A perzsa gyökerekkel bíró krémes desszertet Indiában, Pakisztánban és Afganisztánban is kedvelik, phirnee, firnee, ferni vagy firni néven ismerik. Az alap közös: tej, cukor és kukoricakeményítő, de a variációk száma végtelen, mint minden egyszerű és közkedvelt fogásnál. A puding tovább krémesíthető egy kis tejszínnel, de készülhet kókusztejjel is, ízesíthető kardamommal, fahéjjal, vaníliával, közkedvelt rózsavízzel vagy narancsvirágvízzel is.
A firnihez mindig jár egy kis ropogós mag, ami leggyakrabban pisztácia vagy dió, de lehet mandula vagy mogyoró is, illetve a gyümölcs is nagyon jól illik hozzá, legyen az kivi, banán, gránátalma, de akár szeder, eper, más bogyós gyümölcs is – ezekkel a tálalás előtt díszítik a krémes finomságot.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kukoricakeményítőt egy tálkába kanalazzuk, hozzáadunk kb. 2 dl tejet, és simára keverjük.
A tejet egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a cukrot, kevergetve felforraljuk, majd hozzáöntjük a keményítős tejet is, és sűrűsödésig főzzük. Ekkor hozzáadjuk a kardamomot és a rózsavizet, és kevergetve még 1-2 percig főzzük.
Tálkákba, poharakba vagy egy nagyobb tálba öntjük, megszórjuk a pisztáciával és egy csipet őrölt kardamommal, hagyjuk kihűlni, majd hűtőben még kb. 2 órát pihentetjük tálalás előtt.
Ízlés szerint karikázott banánnal, gránátalmamagokkal vagy más gyümölccsel is díszíthetjük.
A sárgaborsó és a felesborsó nem más, mint a borsó héjától megszabadított és szárított formája. A babhoz és a lencséhez hasonlóan gazdag ásványi anyagokban, kálium, kalcium, magnézium, cink, foszfor, mangán és vas is van benne, valamint remek B-vitamin-forrás, így a tavaszi fáradtság, téli fáradékonyság ellen is hatékony. Nemcsak rostokban, de fehérjében is gazdag, segíti az emésztést, vérnyomáscsökkentő és keringést javító hatása is ismert, sőt méregtelenítőként is ajánlja a népi gyógyászat.
Ha ez nem lenne elég, akkor azzal érvelünk tovább, hogy kimondottan olcsó, gyorsabban megfő, mint a lencse vagy a bab, ráadásul a gluténmentes étrendbe is könnyedén beilleszthető, mert nem szükséges hozzá semmilyen rántás vagy lisztféle a sűrítéshez. Mivel nincs héja, ezért könnyen szétfő, és így önmagát sűríti, a hozzáadott víz mennyiségétől függően lehet egész sűrű főzelék állagú, vagy akár akár hígabb, mint egy krémleves.
A sárgaborsó nagyon jól fűszerezhető, a magyaros, a mediterrán, de az egzotikus ízvilág is nagyon jól áll neki. Most egy indiai currys változatot hoztunk, náluk nagyon népszerű mindenféle hüvelyes fűszeres ragunak, dahlnak elkészítve. Önmagában vagy pitakenyérrel is nagyon tartalmas, laktató fogás, de hússal is tálalható, ha valaki úgy kívánja.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát, a fokhagymát, a meghámozott gyömbért és a paradicsomot apróra kockázzuk.
Egy lábosban 2-3 evőkanál olajon megdinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a fokhagymát és a gyömbért, átforgatjuk, hozzáadjuk a fűszereket, ezekkel is átkeverjük, majd mehet bele a sárgaborsó, felöntjük bőséges vízzel, sózzuk, borsozzuk, és ha felforrt, közepes láng mellett, időnként megkeverve kb. 30 perc alatt puhára főzzük. Ha szükséges, pótoljuk a folyadékot.
Megkóstoljuk, ha szükséges, még ízesítjük, hozzákeverjük a citrom levét, és finomra vágott petrezselyemmel vagy korianderrel meghintve tálaljuk.
A különféle laposkenyerek mindenfelé kedveltek, legyen az pita, tortilla, focaccia vagy naan… Mindegyik kicsit más, de nem véletlen, hogy szinte minden népnek megvan a maga változata. A naan hagyományosan sütőporral és élesztővel készül, joghurt kerül a tésztába, és klasszikusan kemencében, vagyis a tandoorban sül, de sima serpenyőben is pár perc alatt elkészíthető.
Ízesített naan sokféle formában létezik Indiában, de a sajttal töltött változat egy francia változat, és így tekinthető egyfajta fúziós fogásnak, mindenesetre annyira népszerű pár éve, hogy már az ottani indiai éttermek is felvették az étlapra, sőt egyre-másra nyílnak az úgynevezett naan-bárok, ahol különféle töltetlen és töltött indiai laposkenyerek kóstolhatóak rengeteg szósszal, mártogatóssal.
A töltött változat azért is zseniális, mert a tölteléktől önálló fogássá is válhat, ami egy adag salátával vagy sült zöldséggel főételként is megállja a helyét. Jó tudni, hogy ha nem fogy el azonnal, a hűtőben 1-2 napig eláll, le is fagyasztható, és serpenyőben vagy mikróban pár perc alatt felfrissíthető. Most sajt és tört főtt krumpli került bele, de burgonya helyett sonka, felvágott vagy akár többféle sajt is kerülhet bele.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sütőport, az élesztőt, a cukrot és a sót, összekeverjük, majd az olajat, a joghurtot és a víz 2/3 részét is hozzáöntjük, és elektromos robotgép dagasztókarjával 8-10 perc alatt ruganyos tésztává dagasztjuk, ha szükséges, hozzáadjuk a maradék vizet – ez függ a liszttől és a joghurttól is… A tésztát gombóccá formázzuk, és letakarva legalább 1,5 órát kelesztjük.
Közben a krumplit összetörjük, a friss sajtot összemorzsoljuk.
A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületen kicsit átdolgozzuk, 12 részre osztjuk, és kettesével kinyújtjuk vékony körlapokká. Az egyiket megszórjuk a sajttal és a tört krumplival, befedjük a másik tésztalappal, a széleit ujjbeggyel lenyomkodjuk, majd még egy kicsit nyújtunk rajtuk a sodrófával. A maradék tésztával ugyanígy járunk el.
Egy serpenyőt szárazon felforrósítunk, és a töltött kenyeret egyesével beletesszük, oldalanként 5 perc alatt megsütjük, egyszer átfordítva. Az elkészült kenyeret villára szúrt vajdarabbal megkenjük, és tálalhatjuk is – magában, mártogatóssal vagy akár egy jó adag salátával kísérve.
Indiai paprikás csirkének is nevezhetnénk, hiszen pirospaprika, hagyma és csirke az alapja, de azért van benne még egy csomó más fűszer, és mindenekelőtt egy joghurtos páccal indul a készítése, ami különösen omlóssá és ízletessé teszi az amúgy meglehetősen jellegtelen, és kiszáradásra hajlamos csirkemellet. A fűszeres pácba a joghurt mellett kerül jó adag citromlé is, és ezek savassága fellazítja a hús rostjait, így nagyon finom szaftossá varázsol.
A hosszú alapanyaglistától senki ne riadjon vissza, csak a sokféle fűszer számossága az oka, és van olyan is közöttük, amiből a pácba és a szószba is kell, mert amúgy egyszerű és kimondottan pénztárcabarát, és a pácolástól eltekintve gyorsan elkészülő, isteni fogás.
Hozzávalók:
A szószhoz:
Elkészítés: A csirkemellfilét felkockázzuk. A joghurtot egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a citromlevet, a kurkumát, a pirospaprikát, a zúzott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, elkeverjük, majd beleforgatjuk a csirkemellet, összeforgatjuk, és lefedve 1 órára a hűtőbe tesszük.
Közben a szószhoz a hagymát felkockázzuk, a fokhagymát és a gyömbért megtisztítjuk és lereszeljük. Egy edényben 2 evőkanál vajat felolvasztunk, a hagymát üvegesre pároljuk rajta, majd hozzáadjuk a fokhagymát, a gyömbért, átkeverjük, majd mehet hozzá, a római kömény, a pirospaprika, a kurkuma is, felöntjük a passzírozott paradicsommal, hozzáadunk fél pohár vizet és 1 evőkanál mézet, sózzuk és borsozzuk, és kis lángon 15 percet rotyogtatjuk.
