A jó csoki nem azt jelenti, hogy csak gourmet boltban és méregdrágán beszerezhető, egy magas kakaótartalmú étcsokival már lehet varázsolni, ezekben jóval kevesebb az adalékanyag, már csak százalékosan is, és pofonegyszerűen készíthetünk vele ellenállhatatlan olvadós csokis desszertet, amit a legtöbben lávasütiként ismernek, az eredetije viszont a francia „fondant au chocolat” (ejtsd: fondan-o-sokolá), vagyis a csokis olvasós.
Isteni finom, pár perc alatt kész, de csak frissen igazán ütős, amíg belül még folyós, viszont előre elkészíthető, és a hűtőben pár órát elvan, a fagyasztóban pedig akár heteket is, mielőtt megsütnénk – a fagyos változathoz 2 perc plusz sütési időt érdemes számolni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét és a vajat felkockázzuk, és gőz fölött összeolvasztjuk, majd a tejet hozzákeverjük. A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, kézi habverővel simára keverjük, és folyamatos keverés mellett hozzáöntjük az olvasztott csokis keveréket. Végül hozzászitáljuk a lisztet és a kakaóport, és simára elkeverjük.
Szufléformákat vagy tűzálló tálkákat, bögréket kivajazunk, liszttel meghintünk, és a csokis masszát elosztjuk bennük úgy, hogy 3/4-ig érjenek, majd 190 fokos sütőbe toljuk, és 8-10 perc alatt megsütjük.
Azon melegében tálaljuk, kiboríthatjuk egy tányérra is, kínálhatunk mellé egy gombóc vaníliafagyit vagy egy kis tejszínhabot, de önmagában is tökéletes kanalazgatnivaló…
A tejespite nem csak nálunk ismert édesség, hiszen olyan egyszerű és annyira alapvető hozzávalókból áll, mint a tojás, a cukor, a liszt és a tej. A franciáknál is nagyon népszerű, ők clafoutis-nak (ejtsd: klafuti) hívják, és annyiban tér el a mi tejespiténktől, hogy tejszínt és olvasztott vajat is tesznek bele, amitől a végeredmény még rezgősebb és lágyabb, hiszen maga a tészta jóval gazdagabb.
Az alapváltozatba most egy kis extra olvasztott étcsokoládé és kakaópor is került, ettől isteni csokis lett, és már sülés közbe belengik a konyhát a mennyei illatok. A türelmetlenebbek langyosan is megkóstolhatják már, de akkor igazán finom, ha hagyjuk teljesen kihűlni, majd a hűtőben még egy kicsit pihentetjük.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és egy csipet sót, és kézi habverővel simára, kissé habosra keverjük. Hozzáadjuk a kakaóporral vegyített lisztet, csomómentesre keverjük, majd mehet bele az olvasztott vaj és csokoládé keveréke, a tej és a tejszín, ezekkel is elkeverjük.
Kikent, lisztezett tepsibe vagy sütőtálba öntjük, és 180 fokos sütőben légkeverés mellett 25-30 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, és ha lehet, még pár órára a hűtőbe tesszük, hogy kissé megdermedjen és jól lehűljön.
Felszeletelve, porcukorral meghintve tálaljuk.
Ezt a kiadós rakottast egy bizonyos Antoine-Augustin Parmentier (1737–1813) patikus és botanikus álmodta meg és kóstoltatta meg XVI. Lajos francia királlyal, hogy bebizonyítsa: a burgonya nem mérgező, mint ahogy hitték, és ráadásul tápláló és finom is, meggyőződése volt ugyanis, hogy az akkoriban elharapódzó éhínség legyőzhető, ha az Újvilágból érkező gumós zöldségféle termesztése elterjed. Az akciója meglehetősen jól sikerült, hiszen a krumpli alapélelmiszerré vált, az „hachis Parmentier” (ejtsd: ási pármantyié), vagyis a Parmentier-féle rakottas azóta is kedvelt, kiadós, házias fogás.
A remek egytálétel alapja egy darált hússal készülő fűszeres és szaftos ragu, amibe mindig kerül egy kis sárgarépa és provence-i fűszerkeverék, a tetejére pedig sajtos-vajas krumplipürét halmoznak, ami ma már nemcsak burgonyával készül, de léteznek édesburgonyás, csicsókás, zelleres változatok is, de az eredeti minden bizonnyal krumplis, hiszen pont ennek népszerűsítésére született ez a kiadós, szaftos, akár előre is elkészíthető fogás.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk és felkockázzuk, sós, forró vízben puhára főzzük.
