Írd be, mit keresel:

A nagy szakácslegendák mindig is férfiak voltak, ők számítottak igazi gasztronómiai kreatívoknak, diktátoroknak, útmutatóknak – nevezzük bárhogy is, miközben a család ellátása, a házias konyha az anyák, nagyanyák, vagyis a nők feladata volt – és így van ez többnyire ma is. Most akkor ki főz jobban, ki a kreatívabb a konyhában? Valószínűleg nem ez itt a fő kérdés: nő és férfi is lehet ugyanolyan kreatív, főzhet ugyanolyan ízletesen, sokoldalúan, de más terep a családi tűzhely és egy sokfős étterem.

Egy profi szakácsnak igazán helyt kell állnia fizikailag is, nem 4-6-8 főre főznek, hanem hatalmas edényekben irdatlan adagokat, ráadásul korábban szabad tűznél vagy megrakott kemence mellett, ami már ettől is fizikai kihívás, „emberes” feladat. 

A házias, klasszikus, rusztikus vonalon viszont a nők kreativitásának és nagyszerű főzőtudományának köszönhetjük a legfinomabb kelt tésztákat, a legpraktikusabb, legkiadósabb fogásokat, amelyek nevekhez nem kapcsolódnak sajnos, de szép lassan finomodtak és alakultak, és tökéletesen integrálódtak a házias, regionális konyhába.

Az áttörést a média hozta: először a szakácskönyvek, majd a tévéműsorok – amikor nők ezreihez, millióihoz juthatott el egy-egy házias és praktikus recept, egy más kultúra kiváló fogása vagy egy új technológia, pontosabban sok és egyre több –, aminek az úttörője az amerikai Julia Child volt, aki elsőként európai élményeit osztotta meg főzős műsoraiban, majd számtalan szakácskönyvet is kiadott, amivel nagyban hozzájárult a gasztronómia színesítéséhez. 

Objektum doboz

Ő volt a szikra, aminek a nyomán egyre többen és színesebben, sokfélén és ötletesen készítik és osztják meg zseniális és kipróbálandó, ízlésünket is formáló és színesítő receptjeiket. És ebben elsősorban a nők a kreatívak és praktikusak, bár Jamie vagy a River Cottage, Ramsay vagy más fakanálforgató pasik érdemeit nem szeretnénk lebecsülni.

A top 3 nemzetközi és magyar meghatározó nők – szubjektíven – a gasztronómiában:

Nemzetközi:

Julia Child

Nigella Lawson

Martha Stewart

Martha Stewart, az ikon

Martha Stewart, az ikon

Magyar:

Stahl Judit

Mautner Zsófi / Chili és Vanília

Ez főleg az Egyesült Királyságban lehet probléma, az ország ugyanis még ma is óriási teafogyasztó. Csakhogy a hagyományos teafilterek legalább 25 százaléka műanyagból, vagyis műanyag polimerek felhasználásával készül. Ez egyrészt a környezetnek, másrészt az emberi egészségnek is nagyon rossz hír.

A briteknél ugyanis rengetegen komposztálják a teafiltereiket, ami azért probléma, mert nem bomlanak le teljesen a műanyagtartalmuk miatt. A teagyártók szerint segíthet, ha kisebb darabokra tépjük a teafiltereket, mielőtt a komposztálóba dobjuk, de ez sokszor nem kivitelezhető, és egyébként is, elég macerás.

A műanyagos forró víz fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásáról és a műanyagmentes teákról itt olvashattok >>

A bulgur teljes értékű gabona, mégpedig nagyon értékes táptartalommal. Készítésekor a búzaszemeket hosszan vízbe áztatják, majd amikor a gabonaszemek megszívták magukat, és éppen csírázni kezdene, vagyis aktiválódot benne az élet, akkor leszűrik, megdarálják, előgőzölik, majd megszárítják. Többféle méretben létezik, ettől függően főzési ideje a készítéskor változhat. Az egész mediterrán térségben és a közel-keleti konyhák is kedvelik, elsősorban köretnek vagy salátának készítik, de piláf-jellegű egytálételekben, töltelékekben is gyakran megtalálható, sőt desszerteket is gyakran készítenek vele.

