A puliszka vagy polenta az egyik legolcsóbb alapanyag, nagyon gyorsan megfő, utána pedig változatosan használható. Azonnal is fogyasztható, krémesen, mindenféle feltéttel, de ha hagyjuk kihűlni és megdermedni, akkor formázható akár gombócnak, lepénynek. Vagy akár rudakra is vághatjuk, majd átpiríthatjuk serpenyőben egy kis vajon, vagy sütőben, mindenféle zsiradék nélkül.
A ropogósra sült rudakat tálalhatjuk köretként is, de mártogatóssal előételnek vagy partifalatnak is ideális. Az alábbi videóban zsiradékmentesen készül a finom snack, a fűszereken kívül csak víz, a mártogatóshoz krémsajt kell, szóval kész főnyeremény!
Hozzávalók:
A mártogatóshoz:
5 evőkanál krémsajt
Elkészítés: A vizet felforraljuk, sózzuk, ha forr, folyamatos keverés mellett beleöntjük a kukoricadarát, és kevergetve 3-4 perc alatt jó sűrűre főzzük. A tűzről levéve hozzáadjuk a provence-i fűszerkeveréket és a fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, jól összekeverjük, majd a masszát egy tepsibe lapogatjuk egyenletesen, és 30 percig hagyjuk pihenni, dermedni.
Közben a mártogatóshoz a krémsajtot egy tálkába tesszük, ízesítjük snidlinggel, fokhagymával és egy kevés citromlével, összekeverjük.
A megdermedt fűszeres puliszkát ujjnyi csíkokra vágjuk, tepsibe vagy sütőrácsra tesszük, és 200 fokos sütőben 20 perc alatt ropogósra sütjük, és a mártogatóssal tálaljuk.
Január a könnyebb és kiadósabb fogásokról szól, és valljuk be, a sok ünnepi lakmározás után jól is esik húsmentes és könnyen emészthető ételeket enni. A kukoricadara tökéletes ilyenkor, olcsó és gyorsan elkészül, gluténmentes étrendbe is beilleszthető, és egész kevés kiegészítéssel is nagyon finom és laktató fogás kerekíthető belőle. A nálunk puliszkaként ismert, frissen főtt krémes kukoricakása reszelt sajttal, túróval megszórva, tejföllel meglocsolva nagyon jó kis villámfogás, de készíthetjük olaszosan is, megdermesztve, majd serpenyőben átsütve.
A kukoricadarából érdemes finomabb őrlésű és előgőzölt, úgynevezett instant fajtát vásárolni, mert ez tényleg 2-3 perc alatt megpuhul és besűrűsödik, a minimálisra csökkentve ezzel azt a kellemetlenséget, ami a puliszkafőzést egyébként jellemzi – vagyis az undok pöfögést, amit a kásává sűrűsödő kukoricadara alattomosan művelni képes -, így sokkal egyszerűbb és gyorsabb, ha ezt a változatot választjuk!
Hozzávalók:
A gombaraguhoz:
Elkészítés: A vizet egy lábasban felforraljuk, bőségesen sózzuk, hozzáöntjük a puliszkát, és folyamatosan kevergetve sűrűre főzzük, majd a tűzről levéve beledobjuk a vaja, és addig keverjük, míg elolvad. Borsozzuk, hozzáadjuk a reszelt sajtot, elkeverjük, majd egy fóliával vagy sütőpapírral bélelt akkora sütőtálba öntjük, hogy kb. 1,5 centi vastagságot kapjunk, elsimítjuk, majd hagyjuk kihűlni és megdermedni.
A raguhoz a hagymát, a fokhagymát és a gombát meghámozzuk, a gombát felszeleteljük, a hagymát és a fokhagymát felaprítjuk. Egy serpenyőben az olívaolajon üvegesre dinszteljük a hagymát, rádobjuk a szeletelt gombát, sózzuk, borsozzuk, és kevergetve hagyjuk összeesni, majd hozzáadjuk a fokhagymát, a kakukkfüvet, a mustárt és fehérbort, és időnként megkeverve 4-5 perc alatt összefőzzük, amíg a szaft kicsit besűrűsödik és a bor nagy része és alkoholtartalma elpárolog.
Közben a polentát kiborítjuk, kockára vágjuk, és egy forró serpenyőben 2-3 perc alatt mindkét felát átpirítjuk, majd a gombaraguval tálaljuk – kínálhatunk mellé salátát és tejfölt is.
A kukoricadara filléres és mindenhol beszerezhető, és ha nem is minden süteményben váltható ki vele a liszt, mert például az élesztős tésztáknál nem érdemes vele próbálkozni, de a kevert sütiknél nagyon klasszul bevethető. Az egyetlen dolog, amire érdemes figyelnünk, hogy a tojást minél habosabbra, levegősebbre felverjük, így nem lesz nehéz és sűrű a tészta, hanem kellemesen puha és könnyű marad, még akkor is, ha tetemes mennyiségű csokit adunk hozzá, mint az alábbi receptben.
