Amikor már tényleg hűvösre fordulnak a napok, igazi áldás egy ilyen melengető, egyszerű és isteni finom leves, ami kevés munkával, mindig kéznél levő alapanyagból összerakható. Érdemes nagyobb adagban elkészíteni, mert hosszan főzve az igazi, és a hűtőben vagy az erkélyen lefedve 4-5 napig eltartható, felmelegítve pedig bármikor gazdag és forró ételt tálalhatunk pár perc alatt.
Ahhoz, hogy igazán finom legyen a hagymaleves, pár apró trükköt érdemes ismerni:
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymákat megtisztítjuk, félbe, majd félkarikákra vágjuk. Egy lábasban megolvasztjuk a vajat, rádobjuk a jó sok hagymát, és gyenge tűzön, időnként megkeverve üvegesre pároljuk 10-12 perc alatt. Közben a babérlevelet, a kakukkfüvet és a petrezselymet egy konyhai zsineggel összekötözzük, az egyik levágott hagymavégbe beleszúrjuk a szegfűszegeket, és ezeket is hagymához adjuk, meglocsoljuk a fehérborral.
Ha elillant a bor, felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és ideális esetben kis lángon legalább 1 órát főzzük, hogy minél sűrűbb, krémesebb legyen, ha nincs ennyi időnk, akkor fél óra is elég.
Mikor már közeledünk a főzési idő végéhez, a kenyérszeleteket egy tepsire tesszük, megdörzsöljük egy gerezd félbevágott fokhagymával, meglocsoljuk pár csepp olívaolajjal, és sütőbe tolva, grill fokozaton pár perc alatt megpirítjuk.
A levesből eltávolítjuk a fűszercsokrot és a szegfűszeges hagymadarabot, mély tányérokba merjük, tepsire állítjuk. A tetejükre teszünk 1-1 szelet pirítóst, gazdagon megszórjuk a reszelt sajttal, és pár percre betoljuk a sütőbe, hogy a sajt megolvadjon és pirulni kezdjen.
Óvatosan tálaljuk – nagyon forró! – az illatos és melengető levest.
A ribollita jelentése újraforralt, vagyis újramelegített, ami jelzi, hogy nagyobb adagban készítették, és napokig ették újramelegítve. Alapja mindig bab, amit sok olcsóbb zöldség egészít ki, kelkáposzta, káposzta, répa, zeller, a bab egy része összenyomkodva, vagyis pürésítve kerül bele, sőt szikkadt kenyérkockákkal is gazdagítják.
Toszkánában ezt a babos levest általában már előző nap elkészítik, másnap újramelegítik, és vékonyra szelt lilahagymával megszórva tálalják, fokhagymás pirítóssal. Az alapvetően húsmentes gazdag zöldségleves azért ízlés szerint gazdagítható húsfélékkel is – kerülhet bele egy kis szalonna a főzés kezdetén, vagy némi kolbász is.
Ha száraz babból főzzük, kicsit hosszadalmas, mi most egy gyorsabb, konzerv főtt babbal készülő változatot mutatunk. Bármilyen zöldséggel variálható, gazdagítható, bátran lehet vele kísérletezni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, apróra vágjuk. Egy fazékban az olívaolajat felhevítjük, megdinszteljük rajta a hagymát és a póréhagymát, majd hozzáadjuk a többi zöldséget és a finomra vágott fokhagymát, 4-5 percig együtt pároljuk, majd a paradicsomot és a kakukkfüvet is hozzáadjuk, összeforgatjuk. Felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és kb. 20 percet főzzük közepes lángon.
Közben a babot leszűrjük, 1/3 részét botmixerrel pépesítjük, majd a leveshez adjuk a pürét és az egész babot is, és forrástól takarékon még 10 percet főzzük.
A szikkadt kenyeret felkockázzuk, ízlés szerint tányérba teszünk belőle, rámerjük a levest. Klasszikusan karikára vágott lilahagymával tálalják. Másnap még finomabb, amikor az ízek már jól összeértek.
Aki szereti a padlizsánt, az nem fog csalódni ebben a krémlevesben. Nagyon egyszerű, tartalmas, mégis könnyű, kicsit füstös, telt ízű, a padlizsán sütését leszámítva 15 perc alatt megvan. A fűszerezése – ahogy a padlizsánkrémé is – ízlésre szabható, variálható, most egy kis citrom, fokhagyma és kakukkfű került bele, a selymesítéshez pedig tejszín, így egy mediterrán hangulatú, nagyon aromás leves kerekedett.