A kuszkusz ezzel szemben egyfajta tészta, hántolt durumbúzából készül, de léteznek változatai kölesből, sárgaborsóból és kukoricából is. Az apró gömböket valamikor kézzel görgették, akárcsak nálunk a tarhonyát, de ma már szinte csak gépi kuszkusszal találkozunk, ráadásul már elő is gőzölik csomagolás előtt, így főzés nélkül, forró víz hozzáadásával készíthetjük, villámgyors köretnek vagy salátaalapnak. A kuszkusz afrikai gyökerekkel bír, amely a Közel-Keleten is elterjedt az arab világban, és elsősorban szaftos raguk köreteként kedvelt és gyakori fogás, de édes változatban is gyakran készül, aszalt gyümölcsökkel, tejjel vagy kókusztejjel.

Mindkét alapanyagot érdemes felfedezni és gyakran használni – ehhez mutatunk most pár receptötletet:

Darált húsos bulgur gyorsan, kiadósan >>

Csirkés-zöldséges bulgur >>

Langyos bulgursaláta fetával >>

Bulgursaláta csirkével >>

Kókuszos-körtés pohárkrém bulgurral >>

Forrás:
Kard Éva

Kuszkuszsaláta csicseriborsóval >>

Csirkenyárs mentás-mazsolás kuszkusszal >>

Kuszkusszal töltött paprika >>

Kuszkuszsaláta ropogós retekkel >>

Zöldséges-tojásos kuszkusz csirkemellel >>

Forrás:
Hajós Ágnes

Mi magyarok általában a főzés közepén vagy végén fűszerezzük az ételeket, a legelején nagyon ritkán. Ez a legtöbb nyugati kultúrában így van. Ám keleten, Indiában egészen más alapokon nyugszik a fűszerezés szokása. Ők többször fűszerezik az ételeiket, és hitük szerint a különböző fűszerek különböző módon felhasználva számos egészségügyi javat is nyújtanak a fogyasztó számára.

Lássuk tehát az indiai fűszerezést:

Csonsz – avagy a fűszeralap

Az indiai konyha ételei jellegzetesen és erősen fűszeresek. Ennek egyik eleme a csonsz, vagyis a fűszeralap, amelyet közvetlenül az étel elkészítésének legelején készítenek. Ez általában olajon pirított fűszereket takar, nem is akármilyen sorrendben. Elsőként az egész fűszerek kerülnek az olajba, majd amikor ezek kipattogtak, vagy megpirultak, akkor jönnek a porfűszerek. Ezekkel a megégés lehetősége miatt egyébként is óvatosan kell bánni. Általában minden ételnek van fűszeralapja, erre kerül rá később a hús vagy a zöldség.

Tipikus csonsz fűszerek például a fekete mustármag, az egész római kömény, az asafoetida vagy hing, illetve a curry levél is.

Fűszerek

Fűszerek
Forrás:
Pexels

Masala – a fűszerkeverék

A keleti konyhák szinte mindegyikében található valamilyen fűszerkeverék. A legismertebb a kínai ötfűszer keverék, valamint az indiai garam masala, de ezeken kívül régiótól és az étel típusától függően más keverékek is léteznek. Ezek – mivel főleg már pirított porfűszerekből állnak – általában már a főzés középső, vagy végső szakaszában kerülnek az ételbe. A csonsztól ez teljesen független, sokszor egy ételben mindkét fűszerezési technika megjelenik. Néhány ismertebb fűszerkeverék: Sambhar Masala, Curry, Pulao Masala, Chat Masala.

Utólagos fűszerezés

Néhány fűszert az indiaiak akkor raknak bele az ételbe, ha már az le lett véve a tűzről. Ennek az az oka, hogy ezeknek a fűszereknek olyan ízt, vagy hatást tulajdonítanak, amely erős hevítés hatására elveszhet. Ilyen fűszer például az őrölt koriander. Ez legtöbbször utólag kerül az ételbe.

A keleti, de főleg az indiai ételek tehát háromszor fűszerezendők, így alakul ki az a jellegzetes fűszeres, pikáns íz, amelyet mindenki ismer, ha az indiai konyhára gondol.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy míg mi általában nem igazodunk ki saját fűszereink között, addig az indiaiak minden fűszert egy speciálisan erre kifejlesztett tárolóban tartanak, hogy a főzésből semmi se maradjon ki. Ha ilyen tálat nem is szerzünk be, de érdemes rendet tartani a fűszeres polcon, hogy a végén minden íz a helyére kerüljön.