Közben a hagymát, a fokhagymát, a pórét és a répát meghámozzuk, apróra vágjuk. Az olívaolajat egy serpenyőben felforrósítjuk, a répát és a hagymát elkezdjük dinsztelni rajta, majd már perc kevergetés után a pórét és a fokhagymát is hozzáadjuk, 2-3 percig pároljuk, majd a darált húst is hozzáadjuk, és kevergetve kifehéredésig pároljuk. Közben hozzáadjuk a fűszereket, hozzámorzsoljuk a leveskockát, felöntjük a borral, sózzuk, borsozzuk, és fedő alatt 15 percet takarékon főzzük.
Amikor a krumpli megpuhult, leszűrjük, hozzáadjuk a vajat, a tejet, a reszelt szerecsendiót, és krumplinyomóval összetörjük.
Egy sütőtálba átöntjük a húsos ragut, majd befedjük a krumplipüré felével. A maradék krumplipürét összekeverjük a reszelt sajttal, és habzsákból a tetejére nyomjuk a sajtos krumplit.
180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 30 perc alatt pirulásig sütjük. Azonnal tálalhatjuk, saláta vagy savanyúság jól illik hozzá.
A quiche nagyon változatosan készíthető, gyakorlatilag bármi kerülhet bele, de léteznek klasszikus töltelékek, mint pédául a spenótos-lazacos, ami akár ünnepi fogásként is megállja a helyét, de remek partira, csajos összejövetelre, piknikre is, hiszen a pitetálban jól szállítható, sőt akár kézből is fogyasztható.
A lazac és a spenót nagyon jól illenek egymáshoz, és viszonylag kevés lazaccal is nagyon gazdag pitetortát készíthetünk. Tetszés szerint friss vagy füstölt lazacot is használhatunk – ez utóbbiból tényleg kevés kell, mert jóval intenzívebb az íze.
A quiche nagyon egyszerűen összeállítható, igaz, a tésztáját kicsit pihentetni kell, de elkészíthetjük akár előző nap is, vagy ha nem akarunk bajlódni a tésztagyúrással, használhatunk kész leveles tésztát is, így tényleg lerövidítve az elkészítési időt. Amíg sül, érdemes hozzá egy nagy tál friss salátát összedobni, mert ezzel tálalva a legfinomabb.
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a lisztet, a vajat, a tojást, a tejfölt és a sót összedolgozzuk, és 1 órát a hűtőben pihentetjük.
A töltelékhez a spenótot felengedjük, lecsöpögtetjük. A lazacot felkockázzuk, picit besózzuk, borsozzuk. A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a tejszínt, a reszelt sajtot és a zúzott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, villával alaposan felverjük.
A tésztát fél centi vastagra nyújtjuk, lapos torta- vagy piteformába nyomkodjuk úgy, hogy kis pereme is legyen, majd megszurkáljuk villával. 200 fokos sütőben 10 percet elősütjük.
A spenótot és a lazacot egyenletesen elosztjuk a tésztán, majd nyakon öntjük a tejszínes-sajtos tojással, és 180 fokos sütőben 30 percig sütjük, míg a közepe is megszilárdul.
Melegen vagy langyosan színes salátával tálaljuk.
A Flammkuchen vagy tarte flambée az elzásziak egyik legkedveltebb étele, hagyományosan húsos szalonnával és hagymával megpakolt lepénykenyér, amit a kemencék hőmérsékletének teszteléséhez használtak. A mindenféle tejterméket imádó franciák a tejfölhöz hasonlatos crème fraîche-sel is megkenték, a németek csak sült szalonnával és hagymával pakolták meg.
Tulajdonképpen nagyon hasonló a töki pomposhoz, a különbség annyi, hogy az eredeti tészta élesztő nélkül készült, ettől nagyon vékony és jó ropogós lepény készült belőle, de a praktikus magyarázat az, hogy így a kelésre nem kellett várni a sütésekor. A tésztába egy kevéske száraz fehérbor került, ettől lett mégis levegősebb, könnyedebb az állaga.
