A kápia paprikát először megsütöttem, majd így került a fűszeres, pikánsan csípős, karfiolos levesbe. Végül az elkészült krémlevest egy szűrőn átpasszíroztam, ettől még selymesebb-krémesebb lett.
Forrás: Kard Éva
Tálaláskor a tányérban lévő meleg levesbe mozzarellát csipkedtem, mely igazán jól illett hozzá. Krémes, izgalmasan csípős krémleves, már a színe is melengető – mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a finom levest.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, helyezzük rá a paprikát, majd közepes hőmérsékletű sütőben addig süssük, míg a bőre fekete foltos lesz. Sütés közben egyszer forgassuk át, hogy minden oldala egyenletesen süljön. Amikor a paprika megsült, vegyük ki a sütőből, és még forrón tegyük egy nejlonzacskóba, majd kössük be, és abban hagyjuk hűlni, így könnyen le tudjuk majd húzni a bőrét. Ezután húzzuk le a paprika bőrét, távolítsuk el a magokat, majd nagyjából vágjuk össze.
Egy edényben hevítsük fel a vajat és az olajat, majd adjuk hozzá az apróra vágott lila hagymát, és pároljuk üvegesre. Ezután adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, majd pár pillanat múlva a rózsáira szedett karfiolt. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg az ételízesítővel és a füstölt pirospaprikával, majd keverjük alaposan össze. Végül öntsük fel a vízzel, majd főzzük a karfiolt félpuhára.
Amikor a karfiol félpuhára főtt, adjuk hozzá az előzőleg megsütött, majd összevágott kápia paprikát, és addig főzzük tovább, míg a karfiol teljesen megpuhul.
A puhára főtt leveshez ezután adjuk hozzá a főzőtejszínt, turmixoljuk össze, majd egy szűrőn passzírozzuk át, hogy szép selymes legyen a leves. Tegyük vissza a tűzre, majd állandó kevergetés mellett melegítsük forráspontig, de főzni már nem kell.
Tálaláskor szedjük a levest tányérba, csipkedjük a tetejére a mozzarellát, majd úgy kínáljuk. Ízlés szerint pár szelet kenyeret is kínálhatunk a leves mellé.
Forrás: Kard Éva
A karfiol elég megosztó zöldség, pedig nagyon egészséges, rostokban és tápanyagokban gazdag, miközben kalóriát alig tartalmaz, és ha más zöldségekkel kombináljuk, akkor egészen új arcait fedezhetjük fel. Most egy nagy selymes, illatos és könnyű krémleves készült belőle némi zellerrel és almával, mézzel és citrommal – édeskés és pikáns egyszerre, és hogy tartalmasabb legyen, egy kevés krumpli is került bele.
A leves turmixolása után eldönthetjük, hogy tovább krémesítjük-e egy kis tejszínnel vagy kókuszkrémmel, mindkettő jól illik hozzá, ahogy a tálaláskor a tetejére szórt roppanós pirított mandulalapocskák is, de akár krutonnal vagy pirított baconnel, reszelt füstölt sajttal is nagyon finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket és az almát megtisztítjuk, a karfiolt kis rózsákra szedjük, a többit felaprítjuk. 2 evőkanál olívaolajon megfuttatjuk a hagymát, rácsorgatjuk a mézet, jól összekeverjük, majd a zellert, az almát, a krumplit, a karfiolt és a fokhagymát is hozzáadjuk, alaposan összeforgatjuk, sózzuk, borsot őrölünk rá, meghintjük a római köménnyel, és felöntjük 1,2 liter vízzel vagy alaplével. Forrástól számítva 10-15 perc alatt puhulásig főzzük a zöldségeket közepes tűzön.
A tűzről levéve botmixerrel krémesre mixeljük, felöntjük a tejszínnel vagy a kókuszkrémmel, megkóstoljuk, kis citromlével, sóval és borssal még korrigáljuk.