A vajas-leveles tésztával készülő igazi és jóféle franciás croissant átlagosan 5 dkg, de mivel egységesen 100 g-ra szoktuk a kalóriamennyiséget venni, (v)együnk belőle kettőt, amivel így kb. 406-410 kcal energiát viszünk be a szervezetbe. Akkor nézzünk néhány más reggeli-alternatívát is, a croissant-hoz viszonyítva és a kalóriákat górcső alá véve.

1. Csokis granola

A készen kapható ropogós müzli tényleg isteni, különösen akkor, ha csokidarabkák is vannak benne, de azért nem árt tudni, hogy 100 g 445 kcal, szóval nem piskóta…

2. A kedvenc mogyorókrém

Igen, az a bizonyos csokival dúsított, mindenki kedvence kence, amit nemcsak kenyérre kenve, de amerikai palacsintához is imád mindenki… Mondjuk sejthető volt, hogy van benne kalória, no de ennyi? Ugyanis 100 g Nutella 549 kcal…

3. Fánk

Vannak, akiket munkába menet csapja meg az aluljáróban a fánk isteni vaníliás illata, frappáns megoldásnak és remek napindítónak tűnik. Csak szólunk: kb. 460 kcal energiát tartalmaznak az olajban sült csábító labdacsok.

4. Fahéjas gabonapehely

Olyan kis könnyűnek tűnik, egészségesnek gondoljuk, fahéjtól illatos, a kis párnácskákká formázott reggeli pehely valójában cukorsokk! 423 kcal energiát tartalmaz 100 grammonként…

5. Rántotta

Nem lehet útközben bekapni, de pillanatok alatt elkészül, egy csepp olaj elég hozzá, és 143 kcal/100 g natúr változatban, egy kis sovány sonkával 179 kcal, egy kis sajttal pedig 195 kcal.

6. Joghurt chiamaggal, kevés mézzel

Minimális munkával finom, egészséges és tápláló, még gyümölccsel is gazdagítható, úgy is alakbarát marad, mert alapból 100 g 88-90 kcal!

1. Az egyik legrégebbi finomság

Azt például tudtad, hogy a bacont a kínaiak „fedezték fel"? Időszámításunk előtt 1500 körül a keleti nép volt az első, aki a sertés húsának ezt a részét élelmiszerként feldolgozták. Innen, Ázsiából került a bacon Európába, ahol elsőként a rómaiak kaptak rá az ízére – ők többek között fügével és borral fogyasztották.

Bacon

Európában elsőként a rómaiak kaptak rá az ízére – ők többek között fügével és borral fogyasztották.
Forrás:
Pixabay

2. Honnan származik a bacon szó?

Magyarországon is többnyire az angol bacon szót használjuk, amikor a sertésszalonnára gondolunk, na de vajon honnan származik az angolbacon szó? A német „bak" szóból, ami a sertésnek a hátsó részére utalt, ahol az a hús található, amiből később a bacon lesz. Francia nyelvterületen a „bak" szó „bacco"-vá alakult, a 12. században pedig Angliában baconként kezdték el emlegetni az újdonságnak számító húst. Igaz, akkoriban a „bacoun" szót még nem kifejezetten a mai értelemben használták a baconre, a középkori Angliában a sózott húsokat illették ezzel a névvel.

3. 1770 óta gyártják nagyüzemben

Angliában a közösségek hentesi készítették a bacont, füstöléssel, sózással tartósították. A húst a helyi piacokon árulták, a környéken lakók vásárolták meg. Mindez körülbelül 1770-ig tartott, amikor John Harris Wiltshire-ben megnyitotta a gyárát, ahol nagyüzemi mennyiségben készítette a saját (wiltshire-i) eljárással készült baconjeit, és árulta őket az ország lakosainak.

4. Az illatában rejlik a varázsa

Legalábbis részben. A bacon sütése közben a benne található aminosavak, zsírok és cukrok olvadni kezdenek, létrehozva a Maillard-reakciót, melynek végeredményeként a bacon megpirul, közben pedig olyan fenséges anyagok szabadulnak fel, melyektől megjön az étvágyunk.