Közben a csirkéhez egy serpenyőben felolvasztunk 1 evőkanál vajat, a joghurtos pácból kiemeljük a csirkedarabokat, és oldalanként 2-3 perc alatt megpirítjuk, majd félretesszük. A joghurtos pácot a paradicsomos szószhoz öntjük, egy botmixerrel selymesre dolgozzuk, hozzáadjuk a csirkefalatokat, és takarékon még 10 percet hagyjuk főni.
Párolt rizzsel tálaljuk a szaftos-szószos fűszeres csirkét.
A chutney az egyik legizgalmasabb találmány, nem könnyű pontosan definiálni, mert nagyon sokféle lehet. Valójában egy indiai gyökerekkel bíró fűszeres szósz, ami gyümölcsből vagy zöldségből készül, vagy akár a kettő keverékéből, egyszerre édes és sós, kicsit pikáns is. Leginkább egy fűszeres dzsemre hasonlít, amit azonban nem kenyérrel, hanem húsok, halak mellé szósznak, vagy sajtok, pástétomok kísérőjeként is használnak. Állaga lehet darados vagy akár egészen krémes, ezekre nincsenek is szabályok.
A chutney lelke a fűszer és a sokféle alapanyag, illetve ezek fúziója, aromáiknak harmóniája. A legegyszerűbb almából, céklából, sütőtökből vagy paradicsomból is készülhet fűszeres szósz, csak merni kell használni a fűszereket, bátran párosítani gyümölcsökkel. A chutney-ba gyakran kerül hagyma, fokhagyma, citrom vagy narancs héja, valamint olyan karakteres fűszerek, mint a gyömbér, a fahéj, a szerecsendió, de bátran használhatunk szegfűszeget, szegfűborsot, kardamomot, koriandert, mustármagot vagy akár csilit is.
Az alábbi receptben cékla, alma és szeder hármasából készült egy nagyon izgalmas és pikáns chutney, húsok és sajt mellé is isteni, és akár gasztroajándéknak is ideális. Nagy előnye, hogy bár a mennyiségben sokkal több benne a pénztárcabarát cékla és alma, mégis dominál benne a jóval kevesebb szeder.
Hozzávalók:
Elkészítés: A céklákat megmossuk, és héjában megfőzzük, majd leszűrjük, kicsit hűlni hagyjuk, meghámozzuk és felkockázzuk. Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk, apróra vágjuk.
A hagymát meghámozzuk, szálasra vágjuk, és az olajon, gyenge tűzön párolni kezdjük, hozzáadjuk a céklát és az almát, meghintjük a korianderrel és egy csipet sóval, összeforgatjuk, majd felöntjük a vörösborral és annyi vízzel, hogy épp ellepje. Takarékon 20 percig pároljuk.
Ezután botmixerrel pürésítjük, hogy majd a szeder domináljon benne, hozzáadjuk a szedret és a befőzőcukrot, hozzáreszeljük a citrom héját, belefacsarjuk a levét, átkeverjük, és forrástól számítva 5 percig főzzük kevergetve.
Kisebb üvegekbe öntjük, gondosan lezárjuk, és egy lábasba tesszük, felöntjük annyi vízzel, hogy az üvegek 3/4 részéig érjen, majd lefedve, takarékon 1 órát dunsztoljuk. A vízben hagyjuk kihűlni, majd letörölgetjük, és mehetnek is a kamrapolcra.
Szószos, szafros, fűszeres, illatos és laktató, ha konzerv főtt csicseriborsóval és hámozott paradicsommal készítjük, akkor minimális munkával és aránylag gyorsan elkészül ez az indiai vegán fogás. A hozzávalók listája a fűszerek számossága okán ilyen hosszú, az angolszász országokban készen is elérhető a fűszerkeverék, de aki kicsit nyitottabb a színes világkonyhára és az izgalmas ízekre, nagy valószínűséggel minden hozzávalót megtalál otthon is a fűszerek között kotorászva.
