Ha szeretnénk ünnepibb fogást gyorsan és egyszerűen készíteni, a kacsamell a legjobb barátunk lesz. Sokan tartanak tőle, de valójában egyáltalán nem bonyolult a tökéletesen szaftos és omlós állag elérése. A titok az elősütésben, a sütési időben és a tálalás előtti pihentetés szentháromságában rejlik, amit minden egyben sült hús esetében érdemes megszívlelni. Ennek az a lényege, hogy először kisütjük a zsírját és kérget sütünk a húsra jó forró serpenyőben, így a rostok bezáródnak, és a szaft benne marad, ilyenkor belül még nyers, de sütőben pár perc alatt a belseje is átsül. Attól függően, hogy egész világosan, rozén, vagy jobban átsülve szeretjük, a sütési idő változik – ez a receptben megtalálható. A tálalás előtti utolsó, de nagyon fontos mozzanat, hogy a húst hagyjuk pár percet pihenni, mert ilyenkor a rostok ellazulnak, a nedvek elindulnak benne, és ettől lesz igazán szaftos és omlós.
A fűszerezés lehet egészen egyszerű, natúr is, csak só és bors, de ha ünnepibb fogásnak szánjuk, akkor adhatunk neki különlegesebb ízesítés is, mint az alábbi változatnál, ahol ötfűszerkeverékkel készült, pontosabban 5 fűszer kombinációjával, ami elképesztően illatossá varázsolja a húst, mellé pedig egy kis csillagánizzsal megbolondított édesburgonya-püré és mézes-mustáros mártás készült. Mindennel együtt fél óra alatt megvan, és mennyei!
Hozzávalók:
A körethez:
A szószhoz:
Elkészítés: Az édesburgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, és sós vízben feltesszük főni, hozzádobjuk a csillagánizst, és 10-15 perc alatt puhára főzzük. Közben a szószhoz a mustárt, majonézt, a mézet és a tejfölt simára keverjük egy tálkában.
A kacsamellhez az összes – mind az 5 fűszert – összekeverjük. A kacsamelleket mindkét oldalukon sózzuk, majd a húsos felüket meghintjük a fűszerkeverékkel, és kissé belemasszírozzuk, és pár percet pihentetjük.
A püréhez az édesburgonyát leszürjük, kifobjuk belőle a csillagánizst, hozzáadjuk a felkockázott vajat, és botmixerrel krémesre, simára pürésítjük.
Egy serpenyőt szárazon jó forróra felhevítünk, a kacsamelleket a bőrös felükkel lefelé beletesszük a serpenyőbe, és kiolvasztjuk a zsírjukat, csipesszel vagy két villa segítségével, de a húsba semmiképpen nem beleszúrva megnézzük, pirosra sült-e a bőr, ha igen, akkor megfordítjuk, és a másik oldalukra is kérget sütünk néhány perc alatt. Egy húscsipesszel megfogva a mellek oldalára is érdemes kérget sütni. Ezután egy sütőtálba tesszük, és 180 fokon 6-7 percet sütjük, ha rozéra szeretnénk, 15 percig, ha jól átsütve, majd vágódeszkára tesszük, lefedjük alufóliával, és így pihentetjük még 10 percig.
A kacsamellet vékonyan felszeleteljük, az édesburgonyapürével és a mézes-mustáros szósszal tálaljuk.
A sülő kelt tészta illata mindig mosolyt csak az arcokra és az otthonosság meghittségével tölt el mindenkit, legyen az pogácsa, kifli, még inkább, ha édes kalács, bukta, briós. Ha pedig egy kis fűszert is csempészünk bele, egészen ünnepivé teszi az alkalmat, legyen az hétvégi reggeli vagy uzsonna.