Pirított mandulalapocskákkal és snidlinggel – vagy ízlés szerint más zöldfűszerrel – meghintve tálaljuk.
Amikor már tényleg hűvösre fordulnak a napok, igazi áldás egy ilyen melengető, egyszerű és isteni finom leves, ami kevés munkával, mindig kéznél levő alapanyagból összerakható. Érdemes nagyobb adagban elkészíteni, mert hosszan főzve az igazi, és a hűtőben vagy az erkélyen lefedve 4-5 napig eltartható, felmelegítve pedig bármikor gazdag és forró ételt tálalhatunk pár perc alatt.
Ahhoz, hogy igazán finom legyen a hagymaleves, pár apró trükköt érdemes ismerni:
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymákat megtisztítjuk, félbe, majd félkarikákra vágjuk. Egy lábasban megolvasztjuk a vajat, rádobjuk a jó sok hagymát, és gyenge tűzön, időnként megkeverve üvegesre pároljuk 10-12 perc alatt. Közben a babérlevelet, a kakukkfüvet és a petrezselymet egy konyhai zsineggel összekötözzük, az egyik levágott hagymavégbe beleszúrjuk a szegfűszegeket, és ezeket is hagymához adjuk, meglocsoljuk a fehérborral.
Ha elillant a bor, felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és ideális esetben kis lángon legalább 1 órát főzzük, hogy minél sűrűbb, krémesebb legyen, ha nincs ennyi időnk, akkor fél óra is elég.
Mikor már közeledünk a főzési idő végéhez, a kenyérszeleteket egy tepsire tesszük, megdörzsöljük egy gerezd félbevágott fokhagymával, meglocsoljuk pár csepp olívaolajjal, és sütőbe tolva, grill fokozaton pár perc alatt megpirítjuk.
A levesből eltávolítjuk a fűszercsokrot és a szegfűszeges hagymadarabot, mély tányérokba merjük, tepsire állítjuk. A tetejükre teszünk 1-1 szelet pirítóst, gazdagon megszórjuk a reszelt sajttal, és pár percre betoljuk a sütőbe, hogy a sajt megolvadjon és pirulni kezdjen.
Óvatosan tálaljuk – nagyon forró! – az illatos és melengető levest.
A ribollita jelentése újraforralt, vagyis újramelegített, ami jelzi, hogy nagyobb adagban készítették, és napokig ették újramelegítve. Alapja mindig bab, amit sok olcsóbb zöldség egészít ki, kelkáposzta, káposzta, répa, zeller, a bab egy része összenyomkodva, vagyis pürésítve kerül bele, sőt szikkadt kenyérkockákkal is gazdagítják.
Toszkánában ezt a babos levest általában már előző nap elkészítik, másnap újramelegítik, és vékonyra szelt lilahagymával megszórva tálalják, fokhagymás pirítóssal. Az alapvetően húsmentes gazdag zöldségleves azért ízlés szerint gazdagítható húsfélékkel is – kerülhet bele egy kis szalonna a főzés kezdetén, vagy némi kolbász is.
Ha száraz babból főzzük, kicsit hosszadalmas, mi most egy gyorsabb, konzerv főtt babbal készülő változatot mutatunk. Bármilyen zöldséggel variálható, gazdagítható, bátran lehet vele kísérletezni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, apróra vágjuk. Egy fazékban az olívaolajat felhevítjük, megdinszteljük rajta a hagymát és a póréhagymát, majd hozzáadjuk a többi zöldséget és a finomra vágott fokhagymát, 4-5 percig együtt pároljuk, majd a paradicsomot és a kakukkfüvet is hozzáadjuk, összeforgatjuk. Felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és kb. 20 percet főzzük közepes lángon.
Közben a babot leszűrjük, 1/3 részét botmixerrel pépesítjük, majd a leveshez adjuk a pürét és az egész babot is, és forrástól takarékon még 10 percet főzzük.
