A legegyszerűbb zöldségleves is új dimenziókba lép, ha májgaluskát szaggatunk bele, a maradék húsleves pedig teljesen újjászületik, ha duci májgombócot főzünk bele. Vannak, akik a bajor vagy bécsi nagy májgombócra esküsznek, mások inkább a kisebb, szaggatott májgaluskákra, amikből minden kanálnyi leveshez jut.
A májgaluskával gazdagított leves azon ritka levesek egyike, amiket a gyerekek is szívesen bekanalaznak, pedig a májat alapvetően nem szeretik. Ez azért is szerencsés, mert a májban sok vitamin van, többek között jelentős az A- és a különféle B-vitamin-tartalmuk, legyen az marha, sertés vagy szárnyas mája, emellett rengeteg folsavat, vasat, kalciumot és káliumot is tartalmaznak.
Májgaluskát a legjobb házilag készíteni: egyrészt sokkal finomabb, mint a fagyasztva kapható változatok, másrészt tudjuk, mi van benne, harmadrészt pedig sokkal kiadósabb. Bármilyen májból készíthetjük, a legegyszerűbb talán csirkemájból vagy más szárnyas májából, ezeket ugyanis késsel könnyen el tudjuk kaparni, a sertés- vagy marhamájat le kell darálni vagy késes robotgéppel pépesíteni. Egy kis tojás, zsemlemorzsa, liszt, némi fűszer kell csak hozzá. A májhoz nagyon jól illik a majoránna, de petrezselyemmel is tökéletes.
Ha a gombócokat szeretjük, akkor kicsit keményebb, formázható masszát kell kevernünk, míg ha a galuskát választjuk, akkor hagyhatjuk lágyabbra, ezt úgyis kanállal kell a levesbe szaggatni. Bármilyen zöldségleves, húsleves, csontleves lehet az alap – nagyon jót fog tenni neki egy kis májas levesbetét!
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk, és egy kevés olajon megdinszteljük.
A májat megtisztítjuk, ledaráljuk, vagy ha szárnyasmájjal dolgozunk, akkor éles késsel elkaparjuk. Tálba tesszük, hozzáadunk 2 egész tojást, 2 evőkanál vizet, sót és borsot, elkeverjük, majd hozzáadjuk a lisztet, a zsemlemorzsát és a petrezselymet. Jól összekeverjük, majd 5 percet pihentetjük, hogy a zsemlemorzsa kicsit megszívhassa magát. Ha szükséges, még pici lisztet vagy zsemlemorzsát adhatunk hozzá.
Gyöngyöző levesbe kanállal galuskákat szaggatunk, és 4-5 perc alatt készre főzzük.
A gombaleves és a gombakrémleves két külön kategória, és bár mindkettő isteni a maga nemében, a hűvösebb napokon a selymes, pépesített változata esik jobban, kényeztetőbb, kuckósabb, laktatóbb. Sokféle módon fűszerezhető, lehet magyarosabb vagy mediterránabb ízvilággal, de akár curryvel ázsiai hangulatúra alakítani, így akár gyakran készítve sem válik unalmassá.
Most egy kis fehérborral és kakukkfűvel készült, kellemesen illatos, és annak ellenére, hogy tejszín is került bele, kimondottan alakbarát, mivel a tejszín nagy részét tej pótolja, és így is nagyon lágy, kellemesen krémes lesz a végeredmény. Mivel mindenki más sűrűséggel szereti a krémleveseket, a végén érdemes ízlés szerint még hígítani, vagy éppen sűrűre hagyni…
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, apróra kockázzuk. A gombák szárvégeit levágjuk, folyó víz alatt leöblítjük, majd nagyjából felszeleteljük.
Az olajat egy nagyobb lábasban felforrósítjuk, rádobjuk a hagymát, megfuttatjuk, majd a fokhagymát, a gombát és a kakukkfüvet is hozzáadjuk, 4-5 percet kevergetve pároljuk, majd hozzáadjuk a cukrot és a fehérbort, 2-3 perc múlva felöntjük 5 dl vízzel és a tejjel, hozzámorzsoljuk a leveskockákat, és forrástól számítva takarékon 20 percet főzzük.
A tűzről levéve hozzáöntjük a tejszínt, és botmixerrel addig pépesítjük, amíg kellően krémes lesz. Felöntjük 3-5 dl vízzel, attól függően, mennyire sűrűn vagy hígan szeretjük, megkóstoljuk, sózzuk és borsozzuk, és a tűzre visszatéve egyet forralunk rajta.