A kukoricadarás-csokis süti alaptésztaként is használható, bármilyen gyümölccsel megbolondíthatjuk, amivel egyszerűen csak nyersen megpotyogtatjuk, a birs esetén viszont érdemes előpárolni egy kicsit, mert elég makacs és kemény, viszont nagyon meghálálja a kis plusz munkát, mert istenien passzol ez az illatos gyümölcs pikánsságával a puha csokis sütihez…
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A birsalmákat meghámozzuk, kicsumázzuk, megmossuk, felkockázzuk, és feltesszük főni annyi vízzel, amennyi ellepi, hozzáadva fél citrom levét és 2 csomag vaníliás cukrot. Félpuhára főzzük, majd leszűrjük – a főzőlé kihűtve üdítőnek, limonádénak tökéletesen felhasználható.
Közben a csokoládét összetördeljük, és a vajjal együtt gőz fölött megolvasztjuk, simára keverjük, félretesszük. A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és elektromos habverővel jó habosra, fehéredésig verjük, majd mehet bele a sütőpor és a kukoricadara, és ezzel is simára keverjük, majd hozzáöntjük a vajas csokoládét, és ezzel is eldolgozzuk.
A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe vagy sütőtálba öntjük, belerakosgatjuk a lecsöpögtetett vaníliás birsalmát, és 180 fokos sütőben, légkeverés mellett 30-35 perc alatt megsütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni, hogy a tészta kicsit dermedjen és elnyerje tökéletes omlós állagát, majd kockára vágva tálaljuk.
Ami egészséges, az drága, mondják sokan, és valóban sok ilyet találunk, de nagyanyáink klasszikusaihoz visszanyúlva érdemes néhány olyan alapélelmiszerrel újra megbarátkozni, ami változatosabbá és pénztárcabarátabbá teheti a konyhai repertoárunkat.
Árpagyöngy
Az árpagyöngy – ami nem más, mint hántolt árpa – méltatlanul kikopott a menüinkből, pedig nagyon finom gabonaféle, ráadásul az egyik legolcsóbb is. Ritkán használjuk, leginkább csak sóletbe, pedig nagyon finom önmagában is vagy zöldségekkel, hússal összefőzve. Ruganyosabb, harapósabb, mint a rizs, sok folyadékot felvesz, és a fűszerek aromáit nagyon jól felveszi. Rizottónak, salátának is ideális, diétában is ajánlott, mert lassú felszívódású szénhidrátokban gazdag, ráadásul a legtöbb rostanyagot tartalmazó gabonafélénk. Isteni rizottó készíthető vele, például ezzel a recepttel >>
Sárgaborsó
Míg a vöröslencse divatos, a sárgaborsónak sokkal rosszabb a PR-ja, pedig közeli rokonok, csakhogy négyszeres-ötszörös ár a különbség, pedig ugyanúgy gazdag ásványi anyagokban – kálium, kalcium, magnézium, cink, foszfor, mangán és vas is van benne, valamint remek B-vitamin-forrás, így a tavaszi fáradtság ellen is hatékony. Nemcsak rostokban, de fehérjében is gazdag, segíti az emésztést, így adjunk neki még egy esélyt a menzás "betonfőzelékek" után, krémlevesnek vagy egy remek görög egytálételként >>
Kukoricadara
Nemcsak filléres, de villámgyors is az elkészítése, forró víz vagy víz és tej keverékében pár perc alatt selymes kásává főzhető, ami kis túróval, tejföllel, reszelt sajttal laktató és könnyű fogás lehet bármikor, amikor sietősre kell fognunk. A kukoricadara ráadásul gluténmentes, szinte korlátlan ideig eltartható, nagyon szapora, és akár sütemény alapja is lehet, mint ennél a zseniális olasz desszertnél >>
Csirkemáj
A spórolós konyhában a húsféle a legszűkebb keresztmetszet, de a csirkemáj sosem okozhat csalódást. Ha fagyasztva vesszük, akkor tényleg nagyon kiadós, frissen kicsit többet fizetünk érte, de úgy is bőven pénztárcabarát. B-vitaminokban, vasban gazdag fehérjedús, rendkívül jól használható alapanyag, resztelve néhány perc alatt elkészül kis hagymával összesütve, de baconszeletekbe tekerve, sütőben vagy serpenyőben sütve is remek és igazán egyszerű fogás, de bundázva is süthetjük, mint ebben a receptben >>
Ami egészséges, az drága, mondják sokan, és valóban sok ilyet találunk, de nagyanyáink klasszikusaihoz visszanyúlva érdemes néhány olyan alapélelmiszerrel újra megbarátkozni, ami változatosabbá és pénztárcabarátabbá teheti a konyhai repertoárunkat.
