokkal, vékonyra szeletelt almával, barackkal – nem fogja elrontani, és a karamell mindegyikhez illik.

Hozzávalók:

• 1 liter tej
• 4 tojás
• 3 zsemle
• 15 dkg cukor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom reszelt héja
• 1-2 marék dió vagy mandula
• A karamellhez:
• diónyi vaj
• 10 dkg cukor
• 1/2 dl víz

Elkészítés: A tejet egy lábosba öntjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, belereszeljük a citrom héját, és forrásig melegítjük. A tűztől levéve belecsípkedjük a zsemlét, és pár percig hagyjuk, hogy a zsemle megszívja magát, és a tej kicsit hűljön.

A tojásokat tálba ütjük, kézi habverővel felverjük, majd a tejes keverékbe forgatjuk.

Kivajazott sütőtálba vagy piteformába öntjük, megszórjuk a darbosra vágott dióval vagy mandulával, a tálat egy tepsibe tesszük, a tepsibe pedig 2 ujjnyi vizet öntünk.

180 fokos sütőbe toljuk, és 30-35 percig sütjük, majd hagyjuk langyosra hűlni.

A karamellhez a vajat, a cukrot és a vizet egy forralóba öntjük, és gyenge tűzön, folyamatos keverés mellett aranybarnára karamellizáljuk a cukrot.

A langyos kenyérpudingot a karamellel meglocsolva tálaljuk.