Ami egészséges, az drága, mondják sokan, és valóban sok ilyet találunk, de nagyanyáink klasszikusaihoz visszanyúlva érdemes néhány olyan alapélelmiszerrel újra megbarátkozni, ami változatosabbá és pénztárcabarátabbá teheti a konyhai repertoárunkat.
Árpagyöngy
Az árpagyöngy – ami nem más, mint hántolt árpa – méltatlanul kikopott a menüinkből, pedig nagyon finom gabonaféle, ráadásul az egyik legolcsóbb is. Ritkán használjuk, leginkább csak sóletbe, pedig nagyon finom önmagában is vagy zöldségekkel, hússal összefőzve. Ruganyosabb, harapósabb, mint a rizs, sok folyadékot felvesz, és a fűszerek aromáit nagyon jól felveszi. Rizottónak, salátának is ideális, diétában is ajánlott, mert lassú felszívódású szénhidrátokban gazdag, ráadásul a legtöbb rostanyagot tartalmazó gabonafélénk. Isteni rizottó készíthető vele, például ezzel a recepttel >>
Sárgaborsó
Míg a vöröslencse divatos, a sárgaborsónak sokkal rosszabb a PR-ja, pedig közeli rokonok, csakhogy négyszeres-ötszörös ár a különbség, pedig ugyanúgy gazdag ásványi anyagokban – kálium, kalcium, magnézium, cink, foszfor, mangán és vas is van benne, valamint remek B-vitamin-forrás, így a tavaszi fáradtság ellen is hatékony. Nemcsak rostokban, de fehérjében is gazdag, segíti az emésztést, így adjunk neki még egy esélyt a menzás "betonfőzelékek" után, krémlevesnek vagy egy remek görög egytálételként >>
Kukoricadara
Nemcsak filléres, de villámgyors is az elkészítése, forró víz vagy víz és tej keverékében pár perc alatt selymes kásává főzhető, ami kis túróval, tejföllel, reszelt sajttal laktató és könnyű fogás lehet bármikor, amikor sietősre kell fognunk. A kukoricadara ráadásul gluténmentes, szinte korlátlan ideig eltartható, nagyon szapora, és akár sütemény alapja is lehet, mint ennél a zseniális olasz desszertnél >>
Csirkemáj
A spórolós konyhában a húsféle a legszűkebb keresztmetszet, de a csirkemáj sosem okozhat csalódást. Ha fagyasztva vesszük, akkor tényleg nagyon kiadós, frissen kicsit többet fizetünk érte, de úgy is bőven pénztárcabarát. B-vitaminokban, vasban gazdag fehérjedús, rendkívül jól használható alapanyag, resztelve néhány perc alatt elkészül kis hagymával összesütve, de baconszeletekbe tekerve, sütőben vagy serpenyőben sütve is remek és igazán egyszerű fogás, de bundázva is süthetjük, mint ebben a receptben >>
1. Minden a vásárlásnál kezdődik: amikor csak tehetjük, válasszunk szezonális és helyi alapanyagokat! Szerencsére ma már egyre több helyi termelői kis piac és olyan mozgalom van, akik összegyűjtik vidéken a hazai remek és friss zöldséget, gyümölcsöt, de akár sajt- és kolbászféléket. Sokkal kevesebb csomagolással, jobb hangulatban és sokszor jóval reálisabb áron jutunk így szép és friss áruhoz, ráadásul így egy csomó gazdálkodónak munkát és megélhetést is biztosítunk.
2. Nem kell lemondani azért az egzotikusabb gyümölcsökről, citromról, narancsról, vagy éppen a praktikus avokádóról, de áprilisban olyan szőlőt vagy szilvát venni, ami körbeutazta a világot, szerintünk teljesen felesleges. Ha változatosabb gyümölcskínálatra vágyunk már, teljesen joggal, akkor válasszunk fagyasztott gyümölcsöket – turmixba tökéletes!
3. Ha lehet, kerüljük a rengeteg csomagolóanyaggal talán mutatósan tálalt alapanyagokat – amit megvásárolunk, annak egy része megy a kukába, teljesen feleslegesen fokozva a hulladéktermelést.
4. Vásárláskor vigyünk magunkkal egy kosarat vagy textiltáskát, ezekből már nagyon csinos darabok léteznek – felesleges szemetet termel a nejlonzacskó, amit ráadásul drágán vásárolunk meg a pénztárnál, és feltehetően sosem használunk újra.
5. Takarékoskodhatunk a sütőpapírral is, ami egy rendkívül praktikus dolog – nem kell vajazni, lisztezni, könnyebb mosogatni -, de jó tudni, hogy adott esetben többször is használható, ha például pizzát, melegszendvicset, egész padlizsánt, krumplit, édesburgonyát, szelet sütőtököt sütünk rajta…
6. Ugyanígy spórolhatunk a fóliával és az alufóliával is. Nem kell háromszor körbetekerni, ha feltétlenül szükségünk van rá, de sokszor teljesen el is hagyható a használatuk, ha jól záródó dobozt használunk helyettük.