A szikkadt kenyeret felkockázzuk, ízlés szerint tányérba teszünk belőle, rámerjük a levest. Klasszikusan karikára vágott lilahagymával tálalják. Másnap még finomabb, amikor az ízek már jól összeértek.
Az úgynevezett „szegénykonyha”, az olasz cucina povere kifejezésből lett divatos: a nagyon kiadós és gazdaságos tésztaételek és pizzák laktatóak, pár olcsó alapanyagból varázslatosan finom – és mára már világszerte ismert – fogásokat jelentik, de lássuk be, minden nemzetnek megvannak a maguk spórolós, de nagyon finom és házias válaszaik a pénztárcabarát fogásokra. Néha direkt jól is esik ilyen finom, nosztalgikus vagy retró, gyerekkort idéző fogásokat újra elkészíteni, vagy akár egy kis módosítással felfrissíteni.
Ha azt hinnénk, hogy ez a virslis-kelkáposztás leves Frankfurtban is ismert és kedvelt, netán azt feltételeznénk, hogy onnan származik, csalódást kell okoznunk: bár kedvelik a németek a káposztás és virslis fogásokat, ezt a változatot hiába keresnénk az ottani étlapokon. Ez egy vérbeli magyar recept, ami a frankfurti virsli után kapta a nevét. A két világháború között született, és a szegényebbek körében volt népszerű, akiknek nem telt húsra, virslivel főztek. Kelkáposzta, krumpli, kevés virsli és fűszer – a végeredmény pedig egy isteni és laktató, egytálételnek is beillő leves.
Forrás: Hámori Zsófia
Ha csak krumplink, hagymánk és pirospaprikánk van, akkor is imádnivaló, ha egy kis paradicsommal, zöldpaprikával és kolbásszal, netán szalonnával gazdagítjuk, akkor igazán mennyei. A legegyszerűbb és legolcsóbb, megunhatatlan. Olyan finom, hogy nehezen sorolható a szűkös idők ételei közé, pedig tényleg filléres.
Forrás: Hámori Zsófia
Fél kiló 150 forint ebből a méltánytalanul mellőzött hüvelyesből, amiből egy regiment megetethető. Fűszeresen curryvel, magyarosan levesnek, mediterrán pürének, fantasztikusan jól használható alapanyag, érdemes túllépni a „betonfőzeléknek” becézett borzalmas menzakaján. Tény, hogy a vörös lencsének jobb a PR-ja (a sárgaborsóra ráférne egy PR ügynökség munkája), de valójában közeli rokonok ezzel a nagyon pénztárcabarát alapanyaggal.
Forrás: Kard Éva
A tojásos nokedli méltó kihívója a káposztás sztrapacska, mondhatjuk azt is, hogy a salátával tökéletes tavaszi klasszikus őszi-téli, gazdagabb, kiadósabb, laktatóbb változata. Szalonna nélkül is finom, de a füstös, kisütött baconfalatokkal és a kisült zsírral összeforgatva igazán mennyei és laktató.
A puliszka – vagy mediterrán néven polenta – nem más, mint kukoricadara, filléres alapanyag, ami a búzadarához hasonlóan pár perc alatt megfő, nagyon olcsó, könnyen emészthető és nagyon szapora, a grízzel szemben gluténmentes. Kétszeres mennyiségű forró, sós vízbe öntjük egy kis olaj vagy vaj hozzáadásával, és folyamatosan keverve 2-3 perc alatt krémesre fő. Egy kis reszelt sajttal és tejföllel is önmagában is kiváló, morzsolhatunk rá túrót, juhtúrót, sült hagymakarikákkal megszórva pedig isteni, de köretként sem érdemes róla megfeledkezni!
Most egy egyszerű, pénztárcabarát, ám nagyon finom levest készítettem, jó sok tárkonnyal és babérlevéllel. Imádom a tárkony ízét és illatát, és nem csak csirke- vagy pulykaragulevesben, érdemes bátran használni, mert egészen átváltoztat egy-egy megszokott fogást.
