Írd be, mit keresel:

Az égetett tészta egy varázslat, felfoghatatlan, hogyan lesz víz, olvasztott vaj, liszt és tojás keverékéből ilyen légies, belül üreges, könnyű tészta! Jó, persze, a tojástól, de tényleg nem kell hozzá se sütőpor, se szódabikarbóna, mégis egy nagyon levegős, könnyű süti a végeredmény, a belső, üreges rész pedig szinte csábít, hogy megtölsük valamilyen krémmel – ahogy a képviselőfánknál vagy az olaszok kedvence, a profiterol esetén.

Az éclair (ejtsd: ékler) fánk maga, vagyis a tészta előre elkészíthető, akár több napig is felhasználhatjuk, de érdemes tálalás előtt nem sokkal megtölteni, hogy ne puhítsa fel a krém a könnyű és roppanós tésztát. Most egyszerűen vaníliás tejszínhab került bele, a tetejére pedig csoki, de bármilyen krémmel, pudinggal, illetve tetszés szerinti mázzal is elkészíthető.

Csokis-vaníliás éclair fánk

Hozzávalók:
Az égetett tésztához:

  • 2,5 dl víz
  • 10 dkg vaj
  • 12,5 dkg liszt
  • 4 nagyobb tojás
  • csipet só

A töltelékhez:

  • 2 dl habtejszín
  • 2 csomag vaníliás cukor

A tetejére:

  • 10 dkg étcsokoládé

Elkészítés: A vajat felkockázzuk, és a vízzel együtt egy lábasba tesszük, csipet sót adunk hozzá, tűzre téve megvárjuk, míg a vaj felolvad, és a keverék felforr. A tűzről levéve hozzáöntjük a lisztet, és gyors mozdulatokkal egy spatulával simára keverjük, addig keverjük, míg elválik az edény falától, és összeáll. Visszatesszük a tűzre, és folyamatosan keverve 2 percig hagyjuk kicsit kiszáradni a tésztát.

A tűzről levéve egy keverőtálba tesszük, és elektromos habverővel keverjük, egyesével hozzáadva az egész tojásokat, megvárva mindig, hogy teljesen felvegye a tojást. Ha megvagyunk, csillagcsőrös vagy sima habzsákba töltjük a tésztát, és sütőpapírral fedett tepsire, egymástól kicsit távolabb 7-8 centis kis rudakat nyomunk.

180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük, az ajtót nem nyitogatva. Ha kész, kivesszük, és hagyjuk kihűlni.

A tölteléékhez a jól behűtött habtejszínt egy keverőtálba öntjük, elektromos habverővel elkezdjük felverni, amikor már kezd egy kicsit testesebb lenni, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, és keményedésig verjük. Habzsákba töltjük, a kihűlt fánkok aljára hegyes késsel a két végén kis lyukat fúrunk, és a vaníliás tejszínhabbal megtöltjük – de akár félbe is vághatjuk, és úgy töltjük meg.

Az étcsokoládét felaprítjuk, és gőz fölött megolvasztjuk, simára keverjük, majd a fánkok tetejére 1.1 kanálnyit kenünk. Azonnal tálaljuk, a tetejét megszórhatjuk akár darabolt mandulával, csokidarával vagy cukorgyönggyel, ha kicsit csinosítanánk rajta.

A rosquilla jellegzetessége, hogy különösen illatos, mivel a tésztájába mindig kerül valamilyen likőr és citrushéj. A leggyakoribb ízpáros az ánizslikőr-citromhéj, illetve a narancslikőr-narancshéj, de gyakorlatilag bármilyen égetett alkohollal készíthető, nemcsak ízt és illatot ad a süteménynek, hanem könnyebbé, levegősebbé is teszi, az alkoholtartalma pedig elillan, mire a fánk megsül.