Tálalhatjuk önmagában is, de egy kis fetával megszórva még finomabb, de nagyon jól passzol hozzá például a zöldfűszeres-vajas pirított kenyérkocka, de akár pirított bacon vagy dió is nagyon jó kiegészítője lehet.
Hozzávalók:
Elkészítés: A padlizsánokat félbevágjuk, egy hegyes késsel a húsukat szinte a bőrig bekockázzuk, majd a vágott felükkel lefele sütőpapírral bélelt tepsire borítjuk, és 180 fokos sütőben 30–35 perc alatt megsütjük. Ezzel a módszerrel gyorsabban sül, és kicsit füstösebb lesz, mintha egészben sütnénk, és felrobbanni sem fog. Ha megsült, egy kanállal kikaparjuk a húst a héjból.
Közben a hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, és 1 evőkanál olívaolajon megdinszteljük, hozzáadjuk a paradicsompürét és a padlizsánt, átkeverjük, majd felöntjük a zöldséglevessel (vagy vízzel, és leveskockát adunk hozzá). Hozzáadjuk a kakukkfüvet, sózzuk, borsozzuk, és takarékon 10 percet főzzük.
A keményítőt először egy kis tejszínnek simára keverjük, majd a többi tejszínt is hozzáadjuk. A levesből egy merőkanálnyit is hozzákeverünk, majd visszaöntjük a levesbe, botmixerrel selymesítjük. A tűzre visszatéve még 3-4 percig takarékon főzzük, hogy selymesebb legyen az állaga, majd a tűzről levéve fél citrom levét belefacsarjuk.
Tányérokba merjük, fetát morzsolunk bele, adhatunk hozzá még kevés tejszínt, ízlés szerint borsot őrölünk a tetejére, és pirítóssal tálaljuk.
A piac tele van friss, zsenge zellerrel, nagyon ízesek most, így ebédre finom zellerkrémleves készült, melyet fűszerekkel és citromlével tettem még ízletesebbé, tejszínnel pedig selymesebbé. Levesbetétnek egyszerű zsemlegombócot készítettem, melybe került némi füstölt kolbász is, és állítom, nem rontotta el…
Forrás: Kard Éva
Amennyiben a levest rögtön tálaljuk, és úgy gondoljuk, hogy mind el is fog fogyni, akkor a zsemlegombócot készre főzhetjük a levesben is. Ha viszont nem biztos, hogy a levesünk mind el fog fogyni, akkor érdemes a gombócot külön kifőzni, mert különben elázik a levesben.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
A zellerkrémleveshez:
A kolbászos zsemlegombóchoz:
Elkészítés: A leveshez a zellert tisztítsuk meg, majd szeleteljük, és vágjuk fel kisebb kockákra. A vajat és az olívaolajat olvasszuk fel, adjuk hozzá a felkockázott zellert, és pároljuk pár percig. Ezután szórjuk meg a liszttel, keverjük alaposan össze, öntsük fel a vízzel, sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá az ételízesítőt és a cukrot, ízlés szerint szerecsendiót és a citromlevet, majd főzzük puhára. Közben kóstoljuk, és ízlés szerint fűszerezzünk utána, ha szükséges.
Amikor a zeller puhára főtt, vegyük le a levest tűzről, majd botmixerrel pépesítsük. Adjuk hozzá a főzőtejszínt, tegyük vissza a tűzre, és kevergetve melegítsük forráspontig, majd zárjuk el a gázt, és tálalásig tartsuk a levest melegen.
Közben a kolbászos gombóckákhoz a zsemlét vágjuk fel kb. 1 cm-es kockákra, majd tegyük egy serpenyőbe, és pár pillanat alatt pirítsuk aranybarnára – közben keverjük, rázogassuk, nehogy megégjen a zsemlekocka! Ezután hagyjuk a zsemlekockákat kihűlni, majd öntsük rá a tejet, keverjük alaposan össze, és hagyjuk pár percet állni.
A kolbászt vágjuk fel apró darabokra, és pár pillanat alatt süssük szép pirosra, majd keverjük hozzá az apróra vágott petrezselyemzöldet, utána rögtön vegyük le a tűzről, és hagyjuk kihűlni.