7. Takarékoskodhatunk az energiával is – és ezzel a bolygót is segítjük -, ha fedőt használunk. Gyorsabban elkészül az étel a bezárt térben, vagyis kevesebb energiát használunk hozzá, ergó pénztárca- és környezetbarát.
8. Fedezzük fel újra a kuktát! Kiment a divatból, pedig nagyon praktikus jószág – a magasabb nyomás alatt gyorsabban főnek meg benne az alapanyagok, különösen húsok, babos ételek esetében használható, nagyon praktikus és szerencsére ma már nem alumíniumból készülnek, és nagyon mutatós, szerethető formájú példányokat találunk belőlük.
9. A mosogatás sok háztartásban az egyik legkényesebb pont, de környezettudatosság szempontjából is érzékeny téma. Ha a mostoha házi munka nagy részét a modogatógép végzi, akkor érdemes igazán ügyesen és jól feltölteni, de még ebben az esetben sem árt egy ügyes kütyüt beszereznünk, az úgynevezett perlátort, ami a csaptelepre szerelhető, és a vizet permetszerűvé alakítja – a sagítségével pedig 70–85% víz spórolható meg.
10. A papírszalvéta és a konyhai papírtörlő ma már rengeteg háztartásban kitúrta a textiles változatokat, pedig ma már nem is kézzel mosunk. Lehet, hogy amolyan úri huncutságnak tűnik a textilszalvéta, de egy hétig használhatjuk, ahogy a konyharuhát is, utána pedig a mosógép újjá varázsolja, míg a papíros változat egyszerűen hulladék. Arról nem is beszélve, mennyire hangulatos és házias tud lenni a saját készítésű, névvel ellátott szalvétagyűrűbe gyömöszölt textilszalvéta! Vendégeknek, egy alkalomra használhatunk papírt, de családilag sokkal jobb, környezettudatosabb és spórolósabb megoldás a textil.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba, és bár az európai és észak-amerikai országoknak majdnem kétszer annyi ennivalója van, mint amire a lakosságuknak szüksége van, a világon mintegy egymilliárd ember alultáplált. Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nem csak a jobb élelmiszer-ellátottságot eredményezne, de jelentős környezeti hatásai is lennének, mivel a hulladékká váló élelmiszer gyártásához felhasznált erőforrások is felszabadulnának. Mivel a Magyarországon keletkező élelmiszer-hulladék legnagyobb része a háztartásokban gyűlik össze, ezért érdemes átgondolni napi rutinunkat, és megszívlelni az alábbi 5 tippet.
Vásároljunk tudatosabban!
Sokszor előfordul, hogy egy recepthez csak egy kávéskanál kell valamiből, de meg kell hozzá vennünk az egész kiszerelést. Keressünk olyan boltokat, amelyekben darabszámra és kis mennyiségben is vásárolhatunk, így minden zöldség és gyümölcs frissen kerül az asztalra, és nem kell bajlódni a megmaradt ételek lejáratával sem. Szerencsére vannak már erre szakosodott cégek is, amelyek pont annyit csomagolnak, amennyire az adott ételhez szükség van, és még a kiméréssel sem kell bajlódni.
Rendszerezzük otthon az ételt!
Ha logikusan építjük fel a hűtőszekrény tartalmát, akkor kisebb a valószínűsége, hogy véletlenül találunk valami ősrégi dolgot, ami már gyakorlatilag kimászik a hűtőből. Mindig helyezzük az újonnan vett termékeket a hátsó részekbe, és hagyjuk elöl a közeli lejáratú termékeket.
Tároljunk okosan!
Nem fogy el a vacsora? Semmi gond, csak ne dobjuk ki, ne hagyjuk elöl a fél tányér ételt, hanem tegyük át egy légmentesen zárható edénybe. Mennyivel jobb lesz másnap elővenni a maradékot egy fáradt munkanap után abban a tudatban, hogy nem kell főzni, hiszen van még melegíthető maradék. A kibontott, száraz élelmiszereknek pedig tartsunk otthon mindenféle címkés bödönt, üvegcsét, klipszet és gumit, amelyekkel hosszan tárolhatóvá és molymentessé tehetők az élelmiszerek.
Tapasztaljuk ki, mennyi kell a tökéletes adaghoz!
Előbb-utóbb mindenki ráérez főzés közben, hogy mi az a mennyiség, ami megfelelő az adott ételhez és a gyomorkapacitáshoz egyaránt. Ha például egy csomag tasakos rizs túl sok, és az utolsó pár kanál mindig a szemetesben végzi, akkor érdemes másféle kiszerelésben megvásárolni.