Filléres és nagyon finom, egészséges és laktató, a csicseriborsónak köszönhetően rostokban és fehérjében gazdag, a csili mennyiségével pedig mindenki saját ízlésére szabhatja, mennyire legyen tüzes ez a jó fűszeres, szuperegyszerű fogás.
Indiai fűszeres csicseriborsó – chana masala
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát, a fokhagymát és a gyömbért megtisztítjuk, a hagymát finomra vágjuk, a fokhagymát és a gyömbért lereszeljük. Egy edényben felforrósítjuk az olajat, rdojuk a hagymát, és időnként megkeverve hagyjuk dinsztelődni, kicsit összeesni. Hozzáadjuk a fokhagymát, a gyömbért és az összes fűszert, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük a konzerv hámozott paradicsommal, a dobozát kiöblítjük 1,5 dl vízzel, és ezt is hozzáöntjük, megszórjuk a cukorral, és fedő alatt, közepes lángon 10 percet főzzük, majd botmixerrel pépesítjük.
A csicseriborsót leszűrjük, és a fűszeres paradicsomszószhoz adjuk, átkeverjük, és takarékon még 10 percet rotyogtatjuk, amíg kicsit besűrűsödik, és összeérnek az ízek.
Azonnal tálaljuk friss korianderzölddel vagy petrezselyemmel meghintve, például párolt rizzsel, de hús mellé is kínálhatjuk köretként.
A raita tulajdonképpen egy joghurtos szósz vagy saláta, ami Indiában a legnépszerűbb ételek közé sorolható, szinte mindig kerül belőle az asztalra, mert egyrészt jól mártogatható előételként valamilyen laposkenyérrel, másrészt azért, mert nagyon hűsítő, és tökéletesen ellenpontozza az indiai fűszeres fogások csípősségét, vagyis tűzoltásra is tökéletes. 😉
A raita alapja a sűrű joghurt, amihez valamilyen reszelt vagy apróra vágott nyers zöldség és friss zöldfűszer, esetleg citomlé kerül, vagyis minden esetben sovány, alakbarát és nagyon egészséges. A legnépszerűbb az uborkás-mentás változat, de készíthetjük sárgarépával, paradicsommal is, és nem kell feltétlenül csípős ételhez vagy indiai fogáshoz társítani, tökéletes kísérője bármilyen sültnek, grillfogásnak, de akár szendvicsnek, burgernek, vagy mártogatósként friss zöldségek, ropogtatnivalók mellé.
Uborka raita
Hozzávalók:
Elkészítés: Az uborkát meghámozzuk és lereszeljük. A joghurtot keverőtálba tesszük, hozzáadjuk fél citrom levét, és alaposan kikeverjük, jó simára és krémesre, majd hozzáadjuk az alaposan kinyomkodott uborkát, a római köményt és a finomra vágott mentát, hozzáreszeljük a fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, összekeverjük. Jót tesz neki, ha tálalás előtt 1 órát tud a hűtőben pihenni.
Változatok
Az uborka és a menta helyett mással is készíthetünk hűsítő és könnyű raitát, például:
Sárgarépa raita – 3 reszelt répa, fél citrom leve, fél csokor friss koriander, 1 kávéskanál őrölt koriandermag, 25 dkg joghurt, só, bors
Menta raita – 1 csokor menta, diónyi reszelt gyömbér, 1 gerezd fokhagyma, 25 dkg joghurt, só, bors
Paradicsom raita – 2 paradicsom apróra kockázva, 1/2 fej lilajahyma. fél citrom leve, 1/2 csokor petrezselyem, 25 dkg joghurt, só, bors
Csupa illat és fűszer szószos fogás, amit néhány főtt tojás izgalmas felhasználására, gyors vacsoraételnek bevethetünk – egy kis párolt rizzsel tálalva tökéletes, egészséges és mennyei. Húsmentes, diétás és gluténmentes étrendbe is beilleszthető, fehérjében gazdag, és ha a fűszerpolcunkon megvannak hozzá az alapanyagok, akkor fillérekből és gyorsan összedobható.
