Kellemes, melengető fogás a francia burgonyagratin, téli estékre ideális, gyorsan összeállítható, nagyon változatosan variálható különféle zöldségekkel. A mi rakott krumplikkal szemben nem főtt, hanem nyers krumpli kerül rétegezésre, mégpedig nagyon vékony szeletekre vágva, és tejes tejszínben fürdik és sül meg. Minden ízt magába szív, belül krémesre, a tetején pedig ropogósra sül.
Most virslivel és póréhagymával gazdagított változat készült, amit fokhagyma és szerecsendió ízesít, nagyon egyszerű, kiadós egytálétel, egy jó nagy adag salátával tökéletes téli fogás hűvösebb napokra.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, és nagyon vékony szeletekre vágjuk. A pórét megtisztítjuk, felkarikázzuk a virslivel együtt.
Az egyik gerezd fokhagymát félbevágjuk, és alaposan bedörzsöljük vele a tepsit, a krumpli felét egyenletesen elterítjük benne, majd jöhet az összes póré és a virsli fele, majd a maradék burgonya, a tetejére a maradék virsli. A maradék fokhagymát vékonyan felszeleteljük, és ezt is egyenletesen elrendezzük a krumplin.
A tejet és a tejszínt összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót reszelünk hozzá, és a rakottasra locsoljuk, ízlés szerint megszórhatjuk egy kevés reszelt sajttal is.
160 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 50–60 perc alatt megsütjük.
Azon melegében tálalhatjuk egy nagy adag friss salátával.
Pofonegyszerű, mégis az egyik legnépszerűbb köret a krumplipüré, csupán burgonya, tej, vaj és só kell hozzá, vannak, akik tejszínnel is gazdagítják, szerecsendiót vagy zöldfűszert adnak hozzá, sőt sajtos változata is számtalan létezik. A legtöbben meghámozva és felkockázva, mások héjában főzik meg hozzá a krumplit sós vízben, a békebeli francia krumplipüréhez viszont tejben főzik meg a krumplit, és ettől lesz olyan ellenállhatatlanul selymes és lágy.
A kis lángon, tejben fővő krumpli egyrészt nagy részét felszívja a tejnek, másrészt a tej a burgonya keményítőjének köszönhetően besűrűsödik, az ízek koncentrálódnak, és minden tápanyag és zamat benne marad az ételben, nem öntjük le róla, mint a főzővízzel tennénk. Ezután már csak össze kell törni és egy kis vajjal selymesíteni – isteni finom, és persze ízlés szerint fűszerekkel felturbózható ez a nagyon krémes és lágy krumplipüré.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplikat meghámozzuk, leöblítjük, felkockázzuk. Egy nagyobb lábasba tesszük, felöntjük a tejjel, sózzuk, és tűzre téve, alacsony lángon kb. 25 percet főzzük, míg a krumpli teljesen megpuhul, és a tej besűrűsödik. Krumplinyomóval simára törjük, hozzáadjuk a felkockázott vajat, és simára, selymesre keverjük.
Ízlés szerint borssal, szerecsendióval is fűszerezhetjük.
Amikor már tényleg hűvösre fordulnak a napok, igazi áldás egy ilyen melengető, egyszerű és isteni finom leves, ami kevés munkával, mindig kéznél levő alapanyagból összerakható. Érdemes nagyobb adagban elkészíteni, mert hosszan főzve az igazi, és a hűtőben vagy az erkélyen lefedve 4-5 napig eltartható, felmelegítve pedig bármikor gazdag és forró ételt tálalhatunk pár perc alatt.
Ahhoz, hogy igazán finom legyen a hagymaleves, pár apró trükköt érdemes ismerni:
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymákat megtisztítjuk, félbe, majd félkarikákra vágjuk. Egy lábasban megolvasztjuk a vajat, rádobjuk a jó sok hagymát, és gyenge tűzön, időnként megkeverve üvegesre pároljuk 10-12 perc alatt. Közben a babérlevelet, a kakukkfüvet és a petrezselymet egy konyhai zsineggel összekötözzük, az egyik levágott hagymavégbe beleszúrjuk a szegfűszegeket, és ezeket is hagymához adjuk, meglocsoljuk a fehérborral.