Nem kell dagasztani és keleszteni, egy kézi habverővel egy keverőtálban összedolgozható, és a nyújtást, szaggatást is megspórolhatjuk: a spanyolok ugyanis kézzel formázzák a lágy tésztát: kis gombóccá formázzák, majd hüvelykujjal lukat készítenek a közepükbe, és azonnal mehetnek a forró olajba, pihentetés nélkül. Isteni, gyors, kiadós – náluk reggelire is népszerű, de természetesen készíthetjük desszertnek, vagy egy kiadósabb leves után másodiknak…

Spanyol fánk – rosquilla

Hozzávalók:

  • 2 tojás
  • 3 evőkanál cukor
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1 csomag sütőpor
  • 35 dkg liszt
  • 1 kupica édes ánizslikőr vagy narancslikőr
  • 1 citrom vagy narancs reszelt héja
  • olaj a sütéshez
  • kristálycukor a beforgatáshoz

Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és kézi habverővel simára keverjük. Hozzáadjuk az olajat és a likőrt, hozzáreszeljük a citrus héját, átkeverjük, majd a sütőport és a lisztet is hozzáadva lágy tésztává összedolgozzuk.

A masszából olajos kézzel félmaréknyi adagokat szaggatunk, golyóvá formázzuk. Bő olajat melegítünk, amikor már forró, akkor a golyók közepébe a hüvelykujjaikkal lukat formázunk, és az olajba tesszük. Pár perc alatt szép pirosra sütjük időnként megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd kristálycukorba forgatjuk. Melegen és hidegen is finom.

Puha, hihetetlenül illatos, melengetően fűszeres a sütőtökös fánk, ami sütőben sütve olajat – vagy más zsiradékot – alig lát. Egyszerű kevert tészta az alapja, amit pürésített sült sütőtök gazdagít, tartást adva a tésztának – és persze illatot, aromát is. Ha van fánksütő tepsink, akkor igazán mutatós és egyenletes fánkokat kapunk, de ennek hiányában sima tepsire is nyomhatunk kis koszorúkat habzsákból.

Ízlés szerint kínálhatunk mellé dzsemet is, de önmagában is nagyon finom, egy pohár tejjel tökéletes uzsonna vagy reggeli, de akár egy tartalmasabb leves után másodiknak is ideális – nem csak – farsangi finomság.

Sütőtökös fánk sütőben sütve

Hozzávalók:

  • 25 dkg liszt
  • 1/2 csomag sütőpor
  • 1 kávéskanál őrölt fahéj
  • 1/2 kávéskanál reszelt szerecsendió
  • 1/2 kávéskanál őrölt szegfűszeg
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • 7 dkg cukor
  • 1 tojás
  • 5 cl olaj
  • 1,5 dl tej
  • 20 dkg sütőtökpüré

Elkészítés: A lisztet, a sütőport, az őrölt fahéjat, a szegfűszeget és a szerecsendiót egy keverőtálba tesszük, elvegyítjük. A tojást, az olajat, a tejet, a vanília-kivonatot és a cukrot egy másik tálba kimérjük, kézi habverővel simára keverjük, majd a sütőtökpürét is hozzávegyítjük. A kettőt összeöntjük, és lazán összekeverjük, majd habzsákba töltjük, és olajjal kikent fánksütő formába nyomunk a masszából – vagy ennek hiányában sütőpapírral bélelt tepsibe kisebb köröket nyomunk.

180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 15 perc alatt megsütjük, majd hagyjuk kicsit hűlni, majd porcukorral vagy fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk.

A túrófánkhoz hasonló, de sokkal könnyedebb és puhább fánkot készíthetünk ricottával, ami krémesebb, simább, mint az amúgy általunk is nagyon kedvelt, rögösebb, darabosabb túróval. Ennél a zseniálisan egyszerű receptnél ráadásul pihentetni sem kell a tésztamasszát: az összeállítás után már lehet is sütni a maximálisan maceramentes fánkocskákat.

A fánk tésztájába érdemes belereszelni egy egész citrom héját, mert ez kellemesen illatossá, citrusossá teszi, de ízlés szerint akár narancshéj is kerülhet bele, vagy ha szeretnénk, beleforgathatunk a masszába egy kevés mazsolát vagy aszalt áfonyát, aprított aszalt sárgabarackot is. Porcukorral meghintve önmagában is finom, de persze kínálhatunk mellé lekvárt, csokiszószt is.

