Írd be, mit keresel:

A banh mi egy gyűjtőnév, és valójában szendvicset, pontosabban kenyeret jelent, és nem egy autentikus ázsiai étel, hanem a gyarmati időkre eredeztethető, és valójában francia hatásra született, köszönhetően a franciák kenyerének. Ez a szendvics ugyanis bagettel készül, és a belevalók között is találunk más fúziós alapanyagot, a majonézt, ami szintén európai gyökerekkel bír. A banh mi jellegzetessége, hogy általában többféle hússal és pástétommal készül, mindig van benne savanyított friss zöldség, sok csípős, és összességében egy nagyon színes, gazdag, mutatós szendvicsféle.

Viszonylag sok összetevős, amiben vannak olyan egzotikusabb hozzávalók is, mint a szezámolaj vagy a halszósz, de ezeket érdemes beszereznie azoknak, akik kedvelik az egzotikusabb és ázsiai ízeket, mert kiadósak, nem romlanak, és más fogásoknál is nagy segítséget nyújthatnak, viszont maga a szendvics elkészítése nagyon egyszerű, és isteni ízkombináció a végeredmény.

Banh mi – vietnámi húsos szendvics

Hozzávalók:
A húshoz:

  • 30 dkg sertésszűz
  • 2 evőkanál szójaszósz
  • 2 evőkanál halszósz
  • 2 evőkanál csiliszósz
  • 2 evőkanál szezámolaj
  • 1 evőkanál méz

A zöldségekhez:

  • 1 sárgarépa
  • 1 sörretek
  • 1/2 kígyóuborka
  • 1/2 dl fehérborecet vagy rizsecet
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 csokor koriander
  • friss csili ízlés szerint

Valamint:

  • 4 kisebb bagett
  • 4 evőkanál majonéz
  • kevés csiliszósz

Elkészítés: A sertésszűzet vékonyan felszeleteljük, tálba tesszük, hozzáadjuk a szójaszószt, a halszósz, a szezámolajat, a csiliszószt és a mézet, alaposan összeforgatjuk, és legalább fél órát hagyjuk pácolódni.

A répát és a retket meghámozzuk, vékony csíkokra vágjuk, tálba tesszük, meghintjük a barna cukorral, meglocsoljuk az ecettel, felöntjük fél deci vízzel, összeforgatjuk, és hagyjuk 30 percet marinálódni.

A majonézet ízlés szerint kevés csiliszósszal kikeverjük. A koriandert nagyjából összevágjuk, a friss csilit felkarikázzuk, az uborkát vékony csíkokra vágjuk. A bagetteket hosszában bevágjuk, szétnyitjuk, és 180 fokos sütőben kicsit megpirítjuk. Közben egy serpenyőt jó forróra felhevítünk, és a pácolt hússzeletkéket pár perc alatt átsütjük.

A bagetteket megkenjük a csilis majonézzel, megszórjuk az uborkával, megpakoljuk a sült hússal, majd mehet rá a leszűrt marinált zöldség, a koriander és a csili ízlés szerint.

A pulled pork eredetileg fedett grillen készül, ahol kicsit füstös ízt is kap, de ha otthon készítjük, a sütővel is nagyszerű végeredményt érhetünk el. Nem egy gyors étel, de sok dolog nincs vele: a bepácolás után nyugodtan rábízhatjuk a sütőre. Mivel jó hosszan készül, nem érdemes belőle keveset készíteni: egyrészt újramelegíthető, átforrósítható, másrészt nagyon jó partiétel, amit mindenki magának állíthat össze kenyérrel vagy bucival, salátafélékkel, szószokkal, karamellizált hagymával… Amúgy nemcsak szendvicsbe tehető: bármilyen főzelék feltétjeként is zseniális!

A pulled pork lényege a sütési módja: viszonylag alacsony hőfokon kell sütni, viszont jó sokáig… Ettől lesz olyan elképesztően porhanyós és puha. A legjobb sertéslapockából készíteni, az étel szempontjából ennek a legjobb a hús-zsír aránya. Ízlés szerint fűszerezhető, de egy kis méz és balzsamecet nagyon jót tesz neki: a méztől picit karamellizálódik, az ecet pedig még omlósabbá teszi a húst.