A tejes zsemléhez adjuk hozzá a teljesen kihűlt kolbászt, sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg a liszttel, adjuk hozzá az egész tojást, és alaposan dolgozzuk össze, majd hagyjuk legalább fél órát állni, mielőtt megformáznánk és megfőznénk.
A masszából nedves kézzel formázzunk diónyi gombócokat, és enyhén sós vízben pár perc alatt főzzük készre, várjuk meg, míg feljönnek a gombócok a víz tetejére, főzzük még 6-7 percig, majd szűrőkanállal szedjük ki, és alaposan csepegtessük le.
Tálaláskor pár merőkanál levest tegyünk a tányérba, majd ízlés szerint helyezzünk bele a kolbászos zsemlegombócból, és úgy kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
A sajtleves hatalmas kedvenc, pikk-pakk elkészül, elronthatatlanul egyszerű, alig pár alapanyag kell csak hozzá, és selymes, melengető és laktató fogás a jutalmunk minimális munkával. Ha vannak maradék, már nem túl csábító sajtvégeink, akkor ezek is remekül megmenthetőek, új életre kelthetőek ebben a levesben. Most karakteresebb emmentálival és krémsajttal készült, egy kis rukkolával felturbózva, ami őrülten finommá, kicsit pikánsabbá teszi.
Sajtkrémleves többféle módszerrel készülhet, nekünk ez vált be a legjobban, az ötlet pedig egy profi szakácsismerőstől származik. A lényege, hogy a lereszelt sajtot először egy kis liszttel kell átkeverni, majd hideg folyadékkal – alaplével, tejjel vagy vízzel és belemorzsolt leveskockával – felönteni, és csak ezután tűzre tenni és összeforralni, így nem tapad össze és nem lesz nyúlós a sajt, hanem tökéletesen feloldódik, és fantasztikusan selymes lesz, a pici liszt pedig be is sűríti.
Hozzávalók:
Elkészítés: A sajtot lereszeljük, lábasba tesszük, meghintjük a liszttel, kézi habverővel elkeverjük, felöntjük a tejjel és az alaplével – vagy a vízzel, és belemorzsoljuk a leveskockát -, átkeverjük, és tűzre téve időnként megkeverve felforraljuk. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót reszelünk hozzá, majd mehet bele a rukkola és a krémsajt. Amikor a rukkola összeesett, botmixerrel krémesítjük, és kevergetve 3-4 percet főzzük még, majd tálaljuk.
A zamatos paradicsomok és paprikák szezonja most van a csúcson, ilyenkor a legízletesebbek, gyakran készül is belőlük lecsó mindenféle formában, sőt sokan még télre is eltesznek belőle. A paradicsom, a paprika és a hagyma kombója tényleg verhetetlen, és jó hosszú lére engedve, majd pépesítve és átszűrve selymes krémlevessé is könnyedén átalakítható. Hamisítatlan lecsóíz, és még azoknak is bejön, akik nem szeretik a főtt paprika állagát, vagy nem bírja a gyomruk, epéjük a vékony cellulózos héját.
A lecsókrémleves készíthető diétás és mentes változatban, de ahogy a hagyományos lecsónál, itt is indíthatunk füstölt szalonnával, süthetünk hozzá kolbászt vagy virslit, amit tálaláskor a tetejére rakunk, de aki a tojásos lecsót kedveli, süthet hozzá felvert tojásból vékony tojáslepényt serpenyőben, ami csíkokra vágva kínálható a leves mellé, rengeteg a lehetőség, ráadásul nemcsak melegen, de langyosan, hidegen is nagyon finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, a hagymát finomra vágjuk, a paprikát és a paradicsomot felkockázzuk. Egy lábasban a felforrósított olajon üvegesre dinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a paprikát, és időnként megkeverve megvárjuk, hogy egy kicsit összeessen. Sózzuk, borsozzuk, meghintjük a pirospaprikával és a köménnyel, rádobjuk a zúzott fokhagymát és csipetnyi cukrot, átkeverjük, hozzáadjuk a paradicsomot és a vizet, és közepes lángon puhára főzzük.
A levest botmixerrel pépesítjük, majd egy szűrön áttörjük, hogy a héjdaraboktól és a magoktól megszabaduljunk, megkóstoljuk és után ízesítjük.