Tálaláskor pirított kenyérkockát és tejszínt kínálhatunk hozzá, de füstölt sajttal meghintve is nagyon finom.
A mustárleves, vagyis a mosterdsoep nagyon kedvelt krémleves Hollandiában, szinte alig kell hozzá valami, és gyorsan el is készül, a végeredmény pedig egy nagyon krémes, kellemesen pikáns, melengető és tartalmas leves. Természetesen többféle recept van, a közös mindben a póréhagyma és a magos mustár, de vannak, akik liszttel, mások krumplival sűrítik, adnak neki textúrát.
Az alapreceptben tejszín adja a leves krémességét, de gazdagítható egy kis krémsajttal, kockasajttal, főzhető bele más zöldség – sárgarépa, fehérrépa, paszternák vagy zeller is –, ha pedig valaki még pikánsabban szeretné, kis citromlevet is adhat hozzá. Tálalható így magában is, de megszórhatjuk krutonnal, fűszervajban megpirított zsemlekockával, adhatunk hozzá bacon- vagy kolbászcsipszet.
Diétázók vagy vegánok, laktózérzékenyek nyugodtan kiválthatják a vajat és a tejszínt kókuszzsírral és kókusztejszínnel, próbáltuk már úgy is, a végeredményen nem érződik a különbség: nagyon kellemes, krémes, melengető, isteni finom!
Hozzávalók:
Elkészítés: A póréhagymát és a krumplit megtisztítjuk, a pórét vékony karikákra, a krumplit apró kockákra vágjuk.
A vajat egy fazékban felolvasztjuk, rádobjuk a pórét és a krumplit, pár percig kevergetve dinszteljük, majd felöntjük a levessel (vagy vízzel, és leveskockát adunk hozzá), és addig főzzük, míg a krumpli megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a mustárt, és a levest botmixerrel krémesítjük, majd a tejszínt hozzáöntjük, ízlés szerint picit sózzuk, borsozzuk, és egyet forralunk rajta, majd tálalhatjuk is.
Egy laktató leves mindig jó választás, ha egyszerű, de ízletes és egészséges ételre vágyunk. Sok kiadós szezonális friss vagy éppen fagyasztott zöldségből választhatunk, kombinálhatjuk igazán filléres hüvelyesekkel, hogy laktatóbbak, tartalmasabbak legyenek, és ezek egy része szerencsére főtt változatban, konzerv formában is kapható, amivel időt és energát is megtakaríthatunk.
A levesben az is jó, hogy hagyhatjuk darabosan, de krémesre is turmixolhatjuk, főzhetjük nagyobb adagban, mert hűtőben pár napig eláll és könnyen újramelegíthető, de akár le is fagyasztható belőle 1-1 porció, így későbbre is eltehető, a krémleveseknél pedig nagyon jó variációs lehetőség, hogy milyen levesbetétet kínálunk hozzá – az egyszerű pirított kenyérkockától, a sajtos pirítóson át, a különféle magokig, sült bacon- és kolbászcsipszig rengeteg minden kerülhet bele, így mindenki a saját ízlésére alakíthatja.
Jöjjön 5 egészséges és olcsó leveskedvenc, amit szívből ajánlunk!
Nem véletlenül vált világhírűvé ez az egyszerűségében nagyszerű leves, különösen sajtos pirítóssal – olcsó, isteni és laktató, sőt még gyógyszerként is kanalazható a hagyma jótékony vírusölő hatásának köszönhetően.
2. Csicseriborsós sütőtökkrémleves >>
A sütőtök és a csicseriborsó külön-külön is kedvenc, együtt is nagyon jól működnek ebben a finom, nagyon krémes és illatos krémlevesben, ami mindenmentes, vegán étrendbe is beilleszthető.
Szuperegyszerű és gyors, diétázóknak is ideális ez az alakbarát brokkolikrémleves, ami konzerv fehér babbal készül, tele van rosttal és fehérjedús, és ez is vegán és mindenmentes.
Szinte alig kell hozzá valami, gyors és nagyon pikáns ez a holland kedvenc, ami krumplival, póréval, mustárral és kis tejszínnel készül, nem a szokványos ízvilág, de nagyon finom!
