Szicíliából származik a piros pesto, és az egyik legegyszerűbb és legfinomabb szósz, ami villámgyorsan elkészíthető főzés nélkül, és egy csapásra napfényes nyárt idéz. Pikáns, aromás, és nemcsak tésztaszószként érdemes kipróbálni.
A legismertebb pesto az úgynevezett zöld, genovai pesto, ami bazsalikommal, fenyőmaggal, parmezánnal és fokhagymával készül, de sokféle változata létezik, és régióról régióra más alapanyagokkal készítik ezt a csodásan egyszerű és nagyon változatosan használható mártást. A napfényes Szicíliában a fűszeres szósz piros, fő alapanyaga a paradicsom és mandula, valamint a helyi csili, a peperoncino, ami kellemesen pikánssá, de nem kibírhatatlanul csípőssé teszi. Természetesen a bazsalikom, a parmezán és az olívaolaj nem maradhat el belőle, és gyakran krémesítik egy kis ricottával is.
Klasszikusan a fűszeres szószt mozsárban törték krémesre, maga a pesto szó is a pestare – törni, zúzni – igéből származik, de egy késes robotgéppel ma már pillanatok alatt összemixelhetjük az alapanyagokat, hogy aztán tésztával összeforgatva villámfogásként tálalhassuk, de emellett néhány kanálnyit kikeverhetünk belőle krémsajttal szendvicskrémnek, tejföllel mártogatósnak, ízesíthetünk vele göngyölt vagy töltött hússzeleteket, de akár krémleves tetejére is tehetünk egy-egy kanálnyit belőle – nem fogja elrontani. 😉
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához feltesszük a főzővizet, sózzuk, majd ha forr, beletesszük a tésztát, és a csomagoláson feltüntetett idő alatt megfőzzük, majd leszűrjük.
Közben a paradicsomokat felkockázzuk, az aszalt paradicsomokat felaprítjuk, a fokhagymákat meghámozzuk, és az összes többi alapanyaggal késes robotgépbe tesszük, és krémesre összeturmixoljuk. Összeforgatjuk a leszűrt tésztával, és azonnal tálaljuk – ízlés szerint plusz parmezánt és csilit kínálhatunk hozzá.