A mexikói konyha egyik legkedveltebb alapanyaga a kukorica, nem véletlenül, hiszen olcsó és nagyon ízletes fogások készülhetnek belőle – ilyen például a kukoricalisztből készült tortilla vagy éppen a quesadilla. Jó hír, hogy nekünk most nem kell tésztát gyúrni, csak egy könnyű és gyors levest dobunk össze, amelyhez konzerv kukoricára, jó sok vöröshagymára és egy csepp kreativitásra lesz szükség!
Ennél a levesnél nem érdemes fukarkodni a csípős, karakteres fűszerek használatával, valamint nyugodtan főzhetjük nagyobb tételben is, hiszen 1-2 nap tárolás után az ízek jobban összeérnek majd. Tálalásnál pedig a nachos semmiképp ne maradjon le!
Forrás: iStock
Hozzávalók:
Elkészítés:
A vöröshagymákat apróra vágjuk, és az olajon kissé megpirítjuk. A konzerv kukoricát leszűrjük, hozzákeverjük a hagymához, jól összepirítjuk, és ízlés szerint fűszerezzük.
Felengedjük vízzel, majd letakarjuk, és hagyjuk főni néhány percet. Ha ezzel megvagyunk, hozzáöntjük a tejszínt, és időnként megkeverve 5 perc alatt készre főzzük. Akár kicsit össze is turmixolhatjuk, hogy krémes és darabos is legyen egyszerre.
A tetején reszelt sajttal, tortillacsipsszel, esetleg jalapeno-paprikával tálaljuk.
A zöldbableves sokféle lehet, én is gyakran variálom, de ha van friss kapor, mindig teszek bele, nagyon szeretjük friss, üde ízét. Most is került a levesbe egy friss csokorral, emellett tejföl is, valamint krumpligombóc, melyet ropogósra sült baconnel bolondítottam meg.
Ez a leves az egyszerűsége ellenére, ám a baconos krumpligombócnak köszönhetően nagyon finom, igazán laktató, és a húsimádók sem panaszkodhatnak…
Kapros zöldbableves baconos krumpligombóccal
Hozzávalók a leveshez:
Elkészítés: A zöldbabnak vágjuk le a két végét, majd daraboljuk fel ízlés szerint. A sárgarépát pucoljuk meg, majd vékonyan szeleteljük, illetve daraboljuk fel. A vöröshagymát pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra. A kaprot alaposan mossuk meg, csepegtessük le, és szintén vágjuk fel apróra.
Egy edényben hevítsük fel a vajat és az olajat, majd adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, és pároljuk üvegesre. Adjuk hozzá a felszeletelt sárgarépát, pároljuk pár percig, majd szórjuk meg az apróra vágott kaporral, végül pedig a feldarabolt zöldbabbal. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg az ételízesítővel, majd öntsük fel a vízzel, és főzzük puhára.
A tejfölt keverjük simára a liszttel, majd 1-2 merőkanál forró levessel. Ezután állandó keverés mellett csorgassuk a leveshez, majd forraljuk fel újra.
Baconos krumpligombóc
Hozzávalók:
Elkészítés: A bacont vágjuk fel apróra, majd süssük szép pirosra. Ezután szedjük ki a zsiradékból, és hűtsük ki egészen.
A krumplit vágjuk fel apró kockákra, majd enyhén sós vízben főzzük puhára. Ezután szűrjük le, villával törjük össze, majd hűtsük ki egészen.
A teljesen kihűlt krumplihoz adjuk hozzá a lisztet, a pirosra sült bacont, 1 tojást, sózzuk, borsozzuk, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze úgy, hogy formázható tésztát kapjunk. Amennyiben túl lágy lenne a tészta, adjunk hozzá még lisztet.
Ezután nedves kézzel formázzunk diónyi golyókat a tésztából, és a készre főtt, forrásban lévő levesbe óvatosan helyezzük bele, majd főzzük 5–6 percig, hogy teljesen átfőjenek.
Tálalás előtt merjük a levest tányérba, majd úgy kínáljuk. A tejfölös-kapros leveshez pedig nagyon jól illik a krumpligombóc a ropogósra sült baconnel.