Bacon

Amikor a bacon megpirul, közben pedig olyan fenséges anyagok szabadulnak fel, melyektől megjön az étvágyunk.
Forrás:
Pixabay

5. A franciák a bacon illatú parfümöt is feltalálták

Picivel több mint száz évvel ezelőtt egy furfangos párizsi hentes kitalálta, hogy megalkotja a bacon illatú parfümöt, amitől azt remélte, hogy a boltja előtt szétspiccelve, az üzletébe csábítja majd a vásárlókat. Az ötlet valószínűleg működőképes volt, legalábbis a Fargginay cég azóta is él és virul, hogy 1920-ban megörvendeztették a világot az Eau de Baconnal, amit még most is árulnak.

6. 1992 az egyik legfontosabb év a bacon történelmében

Bár magas zsírtartalma miatt a bacon a 20. század középső részében vesztett népszerűségéből, a '80-as évek diétatrendjeinek köszönhetően (mint például amilyen az Atkins diéta is volt) a zsíros ételek már nem számítottak ördögtől valónak. Olyannyira nem, hogy 1992-ben az egyik amerikai gyorsétteremlánc, a Hardee's megalkotta az első baconös hamburgerét, ami egyből közönség kedvenccé vált, ezért a konkurens cégek is gyorsan ellopták az ötletet: bacont a hamburgerbe! Később a magyarországi étteremláncok is rácsatlakoztak a trendre, a bacon mostanra nálunk is az egyik legkedveltebb hamburgerfeltét, tudtuk meg Kovács Pétertől, a Tamás Hús Kft. kereskedelmi igazgatójától.

Bacon

A '80-as évek diétatrendjeinek köszönhetően a zsíros ételek már nem számítottak ördögtől valónak.
Forrás:
Pixabay

7. A baconnek egyháza is van

Természetesen ez is Amerikában található, több mint huszonötezer taggal. A „hívőknek" lényegében nem kell mást csinálniuk, mint dicsőíteni a bacont. Bár az egyháznak nincs hivatalos temploma, időről időre összejárnak a tagok, különböző helyszíneken. Ezeken a gyűléseken nemcsak a bacon iránti imádatukat beszélik meg a másikkal, több ezer dollárnyi összeget gyűjtöttek össze, amit jótékony célra ajánlottak fel.

8. Sőt, még baconnek szentelt tábor is létezik

A bacon tábor nem sokban tér el egy hagyományos nyári tábortól, kivéve, hogy kevesebb cserkész trükköt tanulhatnak meg a résztvevők, ellenben annál jobban bővíthetik az ismeretüket a bacon felhasználását illetően. A Michigani Ann Arborban megrendezett tábort minden évben megtartják, a legfontosabb program pedig a főzőkurzus, ahol szakavatott séfek árulják el, hogyan tehetőek az ételek még finomabbakká a bacon segítségével.

Bacon

Szakavatott séfek árulják el, hogyan tehetőek az ételek még finomabbakká a bacon segítségével a főzőkurzuson.
Forrás:
Pixabay

9. Az amerikaiak a legnagyobb baconfogyasztók

Az előző pontok után talán ez nem is meglepő, viszont azon már inkább elámulhatunk, hogy egy átlagos amerikai egy évben picivel több mint 8 kilogramm bacont fogyaszt el. Viszonylag könnyen összejöhet ez a mennyiség, tekintve, hogy az amerikai éttermeknek több mint hetvenöt százaléka kínál legalább egy olyan fogást, amiben bacon is van. Sőt, a hagyományos amerikai reggeli elengedhetetlen részeként is találkozhatunk a baconnel, de az amerikaiak nem riadnak meg az édes bacontől sem: a húst cupcake-ekhez is hozzáadják, juharsziruppal együtt. Az ehhez hasonló extrém receptek Magyarországon is egyre elterjedtebbek, tette hozzá Kovács Péter, a Gierlinger termékeket is készítő Tamás-Hús Kft. képviselőjeként.

Bacon

Az amerikaiak nem riadnak meg az édes bacontől sem
Forrás:
Pixabay

10. Másnaposság ellen kiváló orvosság

Bár ezernyi praktikát lehet olvasni arról az interneten, mi a másnaposság elleni legjobb csodaszer, mi a baconre esküszünk. A benne lévő aminosavak ugyanis segítenek a fejfájást, szédülést, fülzúgást elcsendesíteni. Persze, emellett nem árt minél több vizet meginni, hogy mihamarabb túllegyünk az előző éjszaka kellemetlen utóhatásain.