Az igaz, hogy a kelt tészta nem pikk-pakk villámdesszert, mert keleszteni mindenképpen kell, de a dagasztáson és a formázáson túl sok macerát nem igényel, legfeljebb egy langyos-meleg helyet, ahol szépen meg tud kelni. A klasszikus kakaós és fahéjas csiga helyett pedig néha érdemes kicsit különlegesebb péksüteményt is készíteni belőle: például egy illatos, kakaós kelt szívet, ami csiga is meg nem is – egyrészt igen, mert csavarodik, az illatos és fűszeres tölteléket körülöleli a puha kelt tészta, másrészt sokkal szemet gyönyörködtetőbb a szív alakúra formázott sütemény.
Pluszmunkánk nem nagyon van vele egy klasszikus kakaós vagy fahéjas csigához képest: a töltelékhez a kakaó mellé egy kis fahéjat, mézeskalács-fűszerkeveréket, vaníliás cukrot, illetve ha van, akkor egy kis őrölt gyömbért kell csupán keverni. A formázás pedig gyerekjáték: két oldalról tekerjük fel a tésztát, majd szeletelés után formázzuk egy kicsit, és máris megvan a „szív küldi” illatos péksütemény. Vagyis majdnem – de a többi már a sütő dolga!
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
A kenéshez:
Elkészítés: A tésztához a tejet meglangyosítjuk, a porélesztőt elkeverjük benne. A vajat félpuhára olvasztjuk, a liszthez adjuk a cukorral és az élesztős tejjel, dagasztófejes robotgéppel simára kidolgozzuk. Konyharuhával letakarva langyos helyen 30-40 perc alatt duplájára kelesztjük.
A töltelékhez a vajat megolvasztjuk, elkeverjük a vaníliás cukorral, a kakaóporral, a fahéjjal, az őrölt gyömbérrel és a mézeskalács-fűszerkeverékkel.
Ha megkelt a tészta, lisztezett munkafelületen kicsit átgyúrjuk, majd téglalappá nyújtjuk. Egyenletesen megkenjük a kakaós-fűszeres vajjal, majd a tésztát a hosszanti irányban két oldalról feltekerjük úgy, hogy középen összeérjen a két tekercs. Éles késsel ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral borított tepsibe emeljük át óvatosan a dupla csigákat, mindegyiket oldalról összenyomjuk kissé, majd alul kissé összecsippentjük a tésztát, hogy csúcsosabb szív formát kapjunk. Még 20 percet pihentetjük langyos helyen.
Ezután a tojássárgát elkeverjük 4-5 evőkanál tejjel, és lekenjük vele a szíveket. 200 fokos sütőbe toljuk, a sütő aljába egy fémtálkába 2-3 deci vizet teszünk, és kb. 25 perc alatt megsütjük. A vízből keletkező gőz segít, hogy minél könnyebb, puhább legyen majd a sütemény.
Ha szép piros, aranyló, kivesszük, hűlni hagyjuk, majd langyosan, hidegen tálaljuk, lenyűgözve szeretteinket.
A tésztája zseniális, omlós, ráadásul sokáig friss marad – egyrészt a benne lévő zsiradéknak köszönhetően, másrészt belülről a finom töltelék sem engedi kiszáradni. Jó tudni, hogy ha a tésztába vaj mellett egy kis zsírt is rakunk, akkor még porhanyósabb lesz a kifli.
Ami pedig a tölteléket illeti, készíthetjük a klasszikus diós és mákos változatot, de kipróbálhatunk izgalmas töltelékvariációkat is. Olvasónk, Éva, egy nagyon finom szilvás, aszalt szilvás, mazsolás, mandulás töltelékkel pakolta meg a kifliket és kalácsokat, vaníliával, fahéjjal, citromhéjjal és kis rummal ízesítve, és ahogy írja: „Jó döntésnek bizonyult, minden vendégemet elvarázsoltam vele.”
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
A kenéshez:
Elkészítés: A tésztához a lisztet a sóval és 5 dkg porcukorral összeforgatjuk, a vajjal és a zsírral elmorzsoljuk, majd a langyos tejben a maradék cukorral fölfuttatott élesztőt hozzáadjuk. A tojással jól kezelhető tésztává gyúrjuk, hűtőszekrénybe tesszük, amíg a töltelék elkészül.