Ha elillant a bor, felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és ideális esetben kis lángon legalább 1 órát főzzük, hogy minél sűrűbb, krémesebb legyen, ha nincs ennyi időnk, akkor fél óra is elég.
Mikor már közeledünk a főzési idő végéhez, a kenyérszeleteket egy tepsire tesszük, megdörzsöljük egy gerezd félbevágott fokhagymával, meglocsoljuk pár csepp olívaolajjal, és sütőbe tolva, grill fokozaton pár perc alatt megpirítjuk.
A levesből eltávolítjuk a fűszercsokrot és a szegfűszeges hagymadarabot, mély tányérokba merjük, tepsire állítjuk. A tetejükre teszünk 1-1 szelet pirítóst, gazdagon megszórjuk a reszelt sajttal, és pár percre betoljuk a sütőbe, hogy a sajt megolvadjon és pirulni kezdjen.
Óvatosan tálaljuk – nagyon forró! – az illatos és melengető levest.
Nincs tésztája, csupa sült tejpuding valójában a tejpite, amit a franciák előszeretettel gazdagítanak egy kis tejszínnel, hogy még rezgősebb, selymesebb legyen, és liszt helyett inkább étkezési keményítőt használnak, így lisztet – és glutént – sem tartalmaz ez a desszert. Csak tojás, cukor és egy kis tej kell még hozzá, és már keverhető is a palacsintatésztára hasonlító, de sűrűbb, gazdagabb tejkrém, ami a sütőben sül tökéletesre.
A körtével gazdagított clafoutisba most sok vanília került egyedüli fűszerként, mivel a vilmoskörte igazán aromás és illatos, de ha esetleg almával készítenénk, akkor kevés fahéj vagy gyömbér is mehet bele. A legnehezebb a sütési és a hűlési időt kivárni – az illata melegen olyan mesés, hogy nehéz ellenállni, de szépen csak kihűlve szeletelhető, amikor egy kicsit megdermedt.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a sárgákat, a cukrot, a hosszában félbevágott vaníliarúd kikapart belsejét és a cukrot, és elektromos habverővel jó habosra keverjük. Hozzáadjuk a csipet sót és a kukoricakeményítőt, ezzel is simára keverjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a tejet és a tejszínt is, szép simára keverjük, félretesszük.
Egy közepes méretű pitetálat alaposan kivajazunk. A körtéket meghámozzuk, negyedeljük, a magházukat kivágjuk, majd cikkekre szeljük, a felét körkörösen a pitetálba rendezzük, majd a maradék körtével kirakjuk a tetejét.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 45–50 perc alatt remegősre sütjük. Hagyjuk kihűlni, majd szeletelve tálaljuk, de még finomabb, ha egy éjszakát a hűtőben pihentetjük.
Puha, illatos, olyan omlós, hogy szétolvad a szájban ez a francia klasszikus, köszönhetően a nem kevés vajnak és az alapos kidolgozásnak. Egy igazi nagyi-féle klasszikus, a moelleux au citron narancsos változata, ami eredetileg 2 citrom levével és reszelt héjával készül, de most egy kicsit téliesebb változatban 1 nagyobb naranccsal készült.
Senki ne rettenjen meg, húha, francia recept, biztos bonyolult: nem, nem az, sőt kimondottan egyszerű és kiadós, sőt még tovább is variálható: keverhetünk bele 2-3 evőkanál darált mandulát vagy mandulalapocskát, egész mákot vagy csokidarát, vagy fűszerezhetjük egy kis őrölt gyömbérrel – mindegyik változatban nagyon finom lesz!
Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, és elektromos habverővel jó habosra verjük. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, tovább habosítjuk. Hozzáreszeljük az alaposan megmosott narancs lereszelt héját, majd kifacsarjuk a levét, és ezt is hozzáadjuk a vanília-kivonattal együtt. A lisztet, a sütőport és a sót összekeverjük, a tojásos masszához adjuk, és csomómentesre dolgozzuk.