Először is itt van a brokkoli. Értékes és gazdag tápanyagaik széleskörűen ismertek, de azt már csak kevesebben tudják, hogy olyan hatóanyagok is találhatók benne, mint a szulforapán és az indol 3C, ami a nőknek több okból is fontos. Egyrészt a szulforapán segít megerősíteni a szervezet enzimmechanizmusát, segítve a rákkeltő anyagok semlegesítését, másrészt erős gyulladáscsökkentő hatása is van, az indol 3C pedig fontos szerepet játszik a hormonnrendszer egyensúlyában és az ösztrogén metabolizmusában, és csökkenti az emlőrák kialakulásának esélyeit.

A másik fontos és egyszerű alapanyag, amit érdemes napi szinten beiktatnia egy nőnek az étrendjébe, az a lenmag! Gazdag omega-3 zsírokban, rostokban és fitoösztrogénekben, emellett a női szervezet, különösen az pedig az immunrendszer számára egyfajta védőpajzsot hoz létre, és hozzájárul a koleszterinszint csökkenéséhez. Végül, de nem utolsó sorban a menopauza idején a lenmag segít a hőhullámok csökkentésében, akár már napi 1 teáskanálnyi lenmag elfogyasztásával!

A joghurtot számtalan jóság miatt szeretjük, nagyon egészséges és jótékony a szervezet számára a tejsavtermelő baktériumkultúra miatt. A  szakértők szerint a nőknek azért is kiemelten fontos, mert sok esetben segíthet megelőzni a hüvelygyulladást joghurt rendszeres fogyasztásával.

A vörösáfonya vagy tőzegáfonya is erősen ajánlott hölgyeknek, és nem kizárólag magas C-vitamin és antioxidáns tartalmuk okán, hanem mert rendkívül hatékonyan védenek a sok nő életét megkeserítő és makacsul visszatérő húgyúti fetőzésekért, felfázásokért, hólyaghurutért felelős baktériumok ellen. Kúraszerűen érdemes ilyen esetekben lé formájában rendszeresen inni, de az aszalt változat is jó csemege, ha nem is olyan hatékony, mint a napi 1 pohár áfonyalé…

Egy csendesebb budai környéken történt a napokban, hogy a lakóknak feltűntek a kertben ugráló mókusok, és szerették volna kicsit közelebbről is megcsodálni a cukiságokat. Egy tálka dióval sikerült is odacsábítani és lakmározásra bírni, mégpedig a második emeleti lakás ablakába. Szerencsére a fák ágai lehetővé tették, hogy a mókuska könnyedén eljusson az erkélyre, onnan pedig az ablakba, egyenesen a diós tálkához. Ahogy a fotón is látszik: az érdeklődés kölcsönös: nem csak a lakók figyelik a falatozó mókust: ő is bekukkant a lakásba.

De azért ne az összes diót adjuk oda a mókusoknak, érdemes ugyanis rendszeresen fogyasztani. A dió kiemelkedően egészséges, az egyetlen csonthéjas, ami gazdag a szívbarát ómega-3 zsírsavban. Hacsak nem fogyasztunk rengeteg halat, könnyen lehet, hogy nem jut elegendő a szervezetünkbe ebből a fontos zsírból, ezért érdemes a diót beépíteni a táplálkozásunkba. A dió emellett szokatlanul sok gyulladásgátló E-vitamint is tartalmaz, e tulajdonsága miatt sok kutatás középpontjában is áll, valamint jelentős mértékben képes szabályozni a koleszterinszintet, így csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A dió segíthet a súlyproblémák és a diabétesz kordában tartásában is, persze nem habos tortákba belesütve, hanem salátába téve, pestónak elkészítve, a reggeli müzliben. Érdemes beszerezni egy üveg dióolajat is, mert nemcsak finom, hanem ez az egyik legfontosav alfa-linolénsav-forrásunk. Egyetlen evőkanálnyi fedezi a napi teljes ajánlott adagot.

Jó tudni!
A dió könnyen megavasodhat, ezért érdemes hűtőben tárolni a megtört diót, vagy hűvös helyen egészben, és mindig annyit törni belőle, amennyit használunk.

Valószínűleg nem voltak a '80-as évek bolti csemegéi olyan finomak, mint ahogy emlékszünk rájuk, a szocializmus nem a minőségi alapanyagokról szólt, illetve hát arról sem. De az idő megszépíti az emlékeket, az ízeket, és azért volt közöttük tényleg jó is. Ezek egy része itt maradt velünk a retró jegyében, kicsit felfrissülve, mint például a Túró Rudi, a macskanyelv, a konyakos meggy, a párizsi kocka vagy a Sport szelet. Na de nézzük a régi kedvenceinket!

Málnás és narancsos cukorka

Nem volt túl nagy cukorkaválaszték, létezett a színes és töltött savanyúcukorka, ami képes volt elvágni az ember nyelvét a végén, mire a töltelékhez értünk, valamint volt a málna formájú töltetlen málnás, illetve a citrusgerezd alakú narancsos és citromos cukorka. Minden nagyinál lapult egy zacskóval, a végére pedig összeállt egy cukortömbbé, ha egy kicsit nyirkos volt az idő.

Forrás:
Bolthely.hu

Forrás:
Bolthely.hu

Golyórágó

Színes volt, kemény és aromaízű, percek alatt elment az íze, mégis szerettük. Csak később jöttek a puhább és többféle ízű Donald rágók, kezdetben ez volt a csúcs.

Forrás:
Depositphotos

Téli fagyi

Bele sem merünk gondolni, miből lehetett az imádott és mindig áhított téli fagyi, amiért mindenféle ígéretet bevállaltunk a trafikban. Valószínűleg felhabosított növényi zsiradék egy kis cukorral és kakaóporral kihabosítva, kakaós bevonóval lezárva. Néha ma is kapható, érdemes lenne kicsit jobb minőségben újra fellendíteni a karrierjét.

Forrás:
Édességek.hu

Krumplicukor

Na, ezt inkább a felnőttek kedvelték, bár a semmi ízzel nem bíró, kőkemény krumplicukor örök talány marad egyesek számára. Megosztó és furcsán értelmezhető édesség, de valamiért újra kapható itt-ott.

Forrás:
Édességek.hu

Nyalóka

Volt a sima cukornyalóka, piros és narancs színben, kicsit pörkölt cukorízzel, és volt a Kojak, a csokival bevont nyalóka. Elmélyülten bírtuk nyalni, és még egy kicsit a pálcikát is szopogattuk, vagy „cigiztünk” vele. 

Forrás:
Depositphotos

Négercsók

Nagyon édes, könnyű és habos volt, igazi cukorsokk. Ostyatalpon kibírhatatlanul édes tojáshab csokival bevonva. Natúr és kókuszos ízben létezett, nem lehetett gusztusosan enni, csak úgy, hogy mindenünk csokis és habos lett. Rajongói a német szuperekben megtalálják ma is, külföldi változatban, számos ízesítéssel.

Forrás:
Depositphotos

Csokiparány

Volt dobozos és kimért, nem lehetett abbahagyni. Mármint ha friss volt a csokiba mártott csokis ostya. Ropogott benne a sok vékony tésztaréteg, ujjainkra olvadt a csokibevonat, amit aztán le kellett nyalogatni.

Melódia

Igazán luxuskategóriába tartozott, sok csoki és mogyoró, kevés ostya, az ínyencek kedvence. Szerencsére újra készül, néhány helyen beszerezhető, ha nosztalgiázni szeretnénk.

Forrás:
Bolthely.hu

És nektek mi volt a kedvencetek?

Ki gondolná, hogy a szépséges és mindig elegáns hollywoodi színésznő imádott kertészkedni és főzni, rajongott az olasz életérzésért és otthonosságért? Márpedig így van, és ezt el is kell hinnünk, hiszen fia mesélt minderről Audrey at Home, vagyis Audrey otthon című könyvében. Nagyon egyszerű, házias és praktikus volt a mindennapokban, és a gyönyörű Valentino és Givenchy ruhákat is örömmel lecserélte otthon egy egyszerű farmerre. Luca Dotti, Audrey Hepburn fia azt is elmeséli, hogy édesanyja azért ragaszkodott ahhoz, hogy ha egyszerű, házias és főleg olaszos otthon az étel, azért mindig legyen nagyon dekoratívan terítve és tálalva.