A szilvát és az aszalt szilvát mazsolányi darabokra vágjuk. Ezután a darált mandulával, a mazsolával, a pudingporral, a vaníliás cukorral, a citrom reszelt héjával, a fahéjjal és a rummal összekeverjük.
A tésztát megfelezzük, feléből 2 rudat nyújtunk, a másik feléből a kiflik készülnek. Ha nem akarunk kifliket, akkor 4 rúd lesz ebből a mennyiségből, vagy ha nem akarunk rudakat, akkor 20 darab kifli. A rúdnak 3 milliméter, a kifliknek 2 milliméter vastagságúra nyújtjuk a tésztát, és a kiflikhez 8 x 8 centis négyzetekre vágjuk.
Elrendezzük a tésztán a tölteléket, felcsavarjuk, és szilikonos papírral kibélelt tepsibe tesszük. Sütés előtt a tetejét először a tojássárgájával kenjük meg, pihentessük hideg helyen (hűtőben) kb. 40 percig, majd a fehérjével kenjük át, és langyos helyen pihentessük. Ettől lesz márványos a teteje. Ha valakinek nincs kedve és ideje ezt végigcsinálni, akkor elég, ha felvert tojással átkeni.
Sütés előtt a rudakat több helyen átszúrjuk hurkapálcával, hogy a gőz eltávozhasson belőlük sülés közben, így nem repednek meg.
180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és szép pirosra sütjük.
Forrás: Bodnár Éva
A receptet és a fotót Bodnár Éva küldte. Köszönjük!
Roppanós tészta, könnyű töltelék, csábító forma–- a diós linzerkosárka igazi klasszikus, amihez szinte mindenkinek van gyerekkori emléke, nem véletlen, hiszen a nagyi-féle sütik egyik legfinomabbika, ami valahogy mindig megtalálható a konyhaszekrényben. Csak kivételezetteknek, ünnepi pillanatokra…
Olvasónk, Éva is ünnepi ajándéknak készítette el egy olyan sütibolondnak, aki szerint ez a legfinomabb sütemény. „Szokás, hogy a munkahelyemen a kollégáknak minden évben finomságokkal kedveskedek. Néhány éven keresztül bármit is sütöttem, kosárkát mindig vinnem kellett, mert ha nem volt, mindenkinek csalódást okoztam. Idén egyik kolléganőm férjének sütöttem meg ajándékként ezt a linzer alapú finomságot, mert mindig ezt emlegette, mint a legfinomabb süteményt. Az öröm nem maradt el.”
Forrás: Bodnár Éva
Hozzávalók:
A tésztához:
50 dkg liszt
4 tojássárgája
10 dkg porcukor
25 dkg margarin
6 evőkanál tej
1 csomag sütőpor
A töltelékhez:
4 tojásfehérje
30 dkg porcukor
35 dkg darált dió
1 kis üveg baracklekvár
kb. 5 dkg margarin
Elkészítés: A tészta hozzávalóit egy tálba kimérjük, az alapanyagokat jól összedolgozzuk.
A töltelékhez a porcukrot összekeverjük a darált dióval. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a habba a cukros diót.
Ehhez a mennyiséghez kb. 50 darab kosárka formára van szükségünk (piacokon lehet kapni), de készíthetjük két részletben is. Megolvasztunk 5 dkg margarint, kenőecsettel kikenjük a formákat, és 2 nagy gáztepsin elosztjuk. A tésztából diónyi darabokat tépünk, és egyenletesen elosztjuk a formákban, hüvelykujjal ügyesen belenyomkodjuk úgy, hogy nagyjából egyenletes legyen. Utólag lehet csipegetni az egyikből és hozzátenni a másikhoz, ha nem sikerült az egyenletes adagolás.
Ezt követően minden formába rakunk 1-1 kávéskanál lekvárt, majd ennek a tetejére 1-1 kávéskanál dióhabot. Amikor ezzel végeztünk, szépen helyet foglalunk, és a megmaradt türelmünkkel és süteményes villával elrendezzük a dióhabot a tészta tetején.
