A sangriát nevezhetnénk akár egy gyümölcsökkel gazdagított fröccsnek vagy divatosan borkoktélnak is, mindkettő igaz. A lényeg, hogy valamilyen citrus és szezonális (vagy akár fagyasztott) gyümölcs is legyen benne, és adjunk kis időt az összekevert italnak, hogy az ízek egy kicsit összeérjenek, illetve hogy kellően le tudjon hűlni a hűtőben.
Míg a vörös sangriába általában valamilyen tömény is kerül a gyümölcs és a szóda mellett, addig a fehér sangriánál a könnyedség a lényeg, a meleg, nyári estéken úgyis érdemes óvakodni a magasabb alkoholtartalmú italoktól. Az alábbi nagyon kellemes, könnyű italnál egy kis szénsavas gyömbér és bodzaszörp ízesíti a borkoktélt a citrom és az őszibarack mellett, nagyon finom kompozíciót alkotnak, de bátran kipróbálható más gyümölccsel és szörppel, üdítővel is.
Fehér sangria
Hozzávalók:
Elkészítés: A citromot és az őszibarackot alaposan megmossuk, a barackot félbevágjuk, kimagozzuk, majd a citrommal együtt szeletekre vagy cikkekre vágjuk.
A fehérbort, a gyömbért és a bodzaszörpöt egy nagy tálba öntjük, hozzáadjuk a gyümölcsöket, és legalább 1 órára a hűtőbe tesszük.
Tálalás előtt felöntjük a szódával vagy az ásványvízzel, jégkockát adunk hozzá, és poharakba merve kínáljuk.
Sangre azt jelenti: vér. Sangría pedig: felvágott ér, persze nem ilyen horrorisztikus módon, a név csupán arra a szenvedélyre céloz, ami a déliek számára az életet, a szerelmet, a fájdalmat hevíti, átitatja. Ha igazán szeretnénk átérezni a földi érzelmek minden fájdalmát, mélységét, életteliségét, boldogságát és kétségbeesését, rendezzünk egy sangríás, sangritás, tequilás vacsorát.
Nagyon kis buta az, aki a boltban vesz egy üveg üres, lapos sangríát, és aztán otthon úgy, ahogy van, megissza. Mert az nem arra való. A sangría egy különféle vörösborokból és italokból készült italkeverék alap, amit aztán magunknak kell megfűszereznünk, elkészítenünk és jól lehűtenünk. Hacsak nem csináljuk magunk vásárolta jó kis spanyol borokból…
A sangría, mivel citruslevekkel hígított bor, enyhén bódító, hűsítő, szomjoltó nedű, ami még mámorosabbá teszi a nyári éjszakát. Ha a mintegy 7%-os alkoholtartalmát keveselljük, keverjünk bele rumot, vagy igyunk inkább tequilát, és mellé csak kísérőnek a sangríát vagy a sangritát. Na de ne siessünk ennyire előre.
Sangría
A sangríánk akkor jó, ha könnyű, édes. Elegyítsük citrusokkal és mézzel, hogy olyan mámorító, ütős és hűs legyen, mint egy latin lover csókja. 🙂
Narancsos sangría
Hozzávalók:
Elkészítés: A gyümölcsöket kockázzuk fel, öntsük rá a rumot és a mézet, majd keverjük át a vörösborral. Szórjuk bele a mentaleveleket. Fogyasztás előtt legalább 3-4 órán át hűtsük.
Tequila
Nem mindenki tudja, hogy a tequilát nem illik csak úgy a torkunkba önteni. Az igazán élvezetes, vérbő italozáshoz szükségünk lesz citromra és sóra.
Előkészület:
Élvezet:
Sangrita
A sangrita – ami nem összekeverendő a sangríával – egy fűszeres ital, ami a tequila kísérője: a klasszikus recept szerint csilivel, gránátalmasziruppal és citromlével megbolondított narancslé, de létezik paradicsomos változata is, amibe hagyma, csili, citromlé és narancslé kerül a paradicsomlé mellé. Valljuk be, a mi ízvilágunknak elsőre szokatlan ízvilág, de izgalmas kipróbálni.
A mexikói halhatatlan festőnő, Frida Kahlo, aki igencsak szerette a tequilát, így írt a kísérő italként kevert sangritáról a naplójában: „… A sangrita az asszony. Árad belőle a fűszerek és a hagyma illata. Színt és csípős ízt ad a férfias tequilának. Idilli párt alkotnak ők ketten…”
Sangrita Frida módra
Hozzávalók:
Elkészítés: A szárított csilit 2 percig forraljuk vízben, majd hűlni hagyjuk, felaprítjuk. A hagymát és a csilit összetörjük egy mozsárban, majd jól kikeverjük a citromlével, sózzuk, és felöntjük a narancslével és a paradicsomlével.
