Míg a franciák desszertje tejszínnel és vaníliával készül, addig a katalán krém tejjel, fahéjjal és citrom vagy narancs reszelt héjával, más ízvilág. Ráadásul a creme brulée-t klasszikusan vízfürdőben illik megsütni, hosszan és viszonylag alacsony hőfokon, ezzel szemben a spanyolok desszertkedvence folyamatos keverés mellett pár perc alatt egy lábasban elkészül.
Ez a házi tojásos tejpuding önmagában is ellenállhatatlanul finom, akár másképp is ízesíthető, fűszerezhető ízlés szerint, de igazán különlegessé a roppanós karamell teszi a tetején. Ehhez régen egy átforrósított vaslapot használtak, de szerencsére ma már segítségünkre van a konyhai lángszóró pisztoly, amivel pillanatok alatt karamellé varázsolhatjuk a cukrot a katalán krém és a creme brulée tetején.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet egy lábasba öntjük, felforraljuk, majd hozzáadjuk a cukor felét, a fahéjat és a narancs reszelt héját, és a tűzről levéve, lefedve 15-20 percet pihentetjük, hogy a tej átvegye a fahéj és a narancs aromáit.
A tojássárgákat egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a maradék cukrot, simára keverjük, majd az étkezési keményítőt is hozzáadjuk, és ezzel is csomómentesre keverjük.
A meleg, de már nem forró tejet szűrőn keresztül 2-3 részletben a tojásos keverékhez adjuk, mindig elkeverjük, hogy a tojás ne ugorjon össze, majd az egészet visszaöntjük a lábasba, és közepes tűzön, folyamatosan keverve selymes, sűrű krémmé főzzük. Vigyázat, könnyen lekaphat, és akkor pocsékba ment az egész.
A pudingot tálkákba öntjük, a tetejükre fóliát teszünk úgy, hogy a krém felületére simítjuk óvatosan, így nem bőrösödik meg hűlés közben. Ha kihűlt, hűtőbe tesszük legalább 4 órára, de akár egy egész éjszakára, hogy jól lehűljön, és elérje az ideális állagát.
Tálalás előtt a fóliát óvatosan lehúzzuk a tetejükről, egyenletesen meghintjük kristálycukorral, és konyhai karamellizáló vagy flambírozó pisztollyal megolvasztjuk és karamellizáljuk a cukrot. Pár percet hagyjuk, amíg a hideg krém tetején megkeményedik a karamell, majd tálalhatjuk is.
A franciáknál sabayon, az olaszoknál zabaglione néven ismert finomság tulajdonképpen egy 3 alapanyagos könnyű krém, ami tojássárgából, cukorból és valamilyen folyadékból áll, amit gőz fölött habosítanak egészen addig, míg légiesen könnyű, selymes hab lesz, majd hűlés közben is folyamatosan verik, hogy megőrizze habos állagát.
A legnépszerűbb az édes fehérborral vagy desszertborral készülő változat, a pezsgős kimondottan ünnepi, de akár rummal, narancs- vagy mandulalikőrrel is ízesíthető ez a mennyei manna, és persze fűszerekkel is gazdagíthatjuk. Az alkoholtartalma megmarad, így ha gyerekeknek is készül, akkor ízesített cukorsziruppal vagy szörppel lehet operálni, de szüret idején azért felnőtt desszertnek borhabként is mindenképpen érdemes elkészíteni…
A könnyű habot érdemes jól lehűteni, és pohárkrémként – ízlés szerint babapiskótával, kekszmorzsával, friss gyümölccsel vagy csokidarabkákkal – kínálni.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojássárgákat egy hőálló keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és kézi habverővel simára keverjük. Vízgőz fölé tesszük, de ne lobogjon, csak gyöngyözzön a víz, mert különben rántottát kapunk, és folyamatosan verjük a cukros tojást, hozzácsorgatjuk a bort, és 4-5 perc alatt könnyű, egészen fehéres habbá verjük.
A gőzről levéve két választásunk van: vagy jeges vízbe állítjuk a tálat, és folyamatosan verve hagyjuk kihűlni, hogy megőrizze habos textúráját, vagy rögzíthető elektromos habverőt dolgoztatunk, vagyis ennek táljába átöntjük a krémet, és langyosra hűlésig a robotgéppel kevertetjük a habot.