Kivajazott 22 centis kapcsos tortaformába öntjük, elsimítjuk, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 30-35 perc alatt tűpróbáig sütjük.
A sütőből kivéve 5-10 percet pihentetjük, majd leemeljük a peremet, és így hagyjuk teljesen kihűlni. Porcukorral, reszelt narancshéjjal, kekszmorzsával vagy manduladarabokkal meghintve, esetleg cukormázzal bevonva szeletelve tálaljuk.
A klasszikus sült krumpli akkor tökéletes, ha kívül ropogós, belül krémesen lágy, ugyanez igaz a pommes Almára is, ami egy serpenyős, egyben sütött, leginkább köretként tálalt fogás, egyáltalán nem bonyolult, viszont mennyei finom, és csak krumpli, vaj, só kell hozzá, na jó, némi bors és kakukkfű sem árt hozzá.
Az étel neve a krumpli – pommes de terre – rövidítéséből és egy női névből származik, és a Larousse Gastronomique fel is fejti pontosan, ki volt a hölgy, akiről az étel a nevét kapta. Nem bárónő, nem hercegné, hanem egy egyszerű utcalány, úgynevezett kokott, aki nem csak ennek a krumplirakottasnak készítőjét, egy bizonyos Adolphe Dugléré séfet, a legendás párizsi étterem, a Café Anglais – Angol Kávéház – 1800-as évek második felének szakácsát ihlette meg, hanem Émile Zola írót is, aki minden bizonnyal a különös képességekkel bíró utcalányról mintázta egyik regénye címszereplő főhősét, Nanát. Nahát, hogy mennyi izgalom van a gasztronómiában és irodalomban, imádjuk!
Mindenesetre ez egy nagyon egyszerű, könnyen kivitelezhető fogás, istenien ropogós és krémes egyszerre, nagyon kevés alapanyaggal összedobható, ami mindig van otthon – mégis milyen háttérsztorija van!
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplikat meghámozzuk, és nagyon vékony szeletekre legyaluljuk, ha van ilyen robotgépünk, akkor nyert ügyünk van, ha nincs, akkor is hamar megvan, de késsel is felvághatjuk 2-3 mm vékony szeletekre. Ne tegyük vízbe, ne is ömblítsük le, ha szükséges, hámozás előtt mossuk meg.
Egy sütőbe is betehető serpenyőben megolvasztjuk a vajat, majd kiötjük egy tálkába, a serpenyőt a tűzről levesszük, belerakosgatjuk szép körkörösen az első krumpliréteget belülről kezdve, sózzuk, borsozzuk, 2-3 evőkanál olvasztott vajjal meglocsoljuk, meghintjük kevés kakukkfűvel, majd folytatjuk a rétegezést ugyanígy, míg az összes krumpli elfogy.
Ekkor visszatesszük a tűzre, és kb. 5 percet sütjük, majd rálocsoljuk a maradék vajat, fedőt teszünk rá vagy fóliával lefedjük, és 200 fokos sütőbe tesszük 30 percre. Ezután levesszük a tetőt vagy fóliát, és még 15 percet sütjük, amíg pirulni kezd, majd a sütőből kivéve egy tálat borítunk rá, és hirtelen mozdulattal átfordítjuk, majd a serpenyőt leemeljük.
Hagyjuk 10 percet hűlni, majd szeletelve tálaljuk.
A tarte au citron – vagyis a citromos pitetorta – cukrászdákban leginkább egyszemélyes kis tortácskákként, otthon nagy, családi változatban készülnek. Az omlós pitetésztába tejszínes-tojásos krém kerül, amit cukor és citromhéja, leve ízesít. Isteni finom, nagyon frissítő, nyáridéző, a tészta roppan, benne a krém csupa selymesség.
Citrommal és lime-mal is készíthető, ha ez van otthon, valószínűleg minden más is megtalálható a hűtőben vagy a kamrapolcon. Semmi bonyodalom, csupa háziasság, a végeredmény mégis különlegesen finom. Ünnepi alkalmakkor tálalhatjuk pár szem friss gyümölccsel – málnával, áfonyával -, esetleg egy gombóc fagyival, de önmagában is tökéletes napsárga, nyáridéző desszert.