Ma már mindenféle változatban készül, a leggyakrabban előételnek fogyasztják, falatkákra vágva, de természetesen borozgatás mellé vagy akár pizza helyett is készíthetjük – jóval gyorsabban, hiszen nem kell keleszteni, ráadásul a vékony tészta percek alatt megsül.
Hozzávalók:
A tésztához:
A feltéthez:
Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sót, az olajat, a bort és a vizet, pár perc alatt sima tésztává dolgozzuk. Félretesszük 10-15 percre, amíg a többi alapanyagot előkészítjük.
A bacont vékonyra felcsíkozzuk, egy száraz serpenyőbe tesszük, és pár perc alatt kissé elősütjük, majd félretesszük. A hagymát meghámozzuk, félbevágjuk, és vékonyan felszeleteljük.
A tejfölt és a krémtúrót összekeverjük, kis sóval és reszelt szerecsendióval ízesítjük.
A tésztát kettéosztjuk, és egyenként nagyon vékonyra kinyújtjuk lisztezett felületen, de még jobb sütőpapíron, mert így könnyen át tudjuk emelni a tepsibe. Egyenletesen megkenjük a tejfölös keverékkel, megszórjuk a hagymával és a baconnel, végül a reszelt sajttal.
220 fokos sütőbe toljuk, és kb. 15 perc alatt készre sütjük.
Azonnal tálaljuk, mert csak melegen jó, hűlés közben megkeményedik a tészta.
Kevéske tészta, sok zamatos gyümölcs, szaftos, könnyű és pofonegyszerű, nem véletlen, hogy az elmúlt évek egyik nagy sikere a franciáknál ez a sütemény, amihez mindig minden rendelkezésre áll otthon, és egy keverőtálban pár perc alatt összeállítható. Az alma egy része eltűnik a tésztában, de maradnak benne kellemesen krémesre párolódott almarétegek.
Langyosan és hidegen is nagyon finom, a vanília helyett vagy mellett ízesíthetjük egy kis őrölt fahéjjal vagy kevéske rummal is, és ha sietős a dolgunk, a tésztát megsüthetjük muffinformában is – így 20-25 perc is elég ennek az ínycsiklandó almás sütinek.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és kézi habverővel enyhén habosra keverjük. Hozzáöntjük az olívaolajat és a joghurtot, elkeverjük. Egy másik edényben a lisztet, a sütőport és a sót összekutyuljuk, majd a tojásos keverékhez adjuk, homogén, csomómentes tésztává keverjük.
Az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk, és egy éles késsel vékony szeletekre vágjuk – vagy legyaluljuk. Az almaszeleteket a tésztába forgatjuk, és kivajazott, lisztezett pástétom- vagy őzgerincformába öntjük, egy spatulával elegyengetjük.
A süteményt 180 fokra melegített sütőbe toljuk, és kb. 40 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, majd kiborítjuk, és hagyjuk teljesen kihűlni. Porcukorral meghintve, szeletelve tálaljuk.
A franciák rakott krumplija nagyon egyszerű és fantasztikusan finom, jó szaftos és gazdag, annak ellenére, hogy csupán néhány alapanyag kell hozzá. A főszereplő burgonya mellett tejszín, sajt, némi hagyma kell hozzá, valamint egy kis „disznóság”, ami bacon formájában kerül ebbe a tepsis fogásba. A füstölt, ropogósra sült húsos szalonna és a rakottas tetejére kerülő, beleolvadó sajt isteni finommá és laktatóvá teszi ezt a rusztikus és melengető fogást, a krumpli pedig – a tejszínnek köszönhetően – egészen lággyá, krémessé sül benne.
Mivel kimondottan télies és tartalmas, mindenképpen érdemes egy jó adag salátát vagy savanyúságot kínálni mellé, ez nemcsak ízben passzol hozz, de segítünk vele a gyomrunknak is, hogy könnyebb legyen a dús fogás feldolgozása – a savaknak és rostoknak köszönhetően.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, vékonyan felkarikázzuk, és sós, forró vízben 10 perc alatt előfőzzük, majd leszűrjük.
A hagymát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük. A bacont egy serpenyőben kevergetve megpirítjuk, majd a hagymát is hozzáadjuk, megfonnyasztjuk.
Egy sütőtálat a fokhagymával átdörgölünk, majd a krumpli felét beleterítjük, erre jön a hagyma-bacon keverék fele, megint krumpli, majd a maradék bacon és hagyma. Borsot őrölünk rá, egyenletesen meglocsoljuk a tejszínnel, majd a tetejét kirakjuk a felszeletelt sajttal.