Kanalas fánk ricottával

Hozzávalók:

  • 25 dkg ricotta
  • 10 dkg cukor
  • 15 dkg liszt
  • 1/2 csomag sütőpor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 tojás
  • 1 citrom reszelt héja
  • csipet só
  • olaj a sütéshez
  • porcukor a tálaláshoz

Elkészítés: A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét egy csipet sóval habbá verjük. A sárgákhoz adjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, krémesre, simára keverjük, hozzáreszeljük a citrom héját, hozzáadjuk a ricottát, és simára keverjük. A sütőporral elkevert lisztet hozzászitáljuk, összeforgatjuk, majd 2-3 részletben hozzáadjuk a tojáshabot is, lazán összedolgozzuk, hogy minél könnyebb tésztát kapjunk.

Bő olajat melegítünk, és kanállal beleszaggatjuk a tésztát, 2-3 perc alatt megsütjük, időnként megforgatva. Szűrőkanállal, alaposan lecsepegtetve kiemeljük a fánkokat, konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd porcukorral meghintve, melegen tálaljuk.

Aki járt már Görögországban, tudhatja, mennyire szeretik arrafelé a különféle szirupos, ragacsos, mézes édességeket. Ilyen a loukoumades (ejtsd: lukumádesz) is, ami egy nagyon egyszerű kevert kelt tészta, könnyű és ropogós, egészen addig, amíg fel nem szívja a mézes-citromos szirupot, mert akkor már szétomlik a szájban. A tészta könnyűségét és ropogósságát annak köszönheti, hogy a liszt egy részét kukoricakeményítő váltja ki, ettől – és persze az élesztőtől – lesznek olyan légiesek a kis labdacsok.

Mint minden alapreceptnek, a loukoumades-nek is rengeteg változata van, vannak akik megtöltik a belsejét, mások tálaláskor megszórják szezámmaggal, darabolt dióval, pisztáciával, és a szirupba is kerülhetnek különféle fűszerek, de leggyakoribb a méz, fahéj és citrom szentháromsága, mint az alábbi receptben.

Loukoumades – görög mézes fánk

Hozzávalók:

  • 2,8 dl meleg víz
  • 1 csomag instant élesztő
  • 1 evőkanál méz
  • 25 dkg liszt
  • 5 dkg kukoricakeményítő
  • csipet só
  • olaj a sütéshez

Valamint:

  • 2 dl víz
  • 10 dkg cukor
  • 1 rúd fahéj
  • 1 citrom leve
  • 2 evőkanál méz

Elkészítés: A meleg vizet az élesztővel és a mézzel egy keverőtálba öntjük, összekeverjük, és 10 percet pihentetjük, majd hozzáadjuk a sóval és kukoricakeményítővel elkevert lisztet, és egy kézi habverővel összekeverjük, nokedlitésztához hasonló lágy masszát kapunk. Konyharuhával letakarjuk, és 45 percet langyos helyen kelesztjük.

A sziruphoz a vizet a cukorral és a fahéjjal felforraljuk, 5 percig gyöngyözve, takarékon főzzük, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a citrom kifacsart levét és a mézet, elkeverjük, félretesszük.

Egy serpenyőben vagy wokban bő napraforgóolajat forrósítunk, és a tésztát olajba mártott két kanál segítségével a forró olajba szaggatjuk, vagy ha tökéletes kis gömböket szeretnénk, akkor egy adag tésztát egyik kézzel megmarkolunk, a hüvelykujj és a mutatóujj között kinyomkodjuk, és olajos kanállal levágjuk, és az olajba merítjük. Szűrőlapáttal megkeverve pár perc alatt aranyszínűre sütjük, majd alaposan lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.

A forró fánkok alól kihúzzuk a papírt, és meglocsoljuk egyenletesen a sziruppal, és azon melegében tálaljuk, de langyosan, hidegen is finom.

Nagyon egyszerűen elkészíthető finomság a túrófánk, ráadásul villámgyors is: az egész fánksütés az elejétől a végéig nem tart fél óránál tovább, és már falatozhatunk is. Amikor összegyúrjuk a tésztát, még úgy tűnhet, hogy sütés után egy nehéz, tömör fánkot kapunk majd, de ez egyáltalában nincs így. A tésztája sütés után pillekönnyű, és a bő olajban való sütés ellenére sem szívja magába az olajat.