Az így megbolondított klasszikus és hagyományos magyaros leves a végén egy tejfölös habarást kap, és hogy tartalmasabb, gazdagabb legyen, levesbetétként egész tojásokat főztem bele. Így elkészítve nemcsak ízletes, de igen laktató is volt, ráadásul gyors, és igazán melengető a hűvös napokon.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit pucoljuk meg, majd vágjuk fel ízlés szerinti kockákra. A vöröshagymát szintén pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra.
Az olajat hevítsük fel, adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, és pároljuk üvegesre. Szórjuk meg a pirospaprikával, adjuk hozzá a felkockázott krumplit, és keverjük össze. Ezután öntsük fel a vízzel, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg bőven tárkonnyal, adjuk hozzá a babérlevelet és az ételízesítőt, majd főzzük a krumplit félpuhára.
A tejfölt keverjük simára a liszttel és egy kevés levessel, majd csorgassuk a levesbe. Én egy szűrőn át csorgattam bele, hogy a leves szép selymes, csomómentes legyen.
Ezután forraljuk fel a levest, majd egyesével, óvatosan, üssük bele a tojásokat, és a lángot mérsékelve szép lassan főzzük még kb. 10 percig. Fontos, hogy miután beleütöttük a tojásokat, már nem szabad megkeverni, hogy a tojások szépen egyben maradjanak!
Forrás: Kard Éva
Tálaláskor merjük a levest tányérba, tegyük bele a főtt tojást, ízlés szerint szórjuk meg apróra vágott petrezselyemzölddel, és úgy kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
A mexikói konyha egyik legkedveltebb alapanyaga a kukorica, nem véletlenül, hiszen olcsó és nagyon ízletes fogások készülhetnek belőle – ilyen például a kukoricalisztből készült tortilla vagy éppen a quesadilla. Jó hír, hogy nekünk most nem kell tésztát gyúrni, csak egy könnyű és gyors levest dobunk össze, amelyhez konzerv kukoricára, jó sok vöröshagymára és egy csepp kreativitásra lesz szükség!
Ennél a levesnél nem érdemes fukarkodni a csípős, karakteres fűszerek használatával, valamint nyugodtan főzhetjük nagyobb tételben is, hiszen 1-2 nap tárolás után az ízek jobban összeérnek majd. Tálalásnál pedig a nachos semmiképp ne maradjon le!
Forrás: iStock
Hozzávalók:
Elkészítés:
A vöröshagymákat apróra vágjuk, és az olajon kissé megpirítjuk. A konzerv kukoricát leszűrjük, hozzákeverjük a hagymához, jól összepirítjuk, és ízlés szerint fűszerezzük.
Felengedjük vízzel, majd letakarjuk, és hagyjuk főni néhány percet. Ha ezzel megvagyunk, hozzáöntjük a tejszínt, és időnként megkeverve 5 perc alatt készre főzzük. Akár kicsit össze is turmixolhatjuk, hogy krémes és darabos is legyen egyszerre.
A tetején reszelt sajttal, tortillacsipsszel, esetleg jalapeno-paprikával tálaljuk.
A zöldbableves sokféle lehet, én is gyakran variálom, de ha van friss kapor, mindig teszek bele, nagyon szeretjük friss, üde ízét. Most is került a levesbe egy friss csokorral, emellett tejföl is, valamint krumpligombóc, melyet ropogósra sült baconnel bolondítottam meg.
Ez a leves az egyszerűsége ellenére, ám a baconos krumpligombócnak köszönhetően nagyon finom, igazán laktató, és a húsimádók sem panaszkodhatnak…
Kapros zöldbableves baconos krumpligombóccal
Hozzávalók a leveshez:
Elkészítés: A zöldbabnak vágjuk le a két végét, majd daraboljuk fel ízlés szerint. A sárgarépát pucoljuk meg, majd vékonyan szeleteljük, illetve daraboljuk fel. A vöröshagymát pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra. A kaprot alaposan mossuk meg, csepegtessük le, és szintén vágjuk fel apróra.