Ezt a receptet, mármint az étel fotóját egy külföldi oldalon találtam, rögtön megtetszett, legszívesebben azonnal befaltam volna belőle egy nagy adaggal. Megnéztem a receptet hozzá, na, az már kicsit nehezebb eset volt, mivel az ott leírt elkészítés sem technikájában, sem alapanyagaiban nem jött be. Ők ugyanis csirkemellet akartak egy slow cookerben – durván fordítva – lassan főző edényben vagy 6 órát hőkezelni. Először is nekem olyan nincs, másrészt a főtt csirkemell sok minden, csak nem izgalmas.
Szóval kicsit alakítottam az elkészítesen, pont olyan lett, amilyenre vágytam. Krémes, csirkés, zöldséges, galuskás, laktató, nem csak a gyomornak esik jól, hanem a léleknek is! Ha van maradék sült csirkénk, akkor pedig ez a legjobb módja a felhasználásának!
Tejszínes csirkeleves vajas galuskával
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkecombokat bedörzsöljük sóval, borssal, kevés olívaolajjal, 180 fokos sütőben puhára sütjük (akkor lesz kész, ha a csont mellé szúrt kés után nem folyik kis piros lé). Mikor kész, kivesszük a sütőből, langyosra hűtjük, a húst letépkedjük, ízlés szerint megfoszthatjuk a bőrétől, de aki szereti, meghagyhatja.
A galuskákhoz a tojásokat felverjük, a vajat felolvasztjuk. Langyosra hűtjük és elkeverjük a tojásokkal, egy csipet sóval és borssal, majd a liszttel. Sűrű nokedlitésztát kell kapnunk, ha nem ilyen, sűrítsük kevés liszttel, ha nagyon sűrű, kevés vízzel hígítjuk.
A sárgarépát és a hagymát kockára vágjuk, egy lábasban alacsony lángon, többször megkeverve öt percig pirítjuk pici olívaolajon. Felöntjük az alaplével, beleszórjuk a borsót és felforrósítjuk. Sózzuk, botsozzuk, ízlés és vérmérséklet szerint csilit adunk hozzá. Mikor felforrt, mokkáskanállal beleszaggatjuk a galuskákat, 2 percig főzzük. A tejszínt simára keverjük a keményítővel, a levesbe keverjük.
Kicsit besűrítjük, majd a sült húsdarabokat is hozzáadjuk. Az egészet átforrósítjuk, beállítjuk az ízeket. Azonnal is fogyaszthatjuk, de pár napi hűtőben állás sem árt neki.
A vöröslencse remek alapanyag leveshez, sokan csak azért nem szeretik, mert nem elég mutatós, ahogy szétfő. Szerencsére a paradicsomlevesnél ez nem látszik, jól összeillenek színben, és olyan tartalmassá és sűrűvé teszi a levest, hogy akár egytálételként is megállja a helyét. A lencsék közül pedig ez a legkönnyebben emészthető fajta, tele van vassal és rosttal, ez utóbbi miatt jótékonyan hat az anyagcserére.
A leves könnyen mindenmentesíthető vaj helyett kókuszzsírral vagy olajjal, a tejszín helyett pedig jól illik hozzá a kókuszkrém is, és ha kellően édes paradicsomot használunk, a cukor is elmaradhat belőle. Kiadós, gyors, tartalmas – érdemes kipróbálni, míg tobzódhatunk a szabadföldi paradicsomban.
Hozzávalók:
Elkészítés: A paradicsomot és a fokhagymát apróra vágjuk. Egy edényben felolvasztjuk a vajat, rádobjuk a babérlevelet, a paradicsomot és a fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, átkeverjük, felöntjük 1 dl vízzel, majd lefedve kb. 10 perc alatt megpároljuk. Ezután kidobjuk belőle a babért, összeturmixoljuk, és egy szitán áttörjük, hogy a magoktól és a héjdaraboktól megszabadítsuk.
A pürét egy lábasba öntjük, ízesítjük a római köménnyel, és ha nagyon savas, akkor egy kis cukorral, felöntjük dupla mennyiségű vízzel vagy alaplével. Felforraljuk, hozzáadjuk a leöblített vöröslencsét, és takarékon 10 percig főzzük. Végül hozzákeverjük a tejszínt is.
Ízlés szerint pirított kenyérkockákkal, reszelt sajttal vagy mozzarellával tálaljuk. Melegen és hidegen is nagyon finom!