180 fokos sütőben rózsaszínűre sütjük, majd amikor kihűlt, kiborítjuk a formákból. Némelyik lazításához hegyes végű kést is kell használnunk, hogy kijöjjön a formából. Tálra rendezzük, és soronként megszórjuk porcukorral.
Forrás: Bodnár Éva
A receptet és a fotót Bodnár Éva küldte. Köszönjük!
Egy azonban biztos: ez nem diétás fogás. A zsírjában sült kacsamáj az a kategória, amikor az ember elfelejti minden ígéretét és elvét, csak az ízekre figyel.
Nagyon egyszerű, szerintem gyakorlatilag elronthatatlan, mi friss újhagymával, paradicsommal és hegyes paprikával szeretjük legjobban, de lilahagymával és savanyú káposztával sem utolsó… Tessék tesztelni, szerintem jól passzolnak hozzá!
Hozzávalók:
Elkészítés: A kacsahájat 4 cm-es darabokra vágjuk. Egy lábasba tesszük, hozzáöntünk 1,5 dl vizet, közepes lángra helyezzük. Időnként megkeverve kisütjük a zsírját. A tepertőt félretesszük, lecsepegtetjük, kinyomkodjuk, a zsírt leszűrjük.
A májat 3-4 darabba vágjuk, egy másik lábosba tesszük. Leöntjük annyi langyosra hűlt zsírral, amennyi ellepi. Addig sütjük alacsony lángon (kb. 5 perc), míg a belseje éppenhogy megsül, kettévágva rózsaszín marad. Ekkor megszórjuk 1 csapott kávéskanál sóval, megborsozzuk, megkeverjük. Egy tűzálló tálba öntjük, kihűlés után lefedve hűtőben tároljuk.
Pirítós kenyérre kenve, friss zöldséggel fogyasztjuk. Isteni, és nehéz ellenállni egy következő szeletnek!
Forrás: Hajós Ágnes
Akár túl sokat sütöttünk a fűszeres karácsonyi mézeskalácsból, akár a többi finomság miatt nem került rá sor, vagy csak a mézeskalács házikó árválkodik már, szinte minden családban megmarad belőle egy jókora adag, és mára már nem olyan csábítóak. Egy kis alakváltással viszont új életet és értelmet adhatunk nekik, hiszen a mézeskalács nem más, mint egy finom, fűszeres, kemény keksz, amit ledarálva felhasználhatunk akár pohárkrémekbe rétegezve, kekszes alapú sajttortába például, de mutatós sütinyalókához is tökéletes alapanyag.
A cake-pop tulajdonképpen nem más, mint csokiba – vagy mázba – mártott kekszgolyó pálcára szúrva, mutatósan és látványosan dekorálva, sok módon variálható, ajándékba, partira, gyerekzsúrra, farsangra is tökéletes. Kristálycukorral töltött pohárba szúrva a legegyszerűbb kínálni a falatnyi finomságot!
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A mézeskalácsot egy nagyobb vágódeszkára tesszük, konyharuhával letakarjuk, húsklopfolóval nagyjából összetörjük, majd késes robotgépben morzsásra őröljük. Tálba tesszük, hozzáreszeljük a narancs héját, majd hozzáfacsarjuk a levét.
A csokoládét felkockázzuk, és a vajjal együtt gőz fölött vagy 2 x 1 perc alatt mikróban megolvasztjuk, hozzáadjuk a mézet, elkeverjük, a morzsához öntjük, alaposan összekeverjük, és 1 órára a hűtőbe tesszük.
A kissé megdermedt masszából teáskanálnyi adagokat veszünk, és a tenyerünk között golyóvá formázzuk, pálcikát szúrunk bele, végül olvasztott csokiba mártjuk, és ízlés szerint kókuszreszelékbe, tortadarába vagy darált csonthéjasba forgatjuk – de meghinthetjük színes dekorcukrokkal is.
