A szaloncukor a karácsony kötelező kelléke, és természetesen nem kell lemondanunk róla, viszont több szempontból is érdemes újragondolni a hozzá fűződő viszonyunkat. Mert ha belegondolunk abba, hogy a két kiló szaloncukor hozzávetőleg kétszáz darab, akkor egy négytagú családdal számolva, ahol mondjuk mindenki egyformán torkos, akkor ez fejenként ötven ártalmatlannak tűnő szaloncukrot jelent egy szezonban, amit többnyire nem is desszertként vagy csokiként fogyasztunk, hanem csak úgy jártunkban-keltünkben bekapunk.
A szaloncukrok minősége sem mellékes. A profik csak azt tartják szaloncukornak, ami selyempapírba és színes sztaniolba van csavarva, a műanyag vagy más csomagolásba rejtett bonbonok alacsonyabb minőségűek és olcsóbb imitációk csupán. Az biztos, hogy a szaloncukrot egy sima bonbontól vagy ízesített csokitól valóban csak a csomagolás különbözteti meg, innentől pedig jogos a kérdés: miért is ne készíthetnénk otthon házi szaloncukrot?
Ha szeretünk pepecselni, van kedvünk és időnk, akkor jó móka, akár közös program családdal, gyerekekkel, barátokkal a szaloncukor házi készítése, és egészen biztosan tudjuk majd, mi van benne, és jóval költséghatékonyabban is kijöhetünk. Nincs másra szükség, mint egy jó bonbonreceptre – mindjárt mutatunk –, selyempapírra, és ha szeretnénk színesebbre és csillogóra, akkor színes sztaniolra, ami dekorboltokban könnyűszerrel beszerezhető.
Fontos!
Mivel az alábbi receptek nem tartalmaznak tartósítót, nem állnak el olyan hosszan, mint a bolti változat!
A szaloncukorhoz ne golyóbisokká, hanem hosszúkásra formázzuk a bonbonokat!
–
–
–
–
–
Egészséges csokis-narancsos >>
–
Az Oreo keksz a tengerentúlon már régóta nagy sikereknek örvend, nálunk azonban még csak pár éve robbant be a köztudatba, és sokaknál még mindig heves vitákat vált ki. Néhányan esküsznek rá (sőt van, akinél függőséget is okoz!), mások pedig ki nem állhatják, és köszönik szépen, de inkább maradnak a régi, jól bevált Pilóta keksznél. Mi nem szeretnénk ebben a vitában állást foglalni, viszont jó hír, hogy a neve ellenére ez a bonbon mindkét kekszből elkészíthető, ha azonban az utóbbit választjuk, érdemes a legkakaósabb változatot használni.
Bár túl sok munkát nem igényel, mégis inkább különleges alkalmakhoz illő bonbonról van szó, ami akár saját készítésű ajándékként is megállja a helyét. Nagy előnye, hogy nem kell sütni, és mindössze három hozzávaló elég hozzá, de érdemes valamilyen reszelékkel megszórni, hogy mutatósabb legyen. A kekszet le kell darálni, de ha nincs erre alkalmas konyhai eszközünk, akkor sem kell megijedni: elég, ha konyharuhába tekerjük a kekszeket, és sodrófával néhányszor átmegyünk rajta.
Oreo bonbon házilag
Hozzávalók:
Elkészítés:
A kekszet ledaráljuk, majd összekeverjük a mascarponéval, kis golyókat formálunk belőle, és mélyhűtőbe tesszük minimum fél órára, de nyugodtan hagyhatjuk akár egy éjszakára is.
A fehér csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk, majd hagyjuk egy picit hűlni, de nem túlságosan, hogy jól rádermedjen a kekszre. A golyókat jó alaposan megforgatjuk benne, hogy mindenhol ellepje.
Ezután jöhet a díszítés: mandula- vagy kókuszreszelékbe forgatjuk, de az igazán hedonisták nyugodtan forgathatják csokireszelékbe is. Ha ajándékba lesz, akkor szép dobozba tesszük, és tálalásig hűtőben tartjuk.