A frissen kisült fánkokat ízlés szerint beleforgathatjuk például fahéjas vagy vaníliás porcukorba, de simán csak porcukorral megszórva is tálalhatjuk, kínálhatunk mellé sárgabaracklekvárt vagy bármilyen más lekvárt, akár csokiszószt is, mindegyikkel nagyon finom.

Túrófánk

Hozzávalók:

  • 50 dkg túró
  • 25 dkg liszt
  • 2 db tojás
  • 1/2 csomag sütőpor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • reszelt citromhéj
  • csipet só
  • 1 evőkanál rum
  • kb. 5 dl olaj a sütéshez

Elkészítés: A túrót tegyük egy tálba, majd villával kicsit nyomkodjuk össze, hogy ne maradjanak benne nagyobb darabok. Adjuk hozzá a reszelt citromhéjat, a vaníliás cukrot, egy csipet sót, a rumot, az egész tojásokat, majd kanállal keverjük össze. Ezután szitáljuk hozzá a sütőporral összekevert lisztet, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze. Ha túl lágy lenne a tészta, akkor egy pici lisztet, ha túl kemény, akkor egy pici tejfölt keverjünk hozzá!

Ezután a tésztából formázzunk diónyi golyókat. Minden golyó előtt picit lisztezzük be a tenyerünket, úgy nem ragad rá a tészta.

Egy serpenyőbe öntsük bele az olajat, majd forrósítsuk fel.

Amikor már kellőn felforrósodott az olaj, óvatosan helyezzük bele a tésztagolyókat, majd pár perc alatt süssük szép aranybarnára a fánkokat, sütés közben többször fordítsuk át, hogy szép egyenletesen süljön. Ezután szedjük ki a zsiradékból a megsült fánkokat, és helyezzük papírtörlőre, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.

A kisült, még forró fánkot ízlés szerint beleforgathatjuk őrölt fahéjjal összekevert porcukorba is.

Tálaláskor a langyosra hűlt fánkot ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, és lekvárral kínáljuk.

Forrás: Kard Éva

Igazi maceramentes villámdesszert a túrófánk, egyetlen tálban kikeverhető, robotgép sem kell hozzá, kezdők is bátran elkészíthetik, mert elrontani sem lehet, ha a megfelelő arányokkal dolgozunk. Az egyetlen, amire érdemes figyelni, hogy az olaj jó meleg, de azért ne forró legyen, hogy belül is át tudjanak sülni a falatnyi fánkgolyók, mielőtt a külsejük túlpirulna.

Az alaptésztába most vanília került ízesítésként, már sülés közben nagyon finom az illata, de ízlés szerint akár egy kis citrom- vagy narancshéjjal is illatosíthatjuk a tésztát, ezek is jól passzolnak a túróhoz.

Vaníliás túrófánk

Hozzávalók:

  • 50 dkg túró
  • 15 dkg cukor
  • 3 tojás
  • 2 teáskanál vanília-kivonat
  • 25 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • olaj a sütéshez

Elkészítés: A túrót keverőtálba tesszük, hozzáütjük a tojásokat, hozzáadjuk a cukrot, a vanília-kivonatot és a cukrot, simára keverjük, majd hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, és összedolgozzuk.

Pihentetés nélkül diónyi golyókat formázunk a masszából vizes kézzel, és bő, forró olajban szép aranybarnára sütjük, majd szűrőkanállal kivéve alaposan lecsöpögtetjük, és konyha papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.

Porcukorral meghintve tálaljuk, kínálhatunk mellé lekvárt vagy csokiszószt is.

Fantasztikusan foszlós, könnyű és puha ez a sütőben sült fánk, nagy gyakorlatra és sok alapanyagra nincs szükség hozzá, türelemre viszont igen, hiszen ahhoz, hogy levegős és pihepuha legyen, kétszer kell megkeleszteni. Az eredmény nagyon finom, a tésztát elkészíthetjük előző nap is, a hűtőben megkel egy éjszaka alatt, langyos helyre téve pedig 1 óra alatt.

A kelt tésztába most egy kis vanília került, hogy illatosabb legyen, de akár citrom vagy narancs héjával, esetleg egy kis rummal is ízesíthetjük! Nem lesz pont ugyanolyan, mintha olajban sütnénk, kelés közben egy kicsit elterül, de a végeredmény isteni finom!