Akinek elsőre furcsának tűnik, esetleg hiányzanak a fűszerek, vagy épp magyaros ízvilágra vágyik, az elsőre próbálja ki a tojáspörköltet, ez is hasonlóan kiadós és praktikus, szaftos fogás, csak épp ismerősebb, klasszikusabb ízekkel.
Tojás curryszószban
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk. Egy serpenyőben az olívaolajat felforrósítjuk, a hagymát rádobjuk, és kevergetve megdinszteljük. Hozzáadjuk a fokhagymát, hozzáreszeljük a gyömbért, majd az összes fűszert rádobjuk, átkeverjük, hogy illatosra piruljanak, majd felöntjük a paradicsommal és kb. 2 dl vízzel, botmixerrel pépesítjük.
A mártásba beletesszük a meghámozott kemény tojásokat, és takarékon sűrűsödésig főzzük. kb. 10 perc alatt.
Tálaláskor friss petrezselyemmel vagy korianderrel megszórhatjuk, ízlés szerint párolt rizzsel, pitakenyérrel fogyasztjuk.
Eléggé kezdő vagyok még az indiai receptek terén, de ez a „hagymás tallér”, eredeti nevén bhaji, még nekem is egyből instant sikerélményt jelentett. Nem kellenek hozzá lehetetlen hozzávalók, egyszerű összedobni, és nagyon tetszik az íze. A hagyma megszelídül sütés közben, abszolút nem lesz olyan átütően domináns, mint várná az ember, sokkal inkább fűszerként funkcionál. Végeredményként ropogós és fűszeres snackeket kapunk, amik mártogatóssal tálalva garantáltan nem fognak sokáig az asztalon állni. 🙂
Mártogatósok, amik illenek hozzá
Önmagában is finom a hagymás tallér, de valamilyen kencével nyakon öntve ellenállhatatlan. Legalábbis annak tűnt, ugyanis miután végeztem a fotózással, és megengedtem Péternek, hogy megkóstolja, ő olyan lelkesedéssel pusztította a falatkákat, mint egy 8 éve éheztetett farkas, nem is maradt belőlük egy sem. Kell ennél nagyobb bók a szakácsnak?
Nálunk egy paradicsomos salsa jellegű szósz járt a hagymás tallér mellé, legközelebb pedig azt tervezem, hogy szósz gyanánt (tejmentes) joghurtba fokhagymát és zöldfűszereket, illetve egy kis lime-levet keverek. Ha nincs idő mártogatóst készíteni, akkor a boltban is találunk többféle verziót, ám ezekben gyakran nagyon sok cukor van, tehát ez a megoldás az IR-eseknek nem ajánlott.
Mitől diétás?
Egyrészt a csicseriborsóliszt és a hagyma is alacsony glikémiás indexű, mindkettő lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaz (tehát az IR-diétában bármikor fogyasztható). Másrészt az eredeti recepttel ellentétben én nem olajban sütöttem ki a tallérokat, hanem légkeveréssel, sütőben, tehát azok is meg tudják enni és emészteni, akik nem bírják a zsíros ételeket. Kipróbáltam olajban sütve is, de nekem az túl sok volt, ezért maradtam a sütős verziónál. Így kevésbé lesz ropogós, de szerintem még így is többet nyer az ember, mint amennyit veszít.
Szénhidrátok
Ha már a cukornál tartunk, jöjjenek a pontos számok. A teljes recept 72,7 gramm szénhidrátot tartalmaz. Én 12 darab tallért formáztam belőle (de ezt nyilván nem muszáj betartani, számomra a kisebb falatok könnyebben kezelhetőek), 12 adaggal számolva egy darab 6 gramm CH-t tesz ki.
Bhaji – indiai hagymás tallér
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
A hagymákat megpucoljuk, félbevágjuk, és nagyon vékony szeletekre aprítjuk (tehát vékony félköreink lesznek, ha végeztünk).
A lisztet alaposan összekeverjük a többi hozzávalóval, végül egy sűrű masszát kapunk. Ebbe keverjük bele a hagymát. Kézzel sokkal könnyebb dolgozni, a lényeg, hogy jól eloszlassuk a hagymán a tésztát.