Egy edényben hevítsük fel a vajat és az olajat, majd adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, és pároljuk üvegesre. Adjuk hozzá a felszeletelt sárgarépát, pároljuk pár percig, majd szórjuk meg az apróra vágott kaporral, végül pedig a feldarabolt zöldbabbal. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg az ételízesítővel, majd öntsük fel a vízzel, és főzzük puhára.
A tejfölt keverjük simára a liszttel, majd 1-2 merőkanál forró levessel. Ezután állandó keverés mellett csorgassuk a leveshez, majd forraljuk fel újra.
Baconos krumpligombóc
Hozzávalók:
Elkészítés: A bacont vágjuk fel apróra, majd süssük szép pirosra. Ezután szedjük ki a zsiradékból, és hűtsük ki egészen.
A krumplit vágjuk fel apró kockákra, majd enyhén sós vízben főzzük puhára. Ezután szűrjük le, villával törjük össze, majd hűtsük ki egészen.
A teljesen kihűlt krumplihoz adjuk hozzá a lisztet, a pirosra sült bacont, 1 tojást, sózzuk, borsozzuk, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze úgy, hogy formázható tésztát kapjunk. Amennyiben túl lágy lenne a tészta, adjunk hozzá még lisztet.
Ezután nedves kézzel formázzunk diónyi golyókat a tésztából, és a készre főtt, forrásban lévő levesbe óvatosan helyezzük bele, majd főzzük 5–6 percig, hogy teljesen átfőjenek.
Tálalás előtt merjük a levest tányérba, majd úgy kínáljuk. A tejfölös-kapros leveshez pedig nagyon jól illik a krumpligombóc a ropogósra sült baconnel.
Ezt a receptet, mármint az étel fotóját egy külföldi oldalon találtam, rögtön megtetszett, legszívesebben azonnal befaltam volna belőle egy nagy adaggal. Megnéztem a receptet hozzá, na, az már kicsit nehezebb eset volt, mivel az ott leírt elkészítés sem technikájában, sem alapanyagaiban nem jött be. Ők ugyanis csirkemellet akartak egy slow cookerben – durván fordítva – lassan főző edényben vagy 6 órát hőkezelni. Először is nekem olyan nincs, másrészt a főtt csirkemell sok minden, csak nem izgalmas.
Szóval kicsit alakítottam az elkészítesen, pont olyan lett, amilyenre vágytam. Krémes, csirkés, zöldséges, galuskás, laktató, nem csak a gyomornak esik jól, hanem a léleknek is! Ha van maradék sült csirkénk, akkor pedig ez a legjobb módja a felhasználásának!
Tejszínes csirkeleves vajas galuskával
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkecombokat bedörzsöljük sóval, borssal, kevés olívaolajjal, 180 fokos sütőben puhára sütjük (akkor lesz kész, ha a csont mellé szúrt kés után nem folyik kis piros lé). Mikor kész, kivesszük a sütőből, langyosra hűtjük, a húst letépkedjük, ízlés szerint megfoszthatjuk a bőrétől, de aki szereti, meghagyhatja.
A galuskákhoz a tojásokat felverjük, a vajat felolvasztjuk. Langyosra hűtjük és elkeverjük a tojásokkal, egy csipet sóval és borssal, majd a liszttel. Sűrű nokedlitésztát kell kapnunk, ha nem ilyen, sűrítsük kevés liszttel, ha nagyon sűrű, kevés vízzel hígítjuk.
A sárgarépát és a hagymát kockára vágjuk, egy lábasban alacsony lángon, többször megkeverve öt percig pirítjuk pici olívaolajon. Felöntjük az alaplével, beleszórjuk a borsót és felforrósítjuk. Sózzuk, botsozzuk, ízlés és vérmérséklet szerint csilit adunk hozzá. Mikor felforrt, mokkáskanállal beleszaggatjuk a galuskákat, 2 percig főzzük. A tejszínt simára keverjük a keményítővel, a levesbe keverjük.