Hozzávalók egy 23 centis formához:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a puha vajat és a cukrot összekeverjük, majd a tojást is hozzáadjuk, elkeverjük, végül a lisztet is hozzáadjuk, sima tésztává összedolgozzuk – nem kell gyúrni! Gombóccá formázzuk a lágy tésztát, összelapítjuk, és fóliába csomagolva a hűtőbe tesszük fél órára.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Közben a pihentetett tésztát két sütőpapír vagy fólia között kinyújtjuk, majd egy pitetálba átemeljük, a túllógó tésztát levágjuk, a peremet villával lenyomkodjuk, a tésztát villával megböködjük. Sütőpapírból egy akkora kört vágunk, amekkora a pitetál, a tésztára helyezzük, majd csicseriborsót vagy lencsét, babot, teszünk bele, és 12-15 perc alatt vakon elősütjük.
A töltelékhez 2 citrom héját lereszeljük, 3 citrom levét kifacsarjuk, hozzáadjuk a cukrot, az elhabart tojásokat és a tejszínt, alaposan összekeverjük.
Az elősütött pitetésztáról eltávolítjuk a vaktölteléket és a sütőpapírt, beleöntjük a citromos krémet.
180 fokos sütő középső rácsára tesszük. 30-35 perc alatt rezgősre, de már majdnem szilárdra sütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni és megszilárdulni a krémet, majd ízlés szerint porcukorral meghintve, szeletelve tálaljuk.
Készítettem tőle már több ételt, az egyik legjobb a tartiflette, ami a franciák rakott krumplija, nagyon egyszerű ás kiadós, sok sajttal és húsos szalonnával, sokkal gazdagabb ízekben, mint a miénk (amit persze szintén imádok), én szó szerint fel bírtam volna falni az egész tálat!
Ja, és mielőtt nekem esne a műértő közönség, nem tudom, hogy valóban ez az eredeti recept, vagy csak Mr. Bourdain engedte el a fantáziáját, de én hiszek neki, és ezek alapján a franciák is tudnak nagyon jó rakott krumplit sütni!
Forrás: Hajós Ágnes
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A burgonyát héjában megfőzzük, kihűtjük, meghámozzuk, vékonyan felkarikázzuk.
A hagymát vékonyan felszeleteljük, a vajon megfonnyasztjuk, félretesszük. Ebben a serpenyőben megpirítjuk a kisebb falatnyi darabokra vágott szalonnát. Mikor kiengedte a zsírját, visszatesszük a hagymát és a krumplit is, felöntjük a borral. és fedő alatt 5 percig főzzük.
Egy tűzálló tálba öntjük a serpenyő tartalmának felét, megszórjuk a reszelt sajt felével. Jöhet rá a maradék krumpli, végül a maradék sajt.
200 fokos sütőben addig sütjük, míg a sajt megolvad, a kilógó krumplik pedig megpirulnak.
Forrón tálaljuk, egy adag savanyúság vagy saláta nagyon jól passzol mellé.
Forrás: Hajós Ágnes
A klasszikus ratatouille (ejtsd: ratatujj) nem tartozik a legegyszerűbb fogások közé, mert az összes alapanyagot külön-külön párolják-sütik serpenyőben, ami így elég hosszadalmas és nem is kevés olajat kíván, tekintve, hogy nem csak hagyma, paprika és paradicsom van benne, hanem cukkini és padlizsán is, majd az elősütött zöldségeket még együtt is rotyogtatják. Ehhez képest a sütős változat jóval egyszerűbb, hiszen az egész egyben, a sütőben sül, és jóval egészségesebb és kalóriaszegényebb, ráadásul az ízek így jobban is összeérnek.