A levest melegen, langyosan, de akár hidegen is tálalhatjuk, kínálhatunk mellé pirított kolbászkarikát, bacont vagy krutont, de sajtos pirítóssal is isteni.
Egy kicsit a történetéről: már több száz éve ismerik, a római korból vannak emlékek róla. A XVI. században még hallevesről beszélhetünk kerti zöldségekkel és tengeri herkentyűkkel, a francia tengerpart mentén volt népszerű chaudière néven.
Aztán Amerikában is meghonosodott a telepesek által, de ők már hagymát és szalonnát is tettek bele, sőt kekszet, kenyeret is beletördeltek, később kagylóval gazdagították. Mára már az amerikai konyha egyik alapfogása, és nem kötelező halat vagy kagylót tenni bele. Minden chowder, aminek szalonna és hagyma az alapja, jó sűrű, és paradicsomlével vagy tejszínnel van gazdagítva.
Forrás: Hajós Ágnes
Most jöjjön az én változatom, több külföldi oldalt elolvastam, az alapján kreáltam.
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A hagymát apróra vágjuk, a szalonnát felkockázzuk, a krumplit meghámozzuk, és nagyobb kockára vágjuk.
A szalonna zsírját egy lábasban kiolvasztjuk, 1 evőkanál olajjal segíthetünk neki. A pörcöket kivesszük, félretesszük. Beleszórjuk a hagymát, üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk a kukoricát és a krumplit, belecsipkedjük a kakukkfű leveleit, párat keverünk rajta, és felöntjük a levessel. Forrás után takaréklángon, fedő alatt addig főzzük, amíg a krumpli megpuhul.
Kiveszünk a sűrűből egy merőkanállal, a többit a tejszínnel összeturmixoljuk, de nem kell teljesen simának lennie. Visszatesszük a szalonnát, összemelegítjük, de nem kell felforralni, mert kicsapódik a tejszín. Megkóstoljuk, ízlés szerint még sózzuk és borsozzuk.
Azonnal tálalhatjuk, de egy kis állás csak jót tesz neki.
Forrás: Hajós Ágnes
A nyár a tetőfokára hágott, most a legfinomabb a paradicsom és a dinnye, a kettőből pedig – némi kiegészítéssel – pofonegyszerű és frissítő leves készíthető egyszerű turmixolással. Az eredeti gazpacho sem bonyolult, de ahhoz használnak némi kenyeret, hogy sűrűbb és tartalmasabb legyen, sok paradicsomot, némi húsos paprikát, uborkát, fokhagymát és alaplevet is, itt csak a semleges uborka és a paradicsom társul a lédús szabadföldi paradicsom mellé, illetve egy kevés édesebb lila hagyma.
Mindenképpen érdemes kipróbálni, összeérve mesésen finom, alakbarát és frissítő finomság, amiben a sós és édes, csípős és savas ízek nagyon izgalmasan érvényesülnek. A hűtéssel és az olívaolajjal ne spóroljunk: ez utóbbitól lesz igazán krémes, selymes, a hűtés pedig nemcsak a kellő hőfok eléréséhez kell, hanem ahhoz is, hogy az ízek és aromák összeérjenek.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az uborkát meghámozzuk és felkockázzuk, és a dinnyével együtt egy turmixgépbe tesszük. A paradicsomokat egy kés életlen felével körben átsimítjuk, így fellazul a héj, és könnyen le tudjuk húzni a bőrét – így nem kell forrázni, hogy lehúzható legyen a vékony bőr! Kockára vágjuk a megtisztított lila hagymával együtt, majd a turmixgépbe tesszük. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk az olívaolajat és a balzsamecetet, és jó krémesre, homogénre összeturmixoljuk.
A levest átszűrhetjük, ha igazán selymesen szeretnénk, de hagyhatjuk rusztikusabbra, sűrűbbre is szűrés nélkül – a rostok csak jót tesznek –, és legalább 1 órára a hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek.
A hűsítő és egészséges levest jól behűtve tálaljuk, karalábévájóval készített dinnyegömböket adhatunk hozzá levesbetétnek.