Kicsit besűrítjük, majd a sült húsdarabokat is hozzáadjuk. Az egészet átforrósítjuk, beállítjuk az ízeket. Azonnal is fogyaszthatjuk, de pár napi hűtőben állás sem árt neki.
A vöröslencse remek alapanyag leveshez, sokan csak azért nem szeretik, mert nem elég mutatós, ahogy szétfő. Szerencsére a paradicsomlevesnél ez nem látszik, jól összeillenek színben, és olyan tartalmassá és sűrűvé teszi a levest, hogy akár egytálételként is megállja a helyét. A lencsék közül pedig ez a legkönnyebben emészthető fajta, tele van vassal és rosttal, ez utóbbi miatt jótékonyan hat az anyagcserére.
A leves könnyen mindenmentesíthető vaj helyett kókuszzsírral vagy olajjal, a tejszín helyett pedig jól illik hozzá a kókuszkrém is, és ha kellően édes paradicsomot használunk, a cukor is elmaradhat belőle. Kiadós, gyors, tartalmas – érdemes kipróbálni, míg tobzódhatunk a szabadföldi paradicsomban.
Hozzávalók:
Elkészítés: A paradicsomot és a fokhagymát apróra vágjuk. Egy edényben felolvasztjuk a vajat, rádobjuk a babérlevelet, a paradicsomot és a fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, átkeverjük, felöntjük 1 dl vízzel, majd lefedve kb. 10 perc alatt megpároljuk. Ezután kidobjuk belőle a babért, összeturmixoljuk, és egy szitán áttörjük, hogy a magoktól és a héjdaraboktól megszabadítsuk.
A pürét egy lábasba öntjük, ízesítjük a római köménnyel, és ha nagyon savas, akkor egy kis cukorral, felöntjük dupla mennyiségű vízzel vagy alaplével. Felforraljuk, hozzáadjuk a leöblített vöröslencsét, és takarékon 10 percig főzzük. Végül hozzákeverjük a tejszínt is.
Ízlés szerint pirított kenyérkockákkal, reszelt sajttal vagy mozzarellával tálaljuk. Melegen és hidegen is nagyon finom!
A kánikulai forróságban a folyadékpótlás kiemelten fontos, nem véletlen, hogy ilyenkor a leveseket mindenki jobban kívánja. Vannak, akik a forró levesekre esküsznek, mint ahogy a trópusi éghajlaton élők is, akik a meleg étel elfogyasztásával fokozzák az izzadást, ami nem túl kellemes, viszont a párologtatás a szervezet lehűléséhez vezet… Lehetséges, de mivel melegben jobban esnek a hűs, friss, savanykás ízek, mi a könnyű, hideg levesekre szavazunk.
Annál is inkább, mert ha nyár, akkor roskadoznak a polcok és a piacok a friss zöldségektől és gyümölcsöktől, telis teli vitaminnal, rostokkal, és ezekből főzés nélkül – vagy csak pár perc hőkezeléssel – isteni és egészséges leveseket (is) készíthetünk. Jöjjön 10 kedvenc, amit érdemes sorra kipróbálni!
1. Hideg joghurtos céklaleves >>
A szuperegészséges céklára még mindig leginkább savanyúságként gondolunk, pedig isteni leves is készíthető belőle pofonegyszerűen: könnyű, hűsít, napokig rá lehet járni, emellett kiadós, egészséges, diétás.
2. Gazpacho, a spanyolok jeges levese >>
Ha forróság, akkor a spanyolok igazán jól tudják, miről van szó… A gazpacho egy főzés nélküli csodaleves, igazi adu ász, amit akár magunkkal vihetünk üvegbe zárva munkahelyre vagy strandra, ideális gyors ebéd vagy vacsora, de egy kerti partin vagy baráti grillezésen is mennyei előétel lehet, ráadásul laktózmentes, vegán és egészséges.