180 fokos sütőbe toljuk, és 25-30 perc alatt készre sütjük.
Azon melegében tálaljuk, friss salátát vagy savanyúságot kínálunk hozzá.
A különféle laposkenyerek mindenfelé kedveltek, legyen az pita, tortilla, focaccia vagy naan… Mindegyik kicsit más, de nem véletlen, hogy szinte minden népnek megvan a maga változata. A naan hagyományosan sütőporral és élesztővel készül, joghurt kerül a tésztába, és klasszikusan kemencében, vagyis a tandoorban sül, de sima serpenyőben is pár perc alatt elkészíthető.
Ízesített naan sokféle formában létezik Indiában, de a sajttal töltött változat egy francia változat, és így tekinthető egyfajta fúziós fogásnak, mindenesetre annyira népszerű pár éve, hogy már az ottani indiai éttermek is felvették az étlapra, sőt egyre-másra nyílnak az úgynevezett naan-bárok, ahol különféle töltetlen és töltött indiai laposkenyerek kóstolhatóak rengeteg szósszal, mártogatóssal.
A töltött változat azért is zseniális, mert a tölteléktől önálló fogássá is válhat, ami egy adag salátával vagy sült zöldséggel főételként is megállja a helyét. Jó tudni, hogy ha nem fogy el azonnal, a hűtőben 1-2 napig eláll, le is fagyasztható, és serpenyőben vagy mikróban pár perc alatt felfrissíthető. Most sajt és tört főtt krumpli került bele, de burgonya helyett sonka, felvágott vagy akár többféle sajt is kerülhet bele.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sütőport, az élesztőt, a cukrot és a sót, összekeverjük, majd az olajat, a joghurtot és a víz 2/3 részét is hozzáöntjük, és elektromos robotgép dagasztókarjával 8-10 perc alatt ruganyos tésztává dagasztjuk, ha szükséges, hozzáadjuk a maradék vizet – ez függ a liszttől és a joghurttól is… A tésztát gombóccá formázzuk, és letakarva legalább 1,5 órát kelesztjük.
Közben a krumplit összetörjük, a friss sajtot összemorzsoljuk.
A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületen kicsit átdolgozzuk, 12 részre osztjuk, és kettesével kinyújtjuk vékony körlapokká. Az egyiket megszórjuk a sajttal és a tört krumplival, befedjük a másik tésztalappal, a széleit ujjbeggyel lenyomkodjuk, majd még egy kicsit nyújtunk rajtuk a sodrófával. A maradék tésztával ugyanígy járunk el.
Egy serpenyőt szárazon felforrósítunk, és a töltött kenyeret egyesével beletesszük, oldalanként 5 perc alatt megsütjük, egyszer átfordítva. Az elkészült kenyeret villára szúrt vajdarabbal megkenjük, és tálalhatjuk is – magában, mártogatóssal vagy akár egy jó adag salátával kísérve.
Forró, finom, folyós, ilyen a sült camembert, pirítóssal vagy friss kenyérrel mártogatva, tunkolva a legfinomabb. Egy kis salátával és egy pohár borral nem nagyon lehet überelni, pedig a legegyszerűbb elkészíteni.
A fehér nemes penésszel borított camembert a francia sajtok királya. Jó éretten amúgy magában, hidegen, kenyérrel is felséges, tökéletes borozáshoz, szendvicsbe, gyümölcsökkel, de a kevésbé érett és nem túl szofisztikált, jobb áron beszerezhető kisebb példányok sütőben megsütve igazán mennyeiek. Érdemes kicsit fűszerezni fokhagymával, kakukkfűvel, rozmaringgal, meglepő módon egy kis méz is nagyon izgalmas kontrasztot ad neki. De nem is annyira meglepő, hiszen mivel esszük hagyományosan a rántott camembert-t? Na ugye, édeskés lekvárral, szóval a méztől sem érdemes idegenkedni!
A krémesre sült olvadós, folyós, selymes sajt mellé nagyon izgalmas kontraszt egy kis ropogós kiegészítő, ami lehet mandula, dió vagy mogyoró, de a sokszor lenézett földimogyoró is iszonyatosan finom, főleg a sajttal együtt sütve, illatosra pörkölődve… Most a legegyszerűbb camembert és a legolcsóbb olajos mag került terítékre, és nagyon, de nagyon jók így párban pirítva – nem pirulhatnak!