Annyit főzzünk, amennyi elfogy!
Nem baj az, ha egy héten egyszer nagybevásárlást tartunk, csak nehogy a nyakunkon maradjon a fele cucc, ami a kosárban landol. Erre a legjobb megoldás, ha már az elején felcímkézve és dátumozva tesszük a mélyhűtőbe azt, amiből sok van otthon. Meglepő módon a húsokon kívül a kenyeret is remekül le lehet fagyasztani: utána elég kiolvasztani vagy a pirítóba tenni. Alkalmas továbbá a hűtési hadműveletre a spenót, a bogyós gyümölcsök és az érett banán is.
Forrás: Falatozz.hu
Ami egészséges, az drága, mondják sokan, és valóban sok ilyet találunk, de nagyanyáink klasszikusaihoz visszanyúlva érdemes néhány olyan alapélelmiszerrel újra megbarátkozni, ami változatosabbá és pénztárcabarátabbá teheti a konyhai repertoárunkat.
Árpagyöngy
Az árpagyöngy – ami nem más, mint hántolt árpa – méltatlanul kikopott a menüinkből, pedig nagyon finom gabonaféle, ráadásul az egyik legolcsóbb is. Ritkán használjuk, leginkább csak sóletbe, pedig nagyon finom önmagában is vagy zöldségekkel, hússal összefőzve. Ruganyosabb, harapósabb, mint a rizs, sok folyadékot felvesz, és a fűszerek aromáit nagyon jól felveszi. Rizottónak, salátának is ideális, diétában is ajánlott, mert lassú felszívódású szénhidrátokban gazdag, ráadásul a legtöbb rostanyagot tartalmazó gabonafélénk. Isteni rizottó készíthető vele, például ezzel a recepttel >>
Sárgaborsó
Míg a vöröslencse divatos, a sárgaborsónak sokkal rosszabb a PR-ja, pedig közeli rokonok, csakhogy négyszeres-ötszörös ár a különbség, pedig ugyanúgy gazdag ásványi anyagokban – kálium, kalcium, magnézium, cink, foszfor, mangán és vas is van benne, valamint remek B-vitamin-forrás, így a tavaszi fáradtság ellen is hatékony. Nemcsak rostokban, de fehérjében is gazdag, segíti az emésztést, így adjunk neki még egy esélyt a menzás "betonfőzelékek" után, krémlevesnek vagy egy remek görög egytálételként >>
Kukoricadara
Nemcsak filléres, de villámgyors is az elkészítése, forró víz vagy víz és tej keverékében pár perc alatt selymes kásává főzhető, ami kis túróval, tejföllel, reszelt sajttal laktató és könnyű fogás lehet bármikor, amikor sietősre kell fognunk. A kukoricadara ráadásul gluténmentes, szinte korlátlan ideig eltartható, nagyon szapora, és akár sütemény alapja is lehet, mint ennél a zseniális olasz desszertnél >>
Csirkemáj
A spórolós konyhában a húsféle a legszűkebb keresztmetszet, de a csirkemáj sosem okozhat csalódást. Ha fagyasztva vesszük, akkor tényleg nagyon kiadós, frissen kicsit többet fizetünk érte, de úgy is bőven pénztárcabarát. B-vitaminokban, vasban gazdag fehérjedús, rendkívül jól használható alapanyag, resztelve néhány perc alatt elkészül kis hagymával összesütve, de baconszeletekbe tekerve, sütőben vagy serpenyőben sütve is remek és igazán egyszerű fogás, de bundázva is süthetjük, mint ebben a receptben >>
Megelőzés
Miután hazavisszük a boltból, célszerű becsomagolni zsír- vagy sütőpapírba. Ez biztosítja számára a megfelelő páratartalmat, azonban lehetővé is teszi, hogy a sajt levegőzhessen. Ez nagyon fontos, hiszen a sajt egy „élő” anyag. Ha nem porózus csomagolással látjuk el, a sajt befülled, hiszen a belőle elpárolgó nedvesség lecsapódik a csomagoláson, és tönkreteheti a sajtot.
Ha a papírba csomagolt sajtot még egy réteg alufóliába is becsomagoljuk, akkor háromszor annyi ideig friss maradhat.
Megmentés
A másik nagy problémát a sajt kiszáradása okozza, ilyenkor úgy menthetjük meg, ha a megszáradt sajtra annyi tejet öntünk, amennyi ellepi. Fedjük le, majd egy éjszakán át hagyjuk a hűtőben állni. Sajnos ezzel a trükkel is csak egy napot nyerünk, hiszen még aznap el kell fogyasztanunk. De ha másnap épp egy jó kis rakott ételt készítenénk, felesleges újabb sajtra beruházni.
Nektek van valami jó kis praktikátok?