A kész ratatouille a hűtőben 3-4 napig eláll, de a fagyasztást is jól tűri, ha szeretnénk a nyár kincseiből későbbre is elrakni, így érdemes belőle akár nagyobb adagot is készíteni most, amikor jó áron beszerezhetőek az alapanyagok. A maradék ratatouille-t egyébként le is turmixolhatjuk: tökéletes tésztaszószt, szendvicskrémet vagy mártogatóst kapunk így, ami csupa zöldség, alakbarát, egészséges és még vegán, mindenmentes étrendbe is beilleszthető.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát megtisztítjuk, és a paradicsommal együtt kis kockákra vágjuk, egy tepsibe vagy sütőtálba tesszük, sózzuk, 2 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, és 200 fokos sütőbe tesszük 10 percre. Közben a cukkinit, a padlizsánt és a húsos paprikát megtisztítjuk, kockára vágjuk, egy tálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk 2-3 evőkanál olajjal, megszórjuk a kakukkfűvel és a bazsalikommal, alaposan összeforgatjuk, majd az elősütött paradicsomos hagymához adjuk, és a 180 fokra visszavett sütőbe toljuk 30 percre.
Ezután hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, alaposan átkeverjük, majd fóliával lefedjük, és még 20 percre visszatoljuk, hogy puhára, szaftosra süljön, és az ízek összeérjenek.
Azon melegében tálalhatjuk, de langyosan és hidegen is finom, kínálhatunk mellé bulgurt, kuszkuszt vagy rizst, de tökéletes friss bagettel tunkolva is, sőt köretként húsokhoz is tökéletes, vegetáriánus változatban tükörtojást készíthetünk hozzá feltétnek.
Egy jó kis omlós tészta igazi vajjal, sok gyümölcs, egy csipetnyi fűszer – más nem is kell a tökéletes nyári desszerthez. A tészta könnyen összeállítható, de egy kis pihentetést igényel, viszont ezalatt előkészíthetjük a tölteléket. Ahhoz, hogy a gyümölcs ne áztassa el a tésztát, érdemes megszórni egy kevés kekszmorzsával vagy zabpehellyel, ha még finomabbat szeretnénk, akkor darált csonthéjassal, ami felszívja a sülő gyümölcs szaftját.
A rusztikus gyümölcsös pite tölteléke szinte bármi lehet, ami nem túl leveses, és nem áztatja el nagyon a tésztát. Mivel a piacokon megjelent a szilva, és ez sütve nemcsak finom, hanem mutatós is, most ez került a galette-be, egy kis gyömbérrel fűszerezve, de természetesen más gyümölccsel is elkészíthetjük ezt a remek süteményt.
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a lisztet a hideg vajjal elmorzsoljuk, majd a porcukrot és a tejfölt hozzáadva gyors mozdulatokkal tésztává dolgozzuk. Fóliába csomagolva a hűtőbe tesszük fél órára.
Közben a szilvákat félbevágjuk, kimagozzuk, cikkekre vágjuk, tálba tesszük, meghintjük a cukorral és az őrölt gyömbérrel, összeforgatjuk.
A pihentetett tésztát egy sütőpapíron kinyújtjuk egy nagyobb körré, a közepét megszórjuk a a darált mandulával, kirakosgatjuk a fűszeres szilvával úgy, hogy maradjon nagyobb pereme, a szabadon maradt széleket körben ráhajtjuk a töltelékre. A sütőpapír segítségével átemeljük egy tepsire.
180 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, míg aranybarna nem lesz a tészta. A sütőből kivéve hagyjuk hűlni, majd langyosan vagy teljesen kihűlve szeleteljük és tálaljuk.
A légiesen könnyű fánk 1910-ben készült először, mégpedig a Párizs és Brest közötti távolsági kerékpárverseny alkalmából, formáját pedig a bicikli kereke ihlette. Hamar elterjedt, ma szinte mindegyik francia cukrászdában kapható nagyobb tortaváltozatban és kicsi, egyszemélyes sütemény formában is. Az eredeti desszertben pralinékrém és tejszínhab volt, de bármilyen krémmel tölthető, amit csak szeretünk.