A bonbon francia eredetű finom és különleges desszert, aminek készítésében a cukrászok bemutathatták tehetségük és felkészültségük, ügyességük egészét. Való igaz, hogy a bonbon készítése lehet nagyon összetett és bonyolult, rengeteg profi kellékkel operáló művelet, de nem muszáj beruháznunk bonbonformákra, hőmérőre, márványlapra, nem szükséges kitanulnunk a temperálást vagy a talpalást ahhoz, hogy nekifogjunk a bonbon gyártásának.
A legegyszerűbb bonbonokhoz jó minőségű csokoládéra, vajra és valamilyen ízesítőre van csupán szükségünk. Ez lehet valamilyen alkohol – rum, whiskey vagy valamilyen likőr –, de játszhatunk fűszerekkel is. Szerencsére a csokoládéhoz sokféle fűszer is nagyon jól illik, így bátran választhatunk fahéjat, vaníliát, rózsaborsot, csilit vagy kardamomot. A bonbont megtölthetjük rumba áztatott mazsolával, darabka aszalt szilvával vagy barackkal, a masszájába keverhetünk kókuszreszeléket, darált mogyorót, diót, mandulát vagy pisztáciát, de a kész bonbont bele is hempergethetjük ezekbe – a lehetőségek száma végtelen, pedig még csak a legegyszerűbb csokibonbonról beszélünk.
Legegyszerűbb csokibonbon
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét felaprítjuk, tálba tesszük a vajjal együtt, és vízgőz felett megolvasztjuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a whiskey-t és a kakaóport, elkeverjük. Ha szoba-hőmérsékletű, betesszük a hűtőbe néhány órára, hogy kissé megdermedjen, majd kisebb golyókat formázunk belőle, és meghempergetjük ízlés szerint kakaóporban, porcukorban, tortadarában vagy darált dióban, mandulában…
Aki szívesen kipróbálna ennél kicsit bonyolultabb változatokat is, annak ajánljuk:
Meggyes csokoládékrémmel töltött bonbon >>
Marcipános, fehér csokoládés szívecskék >>
Fő az egyszerűség!
Ne mondjam, hogy ez alkalommal lemondtunk az egészségesítő programról. Mert habár a szülők adják a pénzt, mégiscsak a gyerekek fognak vásárolni. A csipszek és gumimacik országában pedig az „egészséges” valami olyasmit jelent: „ehetetlen”. Ezzel a cégérrel szerintem egy vevőnk se lenne. 😀
A most készített legtöbb édességnek igazi receptje sincs, legfeljebb elkészítési „eljárása”. Mivel a lényeg nem az, hogy milyen bravúrokkal tudok minél különlegesebb és kidolgozottabb dolgokat készíteni, hanem az, hogy a gyerek mindenben részt vegyen, ezért többségükben a legegyszerűbb csokoládékat választottuk.
Ilyen az én két kedvencem is: a fehér csokoládés, aszalt szilvás és a tejcsokoládés, aszalt barackos bonbon is. Semmi egyebet nem tettünk, mint megolvasztottuk a csokoládét víz fölött, bonbonformákba öntöttük, és aszalt gyümölcsöket nyomkodtunk beléjük. (Napraforgóval, mazsolával, mandulapehellyel is remekül működik egyébként.)
A háromszínű csokoládé is meglepően finom: fehér, tej- és étcsoki egymásra rétegezve.
Rafináltabb, de nem ördöngös
Aztán vannak rafináltabbak is. Sebő meglátott egy citromoscukorka-receptet egy kimustrált angol szakácskönyvben, és rögtön beleszeretett. Persze hogy el kellett készíteni! Finom és édes, cseppet sem bonyolult, de nagyon sokáig tart, sok a macera, és kell hozzá egy hozzávaló, amit nem is tudom, hogy hívnak odahaza, úgyhogy ennek a receptjét inkább egy másik alkalomra hagyom.
A cukorkáknál sokkal gyorsabban elkészültek a trüffelkrémmel töltött bonbonok, amiknek az alapreceptjét én is a neten lestem, és nem szívesen ékeskednék más tollával. Azt azonban már elmondhatom, hogy az egyik hagyományosan, fele ét-, fele tejcsokoládéból készült kevés vaníliával ízesítve, a tetejét pedig marcipánvirágokkal díszítettük. A másik fehér csokoládés trüffel egy kanálnyi kókusszal ízesítve, csokiba mártva, kakaóban hempergetve.
