A Greenpeace egyik friss jelentése amellett kampányol, hogy legalább 50 százalékkal kevesebb húst és tejterméket kellene fogyasztanunk az évszázad közepére, ezzel a saját egészségünket és a bolygónkat is megvédve. Az elemzés szerint ezt muszáj meglépnünk, ha tartani akarjuk magunkat a párizsi klímaegyezményhez, hiszen az elkövetkezendő évtizedekben a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 52 százalékáért felel majd, és ennek 70 százaléka a hús- és tejtermék-feldolgozásból érkezik majd.
A jelentésben a Greenpeace azt is felsorolja, milyen előnyei származnak az emberiségnek abból, ha megfogadja a tanácsot, ezek közül sorolunk fel most néhányat.
Küzdhetünk a klímaváltozás ellen
A már említett üvegházhatású gázok kibocsájtása nem játék, ha nem teszünk ellene valamit, akkor esélyünk sincs, hogy elérjük a párizsi klímaegyezményben foglalt céljainkat. Ha tényleg a felére csökkentenénk a hús- és tejtermékfogyasztásunkat, akkor 64 százalékkal csökkenhetne a kibocsájtott üvegházhatású gázok mennyisége.
Az egészségesebb és környezettudatosabb hatásokról itt olvashattok bővebben >>
Vegán recepteket itt találtok >>
A Greenpeace egyik friss jelentése amellett kampányol, hogy legalább 50 százalékkal kevesebb húst és tejterméket kellene fogyasztanunk az évszázad közepére, ezzel a saját egészségünket és a bolygónkat is megvédve. Az elemzés szerint ezt muszáj meglépnünk, ha tartani akarjuk magunkat a párizsi klímaegyezményhez, hiszen az elkövetkezendő évtizedekben a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 52 százalékáért felel majd, és ennek 70 százaléka a hús- és tejtermék-feldolgozásból érkezik majd.
A jelentésben a Greenpeace azt is felsorolja, milyen előnyei származnak az emberiségnek abból, ha megfogadja a tanácsot, ezek közül sorolunk fel most néhányat.
Küzdhetünk a klímaváltozás ellen
A már említett üvegházhatású gázok kibocsájtása nem játék, ha nem teszünk ellene valamit, akkor esélyünk sincs, hogy elérjük a párizsi klímaegyezményben foglalt céljainkat. Ha tényleg a felére csökkentenénk a hús- és tejtermékfogyasztásunkat, akkor 64 százalékkal csökkenhetne a kibocsájtott üvegházhatású gázok mennyisége.
Az egészségesebb és környezettudatosabb hatásokról itt olvashattok bővebben >>
Vegán recepteket itt találtok >>
Személy szerint azt vallom, minél büdösebb a sajt, annál finomabb. 🙂 De komolyan, ez az az ételféle, amit tényleg minden formában imádok, biztos megbolondulnék, ha egyszer csak laktózérzékenység törne ki rajtam.
A következő fogásban található bőven sajt. A zsemlemorzsából és a lisztből szénhidrátszegényet használtam, az olajból extra szűz olívát (ami a hiedelmekkel ellentétben igenis használható sütéshez), hogy én is nyugodtan fogyaszthassam, a gyerekek meg észre se vették a különbséget. Persze ők a saláta helyett krumplipürét ettek, mindent azért mégse lehet egyszerre.
Baconös-medvehagymás sajtkrémmel töltött csirkemell rántva
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A csirkemelleket 4-4 db 1 cm vastag szeletbe vágjuk, kicsit kiklopfoljuk. Egyik oldalukat sózzuk, borsozzuk, kicsit félretesszük.
A szoba-hőmérsékletű vajjal összekeverjük a lereszelt sajtot, a nagyon apróra vágott bacont és a medvehagymás olajat. A húsokat kiterítjük sózott oldalukkal lefelé, mindegyikre 1-1 kiskanálnyi tölteléket teszünk. Feltekerjük, fogpiszkálóval vagy hústűvel megtűzzük. Fél órára hűtőbe tesszük, hogy kicsit megszilárduljon a töltelék.
Duplán panírozzuk (liszt-tojás-zsemlemorzsa-tojás-zsemlemorzsa), majd közepesen forró olajban megsütjük.
Petrezselymes-körtés sajtsaláta
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: Egy kis tálban a tojássárgáját összekeverjük a zúzott fokhagymával, csipet sóval, borssal, majd cseppenként adagolva hozzáadjuk az olajat. Mikor majonéz állagú, hozzáadjuk a balzsamecetet, ez lesz az öntet.
A körtét, a sajtokat és a paprikát összekockázzuk, összekeverjük az olívabogyóval, kicsit megsózzuk. A petrezselymet nem túl apróra vágjuk, ezzel is összeforgatjuk.
Tálaláskor ízlés szerint összekeverjük az öntettel.
Tatárbifsztek
Itthon leginkább nyers marhából készül, amit hagyományosan pirítósra kenünk. Külföldön – és elvétve itthon is – nyers haltatárral is találkozhatunk.
Ceviche (ejtsd: szevicse)
Ez az étel Latin-Amerikából, egészen pontosan Peruból származik. A friss halakat pár órára citromos pácba helyezik, ezzel a savas fürdővel váltják ki a hőkezelést, ami megszabadítja a baktériumoktól az ételt. Édesburgonyával, avokádóval, hagymával, csilivel fogyasztják.
Crudo
Jelentése szó szerint „nyers”. Ebben az ételben a nyers halhoz pár csepp citromlevet és olívaolajat adnak, de sonkából is létezik nyers változat, a prosciutto crudo.
Ez a skandináv étel friss lazacból készül, amit sóval, cukorral és kaporral érlelnek, majd rozskenyérrel és valamilyen mártással fogyasztanak.
Sashimi
Ez egy japán étel, ami legalább annyira közkedvelt náluk, mint a szusi. Nyers, szeletelt halból, marhából vagy enyhén előfőzött polipból is készülhet, és rendszerint (első ételként) a szusi előtt fogyasztják, wasabi nélkül.
Nigiri
A sashimihoz hasonlóan nyers, szeletelt halból készül, amit egy falatnyi rizshalomra helyeznek.
(Via: foodbeast, Fotó: flickr – Jessica and Lon Binder)