Pulled pork karamellizált hagymával

Hozzávalók:

  • 2 kg sertéslapocka egészben
  • 2 evőkanál só
  • 1 evőkanál őrölt bors
  • 1 teáskanál szárított kakukkfű
  • 2 evőkanál méz
  • 1 evőkanál mustár
  • 1/2 dl balzsamecet
  • 1 fej hagyma

A karamellizált hagymához:

  • 3 nagy fej hagyma
  • 2 evőkanál vaj
  • 1 evőkanál méz
  • 1 teáskanál balzsamecet

Valamint:

Elkészítés: A páchoz a sót, a borsot és a kakukkfüvet egy tálkában összekeverjük, hozzáadjuk a mézet, a mustárt és a balzsamecetet, ezekkel is elkeverjük, majd alaposan bedörzsöljük vele a nagy darab lapockát. Az előkészített húst egy jénai tálba vagy más fedeles sütőedénybe tesszük, 4-5 dl vizet öntünk alá, és mellé tesszük a meghámozott és félbevágott hagymát. A sütőtálat lezárjuk, és 140 fokos sütőbe toljuk.

Két órára meg is feledkezhetünk róla, ha jól zár a jénaink, nem kell aggódnunk, hogy elpárolog a víz alóla, a gőzben pedig tökéletesen omlósra sül a hús. Két óra elteltével megfordítjuk, meglocsoljuk, és újra lefedve tovább sütjük, félóránként forgatjuk és locsoljuk, összességében kb. 3,5-4 óra alatt lesz teljesen omlós és porhanyós – a hústól függően.

Közben a hagymákat meghámozzuk, először félbe-, majd nagyon vékony félkarikákra vágjuk. A vajat egy serpenyőben felforrósítjuk, a hagymát rádobjuk, átforgatjuk, majd takarékra vesszük a hőt, és kb. 20 percig így pároljuk. Ekkor átkeverjük, meglocsoljuk a mézzel és balzsamecettel, picit sózzuk, és még kb. 5 percet karamellizáljuk.

Az elkészült húst kicsit hűlni hagyjuk, majd két villával szálaira cincáljuk, és ízlés szerint egy kis pecsenyeszafttal meglocsoljuk.

A hamburgerbucikat félbevágjuk, száraz serpenyőben egy kicsit lepirítjuk a vágott felületeiket, majd belehalmozzuk a szálaira szedett sült húst és a karamellizált hagymát, meglocsoljuk BBQ-szósszal, a buci kalapjával megsüvegeljük, majd tálaljuk.

Ahogy a pita és a tortilla, úgy a piadina is nagyon sokoldalúan használható kenyérféle. Leggyakrabban frissen sütve fogyasztják, félbehajtva, mindenféle mediterrán finomsággal megpakolva, de vannak, akik pizzaalapnak is használják, illetve ha nem frissen kerül megtöltésre, akkor össze is süthető grillben.

Az elkészítése nagyon egyszerű: a kelt tésztát elég röviden pihentetni, majd a palacsinta méretűre nyújtott laposkenyeret serpenyőben megsütni, mindenféle zsiradék nélkül. Baráti vendégeskedések, borozgatások esetén ideális, mert mindenki magának pakolhatja meg a frissen sült kenyérkéket, vagyis nem lehet mellényúlni, és így mindenki megtalálja a számára legfinomabb kombinációt.

A piadinába kerülhet bármi, tetszőleges kence, saláta, felvágott – Olaszországban leggyakrabban pármai sonka, szalámi, rukkola, mozzarella, ricotta, olajbogyó, sült zöldség a tölteléke a frissen sült lepénykenyereknek.

Piadina (olasz lepénykenyér)

Hozzávalók:

  • 40 dkg liszt
  • 4 dl tej
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1 csomag instant élesztő
  • 1 teáskanál cukor

Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot és az élesztőt. A lisztet keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sót, elkeverjük, majd mehet bele az olívaolaj és az élesztős tej, sima tésztává dolgozzuk akár kézzel, akár dagasztófejes konyhai robotgéppel. Langyos helyen 15 percet pihentetjük, közben előkészíthetjük a töltelékeket.

A pihentetett tésztából maroknyi darabokat szaggatunk, először kézzel szétlapogatjuk, majd nyújtófával is rásegítünk, és palacsinta nagyságú körökké nyújtjuk.

Egy száraz serpenyőt felforrósítunk, zsiradék nem kell bele. Amikor már kellően forró, mehet bele egy kinyújtott tészta. Pár percenként megforgatva sütjük, amikor már kérge van, de ruganyos, szépen felhólyagosodott, akkor kész is van. Kenyérkosárba vagy konyharuhába téve, letakarva, melegen tartjuk, míg az összes kenyerünk megsül.

Ízlés szerint kínálunk hozzá sonkát, szalámit, mozzarellát, ricottát, rukkolát, olajbogyót – vagy amit csak szeretünk.

