Írd be, mit keresel:

Először úgy gondoltam, hogy egy szelet kenyérrel tálalom, így pl. tunkolásra is van lehetőség. Aztán eszembe jutott, hogy régen a lecsó mellé szívesen készítettem nokedlit, így a kenyér ötletét elvetettem, és már hozzá is láttam a nokedlikészítéshez. Persze azért egy kis csavarral, mert a tésztába került némi kakukkfű is, mely – állítom – nem rontotta el. A bazsalikomos lecsóhoz pedig nagy jól illett a kakukkfüves nokedli.

Forrás:
Kard Éva

Kolbászos-bazsalikomos lecsó kakukkfüves galuskával

Hozzávalók:

A lecsóhoz:

  • 1 kisebb zsenge cukkini
  • 1 kisebb zsenge patisszon (csillagtök)
  • 4 db paprika
  • 3-4 db paradicsom
  • 1 nagy vöröshagyma
  • 2 db debreceni kolbász
  • 10 dkg füstölt kolbász
  • só (ízlés szerint)
  • őrölt színes bors (ízlés szerint)
  • 1 teáskanál erőspaprikakrém
  • 1 marék bazsalikom
  • 2 evőkanál étolaj

Elkészítés: A cukkinit, a patisszont és a paradicsomot vágjuk fel kisebb kockákra. A vöröshagymát és a paprikát vágjuk fel vastagabb csíkokra. A kolbászt vékonyan karikázzuk fel. A bazsalikomot vágjuk fel apróra.

Egy serpenyőben vagy wokban hevítsük fel az olajat, majd adjuk hozzá a felcsíkozott vöröshagymát, és pár perc alatt fonnyasszuk meg. Ezután adjuk hozzá a kétféle, vékonyra felkarikázott kolbászt, pirítsuk pár percig, majd adjuk hozzá a felkockázott cukkinit és a patisszont. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá az erőspaprikakrémet, majd félig lefedve a serpenyőt pároljuk pár percig.

Ezután először adjuk hozzá a paprikát, majd amikor már félpuhára párolódott, akkor a paradicsomot és a bazsalikomot is. Óvatosan keverjük, forgassuk össze, majd addig pároljuk tovább, hogy a zöldségek még roppanósak maradjanak, és a paradicsom se essen szét. Közben kóstoljuk, és ha szükséges ízesítsünk utána!

Forrás:
Kard Éva

A kakukkfüves galuskához:

  • 30-40 dkg liszt
  • 2 db tojás
  • kakukkfű (ízlés szerint)
  • 2 evőkanál étolaj
  • 2-2,5 dl víz

Elkészítés: A kakukkfű leveleit csipkedjük le a száráról, majd adjuk hozzá a nagyobb csipet sóval összekevert liszthez.

Ezután adjuk hozzá a villával előzőleg kissé felvert tojásokat, a víz felét, majd keverjük össze. Keverés közben apránként adagoljuk hozzá a maradék vizet, hogy egy sűrűbb, szaggatható masszát kapjunk. A liszttől függően lehet kevesebb, de az is lehet, hogy több víz kell majd hozzá…

Egy edényben forraljunk bőséges mennyiségű enyhén sós vizet, majd amikor már forr, szaggassuk bele a galuskatésztát. Ezután várjuk meg, míg feljön a víz tetejére, főzzük 1-2 percig, majd szűrjük le, és hideg vízzel öblítsük le.

Az olajat hevítsük fel, adjuk hozzá az alaposan lecsepegtetett galuskát, ízlés szerint sózzuk, majd keverjük össze, és tálalásig tartsuk melegen.

Tálaláskor tegyünk a tányérra pár kanál galuskát, majd kanalazzuk mellé a lecsót, és úgy kínáljuk.

Forrás:
Kard Éva

Furcsaságaink

A magyar ételek egy része meglepi a külföldieket, a szokatlan párosítások és alapanyagok megosztóak számukra.

Otthon mindig rohantam a konyhába, amint megéreztem a nokedli illatát. Mikor pedig kiderült, hogy tojásos, az maga volt a boldogság. Anyukámnak úgy kellett kitessékelnie a konyhából ebédig. Szóval a tojásos nokedlire nekünk semmi panaszunk nincsen, de külföldi szemmel már jóval furcsább: a nokedlit még ismerik nudli vagy specliként, de egyszerűen nem értik, miért teszünk az omlettbe tésztát. Mi viszont nem érjük be ennyivel, olykor kerül mellé pörkölt és tejföl a tetejére.

Minden olasz rémálma az édes tészta, sok felhúzott szemöldökkel büszkélkedhet a külföldiek körében. Valljuk be, a tészta eléggé multifunkcionális étel nálunk. Esszük sósan és édesen, sőt megesik a kettő ötvözete is a káposztás tészta esetében, amit nem kímélünk, ha kristálycukorról van szó. Külföldi szemmel a tészta tradicionális sós étel, így amint mi mákot, diót zúdítunk rá egy adag lekvárral, addig az olaszok csak azt mondogatják, hogy „mamma mia!”