5. Krumplileves tárkonyosan, buggyantott tojással >>
Magyaros ízvilágú, de nem nehéz ez a krumplileves, tejfölös és paprikás, és buggyantott tojás teszi laktatóvá. Valószínűleg minden háztartásban megtalálható hozzá minden, és hamar kanalazható is a forró, melengető leves!
Bár általában mindenki kedveli a lencsét, ritkán készítjük, pedig az egyik legolcsóbb és legegészségesebb hüvelyes, ami gyakorlatilag bármennyi ideig eltartható, és jó alapanyagként szolgálhat egy tartalmas fogáshoz bármikor. A lencse rengeteg rostot és fehérjét tartalmaz, és ha jó sok zöldséggel készítjük, nem rántjuk, és nehéz füstölt húst sem használunk hozzá, akkor könnyen emészthető.
Ebbe a nagyon laktató és ízletes levesbe most a szokásos gyökérzöldségek mellett egy kis színes kápia paprika és spenót is került, így talán jobban is esik a szürke téli napokon, kicsit tavaszváró hangulata van, a fűszerezéshez használt curry és gyömbér pedig kicsit egzotikusabb és melengetőbb ízvilágot ad neki, mint a klasszikusan megszokott.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lencsét folyó víz alatt leöblítjük, tálba tesszük, felöntjük vízzel, és félretesszük, amíg a zöldségeket előkészítjük.
A répákat és a hagymát meghámozzuk, és a kápia paprikával együtt apróra kockázzuk, a gyömbért és a fokhagymákat megtisztítjuk és lereszeljük.
Az olajat egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a gyömbért, a hagymát és a fokhagymát, és kevergetve 2-3 perc alatt illatosra dinszteljük, hozzáadjuk a curryt és a paradicsompürét, átkeverjük, majd a zöldségeket és a leszűrt lencsét is hozzáadjuk, kevergetve 3-4 percet pároljuk, majd felöntjük 1,5 liter forró vízzel, sózzuk, borsozzuk, és félig lefedve, közepes tűzön 25 percet főzzük, vagy amíg a lencse megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a spenótot, és megvárjuk, míg összeesik, közben megkóstoljuk, és ha kell, ízesítjük még.
Tányérokba merve tálaljuk, tejfölt vagy görög joghurtot kínálunk mellé, és egy kis csilivel is megbolondíthatjuk.
A húsleves klasszikus gyógyleves, a legjobb kanalaznivaló, amikor megfázással, influenzával nyűglődünk, de akár annak megelőzésére is. Nem mindig van azért idő a békebeli, órákig készülő változatnak nekiállni, de csirkemellel gyorsabban is készíthetünk isteni finom melengető húslevest. Ez a változat póréhagymával, répával és szárzellerrel készül, tészta is van benne, hogy laktatóbb legyen, és akár önálló fogásként is megállja a helyét, a gyógyhatást pedig egy kis gyömbér is fokozza.
Ha van otthon más zöldség, zöldborsó, fehérrépa, karalábé, pár levél kelkáposzta, akkor ezekkel tovább gazdagítható természetesen, csak finomabb lesz tőle ez a tartalmas, de könnyű, melengető leves.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, felszeleteljük, a gyömbért apróra vágjuk. Az olívaolajat egy lábasban felforrósítjuk, a pórét, a répát, a szárzellert és a gyömbért rádobjuk, és kevergetve 5-6 percet pároljuk kevergetve, sózzuk, borsozzuk, felöntjük a vízzel, belemorzsoljuk a leveskockát. Ha felforrt, beletesszük a csirkemellféléket egészben, takarékra vesszük, és 30 percet gyöngyözve főzzük, míg az ízek összesimulnak és a zöldségek megpuhulnak.
Kivesszük a csirkemelleket, és két villa segítségével szálasra, falatnyi darabokra tépkedjük, majd a tésztával együtt a levesbe tesszük, és még pár percet főzzük, míg a tészta megpuhul.
Legvégül hozzáadjuk a finomra vágott petrezselymet, ha szükséges, még sózzuk és borsozzuk, és azonnal tálalhatjuk is a forró, tartalmas, de könnyű levest.
A céklát nyersen és főve salátának, sütve köretnek is nagyon szeretjük, nagyon egészséges és filléres zöldség, ami a téli hónapokban az egyik legjobb vitaminbomba. Gyönyörű színe mindig jólesik a szemnek, már önmagában melengető, krémlevesnek készítve és forrón tálalva pedig szó szerint az! Ha édesburgonyával és egy kis kókusztejszínnel vagy -krémmel készítjük, akkor mesésen krémes, isteni finom, kellemesen édeskés.