Audrey odáig volt az olaszos életérzésért: férjét és fia apját egy olasz pszichiáterben találta meg, és a szerencsés Andrea Dotti mellett Audrey élete igazán kiteljesedhetett nőként is. Csodálatos kertet ápolt az ünnepelt hollyvoodi színésznő, lelkesen tevékenykedett a konyhában, a vendégségek alkalmával pedig minden fogáshoz családi anekdota is kapcsolódott. Luca azt is elmeséli, hogy édesanyja, Audrey kérése minden filmforgatás után az volt, hogy hazaérkezésére paradicsomos spagetti készüljön. Az a bizonyos, amit a legjobban szeretett. 

Luca Dotti Audrey at Home: Memories of My Mother's Kitchen (Audrey otthon: emlékek anyám konyhájáról) könyve alapján következik Audrey Hepburn legkedvesebb ételének receptje!

Audrey Hepburn kedvenc paradicsomos spagettije

Hozzávalók:

  • 1 kis fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 szál sárgarépa
  • 2 szál szárzeller
  • 2 konzerv hámozott paradicsom
  • 1 nagy csokor bazsalikom
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • só ízlés szerint
  • 50 dkg spagetti
  • frissen reszelt parmezán sajt

Elkészítés: A hagymát, a fokhagymát, a répát és a szárzellert megtisztítjuk, finomra vágjuk, és a felhevített olajon elkezdjük párolni. A szárról lecsipkedett bazsalikomlevelek felét finomra vágva hozzáadjuk, néhány percig kevergetve pároljuk, majd hozzáadjuk a konzervparadicsomokat is, sózzuk, és gyenge tűzön, lefedve 30 percig pároljuk.

Közben egy másik edényben bőséges vizet forralunk, sózzuk, és a spagettit ebben a vízben főzzük al dentére, vagyis fogkeményre.

Közben a paradicsomszószt átkeverjük, megkóstoljuk, egy csipetnyi cukorral és őrölt borssal ízesíthetjük, ha nagyon darabos, akkor fakanállal vagy akár botmixerrel krémesíthetjük, majd a tűzről lehúzva hozzáadjuk a maradék finomra vágott bazsalikomot.

A tésztát leszűrjük, kevés olívaolajjal összeforgatjuk, majd a tányérba szedjük, a paradicsomos szósszal bőségesen megpakoljuk, majd frissen parmezánt reszelünk rá bőségesen.

Ha még nem láttátok vagy újranéznétek, akkor a paradicsomos spagetti mellé nézzétek meg az Álom luxuskivitelbent!

Objektum doboz

Szerencsére egyre inkább kezd beépülni tudatunkba, hogy a helyi termelők termékeit részesítsük előnyben, friss idénygyümölcsöt és szezonális zöldségeket válasszunk. Ez főleg azért fontos, mert a szezonnak megfelelő étkezéssel étrendünk összhangban lesz az évszakokkal, tehát akkor fogyasztjuk az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, amikor annak természetes betakarítási, szüretelési időszaka van.

Ezzel kimondottan változatossá tehetjük étrendünket, tavasszal például leginkább zsenge leveles növényeket fogyasszunk, míg ősszel a lassan termő zöldségekből válogassunk, amelyek kimondottan gazdagok vitaminban és ásványi anyagokban. Nyáron vagyunk leginkább elkényeztetve ezen a téren, ilyenkor ugyanis a legtöbb gyümölcshöz és zöldséghez könnyen hozzájuthatunk helyi termelőktől. Ezzel ellentétben télen viszonylag kicsi a választék, ilyenkor a hosszan tárolható termékeket keressük. A gyökérzöldségekkel például fedezhetjük a napi tápanyagbevitelt – a zeller, a cékla, a jégcsapretek, a paszternák, a fekete retek, a sárgarépa és a petrezselyemgyökér mind sokféleképpen elkészíthető. Télen hüvelyeseket – többek között babot és lencsét – is fogyasszunk, a káposzta- és hagymafélék pedig bármelyik évszakban tökéletes választást jelentenek magas C-vitamin tartalmuk miatt. 

