Már megint egy zseniális olasz, ami levesként ismert, de olyan tartalmas és sűrű, hogy nyugodtan fogyasztható egytálételként. Ritmusos és dallamos neve alapján valamilyen különlegességnek gondolhatnánk, de valójában a vidéki, úgynevezett szegény konyha ízletes fogása.
A ribollita jelentése újraforralt, vagyis újramelegített, ami jelzi, hogy nagyobb adagban készítették, és napokig ették újramelegítve. Alapja mindig bab, amit sok olcsóbb zöldség egészít ki, kelkáposzta, káposzta, répa, zeller, a bab egy része összenyomkodva, vagyis pürésítve kerül bele, sőt szikkadt kenyérkockákkal is gazdagítják.
Toszkánában ezt a babos levest általában már előző nap elkészítik, másnap újramelegítik, és vékonyra szelt lilahagymával megszórva tálalják, fokhagymás pirítóssal. Az alapvetően húsmentes gazdag zöldségleves azért ízlés szerint gazdagítható húsfélékkel is – kerülhet bele egy kis szalonna a főzés kezdetén, vagy némi kolbász is.
Ha száraz babból főzzük, kicsit hosszadalmas, mi most egy gyorsabb, konzerv főtt babbal készülő változatot mutatunk. Bármilyen zöldséggel variálható, gazdagítható, bátran lehet vele kísérletezni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, apróra vágjuk. Egy fazékban az olívaolajat felhevítjük, megdinszteljük rajta a hagymát és a póréhagymát, majd hozzáadjuk a többi zöldséget és a finomra vágott fokhagymát, 4-5 percig együtt pároljuk, majd a paradicsomot és a kakukkfüvet is hozzáadjuk, összeforgatjuk. Felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és kb. 20 percet főzzük közepes lángon.
Közben a babot leszűrjük, 1/3 részét botmixerrel pépesítjük, majd a leveshez adjuk a pürét és az egész babot is, és forrástól takarékon még 10 percet főzzük.
A szikkadt kenyeret felkockázzuk, ízlés szerint tányérba teszünk belőle, rámerjük a levest. Klasszikusan karikára vágott lilahagymával tálalják. Másnap még finomabb, amikor az ízek már jól összeértek.