A borhabot poharakba osztjuk, néhány órára hűtőbe tesszük, majd ízlés szerint csokicsipsszel, gyümölccsel megszórva-díszítve tálaljuk.
A fereni egy perzsa desszert, egy nagyon selymes tejkrém, rizspudingnak vagy tejpudingnak is nevezhetnénk, Iránban és más közel-keleti országokban is nagyon népszerű, melegben hűsítő desszertnek, hidegben gyomrot és lelket melengető fogásként. Pofonegszerű és percek alatt elkészül, illatos rózsavízzel ízesítik, és ropogós magokkal meghintve tálalják.
Aki nem szereti a rózsavizet – vagy épp nincs otthon, hiszen ez számunkra különlegesebb alapanyagnak számít, egyébként ázsiai fűszerboltokban beszerezhető -, az se mondjon le erről a krémes pudingról, ízesíthető akár fahéjjal, vaníliával, kardamommal, de akár gyömbérrel, kakaóporral vagy narancsvirágvízzel is, minden változatban nagyon finom ez az egyszerű, gyors és selymesen lágy desszert.
Hozzávalók:
Elkészítés: A rizslisztet egy kevés tejjel simára kikeverjük, majd hozzáadjuk a többi tejet és a cukrot is, és egy lábasban, közepes tűz fölött folyamatos keverés mellett felforraljuk, majd 3-4 perc alatt sűrűsödésig főzzük. A tűzről levéve hozzáadjuk a rózsavizet, ezzel is elkeverjük, majd tálkákba, kelyhekbe szétosztjuk.
Ízlés szerint melegen, langyosan vagy akár jól lehűtve tálaljuk, a tetejét megszórva valamilyen ropogós maggal – és nagyon jól passzol hozzá pár kanál dzsem is.
A klasszikus tiramisu mascarpone, tojás, cukor, kávé, amaretto likőr és babapiskóta felhasználásával készül, de gazdagítható gyümölcsökkel, citrusokkal, gesztenyével, csonthéjasokkal, csokoládéval, de a likőr is lehet más ízvilágú, akár narancsos, akár citromos, de el is hagyható.
A tiramisu valójában elronthatatlan, ha jó alapanyagokkal dolgozunk, és hagyunk elég időt arra, hogy a desszertben az ízek összeérjenek, és a piskóta kellően megpuhuljon. Mutatunk egy igazi olasz alapreceptet, ami alapján mindenki ízlése és kedve szerint variálhatja majd ezt a zseniális édességet. Pohárba rétegeztük a piskótát és a krémet, mert így nemcsak könnyebben összeérik, de nagyon mutatós is.
Forrás: Hámori Zsófia
Hozzávalók:
Elkészítés: A kávét lefőzzük, hűlni hagyjuk, majd beleöntjük az amarettót. Közben a tojások sárgáját a mézzel habosra keverjük, csipet sóval ízesítjük, majd a mascarponéval is simára keverjük.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
A tojásfehérjét habbá verjük, a mascarponés krémmel összeforgatjuk.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
A babapiskótákat megmártjuk a likőrös kávéban, és a poharakba rétegezzük a mascarponés krémmel.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
A tetejét megszórjuk kakaóporral, és pár órára hűtőbe tesszük tálalás előtt.
Forrás: Hámori Zsófia
Rém egyszerű és percek alatt elkészíthető habkönnyű desszert a málnás mousse, ami selymességét és légies könnyedségét a tejföl és a tejszínhab kettősének köszönheti. A pépesített málnát érdemes átpasszírozni, hogy a magok ne kóricáljanak a fogaink között a finom krémet kanalazva – egy sűrűbb szűrő és egy kanál segítségével könnyedén megszabadíthatjuk a gyümölcsvelőt a magoktól, és így igazán selymes habot kapunk majd.
Ennek az isteni desszertnek egyetlen érzékeny pontja a tejszínhab, pontosabban az, hogy biztosan felverődjön. Ehhez érdemes a tejszínt alaposan lehűteni, de még akár a tálat, amiben felverjük, azt is betehetjük a fagyasztóba vagy a hűtőbe fél órára. Lehetőség szerint használjunk zsírosabb tejszínt, mert az biztosabban felverődik, vagy adjunk hozzá 1-2 evőkanál mascarponét…
Hozzávalók:
Elkészítés: A málnát egy tálba tesszük, hozzáadjuk az édesítőt, és villával alaposan összetörjük. Egy sűrű szövésű szűrőbe tesszük, és átpasszírozzuk, hogy a gyümölcsvelőt megszabadítsuk a magoktól. Hozzáreszeljük a citrom héját, belefacsarjuk a levét, hozzáadjuk a tejfölt, és simára keverjük.