A csirke és a rizs kombója nagyszerű páros, az egészséges és diétás étrendet követők nagy kedvence. A csirkemell az egyik legkedvezőbb összetételű fehérjeforrásunk, vagyis elsőrendű fehérjeforrás, ami zsírt alig tartalmaz, a rizs pedig az elsőrendű szénhidrátforrásunk a zabpehely mellett, a kettő együttes fogyasztását sportolók és edzők is ajánlják. Persze a két semleges ízű alapanyag kombinációját sokan unalmasnak és jellegtelennek tartják, de ez nem igaz, ugyanis nagyon jól fűszerezhetőek. Aki nem hiszi, készítse el a görögök citromos-rizses csirkelevesét, ami könnyű, de laktató, nagyon üde a citromtól és a petrezselyemtől, és elképesztően selymes az úgynevezett avgolemonónak köszönhetően.
Hogy mi az avgolemono? Egy csodás találmány, amit szószként és leves selymesítésére is használnak, és tulajdonképpen nem más, mint tojássárga és citromlé, citromhéj keveréke. Ha mártogatósként, szószként készítik, akkor gőz fölött, folyamatosan keverve hőkezelik a citromos tojássárgát, sóval és borssal ízesítik, ha pedig leves behabarására szánják, akkor csak simán kézi habverővel krémesre keverik, majd hőkiegyenlítéssel a kész leveshez adják, de már nem főzik, hasonlóan a mi becsináltunkhoz – csak mediterrán módon, citromosan. Nagyon finom, érdemes kipróbálni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkemellet megmossuk, a bőrét lehúzzuk, a húst a csontról egy éles és hegyes késsel lefejtjük. A húst és a csontokat egy fazékba tesszük, felöntjük 2 liter hideg vízzel, és feltesszük a tűzre. Hozzáadjuk a megtisztított fokhagymát, a négybe vágott hagymát, a póréhagyma zöld részét, a babérlevelet, a kakukkfüvet, a szemes borsot és sót, és lefedve 35 percig főzzük.
Közben a sárgarépát és a pórét megtisztítjuk, vékony karikákra vágjuk.
A levesből kiemeljük a húst, a levet átszűrjük, majd visszatesszük a fazékba. Hozzáadjuk az előkészített zöldségeket és a rizst, visszatesszük a tűzre, és ha a hús kicsit hűlt, beletépkedjük a levesbe. Takarékon 15 percet főzzük, amíg a zöldségek és a rizs is megpuhulnak.
Közben a tojássárgákat egy kis tálba tesszük, hozzáreszeljük a citromok héját, egy kis habverővel elkeverjük. A citromokat félbevágjuk, néhány vékony szeletet levágunk, a leveshez adjuk, a maradék citromok levét kifacsarjuk, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a tojássárgákhoz, és krémesre, selymesre keverjük. A levest lehúzzuk a tűzről, egy merőkanálnyit folyamatos keverés mellett a citromos tojáshoz adunk, majd az egészet kevergetve a levesbe öntjük.
A petrezselymet finomra vágjuk, a levesbe keverjük, amit 5-10 perc pihentetés után tálalunk.
A kovi ubi igazi nyári slágerétel, a lecsóhoz hasonlóan nem telhet el egyetlen hét sem nélküle a meleg hónapokban. Házilag is könnyedén elkészíthető, de piacon is beszerezhető, remek kísérője a grillezett és bográcsos fogásoknak, sült kolbásznak, halnak, pörköltnek és paprikás krumplinak, de még akár hideg vacsorák, szendvicsek, kencék mellé is ideális.
A kalóriaszegény és egészséges kovászos uborkából hűsítő levest is készíthetünk, mégpedig főzés nélkül, ami nem elhanyagolható érv mellette a forró napokon. Elég hozzá egy botmixer, kefir vagy joghurt, egy kis fokhagyma és kapor, és máris nekiállhatunk, illetve hogy ne legyen túl savanyú, csak kellően savanykás és üdítő, érdemes némi nyers uborkával is gazdagítani a levest.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kovászos uborkát és kígyóuborkát apróra kockázzuk, 1-1 marékkal félreteszünk belőlük, majd a többit egy tálba tesszük, hozzáreszeljük a fokhagymát, felöntjük a hideg alaplével és a kefirrel, és botmixerrel krémesítjük, hozzáadjuk a finomra vágott kaprot, a félretett kockázott uborkákat, és annyi kovászos levet, hogy ízlésünknek megfelelően kellően savanykás legyen.