Egy tepsire sütőpapírt teszünk, erre rakjuk majd rá a tallérokat. Kézzel egy félmaréknyi tésztát kiszakítunk a masszából, majd a tepsire helyezve egy kicsit összenyomjuk. Fontos, hogy ne legyen teljesen lapos, mert akkor gyorsan kiszárad a tészta.
Ha végeztünk, a sütőben légkeveréssel kb. 20–25 perc alatt készre sütjük. Ha már barnás színe van és a szélei ropogósak, ki is vehetjük.
Mártogatóssal tálaljuk.
A dahl makhani vagy makhni Punjab régió különlegessége, de ma már egész Indiában, sőt a világ más pontjain is készítik. A dahl makhani jelentése „vajas lencse”, alapja apró szemű fekete lencse, amit más lencsefélékkel és hüvelyesekkel kevernek készítéskor, leggyakrabban vörösbabbal, így egy növényi fehérjékben nagyon gazdag, kiadós és laktató egytálétel valójában, sűrűségét tekintve valahol a főzelék és a sűrű leves között, amit rizzsel és lepénykenyérrel tálalnak és fogyasztanak.
A dahl, daal vagy dal lényege, hogy hüvelyesekből készül, nincs benne rántás, hiszen a lencsefélék, babok, borsók maguktól besűrűsödnek. A baj csak az, hogy a különféle hüvelyesek főzési, puhulási ideje eltérő, de ezt szerencsére egyszerűen áthidalhatjuk, ha a gyorsan fővő fekete lencse mellé például konzerv vörösbabot választunk. A dahl makhani alapja hagyma és sokféle fűszer, paradicsom, vaj és tejszín, de a tejtermékeket kiválthatjuk kókuszzsírral és kókusztejszínnel, így már vegánok és laktózérzékenyek számára is ideális fogás lehet.
A zseniális lencsés fogás elkészítése egyáltalán nem bonyolult és hosszadalmas, az egyetlen kihívást a sokféle fűszer jelentheti, de aki szereti az indiai ízvilágot, az a beszerzett fűszereket rengeteg módon felhasználhatja, akár klasszikusabb ételeink megbolondítására is!
Dahl makhani
Hozzávalók:
Elkészítés: A lencsét folyó víz alatt egy szűrőben leöblítjük, majd egy lábasba tesszük, és annyi vízzel, hogy 2 ujjnyira ellepje egy kis sóval és a babérlevéllel feltesszük főni. Kb. 20 perc után hozzáadjuk a leszűrt vörösbabot, még egy kis vizet, és további 10 percig főzzük.
Közben a hagymát és a fokhagymát felaprítjuk, a vaj felén egy kisebb serpenyőben megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a római köményt, a pirospaprikát, a curryt, a kurkumát, a garam masalát, a lereszelt gyömbért, átforgatjuk, majd hozzáadjuk az apróra vágott paradicsomot a levével együtt, ha konzervet használunk, annak a levéből is önthetünk hozzá. Megsózzuk, alaposan összeforgatjuk, és 2-3 percig főzzük. Hozzáadjuk a maradék vajat és a kardamomot, ha felolvadt a vaj, akkor a lencséhez öntjük, elkeverjük, majd a tejszínnel selymesítjük, és lefedve, takarékon 5 percig főzzük még.
Friss korianderrel megszórva, rizzsel vagy naan, chapati vagy más lapos kenyérrel kínáljuk.
Ez is érdekelhet: Indiai konyha
Ellenállhatatlan finomságok lépésről lépésre
Az indiai konyha kulináris sokszínűségéről és rendkívüli ízgazdagságáról híres.
Ebben a remek szakácskönyvben ínycsiklandó főételek, egzotikus köretek és csábító desszertek nagy választékát találjuk. A zöldségektől a halakon, a húsokon és a szárnyasokon keresztül az édességekig minden alkalomhoz megtalálható itt a megfelelő étel.
A receptek egyszerűek és könnyen áttekinthetők, friss hozzávalókat tartalmaznak, és az elkészült fogások különleges aromákkal és rendkívüli változatossággal örvendeztetnek meg bennünket.