Forrás: iStock
A zamatos és illatos málnát kiemelendő az alábbi receptben könnyed vaníliás tejszínhab csupán a töltelék a friss gyümölcs mellett, nyári desszertnek így éppen ideális. Nagyon mutatós és finom vendégváró, mivel bátran előkészíthető, tálalás előtt pedig már csak betölteni kell a fánkkoszorúkat.
Hozzávalók:
Az égetett tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: Az égetett tésztához a vizet és a vajat egy lábasba tesszük, felforraljuk, egy csipet sót és a lisztet hozzáadva alaposan elkeverjük, és addig keverjük folyamatosan, míg elválik az edény falától. A tűzről levesszük, és egyenként belekeverjük a 4 egész tojás.
A tésztát habzsákba töltjük, és sütőpapírral bélelt tepsire köröket nyomunk belőle. Meghintjük szeletelt mandulával, és 180 fokos sütőbe toljuk, nyitogatás nélkül kb. 20 perc alatt megsütjük, majd a sütőben hagyjuk még 5 percet, csak ezután vesszük ki, hűlni hagyjuk.
A töltelékhez a jól behűtött tejszínt 1 evőkanál mascarponével közepes fokozaton elkezdjük verni, majd amikor már habosodik, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, és kemény habbá verjük.
Tálalás előtt a kihűlt fánkkarikákat egy recés késsel félbevágjuk. A vaníliás tejszínt habzsákba töltjük, a tésztakarikákra nyomunk a habból, kirakjuk málnával, majd befedjük a fánkokat.
Porcukorral meghintve tálaljuk.
Forrás: iStock
A Peche Melba vaníliás cukorszirupban posírozott őszibarack, vaníliafagylalt és málnaöntet triója – az eredeti recept szerint, amit August Escoffier, a francia gasztronómia egyik kiemelkedő alakja készített Nellie Melbának, az ausztrál szoprán énekesnőnek – mindezt Londonban, 1894-ben. Így mind a francia, mind az angol elnevezés helyes, hiszen ténylegesen elég nemzetközi desszertről van szó.
A fagyikehely történetét maga Escoffier jegyezte le, aki 1889-től kezdődően a londoni Savoy Hotel séfjeként dolgozott. A Covent Garden közelében lévő szállodában, itt szállt meg a híres Helen Porter Mirchell opera-énekesnő, akit mindenki csak Nellie Melbaként emlegetett – melbourne-i születése miatt kapta ezt a nevet. Történt egyszer, hogy Madame Melba két jegyet ajándékozott Escoffier-nak az esti Lohengrin-előadásra. Mint ismeretes, az opera egyik jelenetében feltűnik egy hattyú… Escoffier másnap, egy szűkebb körű fogadásra jégből egy hattyút faragott a díva számára, a két szárnya közé helyezett ezüsttálban szervírozta hódolata jeléül az énekesnő ihlette desszertet.
Forrás: iStock
Az eredeti recept természetesen hamar módosult, újabb és újabb variációk készültek és készülnek ma is: leggyakrabban pirított mandula és tejszínhab is kerül rá, és valljuk be, ezek nem rontják el, sőt… De az eredeti desszertben ezek nem szerepeltek. Vannak, akik eperrel készítik, kekszmorzsával megszórják, vagy friss málnát potyogtatnak a tetejére.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az őszibarackot félbevágjuk, magját kiemeljük, bőrét lehúzzuk. 2,5 dl vizet felforralunk, beletesszük a cukrot, néhány percig főzzük, majd hozzáadjuk a vanília kikapart magjait, és 3-4 percre beletesszük a barackokat, majd szűrővel kiemeljük, lecsepegtetjük, tányéron hűlni hagyjuk.
A málnát a porcukorral összeturmixoljuk – esetleg félretehetünk pár szemet a díszítéshez –, majd sűrű szitán átpasszírozzuk. (Ezt el is hagyhatjuk, ha nem zavarnak a magok.)
A barackokat poharakba vagy kelyhekbe tesszük, 1-1 gombóc vaníliafagylaltot teszünk rá, meglocsoljuk a málnával. Ha van kedvünk, pirított mandulával, friss málnával is megszórhatjuk, kínálhatunk hozzá tejszínhabot is.
Forrás: iStock