Hozzávalók:
Elkészítés: A fokhagymát meghámozzuk, kis hasábokra-pálcikákra vágjuk, majd a 4 camembert sajtba beleszurkáljuk. Mindegyiket 1-1 kis pitetálba tesszük, megszórjuk a kakukkfűvel, a rozmaringgal és a héjából kifejtett földimogyoróval, meglocsoljuk kevés olívaolajjal és mézzel, majd tepsire tesszük. Kenyérszeleteket vagy pitát teszünk mellé, és 200 fokos sütőbe toljuk 5 percre.
A sütőből kivéve azonnal tálaljuk, a pirított kenyérrel mártogatjuk ki a forró sajtot a tálkákból, de kínálhatunk mellé salátát, friss vagy aszalt gyümölcsöt is.
Az égetett tészta egy varázslat, felfoghatatlan, hogyan lesz víz, olvasztott vaj, liszt és tojás keverékéből ilyen légies, belül üreges, könnyű tészta! Jó, persze, a tojástól, de tényleg nem kell hozzá se sütőpor, se szódabikarbóna, mégis egy nagyon levegős, könnyű süti a végeredmény, a belső, üreges rész pedig szinte csábít, hogy megtölsük valamilyen krémmel – ahogy a képviselőfánknál vagy az olaszok kedvence, a profiterol esetén.
Az éclair (ejtsd: ékler) fánk maga, vagyis a tészta előre elkészíthető, akár több napig is felhasználhatjuk, de érdemes tálalás előtt nem sokkal megtölteni, hogy ne puhítsa fel a krém a könnyű és roppanós tésztát. Most egyszerűen vaníliás tejszínhab került bele, a tetejére pedig csoki, de bármilyen krémmel, pudinggal, illetve tetszés szerinti mázzal is elkészíthető.
Hozzávalók:
Az égetett tésztához:
A töltelékhez:
A tetejére:
Elkészítés: A vajat felkockázzuk, és a vízzel együtt egy lábasba tesszük, csipet sót adunk hozzá, tűzre téve megvárjuk, míg a vaj felolvad, és a keverék felforr. A tűzről levéve hozzáöntjük a lisztet, és gyors mozdulatokkal egy spatulával simára keverjük, addig keverjük, míg elválik az edény falától, és összeáll. Visszatesszük a tűzre, és folyamatosan keverve 2 percig hagyjuk kicsit kiszáradni a tésztát.
A tűzről levéve egy keverőtálba tesszük, és elektromos habverővel keverjük, egyesével hozzáadva az egész tojásokat, megvárva mindig, hogy teljesen felvegye a tojást. Ha megvagyunk, csillagcsőrös vagy sima habzsákba töltjük a tésztát, és sütőpapírral fedett tepsire, egymástól kicsit távolabb 7-8 centis kis rudakat nyomunk.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük, az ajtót nem nyitogatva. Ha kész, kivesszük, és hagyjuk kihűlni.
A tölteléékhez a jól behűtött habtejszínt egy keverőtálba öntjük, elektromos habverővel elkezdjük felverni, amikor már kezd egy kicsit testesebb lenni, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, és keményedésig verjük. Habzsákba töltjük, a kihűlt fánkok aljára hegyes késsel a két végén kis lyukat fúrunk, és a vaníliás tejszínhabbal megtöltjük – de akár félbe is vághatjuk, és úgy töltjük meg.
Az étcsokoládét felaprítjuk, és gőz fölött megolvasztjuk, simára keverjük, majd a fánkok tetejére 1.1 kanálnyit kenünk. Azonnal tálaljuk, a tetejét megszórhatjuk akár darabolt mandulával, csokidarával vagy cukorgyönggyel, ha kicsit csinosítanánk rajta.
Melengető és otthonosságot teremtő finomság a sajtos szuflé – vagy soufflé –, ami rengeteg módon fűszerezhető és gazdagítható. A lényege a könnyedség, ami a beleforgatott tojáshabnak köszönhető, ez a sütés során megemeli, felfújja, levegőssé teszi a sajtos sültet. Készíthetjük egy nagy sütőtálban vagy több egyszemélyes kis szufléformában is, attól függően, hogy rusztikusabb vagy elegánsabb fogásnak szánjuk.