A kánikulai forróságban a folyadékpótlás kiemelten fontos, nem véletlen, hogy ilyenkor a leveseket mindenki jobban kívánja. Vannak, akik a forró levesekre esküsznek, mint ahogy a trópusi éghajlaton élők is, akik a meleg étel elfogyasztásával fokozzák az izzadást, ami nem túl kellemes, viszont a párologtatás a szervezet lehűléséhez vezet… Lehetséges, de mivel melegben jobban esnek a hűs, friss, savanykás ízek, mi a könnyű, hideg levesekre szavazunk.
Annál is inkább, mert ha nyár, akkor roskadoznak a polcok és a piacok a friss zöldségektől és gyümölcsöktől, telis teli vitaminnal, rostokkal, és ezekből főzés nélkül – vagy csak pár perc hőkezeléssel – isteni és egészséges leveseket (is) készíthetünk. Jöjjön 10 kedvenc, amit érdemes sorra kipróbálni!
1. Hideg joghurtos céklaleves >>
A szuperegészséges céklára még mindig leginkább savanyúságként gondolunk, pedig isteni leves is készíthető belőle pofonegyszerűen: könnyű, hűsít, napokig rá lehet járni, emellett kiadós, egészséges, diétás.
2. Gazpacho, a spanyolok jeges levese >>
Ha forróság, akkor a spanyolok igazán jól tudják, miről van szó… A gazpacho egy főzés nélküli csodaleves, igazi adu ász, amit akár magunkkal vihetünk üvegbe zárva munkahelyre vagy strandra, ideális gyors ebéd vagy vacsora, de egy kerti partin vagy baráti grillezésen is mennyei előétel lehet, ráadásul laktózmentes, vegán és egészséges.
3. Salmorejo – még egy hűsítő spanyol >>
Andalúzia kedvenc nyári levese a gazpachónál kevésbé ismert salmorejo, ami egy főzés nélküli fűszeres paradicsomleves. Rém egyszerű, frissít, hűsít, alakbarát – csak ajánlani tudjuk.
4. Kókuszos-gyömbéres répakrémleves >>
A rostokban és vitaminokban gazdag sárgarépa is szuper alapanyag egy hűsítő krémleveshez, ráadásul megfelelő fűszerezéssel egy kicsit egzotikussá is tehetjük. Ez a pikáns változat például nagy kedvencünk.
5. Tejfölös cukkinikrémleves >>
Kellemes, fűszeres, nagyon egyszerű és jól behűtve is finom ez a tejfölös cukkinikrémleves. Magában is tökéletes, de levesbetétként tehetünk bele egy kis tojáslepényt, keményre főtt tojást vagy akár felcsíkozott sonkát is.
Forrás: Színek és virágok
Különleges és szokatlan, de nagyon finom hűsítő leves készülhet görögdinnyéből. Édes-sós, csupa rost és vitamin, csilivel kicsit megbolondítva.
Forrás: Marie és Maleine
7. Barackleves nyers túrógombóccal >>
A lédús és mézédes, aromás sárgabarack is remek alapanyaga lehet egy krémes gyümölcslevesnek. Nagyon egyszerű és isteni finom, és nemcsak levesként, de desszertként is elkanalazható.
Forrás: Színek és virágok
Ennél egyszerűbb és hűsítőbb leves nincs, pikáns és friss, pár perc alatt kész – csupa egészség, mindehhez tényleg isteni finom is.
Gyerekkori kedvencünk, a hideg meggyleves sem hagyható ki a sorból: amilyen egyszerű, olyan finom, készüljön akár tejföllel, akár tejszínnel vagy joghurttal. Ezt a változatot csillagánizs varázsolja mesésen finommá.
10. Eperkrémleves >>
Az aromás eperből pár perc alatt könnyedén isteni krémleves lehet, amit akár friss eperrel, akár nyers, mandulába forgatott túrógombóckákkal is tálalhatunk. Mennyei!
Forrás: Színek és virágok
Való igaz, hogy a sóska elég vadóc zöldség, karakteresen savanyú, de épp ezért nagyon friss és üdítő ízű, ha egy kicsit szelídítünk rajta. Ehhez nem kell más, csak egy kis cukor vagy méz, illetve egy kis tej vagy tejszín, ezekkel már tökéletesen kiegyensúlyozottá válik bármilyen sóskás fogás. A leggyakrabban mártás vagy főzelék készül belőle, de levesnek sem utolsó, ráadásul tényleg villámgyors, olcsó és egészséges.