Eperkrémes csokoládé
Ilyen „bonyolultabb”, de még korántsem bonyolult volt az epres fondant-krémes étcsokoládé. Ez már saját kútfőből pattant ki – még ha nem is kellett hozzá hatalmas kreativitás. 🙂 .
Ehhez enyhe tűzön fel kell melegíteni egy kisebb darab – 6-8 dkg-os –, készen kapható fondant-blokkot (icing block) és egy szűk evőkanál vajat. (Lehet készíteni is, de akkor az bonyolultabb, mint a citromos cukorka: nem gyerekbarát projekt.) Nem kell megolvasztani, csak annyira, hogy kicsit lágyabb legyen. Majd hozzá kell dolgozni 2 evőkanálnyi eperlekvárt – legjobb, ha abban már nincs hozzáadott cukor, a fondant úgyis elég édes. Ha ez megvan, meg kell várni, míg kicsit lehűl, és össze is lehet állítani a csokoládét!
Marcipános, fehér csokoládés szívecskék
És akkor jöjjön az a recept, amivel bátran ékeskedhetek, mert ezt mindenféle külső segítség nélkül teljesen magunktól készítettünk. Nem mellesleg talán ez lett az összes közül a legfinomabb, és kinézetre is a gyerekek kedvence. Íme!
Az alsó és a felső réteghez 10 dkg fehér csokoládét olvasztottunk egy kiskanálnyi olajjal. A temperálással most nem vesződtünk, mert eltörött a hőmérőnk. Helyette hűtve (nem túl hideg hűtőben) tároljuk.
A krém:
Elkészítés:
1. A megolvasztott fehér csokoládéval kitöltjük a szilikonformák alját 1/3 részig. Majd hűtőbe tesszük a formát.
2. A krémhez fogunk egy turmixgépet, és a marcipánt belemorzsoljuk, majd a vajat is, és megpróbáljuk minél egyenletesebbre keverni vele. Nem lesz tökéletes, de ne aggódjunk! Jöhet a dió, kakaó, vanília. Ezekkel is turmixoljuk össze, majd tegyük bele a tejszín felét, s azzal is. Ekkor kóstoljuk meg! Kell-e bele még édesítés az ízlésünk szerint? (Ne feledjük: alul-felül fehér csoki lesz, ami szintén elég édes). Édesítsük, ha szükséges. Jól formázható masszát kell kapnunk. Ha kicsit híg, zabbal sűrítsük (vagy akár darált dióval), ha túl darabos, akkor kell még bele egy kis tejszín.
Ha megvan, öntsük egy keverőtálba, és még egyszer kanállal dolgozzuk át alaposan!
3. Ezalatt megdermedt a csokoládé: vegyük elő a formákat, és kézzel nyomkodjunk bele egy-egy adag marciános masszát úgy, hogy a tetején (ami valójában az alja lesz) maradjon még hely a következő csokoládérétegnek. Ezzel ezúttal nem is kell várnunk, rákanalazhatjuk rögtön a marcipán után. Majd ismét hűtőbe tesszük. Mikor teljesen megdermedtek (kb. 1 óra múlva), akkor kivesszük, és óvatosan kifordítjuk a formából. Fogyasztásig dobozban, hűtőben tároljuk.
Ami pedig a piros szívecskés berakást illeti a tetejükön, attól igazán sokat várunk! Az is marcipánból van. Ételfestékkel megfestettünk egy kisebb darab marcipánt, kinyújtottuk, és apró formácskával szaggattuk a szíveket. Még akkor helyeztük őket a forma aljára, mielőtt az első adag csokoládé belekerült volna.
A masszát ugyan Sebő készítette, de az összeállításnál épp nem voltak itthon a gyerekek. Mikor meglátták, azonnal beleszerettek mindhárman (pedig Kele nem is szereti a marcipánt), és persze mindenki azt szerette volna megkóstolni – de rögtön!
Abban bízunk, hogy a vásáron is hasonló hatással lesz a gyerekekre!
További fotókat és érdekességeket tudhattok meg a Csokigyárról a FB-oldalamon >>
Ráhel
