A puha és illatos kelt tészta mindig sikert arat, különösen akkor, ha helyes kis bucikká formázva sütjük meg őket. Most sósan, fűszeresen, töltve készült, fantasztikusan finom, bekuckózós napokra vagy baráti beszélgetésekhez, borozáshoz, vendégvárónak is ideális.

Vendégeket várni jó, de az is klassz, ha csak váratlanul betoppannak, feltéve, ha van egy-két tippünk, milyen gyors, praktikus és finom falatokat dobhatunk össze percek alatt. A mi tapasztalataink szerint a mártogatós az a zseniális találmány, ami pofonegyszerű, nagyon jól variálható – és mindig osztatlan sikert arat.

A konyhában is szeretünk spórolni, de legalább nem pazarolni, és ha csak egy mód van rá, az ételekből a maximumot kihozni. Az apró trükkökön sok múlik, így most 8 hatékony praktikát mutatunk!

Ha egy ételnek sok neve van, biztosak lehetünk abban, hogy régi népi klasszikusról van szó, amit régiónként másképp hívtak. Az angyalbögyörő népszerűségéről jól árulkodik, hogy rengeteg és a mai fül számára viccesen hangzó neve van.

A cudar hideg ellen védekezhetünk réteges öltözködéssel, forró ételekkel, italokkal, de az sem mindegy, mivel fűszerezünk. Mutatjuk a legmelengetőbb fűszereket!

A rösti a svájciak krumpliétele, de nálunk is ezer változatban megtalálható. Nem véletlen: a legegyszerűbb ételek a legjobbak és a legnépszerűbbek. Svájcban határozottan s-sel mondják, röstinek, de nálunk inkább röszti. Mindegy is, ugyanarra a finom és olcsó krumplis fogásra gondolunk, amit most egy kis zöldfűszerrel és ropogós réteslappal variáltam.

Bárhonnan is nézzük, a főzelékek elég előkelő helyet foglalnak el a legtöbb ember „nemszeretem-listáján”, amihez nagyban hozzájárultak a menzai kalandozások, sok esetben pedig a szülői-nagyszülői tukmálás is. Pedig van élet a rántásban úszó, csomós, ízetlen vagy túlcukrozott főzelékeken túl! Mi most azon vagyunk, hogy visszaállítsuk a spenót jól megérdemelt renoméját egy nagyszerű recepttel.

A top 10-es lista bőven tartalmaz olyan alapanyagokat, amelyekkel – amióta az eszünket tudjuk – tisztában vagyunk, hogy mennyire egészségesek. Ilyen például a spenót, a lazac és a citrom. De hogy a csokoládé is ezen a rövid listán van – persze kis mennyiségben –, nemcsak meglepő, de óriási öröm is számunkra. 

A nagymamám, aki 93 évig élt (majd egyszer csak elaludt), és világ életében egészséges volt, minden este a következő vacsorát ette: egy bögre tej, egy kockasajt, egy szeletke barna kenyér és egy fél fej lilahagyma. Amikor gyerek voltam, engem is mindennap teletömött hagymával, hol levesnek álcázta, hol az uborkasalátát pakolta vele tele, hol meg csak úgy kirántott egyet a földből, egy amolyan zöld végű, sercegő újhagymát, hogy rágcsáljam el az igazi vajjal megkent meleg kenyér mellé. Kamaszkoromban már résen voltam, nem voltam hajlandó mindenféle hagymát megenni, még a nagyi kedvéért sem, ki tudja, hátha csókolózásra kerül a sor, de a mai napig állítom, hogy a hagyma valóban csodaszer, bármelyik fajtájára is gondolunk. Amikor Indiában voltam például, az egyik útitársam magával cipelt a bőröndjében vagy három kiló vöröshagymát, mert nem volt biztos benne, hogy ott is lehet kapni (pedig a hagyma épp Ázsiából származik), és hogy „steril-e”, amit ott árulnak. És minden áldott nap megevett egy fél hagymát. A háromhetes út alatt mindannyiunkat ledöntött a lábáról valami ázsiai bacilus, vírus vagy más nyavalya, hol gyomorfertőzés, hol csikarás, de a barátunk végig talpon maradt, állítása szerint a hagymától, mivel az kifertőtlenítette a gyomrát. Hogy mit csinált a hagyma a gyomrával, senki se tudja pontosan, de az tény, hogy nem volt könnyű a közelében maradni, mert a negyvenakárhány fokos hőségben igen erőteljes szagot árasztott, még a bőrén át is hagyma párolgott, de a lényeg, hogy ő egyedül nem lett beteg.

Egy nemrég megtalált, i. e. 1500-ból származó egyiptomi papirusztekercsen száz meg száz gyógynövény neve szerepel, olyanoké, melyeket ma is ismerünk és használunk, akár fűszerként is. Ám a gyógynövényekkel történő gyógyítást kiszorították a gyógyszergyárak, melyek – nem titok – szép hasznot húznak abból, hogy javarészt szintetikus anyagokkal orvosolnak bennünket. A mai kor ismét felfedezte a gyógynövények jelentőségét, a természetgyógyászok szívesen dolgoznak velük, sőt, kutatások folynak újabb növények hatóanyagainak megismerésére. Ismertek olyan betegségek is, például az ekcéma, melyekkel szemben a vegyi gyógyszeripar tehetetlen, miközben a gyógynövények javulást hoznak. A drogériákban és gyógynövényboltokban sokféle gyógyfű kapható, melyekből magunk is elkészíthetjük a számunkra megfelelő főzetet. A tea vagy főzet a növény virágából vagy leveles részéből készül. Egy csésze forró vízhez egy teáskanál szárított vagy két teáskanál friss növényt kell adnunk, 5-10 percre áztatnunk, majd még melegen meginni.