Ha megfogadtuk, hogy hogy kicsit egészségesebb étrendet követünk, és szeretnénk tényleg könnyű, diétásabb változatban készíteni a levest, akkor érdemes kókuszkrémet használni hozzá, ami alacsonyabb zsírtartalmú, és nagyon lágy, éppen csak enyhén kókuszos az íze, teljesen selymes, homogén az állaga, és nem válik külön benne a vizesebb és zsírosabb réteg, és nagyon könnyű vele dolgozni, a leves tetejére is bátran locsolhatunk belőle.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, a zöldségeket meghámozzuk, és 1 centis kockára vágjuk. Az olajat egy lábasban felforrósítjuk, rádobjuk a hagymát, és üvegesre dinszteljük, majd hozzáadjuk a fokhagymát, még 1 percet pároljuk, majd jöhet a cékla és az édesburgonya, rámorzsoljuk a leveskockát, meghintjük a római köménnyel és a koriandermaggal, sózzuk, borsozzuk, átforgatjuk, ha megérezzük a fűszerek illatát, felöntjük annyi vízzel, hogy épp ellepje. Forrás után mérsékeljük a hőt, és közepes lángon, félig lefedve kb. 15 perc alatt puhára főzzük.
Ha puha a zöldség, hozzáöntjük a kókuszkrémet, és botmixerrel simára turmixoljuk, megkóstolva beállítjuk a fűszerezést, és attól függően, mennyire hígra vagy sűrűre szeretnénk, egy kis vizet adhatunk hozzá, és még 2 percre visszatesszük a tűzre.
Forrón tálaljuk plusz kókuszkrémet és magokat kínálva mellé, szuper a tetejére egy kevés menta, de más zöldfűszerrel is meghinthetjük.
Amikor már tényleg hűvösre fordulnak a napok, igazi áldás egy ilyen melengető, egyszerű és isteni finom leves, ami kevés munkával, mindig kéznél levő alapanyagból összerakható. Érdemes nagyobb adagban elkészíteni, mert hosszan főzve az igazi, és a hűtőben vagy az erkélyen lefedve 4-5 napig eltartható, felmelegítve pedig bármikor gazdag és forró ételt tálalhatunk pár perc alatt.
Ahhoz, hogy igazán finom legyen a hagymaleves, pár apró trükköt érdemes ismerni:
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymákat megtisztítjuk, félbe, majd félkarikákra vágjuk. Egy lábasban megolvasztjuk a vajat, rádobjuk a jó sok hagymát, és gyenge tűzön, időnként megkeverve üvegesre pároljuk 10-12 perc alatt. Közben a babérlevelet, a kakukkfüvet és a petrezselymet egy konyhai zsineggel összekötözzük, az egyik levágott hagymavégbe beleszúrjuk a szegfűszegeket, és ezeket is hagymához adjuk, meglocsoljuk a fehérborral.
Ha elillant a bor, felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és ideális esetben kis lángon legalább 1 órát főzzük, hogy minél sűrűbb, krémesebb legyen, ha nincs ennyi időnk, akkor fél óra is elég.
Mikor már közeledünk a főzési idő végéhez, a kenyérszeleteket egy tepsire tesszük, megdörzsöljük egy gerezd félbevágott fokhagymával, meglocsoljuk pár csepp olívaolajjal, és sütőbe tolva, grill fokozaton pár perc alatt megpirítjuk.
A levesből eltávolítjuk a fűszercsokrot és a szegfűszeges hagymadarabot, mély tányérokba merjük, tepsire állítjuk. A tetejükre teszünk 1-1 szelet pirítóst, gazdagon megszórjuk a reszelt sajttal, és pár percre betoljuk a sütőbe, hogy a sajt megolvadjon és pirulni kezdjen.
Óvatosan tálaljuk – nagyon forró! – az illatos és melengető levest.
A ribollita jelentése újraforralt, vagyis újramelegített, ami jelzi, hogy nagyobb adagban készítették, és napokig ették újramelegítve. Alapja mindig bab, amit sok olcsóbb zöldség egészít ki, kelkáposzta, káposzta, répa, zeller, a bab egy része összenyomkodva, vagyis pürésítve kerül bele, sőt szikkadt kenyérkockákkal is gazdagítják.