Árpagyöngy
Az árpagyöngy – ami nem más, mint hántolt árpa – méltatlanul kikopott a menüinkből, pedig nagyon finom gabonaféle, ráadásul az egyik legolcsóbb is. Ritkán használjuk, leginkább csak sóletbe, pedig nagyon finom önmagában is vagy zöldségekkel, hússal összefőzve. Ruganyosabb, harapósabb, mint a rizs, sok folyadékot felvesz, és a fűszerek aromáit nagyon jól felveszi. Rizottónak, salátának is ideális, diétában is ajánlott, mert lassú felszívódású szénhidrátokban gazdag, ráadásul a legtöbb rostanyagot tartalmazó gabonafélénk. Isteni rizottó készíthető vele, például ezzel a recepttel >>
Sárgaborsó
Míg a vöröslencse divatos, a sárgaborsónak sokkal rosszabb a PR-ja, pedig közeli rokonok, csakhogy négyszeres-ötszörös ár a különbség, pedig ugyanúgy gazdag ásványi anyagokban – kálium, kalcium, magnézium, cink, foszfor, mangán és vas is van benne, valamint remek B-vitamin-forrás, így a tavaszi fáradtság ellen is hatékony. Nemcsak rostokban, de fehérjében is gazdag, segíti az emésztést, így adjunk neki még egy esélyt a menzás "betonfőzelékek" után, krémlevesnek vagy egy remek görög egytálételként >>
Kukoricadara
Nemcsak filléres, de villámgyors is az elkészítése, forró víz vagy víz és tej keverékében pár perc alatt selymes kásává főzhető, ami kis túróval, tejföllel, reszelt sajttal laktató és könnyű fogás lehet bármikor, amikor sietősre kell fognunk. A kukoricadara ráadásul gluténmentes, szinte korlátlan ideig eltartható, nagyon szapora, és akár sütemény alapja is lehet, mint ennél a zseniális olasz desszertnél >>
Csirkemáj
A spórolós konyhában a húsféle a legszűkebb keresztmetszet, de a csirkemáj sosem okozhat csalódást. Ha fagyasztva vesszük, akkor tényleg nagyon kiadós, frissen kicsit többet fizetünk érte, de úgy is bőven pénztárcabarát. B-vitaminokban, vasban gazdag fehérjedús, rendkívül jól használható alapanyag, resztelve néhány perc alatt elkészül kis hagymával összesütve, de baconszeletekbe tekerve, sütőben vagy serpenyőben sütve is remek és igazán egyszerű fogás, de bundázva is süthetjük, mint ebben a receptben >>
A kukoricadara könnyen emészthető, nagyon szapora, ráadásul gluténmentes alapanyag, amiből – a búzadarához hasonlóan – nemcsak sós, de édes ételeket is készíthetünk. Olaszországban polenta néven ismerik és használják, egyik kedvelt desszertjük, a citrusos polentatorta alapjául is a finomra őrölt kukoricadara szolgál.
Ha gluténmentes változatban szeretnénk megsütni ezt a kellemesen savanykás, üde tortát, a lisztet helyettesíthetjük kukoricaliszttel vagy mandulaliszttel, bár ez utóbbi kissé költségesebb.
A sütemény összeállítása mindössze 10 perc, gazdagíthatjuk mazsolával, aszalt vörös áfonyával vagy kandírozott citrom-, narancshéjjal, illetve a tetejére készíthetünk citrusos mázat is, amihez elég egy kevés citrom- vagy narancslevet porcukorral krémesre keverni, ezt locsolni a tetejére, vagy citruskarikákkal kirakni, díszíteni.
Ideális sütemény kerti partira, piknikre, de akár strandra is: nem romlik, kellemes citromossága miatt frissítő, jól csomagolható.
Citrusos polentatorta
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat üssük egy nagyobb keverőtálba, adjuk hozzá a cukrot, a vaníliás cukrot és a lágy vajat, és keverjük habosra. Több részletben adjuk hozzá a sütőporral elkevert lisztet, a kukoricadarát és a darált mandulát, majd reszeljük hozzá a citrom és a narancs héját, facsarjuk bele mindkettő levét, adjuk hozzá a joghurtot is. Nem baj, ha kissé hígnak tűnik: a kukoricadara sok folyadékot magába szív.
Öntsük egy kivajazott, lisztezett tortaformába, és 180 fokos előmelegített sütőben süssük kb. 35-40 percig, tűpróbával ellenőrizzük, hogy teljesen átsült-e.
Hagyjuk hűlni, be is hűthetjük. Porcukorral meghintve, citrommal vagy naranccsal megcsepegtetve tálalhatjuk.