A jól behűtött tejszínt kemény habbá verjük, 2 evőkanálnyi habbal fellazítjuk a málnás krémet, majd egy kevés habot félretéve a tejszínt finoman összeforgatjuk a tejfölös keverékkel.
Poharakba, kelyhekbe töltjük, 2-3 órára a hűtőbe tesszük, majd tálalás előtt a félretett tejszínnel és néhány szem málnával díszítjük.
Állagra olyan, mint egy rezgős puding, hófehér és hűsítő kanalazgatni való, csupa krém az egész, mesésen finom és olyan egyszerű, hogy kezdők is bátran nekiállhatnak: igazi stresszmentes recept, nem lehet elrontani, ha betartjuk az arányokat és a pihentetési időt. A panna cotta szó szerint főtt tejszínt jelent, és tulajdonképpen pontosan erről van szó, vagyis egy zselatinnal elkevert, majd jól lehűtött, remegősre, pudingosra hűlt édes tejszínről – most egy kis tejjel lazítva, lájtosabbra véve.
Az olasz alapváltozatban csupán vanília ízesíti a selymes tejszínkrémet, de érdemes valamilyen karakteres fűszerrel is feldobni, illetve egy kis szezonális gyümölcsből főzött raguval. Most pár szem kardamommal és friss eperrel készült, nagyon jól passzolnak egymáshoz, de gyömbérrel, csillagánizzsal vagy akár egy fahéjjal is készíthetjük, a gyümölcsraguhoz más bogyóst, málnát, áfonyát is használhatunk – vagy amit épp kínál a szezon.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zselatinport egy tálkába tesszük, hozzáadunk 3 evőkanál vizet adunk hozzá, elkeverjük, és 10 percet pihentetjük, hogy a zselatin felpuhuljon. Közben a tejet és a tejszínt egy kisebb lábasba öntjük, hozzáadjuk a kés fokával megroppantott kardamomhüvelyeket, a cukrot és a vanília-kivonatot, forrpontig hevítjük kevergetve, majd a tűzről levéve 5 percet pihentetjük.
A tejszínes keveréket átszűrjük, hozzáadjuk a zselatint, és kézi habverővel addig keverjük, míg a zselatin teljesen feloldódik, majd poharakba vagy kelyhekbe öntjük, hagyjuk langyosra hűlni, majd a hűtőbe tesszük legalább 4 órára, de még jobb egy egész éjszakára.
Az eperszószhoz a gyümölcsöt megmossuk, kicsumázzuk, majd negyedekbe vagy cikkekre vágjuk mérettől függően. Kisebb lábasba tesszük, hozzáadjuk a fehér rumot – vagy vizet – és a vaníliás cukrot, villával kicsit átnyomkodjuk, és 6-8 perc alatt krémesre főzzük, majd a tűzről levéve hagyjuk kihűlni.
Tálaláskor az eperrel koronázzuk a csupa krém rezgős panna cottákat, ízlés szerint kínálhatunk még mellé pluszban a finom gyümölcsraguból.
Ebéd utáni vagy délutáni desszertnek gyakran készítek valamilyen finom pudingot. Most zabpehelyből főztem egy kis vaníliával és reszelt citromhéjjal. A zabpelyhet először megőröltem, majd tejjel, cukorral és citromhéjjal ízesítve sűrűre főztem. Az elkészült pudingot magában is fogyaszthatjuk, de ízlés szerinti gyümölccsel még finomabbá tehetjük.
Én az epret választottam, melyet pár perc alatt felfőztem, majd a pudingra kanalaztam. Az egész desszert készítése nem tartott fél óránál tovább, és már csak arra kellett várakozni, hogy a hűtőben kellően megdermedjen, és az ízek összeérjenek.
Zabpehelypuding epervelővel
Hozzávalók 4 pohárhoz:
Elkészítés: A zabpelyhet őröljük meg aprítóval vagy kávédarálóval, hogy lisztes állagú legyen. Adjuk hozzá a kristálycukrot (vagy más édesítőszert), a vaníliás cukrot, a reszelt citromhéjat, és apránként a hideg tejet, majd keverjük csomómentesre.