Toszkánában ezt a babos levest általában már előző nap elkészítik, másnap újramelegítik, és vékonyra szelt lilahagymával megszórva tálalják, fokhagymás pirítóssal. Az alapvetően húsmentes gazdag zöldségleves azért ízlés szerint gazdagítható húsfélékkel is – kerülhet bele egy kis szalonna a főzés kezdetén, vagy némi kolbász is.
Ha száraz babból főzzük, kicsit hosszadalmas, mi most egy gyorsabb, konzerv főtt babbal készülő változatot mutatunk. Bármilyen zöldséggel variálható, gazdagítható, bátran lehet vele kísérletezni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, apróra vágjuk. Egy fazékban az olívaolajat felhevítjük, megdinszteljük rajta a hagymát és a póréhagymát, majd hozzáadjuk a többi zöldséget és a finomra vágott fokhagymát, 4-5 percig együtt pároljuk, majd a paradicsomot és a kakukkfüvet is hozzáadjuk, összeforgatjuk. Felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és kb. 20 percet főzzük közepes lángon.
Közben a babot leszűrjük, 1/3 részét botmixerrel pépesítjük, majd a leveshez adjuk a pürét és az egész babot is, és forrástól takarékon még 10 percet főzzük.
A szikkadt kenyeret felkockázzuk, ízlés szerint tányérba teszünk belőle, rámerjük a levest. Klasszikusan karikára vágott lilahagymával tálalják. Másnap még finomabb, amikor az ízek már jól összeértek.
Aki szereti a padlizsánt, az nem fog csalódni ebben a krémlevesben. Nagyon egyszerű, tartalmas, mégis könnyű, kicsit füstös, telt ízű, a padlizsán sütését leszámítva 15 perc alatt megvan. A fűszerezése – ahogy a padlizsánkrémé is – ízlésre szabható, variálható, most egy kis citrom, fokhagyma és kakukkfű került bele, a selymesítéshez pedig tejszín, így egy mediterrán hangulatú, nagyon aromás leves kerekedett.
Tálalhatjuk önmagában is, de egy kis fetával megszórva még finomabb, de nagyon jól passzol hozzá például a zöldfűszeres-vajas pirított kenyérkocka, de akár pirított bacon vagy dió is nagyon jó kiegészítője lehet.
Hozzávalók:
Elkészítés: A padlizsánokat félbevágjuk, egy hegyes késsel a húsukat szinte a bőrig bekockázzuk, majd a vágott felükkel lefele sütőpapírral bélelt tepsire borítjuk, és 180 fokos sütőben 30–35 perc alatt megsütjük. Ezzel a módszerrel gyorsabban sül, és kicsit füstösebb lesz, mintha egészben sütnénk, és felrobbanni sem fog. Ha megsült, egy kanállal kikaparjuk a húst a héjból.
Közben a hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, és 1 evőkanál olívaolajon megdinszteljük, hozzáadjuk a paradicsompürét és a padlizsánt, átkeverjük, majd felöntjük a zöldséglevessel (vagy vízzel, és leveskockát adunk hozzá). Hozzáadjuk a kakukkfüvet, sózzuk, borsozzuk, és takarékon 10 percet főzzük.
A keményítőt először egy kis tejszínnek simára keverjük, majd a többi tejszínt is hozzáadjuk. A levesből egy merőkanálnyit is hozzákeverünk, majd visszaöntjük a levesbe, botmixerrel selymesítjük. A tűzre visszatéve még 3-4 percig takarékon főzzük, hogy selymesebb legyen az állaga, majd a tűzről levéve fél citrom levét belefacsarjuk.
Tányérokba merjük, fetát morzsolunk bele, adhatunk hozzá még kevés tejszínt, ízlés szerint borsot őrölünk a tetejére, és pirítóssal tálaljuk.
