A magyar sonka sózással és füstöléssel készül. Akár egész sonkát, akár kötözött sonkát választunk, a hagyományos eljárással készültet érdemes vásárolni, és kerülni a gyorsérleléses, műfüstös, gyorspácolt fajtákat. Nem is olyan finomak, megoszlanak a vélemények a használt műfüst és pác egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban is, bár tény, hogy ezek jóval olcsóbbak.
A füstölt sonkát főzés előtt érdemes beáztatni, akár egy éjszakára. Hosszan fő, de akkor az igazi, ha sikerül puhára, omlósra főzni. A tojásokat is főzhetjük mellette, kellemesen füstös ízt kapnak. Kínálhatunk mellé mustárt, tormát vagy tormakrémet, kalácsot, újhagymát, zsenge hónapos retket, de készíthetünk hozzá franciasalátát, töltött tojást is.
A sonka főzőlevét ne öntsük ki, hanem tegyük hűvösre, jó lesz majd az ünnepek után egy bableveshez alaplének!
Ma már megkóstolhatjuk itthon is a különféle külföldi sonkakülönlegességeket, ezeknek is helye lehet az ünnepi asztalon. A mediterrán sonkákat például nem füstölik, mert az éghajlati adottságok miatt erre nincs szükség. A sózás után a levegőn szárítják a forró, sós, tengeri szélben – ilyen a spanyol serrano és ibériai sonka, illetve az olasz prosciutto, például a pármai sonka.
Szinte minden népnek megvan a saját specialitása: a németek a fekete-erdei sonkára, a franciák a bayonne-i sonkára, a csehek a prágaira, a horvátok pedig az isztriai prsut sonkára büszkék.
Ezeket nem kell, sőt nem is szabad megfőzni, inkább nagyon vékonyra szeletelve fogyasztani akár hideg előételként salátával, gyümölcsökkel, péksüteménnyel, akár buggyantott tojással.
A pármai sonkáról és mindenféle olasz különlegességről
Gasztronómiai útikönyv Itália rajongóinak, mert a tévéműsorokból is ismert sztárszakács bebarangolja országa varázslatos tájait, s közben csodás történeteket mesél a modenai balzsamecetről, a pármai sonkát szárító szél illatáról, a barlangokban érlelt gorgonzoláról, az ízek filozófiájáról.