Ezután állandó kevergetés mellett, pár perc alatt főzzük sűrűre, majd kevergetve hűtsük langyosra.
A langyosra hűlt pudingot osszuk el a poharakba, majd tegyük be a hűtőbe, és hagyjuk teljesen kihűlni.
Epervelő
Hozzávalók:
Elkészítés: Az epret alaposan mossuk meg, majd vágjuk félbe. Ezután tegyük bele egy serpenyőbe, adjuk hozzá a cukrot, a vaníliás cukrot, a reszelt narancshéjat, az őrölt fahéjat és a vizet, majd főzzük pár percig.
Az étkezési keményítőt keverjük simára egy pici vízzel, majd csorgassuk az eperhez. Ezután óvatosan keverjük össze, és főzzük 1-2 percig, hogy kellően besűrűsödjön, majd hűtsük ki, hogy éppen csak langyos legyen.
Vegyük ki a hűtőből a pudingot, majd kanalazzuk rá az epervelőt. Ezután tegyük vissza a hűtőbe, és hűtsük ki teljesen.
Közvetlenül tálalás előtt vegyük ki a hűtőből, majd kínáljuk.
A legegyszerűbb alapanyagokból készül, mégis elképesztően finom édesség a leche frita (ejtsd: lecse fritá), vagyis a sült tej, sok macera sincs vele, és mindenkinek kedvére lesz, aki szereti a pudingos desszerteket. Kiadós és semmilyen különös alapanyagra nincs szükség, ellenben egy kis türelemre igen, amíg a főtt tejkrém kihűl és kellően megdermed.
Több változata létezik, mint minden házias kedvencnek, alapvetpen citrom- és narancshéjjal, fahéjjal és vaníliával ízesítik a krémet, de ezt lehet variálni kakaóporral, kardamommal vagy kókuszreszelékkel is ízlés szerint, illetve a bundázás és sütés után vannak, akik megforgatják még fahéjas cukorban, mások lekvárba vagy édes sűrített tejbe mártogatva fogyasztják… Brutálfinom, érdemes kipróbálni!
Sült tej – leche frita
Hozzávalók:
Elkészítés: A citromot és a narancsot alaposan megmossuk, majd éles késsel vagy egy zöldséhámozóval 3-4 kisujjnyi darabot levágunk a héjából, lehetősleg minél kevesebb fehér résszel, és 5 dl tejjel, valamint a fahéjjal lábasba tesszük, felforraljuk, majd a tűzről levéve 25-30 percet pihentetjük, hogy kiázzanak az aromák.
Közben a 3 tojássárgáját a cukorral és a vanília-kivonattal egy keverőtálba tesszük, kézi habverővel jól kihabosítjuk, majd hozzáadjuk az étketési keményítőt és a maradék 2,5 dl tejet, és simára keverjük.
A meleg tejből kivesszük a citrushéjat és a fahéjat, hozzáöntjük a tojásos-keményítős tejet, és a tűzre téve, folyamatos kevergetés mellett jó sűrűre főzzük, vigyázva, hogy le ne kapjon, majd a végén hozzáadjuk a vajat is, és addig keverjük, míg teljesen felolvad és eltűnik a krémben.
A sűrű krémet egy kivajazott vagy frissen tartó fóliával kibélelt sütőtálba vagy szilikonformába öntjük, a tetejére is műanyagfóliát teszünk, rányomkodjuk a felületére, hogy ne bőrősödjön, 30 percet hagyjuk hűlni, majd legalább 2 órára, de akár egy egész éjszakára hűtőbe tesszük, hogy kellően megdermedjen.
Sütés előtt lehúzzuk róla a fóliát, óvatosan deszára borítjuk, és késsel 4-5 centis négyzetekre vágjuk. A bundázáshoz egy tányérba előkészítünk pár evőkanál lisztet, egy másikba 2 felvert tojást, közben bő olajat melegítünk. A „tejkockákat” óvatosan megforgatjuk a lisztben, majd a tojásban, és a forró olajba tesszük, 3-4 perc alatt megsütjük, amíg kívül szépen megpirulnak, belül pedig felpuhul, lágy lesz a tejes krém. Szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, papírtörlőre szedjük.