A bundáskenyér az egyszerűség diadala, egy zseniálisan frappáns és gyors fogás tényleg minimális alapanyaggal, és még ezt is mennyi módon lehet variálni! Édesen vagy sósan, kell-e tej hozzá, olajban vagy vajban sütjük, nagyanyáink valószínűleg zsírban, ma pedig egyre többen inkább sütőben, hogy kevesebb zsiradékot tartalmazzon… Ezt az édes változatot Portugáliából kaptuk – köszönjük! -, ahol édesen készül, fahéjas cukorral, és elképzelhetetlen a karácsony és az újév nélküle.
A portugál édes változat is hagyományosan olajban sült, de ezzel a sütős változattal azért elég sok zsiradék kispórolható belőle, ráadásul a fahéjas cukorral megszórt, tejbe és tojásba mártott kenyérszeletek tetején így finoman roppanósra sül az illatos cukor, belül pedig krémesre sül. Melegen, de kihűlve is finom, és nekünk ünnep sem kell hozzá – elég egy ráérős reggel!
Hozzávalók:
Elkészítés: A bagettet ujjnyi szeletekre vágjuk. A tojásokat egy mélytányérba felütjük, villával felverjük. A tejet egy másik mélytányérba öntjük, hozzáadjuk a vaníliát, elkeverjük. A kenyérszeleteket megmártjuk először a tejben, majd megforgatjuk a tojásban, és tapadásmentes vagy sütőpapírral fedett tepsibe fektetjük.
A cukrot és a fahéjat összekeverjük, és egyenletesen meghintjük vele a kenyérszeleteket. 180 fokos sütőbe toljuk, és 20 perc alatt megsütjük.
Melegen, langyosan, hidegen is finom, tökéletes ráérős reggelinek egy pohár tejjel, de dzsemet, gyümölcsöt is kínálhatunk hozzá.
Az embernek fáj a szíve, ha ételt kell kidobnia, viszont sokszor szembesülünk vele, hogy kicsit túlgondoltuk a menüt és a mennyiségeket, főleg karácsony táján, mert tökéletes, bőséges, gazdag ünnepi menükkel szerettük volna kényeztetni szeretteinket. Szerencsére a mélyhűtő sok esetben segít, hogy ezeket egy későbbi időpontra elrakjuk, de más megoldások is vannak – kreatívan vagy éppen jótékonyan. Sajnos sokan nélkülöznek, a maradékaink nekik kimondottan jól jöhetnek. Kitehetjük dobozba csomagolva rászorulóknak, felcímkézve, mi van benne és mikor készítettük, vagy akár elvihetjük hajléktalanoknak is.
De a maradékok ezen felül is jól újragondolhatóak, mert eredeti formájukban már kicsit unalmassá váltak. A húsételek általában jól fagyaszthatók, a töltött káposzta az erkélyen vagy a hűtőben is jól eláll még napokig, az egyben sült pulyka vagy csirke maradékait pedig egy kis friss vagy maradék párolt káposztával, majonézzel elkevert joghurttal könnyedén salátává alakíthatjuk. Egy kevés gránátalmamaggal, dióval vagy pekándióval, mandulával meghintve még ünnepivé is varázsoljuk, senki nem fogja benne felismerni a karácsonyi maradékot!
A maradék főtt krumplit vagy krumplipürét se dobjuk ki – igazán csak frissen finom, de nagyon jól felhasználható a későbbiekben is, receptöteleteinket itt találjátok >>
Sütifronton is hajlamosak vagyunk elszállni, és nem fogy el minden mindig, a szikkadt, már nem túl csábító édes falatok, amelyekre annyi időt és energiát áldoztunk, mehet az ebeknek. Hogy ne így legyen – készíthetünk belőlük sütinyalókát, ami szuper maradékmentés, és még a szilveszteri bulit is feldobhatja!
A leveles tészta az egyik legjobb barátunk a konyhában: egyrészt elég jó minőségben készen kapható, sokáig eláll és bármikor előkapható. Süthetünk belőle sós aprósütit, ropogós sajtos rudat, sós lepényt vagy édes pitét, tiroli rétest, kis lekváros, túrós, almás vagy épp nutellás batyukat és leveleket, és még hosszan sorolhatnánk… Szóval mindig legyen belőle otthon, mert egy gyors vacsorához éppen úgy jól jöhet, mint egy ünnepi desszerthez.
A sokféle felhasználási lehetőség közül most egy látványos karácsonyi változatot mutatunk, egy fenyővé formázott töltött leveles sütit, amit mákkal töltöttünk, de természetesen bármi mással is elkészíthető. Előételnek például kerülhet bele egy kis zöld pesto és reszelt füstölt sajt, vagy vékonyra csíkozott lazac és krémsajt, a tetejét pedig megszórhatjuk különféle magokkal. Ha desszertnek készítjük, akkor egy kis Nutellával vagy lekvárral a legegyszerűbb megtölteni, de ha már karácsony, akkor készíthetünk egy gyors máktölteléket egy kis reszelt citromhéjjal, mézzel…
Hozzávalók:
A díszítéshez:
Elkészítés: A töltelékhez a vizet a cukorral feltesszük forrni. Ha forr, a tűzről lehúzva hozzáadjuk a mákot, egy kevés őrölt fahéjat, a reszelt citrushéjat, elkeverjük, félretesszük.
A leveles tésztát kiterítjük, kicsit még nyújtunk rajta, majd 2 háromszöget levágunk róla úgy, hogy fent középről jobb és bal oldal alsó sarokba jussunk, így egy nagy és két kicsi háromszöget kapunk. Egy sütőpapíral bélelt tepsibe a két kisebb tésztát úgy illesztjük össze, hogy a nagy háromszög alakját kapjuk, egyenletesen megkenjük a mákos töltelékkel, majd ráterítjük a nagy háromszöget.
Lekenjük felvert tojással, majd egy éles késsel két oldalon ujjnyi távolságra átvágjuk a tésztát úgy, hogy középen a „fa” törzse egyben maradjon, majd a tésztacsíkokat lazán megcsavarjuk.
180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és 15-20 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve meghintjük porcukorral, díszíthetjük a havas fenyőnket szeletelt mandulával, aszalt áfonyával és hópelyhes díszítőcukorkával.
A legegyszerűbb gofri is pikk-pakk karácsonyi hangulatba hozható egy kis mézzel és illatos fűszerekkel, ebbe például cukor nem kerül, elég édességet ad neki a méz. Felvert tojáshabbal készül, így légiesen könnyű, a benne lévő vajtól pedig finom puha a tésztája, és a sütésnél sem kell kikenni, olajozni a gofrisütőt.
Ha egy jó kis forró csokit készítünk hozzá, akkor magában is tökéletes, de készíthetünk hozzá egy kis tejszínhabot vagy csokiszószt is, ha uzsonnára, desszertnek készítjük – isteni finom, és igazán ünnepi hangulatú!
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét egy csipet sóval közepesen kemény habbá verjük. A mézet a tojássárgákhoz adjuk, és simára, kissé habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tejet és az olvasztott vajat is, ezzel is elkeverjük. A száraz alapanyagokat – a lisztet, a fűszert és a sütőport elvegyítjük, és a tojásos keverékkel egy spatulával összedolgozzuk. A tojáshab harmadával fellazítjuk a tésztát, majd a maradékot is hozzáadva finoman összeforgatjuk.
A gofrisütőt felforrósítjuk, és kikenés nélkül megtöltjük tésztával, kanállal elegyengetjük, és 3-4 perc alatt megsütjük. Egy jó forró csoki mellé önmagában is finom, de tálalhatjuk tejszínhabbal is…
A banánkenyér csodás dolog, a pépesített érett banán új életre kel egy finom süteményben, textúrát, illatot és puhaságot kölcsönöz a tésztának, és egy kis cukrot is spórolhatunk a gyümölcs édességének köszönhetően. A zsiradék egy részét pedig most a mogyoróvaj vette át, ami plusz ízeket is ad a sütinek, elképesztő finom ízkavalkádot alkotva.