3. Salmorejo – még egy hűsítő spanyol >>
Andalúzia kedvenc nyári levese a gazpachónál kevésbé ismert salmorejo, ami egy főzés nélküli fűszeres paradicsomleves. Rém egyszerű, frissít, hűsít, alakbarát – csak ajánlani tudjuk.
4. Kókuszos-gyömbéres répakrémleves >>
A rostokban és vitaminokban gazdag sárgarépa is szuper alapanyag egy hűsítő krémleveshez, ráadásul megfelelő fűszerezéssel egy kicsit egzotikussá is tehetjük. Ez a pikáns változat például nagy kedvencünk.
5. Tejfölös cukkinikrémleves >>
Kellemes, fűszeres, nagyon egyszerű és jól behűtve is finom ez a tejfölös cukkinikrémleves. Magában is tökéletes, de levesbetétként tehetünk bele egy kis tojáslepényt, keményre főtt tojást vagy akár felcsíkozott sonkát is.
Forrás: Színek és virágok
Különleges és szokatlan, de nagyon finom hűsítő leves készülhet görögdinnyéből. Édes-sós, csupa rost és vitamin, csilivel kicsit megbolondítva.
Forrás: Marie és Maleine
7. Barackleves nyers túrógombóccal >>
A lédús és mézédes, aromás sárgabarack is remek alapanyaga lehet egy krémes gyümölcslevesnek. Nagyon egyszerű és isteni finom, és nemcsak levesként, de desszertként is elkanalazható.
Forrás: Színek és virágok
Ennél egyszerűbb és hűsítőbb leves nincs, pikáns és friss, pár perc alatt kész – csupa egészség, mindehhez tényleg isteni finom is.
Gyerekkori kedvencünk, a hideg meggyleves sem hagyható ki a sorból: amilyen egyszerű, olyan finom, készüljön akár tejföllel, akár tejszínnel vagy joghurttal. Ezt a változatot csillagánizs varázsolja mesésen finommá.
10. Eperkrémleves >>
Az aromás eperből pár perc alatt könnyedén isteni krémleves lehet, amit akár friss eperrel, akár nyers, mandulába forgatott túrógombóckákkal is tálalhatunk. Mennyei!
Forrás: Színek és virágok
Való igaz, hogy a sóska elég vadóc zöldség, karakteresen savanyú, de épp ezért nagyon friss és üdítő ízű, ha egy kicsit szelídítünk rajta. Ehhez nem kell más, csak egy kis cukor vagy méz, illetve egy kis tej vagy tejszín, ezekkel már tökéletesen kiegyensúlyozottá válik bármilyen sóskás fogás. A leggyakrabban mártás vagy főzelék készül belőle, de levesnek sem utolsó, ráadásul tényleg villámgyors, olcsó és egészséges.
Ebbe a sóskakrémlevesbe most egy kis curry is került, ami meglepően jól illik az édes-savanyú ízvilághoz, ahogy a tálaláskor hozzáadott főtt tojás is. Az egyetlen tudnivaló és betartandó a levessel kapcsolatban, hogy nem szabad túlfőzni, mert elveszíti szép zöld színét, forrás után elég 3-4 perc, és már turmixolhatjuk, majd tálalhatjuk is!
Hozzávalók:
A tálaláshoz:
Elkészítés: A sóskát megpucoljuk, alaposan megmossuk, lecsepegtetjük, majd késsel vagy ollóval apróra vágjuk.
A vajat felolvasztjuk, rádobjuk a sóskát, és kevergetve néhány perc alatt hagyjuk összeesni. Meghintjük a liszttel, átkeverjük, majd felöntjük a tejjel, és még 5 dl vizet adunk hozzá. Sóval, cukorral és curryvel ízesítjük, összeforraljuk, majd botmixerrel krémesítjük.
Azonnal tálalhatjuk, szeletekre vagy kockára vágott főtt tojással gazdagítva. Ízlés szerint tejfölt és pirított kenyérkockát is kínálhatunk hozzá.