Olaj nélkül sült puha fánk

Hozzávalók:

  • 32 dkg liszt
  • 1,2 dl tej
  • 1 csomag instant élesztő
  • 5 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 tojás
  • 2 dkg vaj
  • csipet só

Valamint:

  • dzsem, olvasztott csoki, karamellszósz

Elkészítés: A tejet a cukorral, a vaníliás cukorral és a vajjal egy kis edényben összemelegítjük, megvárjuk, míg a vaj felolvad, majd hagyjuk langyosra hűlni.

Egy keverőtálban a lisztet és az élesztőt összekeverjük, hozzáadjuk a villával elhabart tojást, és elektromos robotgép dagasztókarjával elkezdjük összedolgozni, közben apránként hozzáöntjük a langyos tejes keveréket és egy csipet sót, és addig dagasztjuk, amíg lágy, enyhén ragacsos tésztát kapunk. Gombóccá formázzuk, és a keverőtálban, konyharuhával letakarva langyos helyen 1 órát kelni hagyjuk – vagy a hűtőben 1 éjszakát.

A megkelt tésztát enyhán lisztezett munkafelületen kicsit átdolgozzuk, majd ellapogatjuk, és 1-1,5 centi vastagra kinyújtjuk. Köröket szaggatunk belőle, a közepüket is kiszúrjuk, és sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk. A maradék tésztát összedolgozzuk, nyújtjuk, szaggatjuk. A fánkokat langyos helyen 35-40 percet hagyjuk újra megkelni.

180 fokos sütőbe toljuk, és 10-12 perc alatt megsütjük.

A fánkokat hagyjuk langyosra hűlni, majd klasszikusan lekvárral tálaljuk, vagy megmártjuk a tetejüket olvasztott csokiban vagy karamellszószban.

A Berliner vagy berlini fánk, ami Franciaországban boule de Berlin, Portugáliában bolas de Berlim (igen, m-mel a végén), Németországban pedig Berliner Pfannkuchen, a miénkhez nagyon hasonló könnyű és foszlós fánk, amit porcukorba vagy kristálycukorba forgatnak kisülés után még forrón, és megtöltik különféle krémekkel vagy lekvárokkal, ami lehet vaníliakrém, csokoládékrém, bármilyen puding és tetszőleges gyümölcsből főzött hígabb dzsem, illetve a portugálok édes tojáskrémmel töltik, mint szinte minden desszertjüket.

De miért éppen Berlin? 

Egy berlini péklegény miatt, aki a legenda szerint 1750-ben szeretett volna a porosz hadseregben szolgálni, ám alkalmatlannak találták a katonai szolgálatra, de addig könyörgött, míg végül megengedték neki, hogy ha már pék, hasznosítsa magát a konyhán. Mivel a katonai konyhán nem volt kemence, ezért zsírban sült kelt tésztát, vagyis fánkot sütött a katonáknak, amit lekvárral töltött meg.

A töltött fánk manapság egyre népszerűbb street food és partidesszert, hiszen menet közben is falatozható úgy, hogy nem kell mártogatni, mert a tunkolnivaló a belsejében van, így minden falat tésztához jut egy kis édes-krémes finomság is, ha szisztematikusan körkörösen esszük a fánkot.

Az alábbi fánk tésztája nagyon könnyű, levegős és foszlós, a tésztában lévő rumnak köszönhetően pedig nem szívja magába az olajat. A legjobb, ha kisebb, kétfalatnyi fánkokat sütünk, és többféle töltelékkel készítjük, így kellő töltelék jut minden falathoz, ráadásul – a kisebb méretnek köszönhetően – többféle ízben kóstolhatjuk a pihe-puha fánkokat.

A Berlinert töltelék nélkül érdemes sütni, így sokkal könnyebb dolgunk van: utólagosan egy csőrös habzsák segítségével gyerekjáték bejuttatni a belsejébe a különféle lekvárokat, a Nutellát, a csoki- vagy vaníliapudingot – vagy bármilyen édes-krémes tölteléket, amit éppen szeretnénk.