Porcukorral meghintve tálaljuk azon melegében vagy langyosa, kínálhatunk mellé dzsemet, csokiszószt, vagy mint a spanyolok – sűrített tejet. 🙂
A muhallebi eredetileg Törökországból származik, de népszerű az egész keleti régióban, készítik a görögöktől kezdve az egyiptomiakon át egészen Izraelig. Csupán tej, kukoricakeményítő, cukor és vanília kell hozzá, illetve ízesítik narancsvirág- vagy rózsavízzel, de szokták kardamommal, csillagánizzsal, fahéjjal is készíteni. A legelső írásos feljegyzések már a 10. században említik, igaz, akkor még mozsárban összetört, porított rizzsel sűrítették az édes tejet, de mára már a sokkal selymesebb krémet eredményező kukoricakeményítőt használják a legtöbb helyen.
Készíthető növényi tejjel is, érdekesség, hogy Izraelben például leggyakrabban mandulatejjel főzik, így a kóser táplálkozás szabályai szerint húsos főételek után is feltálalható a tejet nem tartalmazó finom, krémes desszert… Érdemes kísérletezni az ízesítésével is, hogy a számunkra legkellemesebb ízvilágot megtaláljuk ezzel az igazán gyors, olcsó pohárkrémmel.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kukoricakeményítőt 2 dl tejjel simára keverjük. A többi tejet egylábasban tűzre tesszük, hozzáadjuk a keményítős tejet is, folyamatos kevergetés mellett felforraljuk, majd a cukrot is hozzáadjuk, és pár perc alatt sűrűsödésig, selymes krémmé főzzük, a tűzről levéve legvégül a vaníliát és a narancsvirág- vagy rózsavizet is hozzáadjuk.
Tálkákba vagy kelyhekbe osztjuk, hagyjuk hűlni, majd a hűtőbe téve dermedni hagyjuk, és ízlés szerint aprított pisztáciával, mandulával vagy dióval, cukrozott gyümölcsökkel díszítve tálaljuk.
A panna cotta az olaszok egyik legnépszerűbb desszertje, fura módon nálunk kevéssé ismert, pedig isteni finom és nagyon egyszerű. Szó szerint főtt tejszínt jelent, és tulajdonképpen ez is a lényege: a felforrósított édes és ízesített tejszínt zselatinnal kell összekeverni, majd hagyni kihűlni és megdermedni. Pár perc munka van vele, és az eredmény egy nagyon selymes, rezgős krém, ami gyors desszertnek éppúgy tökéletes, mint ünnepibb alkalmakra vagy vendégvárónak, egy kicsit kidíszítve, felturbózva.
Ha tejcsokival készítjük, akkor cukor sem kell hozzá, legfeljebb egy kis vaníliás cukor, így is elég édes lesz, egy kis meggyraguval kiegészítve pedig mesés és mutatós desszertet varázsolhatunk belőle. Aki szereti, az a meggyet egy kis rummal is megbolondíthatja, de akár más fagyasztott bogyósból – szederből, áfonyából, málnából – is készülhet hozzá hasonló ragu.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: Az lapzselatint hideg vízbe áztatjuk egy tálban, hagyjuk felpuhulni pár perc alatt.
Közben a tejszínt és a tejet egy lábasba öntjük, felforrósítjuk, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, beletördeljük a tejcsokit, és addig keverjük, míg teljesen felolvad, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a jól kinyomkodott zselatinlapokat, és addig keverjük, míg teljesen felolvad. Poharakba vagy kelyhekbe öntjük, hagyjuk langyosra hűlni, majd a hűtőbe tesszük 4-5 órára, hogy teljesen megdermedjen.
A meggyraguhoz a gyümölcsöt hagyjuk kiolvadni, majd egy kis lábosba tesszük, a levéből 2-3 evőkanálnyit kiveszünk, és elkeverjük az étkezési keményítővel. A vaníliás cukrot a meggyhez adjuk, és pár perc alatt összeforraljuk, majd a meggylével elkevert keményítőt is hozzáöntjük, és sűrűsödésig még 1-2 percet főzzük, félretesszük.
Tálaláskor a csokis panna cották tetejét ízlés szerint olvaszott és/vagy aprított étcsokival, valamint a meggyraguval gazdagítjuk.