A banánkenyeret általában dióval és csokidarabokkal dúsítják, de a mostani karácsonyi változatba mák és reszelt narancshéj került, nagyon kellemes, illatos és könnyű lett, és hogy még ünnepibb legyen, a tetejére egy kis olvasztott csoki és – csakis a roppanósság kedvéért – földimogyoró került.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A banánokat meghámozzuk, és egy késes robotgépbe daraboljuk, pépesre turmixoljuk. Hozzáadjuk az olvasztott vajat, a tojásokat, a cukrot, a mézet, a mogyoróvajat és a vanília-kivonatot, és tovább mixeljük, amíg homogén masszát kapunk.
A lisztet, a sütőport és a szódabikarbónát egy keverőtálba tesszük hozzáadjuk a mákot és a reszelt narancshéjat, majd a banános masszát is, és egy spatulával alaposan összekeverjük. Egy szilikon kuglófformába öntjük – vagy kikent és lisztezett sima kuglófformába -, és 175 fokos sütőbe toljuk, 40-45 perc alatt megsütjük. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy teljesen átsült-e.
A sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, majd rácsra borítva hagyjuk teljesen kihűlni.
Tálalás előtt olvasztott csokoládéval meglocsoljuk a tetejét, és mogyoróval meghintjük.
Nem túl mutatós, de annál finomabb aprósüteményről van szó, ami ráadásul pofonegyszerűen és gyorsan elkészíthető. Senki ne riadjon vissza az alapanyaglista hosszúságától, elsősorban a sok fűszer ennek az oka. Az alaptészta narancslé, olaj, liszt, gríz és egy kis cukor keveréke, épp csak össze kell dolgozni, majd formázni és sütni, vagyis ennél egyszerűbb süti tényleg nem nagyon létezik. A csavar viszont ezután jön, ugyanis a kisült kekszeket még forrón egy illatos, mézes szirupban kell megfürdetni, ettől lesz ellenállhatatlanul finom. Viszont mivel a szirupot teljesen beszívja a tészta, nem lesz ragacsos, mint mondjuk a baklava.
A melomakarona hosszan eltartható, ideális vendégváró vagy gasztrojándék is lehet, nagyon karácsonyi hangulatú a narancsos, mézes, fahéjas, diós, szegfűszeges aromáival és mesés illatával.
Hozzávalók:
A sziruphoz:
Valamint:
Elkészítés: A sziruphoz a cukrot és a vizet egy lábasba tesszük, hozzáadjuk a fahéjat, a szegfűszeget és a félbevágott narancsot héjával együtt, és felforraljuk, addig kevergetjük, míg a cukor teljesen feloldódik, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a mézet, elkeverjük, és a fűszerekkel és a naranccsal együtt 3-4 órát pihentetjük, hogy az aromák kioldódjanak.
A tésztához a lisztet és a búzadarát egy tálban összekeverjük. Egy másik keverőtálba kimérjük a kétféle olajat, a narancslevet, hozzáadjuk az összes fűszert, a szódabikarbónát és a cukrot, hozzáreszeljük 1 narancs héját, és kézi habverővel összekeverjük. Hozzáöntjük a lisztes keveréket, és épp csak összekeverjük, nem szabad túldolgozni.
A masszából diónyi darabokat szaggatunk, golyóvá formázzuk, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk, és 190 fokos sütőben légkeverés mellett kb. 20 perc alatt ropogósra és aranybarnára sütjük. A sütőből kivéve még forrón a leszűrt szirupba dobjuk a sütiket 8-10 másodpercre, majd szűrőkanállal rácsra szedjük, megszórjuk aprított dióval, és hagyjuk kihűlni.
Tálaláskor még meglocsolhatjuk mézzel, mint a görögök, de anélkül is nagyon finom, édes, aromás, nagyon karácsonyi hangulatú finomság.
