Kevesen tudják, de a kókuszkocka Ausztrália nemzeti édessége, Lamington cake néven ismeretes, és 1896-ban készült először, természetesen egy véletlennek köszönhetően. Lord Lamingtonhoz, aki Queensland angol kormányzója volt, váratlanul küldöttség érkezett, a lord felesége pedig azt javasolta szakácsuknak, hogy az előző napról megmaradt, kicsit már szikkadt piskótát kockázza fel, és mártsa meg csokoládészószban. A szakács, Armand Galland ezt meg is tette, de az arrafelé akkor még szokatlan kókuszba is beleforgatta, ő ugyanis Tahitiból származó felesége révén ismerte a finomra reszelt kókuszt. A desszert hatalmas sikert aratott, és Lady Lamington specialitásként terjedt el Ausztráliában, majd az angolszász gasztronómiában, a nevet elhagyva pedig sokfelé a világban. Ha megkívántátok, a tökéletes kókuszkocka receptjét fázisfotókkat itt találjátok >>
Forrás: iStock
Bár a brownie-nak millió változata létezik, az eredeti recept állítólag egy bakinak köszönhető. A csokitortának induló sütiből kimaradt a sütőpor, így a tészta nem emelkedett meg, hanem jó sűrű, szottyos, nagyon csokis maradt. Igaz, nem tölthető, de gazdagítható a még nyers tésztamassza dióval, mogyoróval, apróbb bogyós gyümölcsökkel. Extra gyors brownie-receptet itt találtok >>
Forrás: iStock
A krémes, turmixolt jegeskávé is a véletlennek köszönhető. Egy instant kakaós, epres és banános turmixporokat népszerűsítő görög üzletember találmánya, aki egy bemutató alkalmával szeretett volna kávét inni, de instant kávéjához nem volt forró víz, így a turmixporokhoz hasonlóan hideg tejjel és jéggel turmixolt magának egy kis koffeines italt, ami hatalmas siker lett. A teljes sztori és a recept itt olvasható >>
Forrás: iStock
A legendás francia süteményt is egy random helyzetnek köszönhetjük: történt ugyanis, hogy egy bizonyos Tatin kisasszony szórakozottságában elfelejtett tésztát tenni a tervezett almatorta aljára, és gyors megoldásként a tésztát inkább a tetejére borította, minthogy elölről kezdje a teljes műveletet. Az így készült almatortának viszont hatalmas volt a sikere: az alma karamelizálódott, a tészta alatt sült-párolódott krémesre, és sokkal finomabb volt, mintha a sütemény tetejére került volna. A receptet videóval itt lelitek >>
Forrás: iStock
Ez a narancsszószos palacsinta is bizonyíték arra, hogy a legjobb éttermekben is történnek galibák és véletlen balesetek. A nálunk kevéssé ismert, narancslikőrrel meglocsolt, majd meggyújtott palacsinta egy csodás desszert, ami a legenda szerint úgy született, hogy kicsit megborult a narancslikőrös üveg a desszert készítésekor, sőt lángra is lobbant a serpenyőben, amit a szakács a keze ügyében lévő cukorral megszórva próbált meg eloltani… Láng, likőr, cukor, palacsinta – ennyi kell a karamellizálódott, illatos, mesésen finom desszerthez. Ha elkészítenétek, a recept és a teljes sztori itt olvasható >>
Forrás: iStock
A jegeskávéra gondolva a legtöbben egy hideg, finom, (Magyarországon általában) fagyival kínált frissítő jut eszünkbe, amiről el sem hinnénk, hogy nem a mai világ találmánya. De még mennyire nem! Tulajdonképpen évszázadokat kell visszaugranunk az időben ahhoz, hogy megismerjük a jegeskávé eredetének és térhódításának történetét. Így utazunk vissza egészen az 1840-es évekig, a mazagrani csata helyszínére, Algériába, ahol a francia katonaság meghonosítja a hidegen fogyasztott kávét. Hogyan és miért?
Az oka nagyon egyszerű: a harc ideje alatt tejhiány lépett fel, amiért a katonák vizet kezdtek el használni a kávéjuk hígításához, méghozzá hidegen. Tekintve, hogy Algéria túlnyomó részén forró, sivatagi éghajlat uralkodik, nem meglepő, hogy egyre nagyobb népszerűsége lett az újragondolt, frissítő koffeinforrásnak.
Így az állomásozó katonák hazaérkezése után a francia kávéházak választékában is fel-felbukkant a “hideg kávé”, ami Café Mazagran néven kezdett elterjedni. Ezt követően több európai országban is megjelent, de más-más változatban: a legnépszerűbbek a jéggel hígított verziók lettek, de a világ különböző pontjain egyéb kombinációkban is feltűntek. Például Portugáliában citrommal fokozták az ízhatást, míg az osztrákok egy kis rumot is kevertek a hideg italba. A mai kínálatban pedig 100+1 fajtájával találkozhatunk egy országon belül és kívül is.
Hogyan jön mindehhez a frappé? Miért használják a jegeskávé szinonimájaként? Ahogy a világban sok más helyen megjelent a jegeskávé “helyi” változata, úgy Görögországban is.
A mendemondák szerint az első frappé Dimitris Vakondios nevéhez fűződik, aki az 1957-ben megrendezett Thessaloniki Nemzetközi Vásáron egy egészen egyedi módon készítette el az akkor bemutatásra kerülő instant kávét. Mivel nem állt a rendelkezésére meleg víz, ezért hideg vízzel és cukorral rázta össze azt, ezzel a kreatív megoldással megalkotva a görög frappét.
A mai frappé eredeti alapja tehát az instant kávé, a cukor és a víz. Technikájában is eltér a különböző jegeskávék elkészítési módjától, keverés helyett összerázzák a többi hozzávalóval. Természetesen mostanra a frappék között is számos verziót ismerünk: van aki shakerrel, van aki botmixerrel és van, aki tejes alappal vagy épp plusz jéggel készíti. Ezért mindig érdemes megkérdezned a baristát, hogy az adott országban és kávézóban milyen végeredményre számíts, amikor frappét rendelsz.
Rajongsz a finom, profin elkészített kávékért? Szívesen kísérletezel otthon is, hogy megalkosd a számodra tökéletes “fekete” receptjét? Ha mind a két alkalommal igennel válaszoltál, akkor itt az idő, hogy mélyebben is elmerülj a minőségi kávékészítés rejtelmeiben! A Best Mixer piacvezető tanfolyamai hobbi, kezdő és mester szinten is számos tanulási lehetőséget kínálnak a kávérajongók számára. A képzések mind csúcstechnológiás környezetben zajlanak; az ország 15 városában is elérhetők.
Nézz szét a szakképző iskola oktatási kínálatában, keresd meg a hozzád legközelebb lévő képzési helyszínt, és jelentkezz még ma a neked szimpatikus ajánlatra, hogy Te is profi baristaként készíthesd el a következő frappédat! 🙂