A mama mindig buzgón tolta elém a gyümölcslevest, hogy egyek még egy picit, aztán jön a főétel. Én pedig boldogan kanalaztam be ezt a gyümölcsös álmot. Megesett az is, hogy meleg volt az imádott finomság, ilyenkor kevésbé voltam lelkes, de meg kellett enni, mert a mama azt mondta. Ma már, ha lehet, mindig hidegen fogyasztom, de a külföldieket könnyen meg lehet lepni az édes levesünkkel, ezért sok külföldit csalogató helyen a gyümölcsleves inkább hideg desszertként van jelen az étlapon.

Forrás:
iStock

A nagy kedvencek

Ha néhány ételünk nem is arat osztatlan sikert a külföldiek körében, azért vannak igenis nagyon kedveltek. Ilyen például a lángos, ami egyre népszerűbb, mégpedig Amerikában. Amikor a nyári melegben a víz mellett heverészünk, ki nem hagynánk, mindegy, hogy sajtos, fokhagymás, tejfölös, csak lángos legyen! A magyar strandokról ez a finomság meg sem állt Manhattanig, ahol mozgó kis furgonnal árulják a magyar különlegességet. A New York-i járókelők csak úgy kapkodnak a tányérnyi sült tészta után. Szuper ínyencség számukra, rajta a sok földi jóval. Bizony a biztonság őreit is rabul ejtette, így több rendőr kezéből eltűnt a fánk, helyet adva a lángosnak.

Van itt más is, igen, a paprikás csirke, azaz a sokszor emlegetett chicken goulash. Igazi hungarikumnak számít. Benne van minden, amit egy jó magyaros étel megkíván. A pirospaprikától kezdve a hagymán és húson át, egészen a tejfölig. Tipikus alföldi étel, melyet az ott élő parasztok terjesztettek el. Több mint kétszáz éve jelent meg, és azóta gazdagítja konyhánkat. Jól emlékszem, a holland cserediákomat teljesen levette a lábáról, és bátran szedett magának repetát belőle.

Fotók: Hámori Zsófia

Fotók: Hámori Zsófia

Lehet, hogy ételeink nem a könnyű kategóriába tartoznak, éppen ezért nehezebben terjednek el. Viszont szívvel-lélekkel készülnek, büszkék lehetünk rájuk. Gondoljunk csak a vasárnapi tartalmas húslevesre… És hány meg hány túrós csusza csalt már mosolyt az arcunkra?

Végezetül… hmm, kéne enni egy kis lángost!

Vadast készíteni nem bonyolult, de fontos a jó fűszerezés, illetve az édeskés-savanykás ízek beállítása. A lényeg, hogy ne maradékot – levesben főtt marhahúst és zöldségeket – használjunk hozzá, a jó vadasba belefő minden íz, adjunk neki tiszteletet. Vadhúsból is készíthető, de nem ettől vadas a vadas, találóbb lenne a vadas módra elnevezés. A marhahús a legtökéletesebb hozzá, de természetesen szárnyasból is főzhetjük.

A vadasnál érdemes az arányokra figyelni, főleg a zöldségeket illetően. A szakirodalom szerint 3 rész sárgarépa, 2 rész fehérrépa és 1 rész zeller az ideális, amivel együtt főzzük a húst, majd a szószt a pépesített főtt zöldségekből kapjuk, amit tejföllel vagy tejszínnel selymesítünk. Fontos ízesítője még a citrom és a mustár – ezek teszik kellemesen fanyarrá, pikánssá a vadast.

Vadast nem érdemes kis mennyiségben készíteni, ugyanis hosszan fő omlósra, puhára a marhahús, hétvégi vagy ünnepi alkalomra tökéletes fogás. És ha már nekiállunk, készítsünk hozzá megfelelő köretet is, ami leginkább a szalvétagombóc vagy zsemlegombóc. Igaz, hogy kissé pepecs, de megéri!

Vadas marha

Hozzávalók:

  • 80 dkg marhafelsál
  • 2 fej vöröshagyma
  • 3 sárgarépa
  • 2 fehérrépa
  • 1/2 zeller
  • bors
  • babérlevél
  • 2 evőkanál mustár
  • 2 evőkanál liszt
  • 2 dl tejföl
  • 2 dl vörösbor
  • 1 citrom leve
  • kevés olaj

Elkészítés: A vadashoz a hagymákat szeletekre vágjuk, a zöldségeket karikára, a felsálat felszeleteljük. A hússzeleteket megsózzuk, borsozzuk, majd megkenjük mustárral.

Egy edénybe kevés olajat öntünk, lerakjuk a hagymát, a húst, majd rá a zöldségeket, addig rétegezzük, amíg tart az alapanyag, beledobjuk a babérlevelet, és felöntjük 2 dl vörösborral, majd 2 dl vízzel.

Lefedve lassú tűzön addig pároljuk, míg a hús meg nem puhul. Ha közben elfő a leve, mindig utánatöltünk.

Amikor a hús megpuhult, kiszedjük egy tálra, majd a zöldségeket egy botmixerrel pürésítjük.

A tejfölt kikeverjük egy kis vízzel, majd a liszttel, a vadas mártáshoz keverjük, összerottyantjuk, belefacsarjuk a citromlevet, majd visszatesszük bele a marhahússzeleteket.

Zsemlegombóccal tálaljuk.

Fotók: Hámori Zsófia

Fotók: Hámori Zsófia