Vettem kacsazsírt. Mert kedvenc reggelim a kacsazsíros pirítós retekkel. Régebben magam csináltam kacsazsírt, méghozzá kacsahájból. Az hófehér volt. De ez, amit most vettem, a helyes kis műanyag dobozban, ez sárga. Nem mondom, hogy bajom lenne a sárgával. A sárga szép szín, a napfényt idézi, a nyarat, meg a kutyatejet az árokparton. De mégis, mitől lett ez a kacsazsír sárga? (A helyes választ sajnos csak a végén fogom elárulni.) Addig pedig találgassunk. Naná, hogy a legtöbben arra tippelünk, hogy valami kémiai úton előállított szörnyű színezékkel babrálták meg az amúgy egyik legtermészetesebb élelmiszert. Csak hogy tetszetősebb legyen, kívánatosabb legyen, és ne csak az íze miatt vegyük, hanem mert napfényt idéz, nyarat meg kutyatejet. És akkor itt most fel is tehetjük a kérdést: mi a bánatnak kell minden élelmiszerünket kémiai úton összeadalékolni és megszínezni, mikor anélkül is megennénk, sőt. A válasz egyszerű: azért, mert sok adalékanyag nemhogy rontana, de javít is az ételek minőségén. Adalékanyag nélkül például sokkal hamarabb megszikkadna a kenyér, és dobhatnánk ki. A zsírt tartalmazó ételek megavasodnának, a tartósított gyümölcsök és zöldségek túl hamar elveszítenék üde színüket és frissességüket. A konzervált gyümölcsöket és zöldségeket egyébként aszkorbinsavval, vagyis C-vitaminnal dúsítják, és köztudott, hogy ez az adalék igazán nem árthat senkinek.