A piac tele van friss, zsenge zellerrel, nagyon ízesek most, így ebédre finom zellerkrémleves készült, melyet fűszerekkel és citromlével tettem még ízletesebbé, tejszínnel pedig selymesebbé. Levesbetétnek egyszerű zsemlegombócot készítettem, melybe került némi füstölt kolbász is, és állítom, nem rontotta el…
Forrás: Kard Éva
Amennyiben a levest rögtön tálaljuk, és úgy gondoljuk, hogy mind el is fog fogyni, akkor a zsemlegombócot készre főzhetjük a levesben is. Ha viszont nem biztos, hogy a levesünk mind el fog fogyni, akkor érdemes a gombócot külön kifőzni, mert különben elázik a levesben.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
A zellerkrémleveshez:
A kolbászos zsemlegombóchoz:
Elkészítés: A leveshez a zellert tisztítsuk meg, majd szeleteljük, és vágjuk fel kisebb kockákra. A vajat és az olívaolajat olvasszuk fel, adjuk hozzá a felkockázott zellert, és pároljuk pár percig. Ezután szórjuk meg a liszttel, keverjük alaposan össze, öntsük fel a vízzel, sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá az ételízesítőt és a cukrot, ízlés szerint szerecsendiót és a citromlevet, majd főzzük puhára. Közben kóstoljuk, és ízlés szerint fűszerezzünk utána, ha szükséges.
Amikor a zeller puhára főtt, vegyük le a levest tűzről, majd botmixerrel pépesítsük. Adjuk hozzá a főzőtejszínt, tegyük vissza a tűzre, és kevergetve melegítsük forráspontig, majd zárjuk el a gázt, és tálalásig tartsuk a levest melegen.
Közben a kolbászos gombóckákhoz a zsemlét vágjuk fel kb. 1 cm-es kockákra, majd tegyük egy serpenyőbe, és pár pillanat alatt pirítsuk aranybarnára – közben keverjük, rázogassuk, nehogy megégjen a zsemlekocka! Ezután hagyjuk a zsemlekockákat kihűlni, majd öntsük rá a tejet, keverjük alaposan össze, és hagyjuk pár percet állni.
A kolbászt vágjuk fel apró darabokra, és pár pillanat alatt süssük szép pirosra, majd keverjük hozzá az apróra vágott petrezselyemzöldet, utána rögtön vegyük le a tűzről, és hagyjuk kihűlni.
A tejes zsemléhez adjuk hozzá a teljesen kihűlt kolbászt, sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg a liszttel, adjuk hozzá az egész tojást, és alaposan dolgozzuk össze, majd hagyjuk legalább fél órát állni, mielőtt megformáznánk és megfőznénk.
A masszából nedves kézzel formázzunk diónyi gombócokat, és enyhén sós vízben pár perc alatt főzzük készre, várjuk meg, míg feljönnek a gombócok a víz tetejére, főzzük még 6-7 percig, majd szűrőkanállal szedjük ki, és alaposan csepegtessük le.
Tálaláskor pár merőkanál levest tegyünk a tányérba, majd ízlés szerint helyezzünk bele a kolbászos zsemlegombócból, és úgy kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
A sajtleves hatalmas kedvenc, pikk-pakk elkészül, elronthatatlanul egyszerű, alig pár alapanyag kell csak hozzá, és selymes, melengető és laktató fogás a jutalmunk minimális munkával. Ha vannak maradék, már nem túl csábító sajtvégeink, akkor ezek is remekül megmenthetőek, új életre kelthetőek ebben a levesben. Most karakteresebb emmentálival és krémsajttal készült, egy kis rukkolával felturbózva, ami őrülten finommá, kicsit pikánsabbá teszi.
Sajtkrémleves többféle módszerrel készülhet, nekünk ez vált be a legjobban, az ötlet pedig egy profi szakácsismerőstől származik. A lényege, hogy a lereszelt sajtot először egy kis liszttel kell átkeverni, majd hideg folyadékkal – alaplével, tejjel vagy vízzel és belemorzsolt leveskockával – felönteni, és csak ezután tűzre tenni és összeforralni, így nem tapad össze és nem lesz nyúlós a sajt, hanem tökéletesen feloldódik, és fantasztikusan selymes lesz, a pici liszt pedig be is sűríti.
Hozzávalók:
Elkészítés: A sajtot lereszeljük, lábasba tesszük, meghintjük a liszttel, kézi habverővel elkeverjük, felöntjük a tejjel és az alaplével – vagy a vízzel, és belemorzsoljuk a leveskockát -, átkeverjük, és tűzre téve időnként megkeverve felforraljuk. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót reszelünk hozzá, majd mehet bele a rukkola és a krémsajt. Amikor a rukkola összeesett, botmixerrel krémesítjük, és kevergetve 3-4 percet főzzük még, majd tálaljuk.
