Az egész ott kezdődött, hogy pár napja vettem a piacon egy „zsák” spenótot, ami felhasználásra várt a hűtőszekrényben. A feleségem tegnap a szememre vetette, hogy minek veszek spenótot, ha nem esszük meg!? ...felhasználtam! ;)

Nagyon szeretem a kapor ízét és illatát, így aztán amibe csak lehet, vagyis amihez illik ez az ízvilág, bele is teszem. Főleg nyár elején, amikor még ilyen friss, zsenge – ráadásul a kertben most gyönyörűen gyarapszik.

Ezt az egyszerű és gyorsan elkészíthető fogást a harmincperces receptek csoportjába sorolnám, így a munkából hazaérve pikk-pakk összedobhatjuk. A saláta is percek alatt elkészül, és a mozzarellának sem kell sok idő ahhoz, hogy a panír ropogósra süljön. Ha kicsit előrelátóak vagyunk, a sajtot korábban be is panírozhatjuk, majd a fagyasztóban tárolhatjuk sütésig, így bármikor gyors segítség lehet a sietős napokon.

Egy nemrég megtalált, i. e. 1500-ból származó egyiptomi papirusztekercsen száz meg száz gyógynövény neve szerepel, olyanoké, melyeket ma is ismerünk és használunk, akár fűszerként is. Ám a gyógynövényekkel történő gyógyítást kiszorították a gyógyszergyárak, melyek – nem titok – szép hasznot húznak abból, hogy javarészt szintetikus anyagokkal orvosolnak bennünket. A mai kor ismét felfedezte a gyógynövények jelentőségét, a természetgyógyászok szívesen dolgoznak velük, sőt, kutatások folynak újabb növények hatóanyagainak megismerésére. Ismertek olyan betegségek is, például az ekcéma, melyekkel szemben a vegyi gyógyszeripar tehetetlen, miközben a gyógynövények javulást hoznak. A drogériákban és gyógynövényboltokban sokféle gyógyfű kapható, melyekből magunk is elkészíthetjük a számunkra megfelelő főzetet. A tea vagy főzet a növény virágából vagy leveles részéből készül. Egy csésze forró vízhez egy teáskanál szárított vagy két teáskanál friss növényt kell adnunk, 5-10 percre áztatnunk, majd még melegen meginni.