A cup egy szigorú mértékegység, persze mondhatjuk azt, hogy egy recept a mi csészénkkel is működhet, ha mindenből csészényi mértékegységeket ad meg, de ha ezek mellett más is szerepel, akkor bukhatjuk a finom ételt, mert tutira nem úgy sikerül majd, ahogy kellene.
Hogy rendet rakjunk a mértékegységeket illetően, ami a későbbiek folyamán még jó lehet, felsoroljuk, mi mit jelent.
(Fotó: flickr – Jacqueline)
Elsőre nem is hangzik olyan vadul egy lisztmentes hét, nem igaz? Na de nem csak finomlisztet nem ehettem, semmilyen lisztet sem. Nektek mennyire lenne nehéz lemondani róluk? Semennyire? Akkor nem tudjátok, mibe vágnátok a fejszéteket – én hamar rádöbbentem.
Nagyon drasztikusnak tűnök most, de nem túlzok. Biztos vagyok benne, hogy vannak, akik simán kiiktatják ez életükből fogyókúra vagy egészségi szempontok miatt, de sajnos az én táplálkozásom nagy részének alapja – nyilván szuperegészségtelenül – a liszt, és valószínűleg a tiéteknek is, maximum nem tudtok róla. Az egyértelmű, hogy a pékáruk, tészták és társaik ebből készülnek, de tudjátok, hogy mennyi készételben megtalálható? Még a müzliben is! Én meg nagy büszkén faltam az egyik reggel, és örültem, hogy végre találtam valamit, amit megehetek reggelire a pirítós, szendvics és péksütik helyett. Benéztem!
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem betegség miatt készült a kihívás, sokkal inkább azért, hogy megértsük, milyen lehet lisztérzékenynek lenni, és hogy rájöjjek, vajon mennyire táplálkozom egyoldalúan, és milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha jót akarunk a szervezetünknek, emésztésünknek.
Ez az egy hét arra döbbentett rá, hogy bármit eszem, lisztet is eszem. Bármi jutott az eszembe, hogy megfőzöm magamnak, ahhoz bizony liszt is kellett. Főzelék? Pörköltök? Mártások? Levesek? Habarás! Staubolás! Rántás! Éljen a magyar konyha!
Nóri tapasztalatait, tanácsait itt olvashatjátok teljes terjedelemben >>
Rizs, tápióka, kukorica, zabpehely, köles, hajdina, kókusz, csicseriborsó, gesztenye – a közös bennük, hogy mindből készül liszt, csakhogy ezekben nincs sikér, glutént nem tartalmaznak, és bár sok ételben nagyszerűen kiváltják a klasszikus liszteket, bizonyos esetekben – például kelt tészták, kenyérfélék, péksütemények esetén – ezekkel nagyon nehéz a dolgunk.
Ha piskótát, linzert vagy palacsintát készítünk, tökéletesen helyettesíthetik az alternatív lisztek, de akár a finomra őrölt olajos magok is a lisztet, az állagot és ízeket is könnyedén beállíthatjuk még a sütés előtt. Ugyanígy sűrítésre is alkalmasak a magas keményítőtartalmú lisztek, mint amilyen a rizs- vagy tápiókaliszt, a kukoricából vagy burgonyából kivont keményítő, így főzelékféléknél, pudingoknál remekül beválnak egészségesebb és gluténmentes alternatívaként.
Finomra darált mákkal vagy mandulával, kókuszreszelékkel vagy dióval, pörkölt mogyoróval például nagyon könnyed és finom piskóta süthető, linzertésztába is kellemesen kombinálhatóak ezek az aromás magőrlemények például zabliszttel, de élesztővel nem működnek: a kelt tésztának kell a sikér, sőt sokszor a gabonalisztekhez még külön sikért is adnak, hogy még tökéletesebb legyen a kenyér, a péksütemények állaga.
Tudod, mit jelentenek a rövidítések a liszten?
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a csomagoláson az első betű jelentése:
A második betű a szemcseméretet jelöli:
A szám pedig a hamutartalmat, vagyis a korpa, rost mennyiségét jelzi a lisztben:
A szakember szerint lehet kísérletezni, de ha biztosra akarunk menni, akkor kelt tésztához mindenképpen búzaliszt az alap, és ha szempont a mentesség, akkor ebből a gluténmentes változatot érdemes választani. De persze lehet élesztő nélkül is kenyeret sütni, például ír szódás kenyeret, és a mindenmentes zsemle sem lehetetlen, de ezekhez kísérletezni kell!
Ezek is érdekelhetnek:
