Karácsonykor a közösen elköltött ünnepi vacsora a nap fénypontja, amit vannak, akik minden évben hagyományosan, ugyanúgy készítenek, de vannak, akik évről évre szeretnek egy kis csavart belevinni a megszokott menübe.
A karácsonyi menü összeállításakor általában a hagyományokra támaszkodunk, hiszen leginkább azok az ételek kerülnek az asztalra, amelyek a néphiedelem szerint egészséget, boldogságot és bőséget hoznak az eljövendő évre. Az egészséget a hagyomány szerint a magyar konyha jellegzetessége, a fokhagyma fogyasztása hozza el, így nem maradhat ki a karácsonyi ételekből sem; míg a jövő évet a méz édesíti meg. Számtalan családban ilyenkor a kis mézes csuprokat roppanós magvakkal töltik meg, így nemcsak csemegézni jó belőle, hanem tökéletes ajándék is lehet a fa alá.
A karácsonykor fogyasztott ételek többsége nagyon apró szemű, mivel a szokások szerint ezek bőséget hoznak a jövő évre az azt fogyasztóknak. Ilyen hozzávaló a mák, a bab, a lencse, a káposzta és a hal. Ennek megfelelően a karácsony egyik, talán legjellegzetesebb étele a bejgli, ami német származású kalácsfajta. Neve a beugen, azaz meghajlít szóból ered, amely a jellegzetes formájára utal. Általában mákkal vagy dióval töltjük meg, amelyek a bőséget szimbolizálják. A modernebb receptekben ugyanakkor már a bejgli számtalan verziója létezik, így az aszaltszilvástól kezdve a marcipánoson át egészen a gesztenyésig rengeteg különböző ízesítést találhatunk.
A magyar konyha egyik legtipikusabb étele a töltött káposzta, amely nem maradhat le karácsonykor sem a legtöbb család asztaláról. A káposzta ugyanis az egyik legelterjedtebb ételünk, amelyet már a középkortól kezdve mindenki fogyasztott levesben, köretként, édesen vagy savanyítva, hússal vagy anélkül. A néphiedelem szerint leveleinek köszönheti bőségvarázsló szerepét. Manapság a legtöbben rizses-húsos töltelékkel töltik meg a kis káposztás batyukat, azonban egyre többen nyúlnak vissza az ősibb és manapság ismét trendi búzatöretekhez, a bulgurhoz vagy a hajdinához. Hús helyett pedig megtölthetjük csiperkével vagy erdei gombákkal is, új ízeket csempészve ebbe a klasszikus fogásba.
A húsok tekintetében elég vegyes a kép, ahány ház annyi szokás, azonban a sertéshússal és a hallal biztosan nem lőhetünk mellé. A hal ugyanis a bőséget szimbolizálja számtalan apró pikkelyének köszönhetően. Ilyenkor általában halleves vagy halászlé készül, de gyakran sül rózsaszín lazacfilé is a sütőben. Sokan azonban mégis inkább a hazai vizekben is megtalálható halakat részesítik előnyben, így sok család konyhájában található meg a keszeg, a harcsa, a csuka vagy éppen a ponty. Azok számára, akik ebben az évben szeretnének valami új halas étellel előrukkolni, íme a klasszikus rántott ponty egy kis csavarral, a karácsonyi menük másik igen közkedvelt és már említett hozzávalójával, mákkal ötvözve.
Hozzávalók:
A körethez:
Elkészítés: A céklákat megmossuk, egyesével fóliába csomagoljuk, és a sütőben 200 fokon megsütjük. Hagyjuk kihűlni.
A gerslit háromszoros mennyiségű sós vízben puhára főzzük.
A halat megmossuk, papírtörlővel leszárítjuk, sózzuk, borsozzuk, először lisztbe, majd a felvert tojásba, végül a mákkal elkevert zsemlemorzsába forgatjuk. Bő olajat hevítünk, ügyelve arra, hogy elég forró legyen, és aranylóan barnára és ropogósra sütük a bundás halszeleteket.
A céklákat felkockázzuk, a gerslihez keverjük, a kéksajtot felolvasztjuk, és szintén a gerslihez adjuk. Apróra vágott petrezselyemmel ízesítjük.
Forrás: Vénusz.hu