Na de mi van akkor, ha az ember tudatosan nem tart otthon nassolnivalót, vagy épp elfogyott az utolsó csoki is? Ezekre az esetekre is van megoldás, méghozzá gyors és egyszerű. Ha csak azt mondjuk, palacsinta, energiagolyó, chiapuding vagy zabkása, máris rengeteg variációt összedobhatunk, de ha ennél is frappánsabb édességre vágyunk, arra az esetre mutatunk 3 finom ötletet, amelyek egy közepesen felszerelt konyhában, egészséges alapanyagokból pikk-pakk elővarázsolhatóak.
Egy zacskó fagyasztott gyümölcs sokszor jól jöhet, nem kér kenyeret, és akár 1-2 maroknyi is jól jöhet belőle, legyen az vegyes bogyós, eper, málna, szeder vagy akár meggy. Egy kis joghurttal, tejföllel vagy natúr krémsajttal és egy kis édesítővel vagy akár egy banánnal összeturmixolva kész is a selymes gyümölcskrém. Végy 2 marék szedret, 1 kis pohár joghurtot és 1/2 banánt, adj hozzá 1 csomag vaníliás cukrot, és botmixerrel vagy késes robotgépben mixeld krémesre.
Kevés tejszín, tejföl, narancs és egy kevés vaníliás cukor, esetleg némi mazsola, és máris kész az isteni narancshab. Két adaghoz 1 nagyobb narancs héját lereszeljük, a meghámozott és apró kockákra vágott narancsot hozzáadjuk, 1 csomag vaníliás cukorral és 2 teáskanál cukorral meghintjük, 1 dl tejfölt adunk hozzá, botmixerrel pépesítjük. 1,5 dl tejszínt felverünk, és beleforgatjuk a narancsos krémbe. Azonnal is tálalható, pár óra hűtőztetés után még finomabb…
A töltött sült alma sok családban klasszikus téli desszert, de a sült körtét is érdemes kipróbálni. Ehhez a félbevágott körték magházát kivágjuk, kis citromlével és vaníliás cukorral meghintjük, és a körte méretétől függően 20-25 perc alatt megsütjük, majd megtöltjük mézzel vagy vaníliás cukorral elkevert ricottával, amit ízlés szerint fűszerezhetünk is, de enélkül is nagyon finom, főleg egy kis pirított, darabolt dióval meghintve.
Az igazán krémes tejberizshez időre, sok tejre és gömbölyű rizsre van szükség, valamint lassú tűzre és egy kis figyelemre, hogy időnként megkevergessük. De nem kell folyamatosan mellette állni, így párhozamosan készíthetünk hozzá valami kis kiegészítőt, amitől igazán kényeztető finomsággá változik.
A selymes sós karamellszósz és a serpenyős sült alma bőven belefér, isteni illatot varázsolnak és nagyon jól passzolnak a tejberizshez. Alma helyett körtét vagy ananászt is süthetünk, a lényeg, hogy kevés vajon, vaníliás cukorral pároljuk-süssük a gyümölcsöket. Pohárba rétegezve előre elkészíthető, mutatós és nagyon finom, langyosan és hidegen is – ki hogyan szereti.
Elkészítés: A rizst szűrőbe tesszük, és langyos folyó víz alatt alaposan leöblítjük, majd lábasba tesszük, felöntjük a tejjel, hozzáadjuk a fahéjat és a cukrot. Felforraljuk, majd takarékra vesszük, és időnként megkeverve 20–25 perc alatt egészen puhára főzzük. Ha szükséges, még néhány percet főzzük, amíg felszívja a tejet, és pudingosan krémes lesz.
Közben az almákat négybe vágjuk, kicsumázzuk, cikkekre vágjuk. Egy serpenyőben 1 evőkanál vajat felolvasztunk, az almacikkeket rátesszük, és gyenge tűzön párolni kezdjük, menet közben megszórjuk a vaníliás cukorral, ha szép aranyszínűre karamellizálódtak, akkor levesszük a tűzről.
A karamellszószhoz a cukrot egy lábasban folyamatosan kevergetve megolvasztjuk, hagyjuk, hogy szép, barnás színe legyen, majd hozzáadjuk a vajat, kevergetve felolvasztjuk, majd a tejszínnel felöntjük, simára keverjük, egy nagyobb csipet sóval ízesítjük.
Kelyhekbe, poharakba vagy tálkákba rétegezzük: alulra 2-3 kanál karamellszósz kerül, rá a tejberizs, a tetejére pedig a vaníliás sült alma és még egy kevés karamell. Langyosan vagy hidegen kínáljuk.