Berliner – töltött fánk

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 2,5 dkg friss élesztő
  • 4 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 2,5 dkg porcukor
  • 5 dkg vaj
  • 4 tojássárga
  • 0,5 dl rum
  • olaj a sütéshez

A töltelékhez:

  • folyékony lekvár, olvasztott csokoládé, Nutella, hígabb puding ízlés szerint

Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, megfelezzük, az egyik felébe 1 teáskanál cukrot teszünk, elkeverjük, belemorzsoljuk a friss élesztőt, és langyos helyen felfuttatjuk.

Közben a szoba-hőmérsékletű lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a porcukrot, a tojássárgákat, a rumot, a tejet, a felolvasztott, de már csak langyos vajat és a felfutott élesztőt, és dagasztófejes kézi mixerrel rugalmas tésztává dolgozzuk 8-10 perc alatt. Gombóccá formázzuk, és konyharuhával lefedve, langyos helyen, 1 órát kelni hagyjuk.

Amíg kel a tészta, előkészítjük a töltelékeket: a lekvárt kikeverjük egy kis rummal, a csokoládét megolvasztjuk, ha pudingosan szeretnénk, akkor megfőzzük a pudingot. A töltelékeket habzsákba töltjük.

A megkelt tésztát lisztezett munkafelületen kicsit átgyúrjuk, diónyi adagokat tépünk belőle, amit gombóccá formázunk vizes kézzel.

Egy nagyobb edényben olajat melegítünk, és a tésztagolyókat adagonként belerakjuk, egyszerre nem túl sokat, és 6-8 perc alatt megsütjük, időnként kicsit megforgatva, hogy mindenhol egyenletesen süljön.

Ha szép piros, lecsöpögtetve papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd kristálycukorba forgatjuk.

Ha mindegyik megsült, az előkészített töltelékekkel habzsákból megtöltjük úgy, hogy a zsák fejét a tésztába nyomjuk, és egy kevés – vagy több – finomságot a belsejébe töltünk.

Azonnal tálalhatjuk, de langyosan, hidegen is finom.

A vappu, vagyis a mi farsangunknak megfeleltethető, pogány gyökerekkel bíró ünnep náluk nem februárban, hanem április utolsó és május első napján van. Gondolhatjuk, mennyire örülnek akkor már a melegedő időnek és a világosodó napoknak! Jelmezbe öltöznek, kiözönlenek az utcákra, ellepik a közös tereket, és hagyományosan mézsört isznak – nem keveset! – és mini cukros fánkokat esznek.

A vappu-fánk kelt tésztából készül, falatnyi kis golyóbis, amit sülés után kristálycukorba forgatnak, ami kellemesen ropog a fog alatt, amint beleharapunk. Különlegessége, hogy nem kevés kardamomot is tesznek bele, mint sok skandináv desszertbe, amitől elképesztően illatos és ellenálhatatlan lesz.

Vappu-fánk

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 5 dkg cukor
  • 2,5 dl tej
  • 2,5 dkg élesztő
  • 1 tojás
  • 5-6 egész kardamom
  • 5 dkg olvasztott vaj

Valamint:

  • olaj a sütéshez
  • kristálycukor

Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, hozzáadunk 1 evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk.

A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadunk egy csipet sót és a maradék cukrot. A kardamomokat kés élével megroppantjuk, a magokat kiszedegetjük belőle, mozsárban összetörjük, majd a liszthez adjuk. A tojást is beletesszük, hozzáadjuk az olvasztott vajat és a felfutott élesztős tejet, és konyhai robotgép dagasztós karjával sima tésztává dolgozzuk. Gombóccá formázzuk, tiszta konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen 1 óra alatt megkelesztjük.

A tésztát kicsit átdolgozzuk, majd lisztes kézzel diónyi darabokat csippentünk belőle, golyóvá formázzuk, és lisztezett munkafelületen addig pihentetjük, míg végzünk a golyókkal.

Bő olajat melegítünk egy mélyebb serpenyőben, és a fánkgolyókat szép aranybarnára sütjük, majd szűrőkanállal kiemeljük, jól lecsöpögtetjük, és kristálycukorban megforgatjuk.

Még melegében, frissen tálaljuk.