Ebbe a sóskakrémlevesbe most egy kis curry is került, ami meglepően jól illik az édes-savanyú ízvilághoz, ahogy a tálaláskor hozzáadott főtt tojás is. Az egyetlen tudnivaló és betartandó a levessel kapcsolatban, hogy nem szabad túlfőzni, mert elveszíti szép zöld színét, forrás után elég 3-4 perc, és már turmixolhatjuk, majd tálalhatjuk is!
Hozzávalók:
A tálaláshoz:
Elkészítés: A sóskát megpucoljuk, alaposan megmossuk, lecsepegtetjük, majd késsel vagy ollóval apróra vágjuk.
A vajat felolvasztjuk, rádobjuk a sóskát, és kevergetve néhány perc alatt hagyjuk összeesni. Meghintjük a liszttel, átkeverjük, majd felöntjük a tejjel, és még 5 dl vizet adunk hozzá. Sóval, cukorral és curryvel ízesítjük, összeforraljuk, majd botmixerrel krémesítjük.
Azonnal tálalhatjuk, szeletekre vagy kockára vágott főtt tojással gazdagítva. Ízlés szerint tejfölt és pirított kenyérkockát is kínálhatunk hozzá.
A füstös ízű sonkalé valóságos kincs. Ha hagyjuk kihűlni, és a hűtőben egy éjszakát pihentetjük, a tetejéről könnyen leszedhető a zsír, a sonkalevet pedig akár azonnal felhasználhatjuk, akár literenként lefagyaszthatjuk, remek alap egy tartalmas, ízletes leveshez. A legtöbben hagyományos bableveshez használják fel, rántással, pirospaprikával, de könnyedebb változat is készíthető belőle. A sós és füstös ízhez nagyon jó ellenpont az édeskés kukorica, amivel ez a változat is készült, érdemes kipróbálni!
Nincs benne rántás, csak egy kis liszttel elhabart tejföl, a bab mellett kukorica, egy kis rizs és sárgarépa került bele, a végén pedig friss petrezselyem és pirított sonka teszi teljessé. Nem nehéz, nem telít el, de kiadós, tartalmas egytálételként is megállja a helyét, a konzerv zöldségeknek köszönhetően pedig gyorsan elkészül.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hideg sonkalé tetejéről egy kanállal leszedjük a zsírt, kimerünk belőle 2 liternyit, ha nagyon sós, akkor egy részét vízzel pótoljuk. Felforraljuk, hozzáadjuk a megtisztított, kockára vágott répát és a rizst, valamint a babérlevelet, és kb. 10 percig főzzük. Közben a babot és a kukoricát leszűrjük, majd ezt is a leveshez adjuk.
A fokhagymát megpucoljuk, fokhagymanyomóval a tejfölhöz adjuk, hozzákeverünk 1 csapott evőkanál lisztet is. A forró levesből egy merőkanálnyit a tejfölhöz adunk, elkeverjük, majd a leveshez öntjük, és takarékra véve egyszer összeforraljuk, majd a tüzet elzárjuk.
A petrezselymet finomra vágjuk. A sonkát felkockázzuk, és egy serpenyőben kicsit megpirítjuk.
A levest tányérokba merjük, a sonkával és a petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
A zöldséglevesek tárháza kimeríthetetlen, a szezon összes alapanyagát belekombinálhatjuk, készíthetjük egyféle vagy többféle zöldségből, és zöldfűszerekkel különféle stílusúra hangolhatjuk. Petrezselyemmel, kakukkfűvel, bazsalikommal, tárkonnyal is játszhatunk, de készíthetjük kissé paprikásan is. Ha a zöldséglevest nem habarjuk, nem tejfölösen készítjük, akkor remekül gazdagítható egy kis grízgaluskával.
A tökéletes grízgaluska titka a türelem: a bekevert galuskatésztát érdemes hosszan, akár 1 órát is pihentetni, hogy tökéletes állagú legyen. Mindig külön vízben főzzük ki, és csak tálaláskor adjuk a leveshez. Ha többet készítünk, mint amennyi elfogy, lefedve, külön tányérban tegyük a hűtőbe a következő fogyasztásig, mert ha a levesbe tesszük, képes felszívni az összes levest másnapra.
A grízgaluskához:
Elkészítés: A zöldségeket megmossuk, megpucoljuk, apróra vágjuk. Kis olajon megdinszteljük a hagymát, amikor üveges, hozzádobjuk a többi zöldséget, megpirítjuk kicsit.