Hűtőben 1-2 órát pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek, majd tálalhatjuk előételnek levesként, vagy csak úgy, frissítőnek is.
A zsenge és édes zöldborsó a nyár egyik legjobb csemegéje, még nyersen is isteni finom a hüvelyéből frissen kifejtve, igaz, egy kicsit pepecselős a friss borsó kifejtése, és nemis túl szapora, mert valljuk be, ilyenkor a fele eltűnik a szánkban menet közben, hiszen olyan friss és roppanós… Ráadásul tényleg csak akkor az igazi, ha jó zsenge, vagyis ha leszedés vagy megvásárlás után minél korábban felhasználjuk, mert az állás során a zöldborsó cukortartalma szép lassan – vagyis inkább elég gyorsan – keményítővé alakul, veszít az édességéből és keményebbé is válik. Ez a magyarázata annak, hogy a fagyasztott zöldborsó gyakran zsengébb és édesebb, mint a friss, hiszen ezeket villámgyorsan felhasználják és fagyasztják, megállítva ezzel a cukor-keményítő átalakulást.
A zöldsborsót – finomsága mellett – jótékony tulajdonságai miatt is érdemes szeretnünk és becsülnünk, mert
Ha szívesen barátkoznátok a borsóval ezek után, ez a szuper krémleves remek alap ehhez: isteni finom, selymes, lágy, melegen, langyosan, sőt jól behűtve is tökéletes, mindenmentes, vegán és diétás étrendbe is beilleszthető, lehetetlen nem szeretni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A pórét, a krumplit és a fokhagymát megtisztítjuk, a krumplit felkockázzuk, a hagymákat vékonyra szeleteltjük. Egy lábasban felforrósítjuk az olívaolajat, rádobjuk a zöldségeket, sózzuk, és 3-4 percig kevergetve pároljuk, majd felöntjük a levessel és a kókusztejjel, és félig lefedve, közepes lángon kb. 10-12 percet főzzük, amíg a krumpli és a póré is megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a borsót és a finomra vágott petrezselymet, borsozzuk, és forrástól számítva 4-5 percet főzzük, ha fagyasztottat használunk, akkor 6-7 perc szükséges, hogy megpuhuljon, de szép élénk színét még megőrizze.
A levest botmixerrel alaposan összeturmixoljuk, majd egy sűrű szitán átszűrjük, ha zavar a borsó héjának pici darabkái, de akár rusztikusan így is hagyhatjuk.
Tálalhatjuk melegen, langyosan, de akár jól behűtve is, kínálhatunk hozzá pirított kenyérkockát, bacont vagy mandulát, kesudiót, de akár (növényi) tejszínnel, joghurttal is gazdagíthatjuk.
Zöldségleves rengeteg módon készíthető, nem kell mindig ragaszkodnunk a szokásos fűszereinkhez, sem a rántáshoz, habaráshoz, csipetkéhez, amivel klasszikusan készül. Könnyedén csempészhetünk egy kis ázsiai hangulatot is a legegyszerűbb zöldséglevesbe, ha egy kis curryvel, kurkumával fűszerezzük és kókuszkrémmel, üvegtésztával gazdagítjuk.
A leves így sokkal tartalmasabb lesz, mindeközben alakbarát marad, mivel a kókuszkrém – a kókusztejszínnel szemben – csak 9-10% zsiradékot tartalmaz, és a mungóbabból készülő gluténmentes üvegtészta kalóriatartalma is jóval kevesebb, mint más tésztáké, ráadásul főzni sem kell, így ideális egy diétás villámleveshez.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk és felszeleteljük, a karfiolt apró rózsákra szedjük. Egy wokban vagy lábasban felhevítjük az olajat, és az összes zöldséget rádobjuk, 2-3 perc alatt egy kicsit megfuttatjuk, sózzuk, borsozzuk, meghintjük a kurkumával és a curryvel, majd felöntjük 1,5 liter alaplével vagy vízzel. Lefedve 10 percig főzzük, amíg a zöldségek roppanósra puhulnak.
Ekkor hozzáadjuk a kókuszkrémet és az üvegtésztát, lefedjük, elzárjuk alatta a tüzet, és 5 percet hagyjuk pihenni, amíg a tészta felpuhul, majd tálalhatjuk is.