Forrás:
Vénusz.hu

A szezonalitás mellett az is fontos, hogy az általunk fogyasztott zöldségek és gyümölcsök hogyan jutnak el a tányérunkra. Ugyanis a helyi termelőktől származó áruk nem csak frissebbek, mint a világ másik feléről érkező termékek, de fogyasztásuk egyúttal jóval kisebb ökológiai lábnyommal jár, továbbá vásárlásukkal támogathatjuk a helyi közösséget is.

Amennyiben a helyi termesztésű idényzöldségek és gyümölcsök mellett tesszük le voksunkat, nem csak az egészségünknek, de a környezetünknek is sokat kedvezünk, és támogatjuk az ökológiai fenntarthatóságot is. Szerencsére vannak olyan kezdeményezések, amelyek ezt kifejezetten támogatják, ilyen például az ISCC (International Sustainability and Carbon Certification System) tanúsítványi rendszere. Ez a nemzetközi fenntarthatósági szabvány szigorú követelményeket ír elő a termelési és beszállítói lánc minden résztvevőjére, és szabályozza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követését is, így ha az ISCC logóját látjuk egy terméken, biztosak lehetünk abban, hogy az fenntartható gazdálkodásból származik.

Forrás és további információk: Vénusz.hu >>

Azt mindenki tudja, hogy sem éhesen, sem teli gyomorral nem jó lefeküdni, mindkettő nyugtalan alvást okoz: az éhségtől könnyen megébredünk, a teli pocak pedig az emésztésre fókuszálja a szervezet figyelmét, és ez megakadályozza a pihentető alvást. A zsírosabb, fűszeresebb ételek is nagy kihívást jelentenek a gyomornak, így ezeket mindenképpen érdemes kerülni vacsorakor, ahogy a koffeintartalmú italokat és az élénkítőt szintén tartalmazó csokoládét is.

És hogy mi az, ami mindenképpen segít a könnyű elalvásban és a pihentető, mély álomban? A melatonin- és triptofántartalmú ételek, mégpedig azért, mert a melatonin az alvás ciklusát irányító hormon, míg a triptofán egy olyan esszenciális aminosav, amelyet a szervezet nem tud előállítani, ezért táplálékkal kell bevinnünk. A triptofánból a szervezet szerotonint, a szerotoninból pedig melatonint hoz létre, így segíti álmunkat. Mutatjuk is, melyek ezek!

Tej + méz: Régi praktika a langyos mézes tej, és most már tudományosan is bizonyított, hogy jótékonyan hat az alvásra. A tej nemcsak triptofánt, de kalciumot is tartalmaz, ami ráadásul segíti a triptofán hasznosítását, így több melatonint termel a szervezet, a méz pedig ismerten nyugtató hatású.

Zabpehely: A zabkása nem csak reggelire ideális, lám, estére is, mégpedig magas melatonintartalma és könnyű emészthetősége miatt. Ha fokozzuk egy kis mézzel és tejjel, ez lehet a dobogós vacsora álmatlanság ellen.

Dió-mandula-mogyoró: Kis esti mókuskodással is segíthetünk az elalvásban, ha egy maréknyi diót, földimogyorót vagy mandulát elrágcsálunk. Mindhárom remek triptofánforrás, ráadásul magnéziumban és káliumban is gazdagok, amelyek szintés segítik a mély alvást.

Banán: Igazi szupergyümölcs, könnyen emészthető, nem irritálja a gyomrot, ráadásul tele van káliummal és magnéziummal, amelyek hozzájárulnak a nyugodt alváshoz, mély álomhoz.

Sajt: Csipegethetünk könnyebb sajtot is egy kis keksszel vagy krékerrel, nem túl zsírosat és nem túl sokat. Ahogy a tejnek, úgy a sajtnak is magas a triptofán- és kalciumtartalma, így közös erővel segítik a melatonintermelést és az alvást.

Kamilla: Természetes nyugtató lehet egy bögre kamillatea lefekvés előtt elkortyolva, ideg- és izomnyugtató hatású, szelíd stresszoldó.

Mákolaj: Nagyon egészséges, csodás hatású a hidegen sajtolt mákolaj, amiből elég egy kávéskanálnyi lefekvés előtt. Nyugtató és altató hatású, rengeteg magnézium és kalcium van benne, ráadásul a csontritkulás is remekül megelőzhető rendszeres fogyasztásával, ami nőknél nagyon fontos lenne!