A felfújt alapja egy krémes besamel, amit tojássárga, felvert tojáshab és reszelt sajt egészít ki, és persze némi fűszer, ízlés szerint. Mi most némi ricottát és egy kis pikáns rukkolát is beleforgattunk a masszába, így izgalmasabb és tartalmasabb lett, egy jó adag salátával tálalva könnyű vacsorának is tökéletes egytálétellé avanzsálva.
Hozzávalók:
Elkészítés: A vajat egy edényben megolvasztjuk, rászórjuk egyben a lisztet, addig kevergetjük, míg összeáll, majd több részletben hozzáöntjük a tejet, egy habverővel mindig simára keverve. Amikor az összes tejet felvette, a besamelt lehúzzuk a tűzről, fűszerezzük egy kevés szerecsendióval, frissen őrölt borssal és sóval, összekeverjük.
A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgákat egyesével a besamelhez adjuk, a ricottával is átkeverjük, majd a reszelt sajtokkal is összeforgatjuk. A tojáshabot hozzáadjuk úgy, hogy először 2-3 kanálnyi habbal fellazítjuk a masszát, majd óvatosan forgatjuk össze, hogy minél könnyebb, levegős maradjon. Végül beleforgatjuk a rukkolát.
Kivajazott sütőtálba öntjük, 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 40 perc alatt megsütjük.
Azonnal tálaljuk, salátát kínálhatunk mellé.
Nem túl édes, de nagyon illatos, narancshéjjal és narancsvirágvízzel ízesített sütemény készül január 6. környékén a legtöbb délfrancia otthonban, a brioche des rois (ejtsd: briós dé roá), vagyis a királyok briósa, amit kristályokra és drágakövekre emlékeztető jégcukorral és színes kandírozott gyümölccsel díszítenek, a kelt tészta belsejébe pedig egy babszemet vagy kis porcelánfigurát rejtenek el, és aki megtalálja, az lesz a király vagy a királyné, ehhez a szerephez pedig papírkorona is jár – arrafelé ez a boltokban kapható, de persze otthon, házilag is elkészíthető.
A karácsonyi ünnepkör lezárása újabb alkalom az együttlétre és a közös sütizésre, igazi partik szerveződnek ilyenkor, mert ugye annyi ember kell, hogy a teljes kalácskoszorú elfogyjon, és kiderüljön, ki lesz a király. A legenda szerint ez a szokás még a római időkre nyúlik vissza, amikor úgy választottak vezetőt maguknak a gallok, hogy a kenyérbe egy aranypénzt – vagy babszemet – rejtettek, a véletlenre vagy a felsőbb erőkre bízva, ki legyen a vezérük. A kereszténységgel a szokás kissé átalakult, de a mai napig él, és még egy alkalom az ünneplésre, nem mellesleg a vízkereszttől hamvazószerdáig, a húsvét előtti nagyböjt kezdetéig tartó farsangi időszakot is megnyitva ezzel a hagyománnyal.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat felütjük, villával felverjük, hozzáadjuk az olvasztott, de nem forró vajat, a narancsvirágvizet és a narancs reszelt héját, összekeverjük. A lisztet, a szárított élesztőt, a cukrot egy csipet sóval keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a tojásos keveréket, és elektromos robotgép dagasztókarjával 8–10 perc alatt szép sima, fényes tésztává dagasztjuk. Konyharuhával letakarva, langyos helyen 1 órát hagyjuk kelni.
A megkelt tésztát kicsit átdolgozzuk, cipóvá formázzuk, sütőpapírral fedett tepsibe tesszük, és a közepébe egy lukat formázunk, a babszemet tetszőleges helyre belefúrjuk a tésztába. Konyharuhával letakarva még 45 percet hagyjuk kelni.
A megkelt koszorút felvert tojással lekenjük, és 180 fokos sütőbe toljuk, légkeverés mellett kb. 30 perc alatt megsütjük.
A baracklekvárt 1-2 evőkanál vízzel kikeverjük, felmelegítjük, és lekenjük vele a brióst, majd meghintjük jégcukorral, és a kandírozott gyümölcsökkel díszítjük, teljes kihűlés után tálaljuk, közösen felvágva, és lessük, hogy kinek jut a babszem.