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk egy kevés pirospaprikával, majd felöntjük 2 liter vízzel. Fedő alatt 20-25 percig főzzük.
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
A grízgaluskához a tojásokat tálba ütjük, hozzákeverjük az olajat és a sót, majd a búzadarát, jól kikeverjük, és hagyjuk állni 1 órát.
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
A masszából kanállal közepes hőfokú, gyöngyöző levesbe vagy sós vízbe szaggatjuk a galuskákat. Kb. 10 perc alatt megfőzzük, majd szűrőkanállal kiemeljük.
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
A levesbe tesszük tálaláskor.
Fotó: Hámori Zsófia
A kaprot inkább tökös és karalábés fogásokhoz használja a klasszikus magyar konyha, de aki szereti ezt a semmihez sem hasonlatos, illatos és aromás fűszernövényt, annak érdemes kipróbálnia más zöldségekkel is, például a semleges ízű krumplival és cukkinivel, mint ennél a levesnél. Egy kis újhagyma is került mellé, szintén a tavasz jegyében, de készíthető póréval is, illetve természetesen mehet bele akár más zöldség is, például egy kis zöldbab vagy karalábé.
A leves selymességéről és frissítő üdeségéről egy kis tejföl gondoskodik, amit egy kis citromlével még frissebbé, pikánsabbá tehetünk. Ugyan nem krémleves, de nagyon jól illik hozzá egy kis extra levesbetétként némi főtt tojás – akár mini méretű fürjtojás –, amit ízlés szerint kockázva vagy karikázva kínálhatunk a melegen és hidegen is remek leves mellé.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, az újhagymát karikákra vágjuk, a krumplit apróra kockázzuk, a cukkinit félkarikákra vágjuk.
A vajat egy lábasban felolvasztjuk, megfuttatjuk rajta az újhagymát, majd a krumplit és a cukkinit is hozzáadjuk, 2-3 percig kevergetve dinszteljük, majd meghintjük a liszttel, átkeverjük, és felöntjük az alaplével. Sózzuk, borsozzuk, és forrás után takarékra véve 10-15 perc alatt a zöldségeket puhára főzzük.
A kaprot felaprítjuk, elkeverjük a tejföllel, és hőkiegyenlítéssel a levebe öntjük – vagyis a forró léből egy merőkanálnyit a tejföllel elkeverünk, majd így öntjük bele a levesbe. Kis citromlével ízesítjük, és lehúzzuk a tűzről.
Melegen, langyosan, de hidegen is tálalhatjuk, kockára vágott vagy szeletelt főtt tojást adunk hozzá tálaláskor.
A termesztett csiperkét szerencsére egész évben megtaláljuk bármelyik zöldségesnél, ráadásul mostanság a fehér csiperke mellett rendszerint barna csiperkegomba is kapható. Ennek az íze jóval karakteresebb, teltebb, jobban emlékeztet az erdei gombákéra, így érdemes ezt választani, ha főszerepet szánunk egy ételben a gombának.
Sokféle fűszer és ízvilág illik a gombákhoz, érdemes is variálni, saját ízlésünkre hangolni. Az alábbi krémleves nagyon illatos és krémes, kakukkfű, fokhagyma és fehérbor adja meg a karakterét, némi tejszín selymesíti, levesbetétnek pedig egy kevés vajban pirított gomba készült hozzá. Önmagában is nagyon finom, de készíthetünk hozzá egy kis sajtos pirítóst, így akár komplett, melengető vacsoraként is megállja a helyét.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk. A gombát alaposan megtisztítjuk, szeletekre vágjuk.
Kevés olívaolajon megdinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a gombát egy jó maroknyi kivételével, időnként megkeverve kicsit lepirítjuk, majd mehet bele a fehérbor, a fokhagyma és a kakukkfű, 2-3 percig forraljuk, majd felöntjük a zöldséglevessel, és kb. 10 percig főzzük.
Közben egy serpenyőben felolvasztjuk a vajat, és a félretett gombát megpirítjuk, sózzuk, borsozzuk.
A gombalevest botmixerrel krémesítjük, hozzáöntjük a tejszínt, megkóstoljuk, és ha kell, sóval, borssal ízesítjük, egyet forralunk még rajta.
A gombakrémlevest csészékbe vagy tányérokba merjük, és a vajban pirított gombaszeletekkel megszórjuk a tetejét.