Aki már kóstolt életében mangó lassit, tanúsíthatja, hogy az egyik legfinomabb és legizgalmasabb gyümölcsös turmix, köszönhetően elsősorban a mangó különleges aromáinak, semmivel össze nem keverhető fűszeres illatának. Ezt egészíti ki némi joghurt és még némi fűszer és folyadék, amelyek alapvetően meghatározzák a zseniális indiai ital hangulatát és ízvilágát.
A mangó lassinak alapvetően két fajtája van, az édes és a sós-édes, ez utóbbi nagyon izgalmas, mert bár a gyümölcstől és némi édesítőtől édeskés, de határozott mennyiségű só is van benne, illetve némi fűszer, Indiában leggyakrabban őrölt kardamom. Ezt a változatot fogyasztják vízzel kicsit felhígítva csípős ételek mellé, amiben ugye az indiai konyha elég erős. Ennek oka, hogy a mangó-joghurt páros a szájban és a gyomorban is jótékony az erős ételek semlegesítésére. Pár pici korty, ha már nagyon lángol a száj, és pillanatok alatt csillapítja a tüzesség érzetét, ugyanígy a gyomornak is jótékony a nagyon erős fűszerek kellemetlen hatásainak tompításában.
Ha a mangó lassit édes turmixként fogyasztanánk, és határozottan nemet mondunk a sóra, akkor is vanak variációs lehetőségek. Ha a joghurt mellett érdemes hígítani, ezt megtehetjük tejjel vagy egy kis vízzel, ha frissítőnek szánjuk, akkor szódával vagy szénsavas ásványvízzel. Édesítésre használhatunk porcukrot vagy mézet, esetleg sztíviát vagy más természetes édesítőt. És hát a fűszer: bár a mangó karakteres íze nem feltétlenül kíván még extra ízeket, de szokták egy kis sáfránnyal, rózsavízzel vagy lime-lével megbolondítani, a legklasszikusabb és legfinomabb és „leglegleg” fűszere azonban a kardamom. Ezt mindenkinek ki kell próbálnia legalább egyszer: tökéletes boldogság, harmonikus és izgalmas egyszerre, nem mellesleg szuperegészséges.
Már csak egy lényegi pont van, és ez a mangó. Csodás gyümölcs, és bár egyre több helyen és egyre elfogadhatóbb áron kapható nálunk is, nehéz kifogni igazán érett és zamatos példányt, az utóérő gyümölcs félkeményen még kevéssé édes és ízes, és sokszor előfordul, hogy mire megérne, már ütődött, barnul, romlik… Megoldás lehet a konzervmangópüré (mango pulp), ami garantáltan érett és ízes mangóból készül, és napokig készíthetjük belőle az isteni mangó lassit…
Mangó lassi
Hozzávalók:
Elkészítés: A kardamomot kés pengéjével egy vágódeszkán összeroppantjuk, majd a zöld héjból kiszedegetjük az illatos magokat, és mozsárban finomra őröljük.
A mangópürét a joghurttal, a mézzel és a kardamommal turmixgépbe tesszük, krémesre mixeljük, majd ízlés szerint hígítjuk vízzel (esetleg tejjel). Még finomabb, ha fél-egy órára hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek.
Idén a program részét képezi a nemzetközi jóganap is, amelynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a tudatos és egészséges életmódra és az egészségre való odafigyelés fontosságára. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2014-ben az indiai kormány kezdeményezésére nyilvánította június 21-ét a jóga nemzetközi napjává.
Budapesten, Balatonfüreden, Debrecenben, Egerben, Esztergomban, Nagykanizsán, Sopronban, Szegeden és Szentendrén is számos programot szerveznek a fesztivál keretében. A közönség számos jógatípussal ismerkedhet meg, részt vehet henna- és indiai ékszerkészítő műhelyfoglalkozásokon is – olvasható a nagykövetség közleményében.
A fesztivál az indiai kultúra egy-egy szeletét mutatja be a változatos táncelőadások, a sokszínű indiai zenei programok segítségével, a különböző típusú jógaórákon pedig bárki megtalálhatja a hozzá legközelebb álló mozgásformát. A gasztronómiai programok és kiállítások mellett az indiai művészeti ágak magyar képviselői is bemutatkoznak.
(Via: MTI)
