Diólisztes @csokitorta @epres @krémmel – Ilcsi álma szerint
Nagyon szeretek sütni-főzni, kísérletezni a konyhában, egy éve pedig odafigyelek arra, hogy amit sütök, ne csak finom legyen, hanem egészséges is (egészségügyi okok miatt). Az egyik nagynénim biofarmján jártam pünkösdkor, aki kóstolót adott nekünk a saját biodiójából készült olajából, és megmutatta a sajtolás végtermékeként megkapott száraz, henger alakú diórudakat. Megkóstoltam és elkértem – gondolván, hogy én ebből piskótát fogok készíteni. Édesanyám aprítója majdnem belerokkant a benne található csonthéjmaradványok miatt. Az aprításból nyert „lisztet” átszitáltam. Elhatároztam, hogy a diólisztes piskótához mascarponés eperkrémet fogok készíteni, és ha már mascarpone, ahhoz reszelt citromhéj is jár. A krém nem lett édes, a citrom íze elég domináns volt, a piskóta pedig a hagyományostól eltérően kicsit szárazabb, ezért elővettem a házi eperlekvárunkat, és a piskótára kentem. Kicsit féltem, hogy meg fog-e állni rajta a mascarponés krém, de úgy tűnik, „jó barátok” lettek, és nem túrták ki egymást.