Nem csodaszer, mégis csodafinom, tele van vitaminnal, rosttal, nyomelemekkel, kalóriaszegény, de laktató – ez pedig nem más, mint a zöld krémleves, amivel látványos eredményeket érhetünk el, ha hetente 2-3 alkalommal vacsora helyett ezt kanalazzuk.
Köztudott, hogy a zöld leveles zöldségek hihetetlenül egészségesek, rengeteg antioxidánst, rostot tartalmaznak, kalóriát viszont alig, jótékonyan hatnak az emésztésre, erősítik az immunrendszert, A-, C-, K-vitaminokban és folsavban gazdagok, bővelkednek kalciumban, vasban, káliumban és magnéziumban, és nemcsak nyersen, hanem főve is tökéletesek. A ma már szinte bárhol kapható bébi spenót, rukkola, madársaláta és kínai kel mellett remek a zöld levesbe a reteklevél és a cékla levele is, amelyeket a legtöbbször eldobjuk, ráadásul ez utóbbiakat ingyen el is hozhatjuk – fogjuk a pénztárnál a nem létező házi nyuszinkra! 😉
Hogy a levesünknek teste is legyen, más zöldségeket is használjunk hozzá – tökéletes a brokkoli, a cukkini, a borsó, a káposzta, a karalábé vagy a kelbimbó, de édeskömény, újhagyma is mehet bele, fűszerként pedig egy kis reszelt gyömbér, ami egyrést pikánssá és frissé teszi a levest, másrészt felpörgeti az anyagcserét.
Az alapanyagokat érdemes variálni, és egy nagyobb adag finom és egészséges, alakbarát levest főzni, amit 2-3 napig elkanalazhatunk, akár kúraszerűen, vacsora gyanánt, a következő körben pedig új változatokat tesztelhetünk, amiért hálás lesz a szervezetünk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk és feldaraboljuk, a leveles zöldeket leöblítjük, nagyjából összevágjuk. Az olajat egy lábasba öntjük, felforrósítjuk, a zöldségeket rádobjuk, és kevergetve 3-4 percig kevergetve pároljuk, majd a leveles zöldeket is hozzádobjuk, a gyömbért hozzáreszeljük, mehet bele az ízlés szerinti fűszer, só és bors, majd felöntjük a vízzel, és forrástól számítva 10 percet főzzük, majd botmixerrel krémesre turmixoljuk.
Azonnal tálalhatjuk, pirított magokkal meghintve még finomabb, szójaszósszal is meglocsolhatjuk egy kicsit a tetejét.
A lila káposzta csupa egészség, rengeteg rostot és antioxidánst tartalmaz, kalóriát viszont alig (100 g = 21 kcal), ráadásul könnyen emészthető, sőt: az emésztést segíti, így diétás étrendbe vagy böjt idejére is ideális. A párolt változata a leggyakoribb, de salátának is elkészíthető, mégpedig rengeteg formában. És levesnek!
Mindenkit csak rábeszélni tudunk erre az elképesztően lila, nagyon finom és krémes levesre, ami gluténmentes, elkészíthető laktózmentesen, és az alaprecept nagyon jól variálható kiegészítő hozzávalókkal és betétekkel is. Rém egyszerű és pénztárcabarát: ebbe a változatba a lila káposzta mellett lila hagyma és egy kis alma került, fűszerként őrölt római kömény, a selymesítéshez egy kis tejszín (kókusztejszín), de tehetünk bele céklát, sárgarépát vagy krumplit is, érdemes variálni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A lila hagymát és az almát meghámozzuk, felkockázzuk. A káposzta külső leveleit lefejtjük, félbevágjuk, torzsáját kivágjuk, majd vékonyan felcsíkozzuk.
Egy lábasban kevés olívaolajat melegítünk, rádobjuk a hagymát, a káposztát és az almát, és kevergetve addig pároljuk, míg a lila káposzta kicsit megfonnyad, ekkor hozzáadjuk a római köményt, sót és borsot, alaposan átforgatjuk, majd felöntjük annyi vízzel, hogy kétujjnyira ellepje. Közepes lángon kb. 20 percig főzzük.
A levest bormixerrel krémesítjük, ízlés szerint tejszínnel vagy kókusztejszínnel selymesítjük, ízlés szerinti betéttel – kenyérkockával, magokkal, levesgyönggyel, főtt tojással, de akár pirított csirkemellkockákkal – tálaljuk.