Míg a könnyű, kelt tésztájú fánkot a franciák a németeknek tulajdonítják, és boule de Berlin, vagyis berlini golyónak hívják – történet és recept itt -, addig a ropogós, sütőpor és élesztő nélkül készülő illatos bugne (ejtsd: bünny) a sajátjuk, amire irodalmi bizonyítékuk is van, ezt a fánkfélét ugyanis Francois Rabelais Pantagruel című művében már 1532-ben említi, mint klasszikus és tipikus lyoni fogást. És bár sokáig elsősorban Lyon környékén és a dél-keleti régióban volt népszerű, mára már mindenhol sütik és kedvelik, elsősorban karnevál, fagyis farsang idején.

A bugne nagyon hasonlít a mi csörögénkre, de ebbe még sütőpor sem kerül, ellenben egy kis reszelt citrushéj és narancsvirágvíz igen, amitől nagyon illatos lesz a tésztája. Ízlés szerint variálható a fűszerezés, készülhet vaníliával, fahéjjal, citrom- vagy narancshéjjal, ha pedig nincs narancsvirágvizünk, akkor rummal is nagyon finom!

Bugne – ropogós francia farsangi fánk

Hozzávalók:

  • 30 dkg liszt
  • 3 tojás
  • 5 dkg cukor
  • 5 dkg lágy vaj
  • 1/2 narancs reszelt héja
  • 1 teáskanál narancsvirágvíz vagy rum
  • csipet só
  • olaj a sütéshez
  • porcukor a tálaláshoz

Elkészítés: A lisztet tálba tesszük, a közepébe egy mélyedést formálunk, beleütjük a tojásokat, hozzáadjuk a cukrot, a lágy vajat, a narancs reszelt héját, a narancsvirágvizet vagy rumot, valamint egy csipet sót, és kézzel lágy tésztává összedolgozzuk. Letakarva 30 percre a hűtőbe tesszük.

A pihentetett tésztát lisztezett munkafelületen 5 mm vékonyra nyújtjuk, és egy derelyevágó segítségével csíkokra, majd rombuszokra vágjuk, a formák közepét pedig bevágjuk.

Bő olajat forrósítunk, majd a lapos fánkokat szép pirosra sütjük mindkét oldalukon, szűrőkanállal kiemelve lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.

Ízlés szerint porcukorral meghintve vagy lekvárral tálaljuk, melegen és hidegen is finom.

Régi magyar kedvenc a csöröge, amit az is bizonyít, hogy régiónként másképp formázzák és másképp nevezik, van, ahol herőce, forgácsfánk vagy bába ujjaként ismerik, a tésztalapokat csak bevagdossák vagy a közepére vágott lyukon át is húzzák, máshol pedig szalagokra vágják, és lazán feltekerik. Tán az amerikai donut-hullámnak tudható be, hogy háttérbe szorult a buci kelt fánkokkal szemben, de érdemes újra összebarátkozni vele, mert egyrészt isteni finom, másrészt sokkal egyszerűbb.

A csörögénél a tésztát csak pár perc összeállítani, és mivel sütőporral készül, keleszteni nem kell, csak röviden pihentetni. Ha jót akarunk, érdemes a tésztát egy kis vaníliával és rummal gazdagítani, az alkohol ráadásul könnyebbé, levegősebbé is teszi a fánkot belül, a külsejét pedig ropogósabbá.

Csörögefánk

Hozzávalók:

  • 25 dkg liszt
  • 1 kávéskanál sütőpor
  • csipetnyi só
  • 1 evőkanál porcukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1,5 dl tejföl
  • 5 dkg lágy vaj
  • 2 tojássárga
  • 1 evőkanál rum
  • olaj a sütéshez

Valamint:

  • porcukor és lekvár a tálaláshoz

Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba kimérjük, hozzáadjuk a sütőport, a sót, a kétféle cukrot, elkeverjük, majd a vajat, a tejfölt, a tojássárgákat és a rumot is hozzáadjuk, és gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, majd negyed órát a hűtőben pihentetjük.

Lisztezett munkafelületen fél centi vékonyra kinyújtjuk, rombuszokra vágjuk, a közepükön hosszanti irányban bevágjuk, és az egyik csücsköt a vágáson áthúzzuk.

Bő olajat forrósítunk, és fánkokat szép aranyszínűre sütjük néhány perc alatt, időnként megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olajat felszívja.

Porcukorral meghintve tálaljuk, lekvárt – de akár csokiszószt is – kínálhatunk hozzá.