A gazdag húsos szendvics eredetét nehéz pontosan felfejteni, de nem mai találmány: valamikor az 1800-as évek végén született Floridában, és az oda betelepülő kubai vendégmunkások kedvenceiből készült. Annyira tökéletes, hogy hamar elképesztően népszerűvé vált, és a kubai név rajta ragadt, sőt ma már ikonikus ételnek számít a Cubano Sandwich. Tipikus street food fogás, ami gyorsan összeállítható és frissen tálalható, viszont az előkészítése elég pepecselős, mert a benne rejlő finom és szaftos hús hosszú pácolást és sütést igényel.

Mindenképpen érdemes otthon is kipróbálni, a legjobb úgy elkészíteni, hogy a pácolt húsból egy nagyobb adagot sütünk, és maradékból másnap elkészítjük ezeket a húsimádó szendvicseket, amikhez a kenyér – elsősorban bagett – mellett sonka, érett sajt, mustár és csemege uborka dukál, sőt néha még szalámi is kerül bele, a szendvics mellé pedig sült krumpli vagy csipsz is dukál, mint a hamburgerhez

Az szendvics lelke a pácolt és sült sertéshús, mégpedig kubai módra, citrusos-zöldfűszeres ízesítéssel, omlósra sütve. Ehhez 1,5 kg sertéshúshoz 1 narancs és 1 lime héját lereszeljük, levét kinyomjuk. Hozzáadunk 4 evőkanál olívaolajat, 4 gerezd zúzott fokhagymát, 1 kis csokor finomra vágott friss koriandert, 1 evőkanál mustárt, sót és borsot, elkeverjük, majd a húsra üntjük, és lefedve 8-10 vagy akár 12 órára hűtőbe tesszük. Tepsibe tesszük  a páccal együtt, fóliával lefedve 1,5 órát sütjük 180 fokon, majd fólia nélkül, a pecsenyelével meglocsolva még 30 percet. Isteni finom szeletelve, vajas krumplipürével, párolt zöldséggel vagy valamilyen citrusos salátával, másnap pedig a maradékból elkészíthetjük a kubai szendvicset.

Cubano Sandwich – kubai szendvics

Hozzávalók:

  • 1 nagy bagett
  • 4 szelet emmentáli sajt
  • 4 csemege uborka
  • 8 szelet sonka (főtt fajta, nem szárított)
  • 4 teáskanál édesebb mustár
  • 25-30 dkg kubai páccal sült hús – ahogy fent olvasható
  • ízlés szerint kevés vaj

Elkészítés: A bagett végeit levágjuk, 4 egyenlő részre vágjuk, ezeket félbevágjuk. A bagettaljakra tesszük a félbehajtott sajtszeleteket, erre jön a sült hús, majd a sonka, a hosszában vékonyan felszeletelt csemege uborkát. A bagett-tetőket megkenjük a mustárral, és lefedjük vele a szendvicseket.

Így is tökéletes, de ha meleg ételre vágyunk, akkor a tetejüket megkenjük lágy vajjal, és kontaktgrillben pár perc alatt megsütjük, hogy a sajt olvadós, a bagett pedig ropogós, az egész pedig jó forró legyen. Ízlés szerint salátával vagy csipsszel, sült krumplival is kínálhatjuk.

Végy egy szép cipót vagy kenyeret, egy kis sajtot, némi vajat, tetszőleges felvágottat, sonkát vagy szalámit, vagyis csupa olyan dolgot, ami egy egyszerű hideg vacsorához vagy épp egy melegszendvicshez is kell. Ebből lesz a csoda, a mutatós és ropogós közösségi étel, amit körbeülve együtt fogyasztunk el, kézzel, beszélgetve, jó hangulatban. Egy kis fokhagymás vajjal és némi sajttal is jól működik, de gazdagítható mindenféle finomsággal, nem mellesleg a maradék sajtok és felvágottak is jól használhatóak hozzá, sőt csavarhatunk rajta egy kis pestóval, vékonyra szelt hagymával, kolbásszal.

A szemet gyönyörködtető kis töltött cipó gyakorlatilag elronthatatlan, egyetlen dologra érdemes odafigyelni: ne spóroljuk a fűszervajjal, mert ez adja az illatát, aromáját a legintenzívebben, és ez gondoskodik arról is, hogy sülés közben ne száradjon ki a kenyérke.

Egy-két személyre nem szabad elkészíteni, mert egyszerűen abbahagyhatatlan, de családi mókás vacsorának, baráti társasozáshoz, kártyapartira egy pohár bor vagy sör mellé az egyik legjobb frappáns megoldás!

Óriás melegszendvics, avagy a kockás töltött kenyér

Hozzávalók:

  • 1 közepes (1 kg) cipó
  • 15 dkg vékonyra szelt sonka
  • 20 dkg szeletelt sajt
  • 8 dkg vaj
  • 1 csokor petrezselyem
  • 2 gerezd fokhagyma

Elkészítés: A kenyeret egy nagy, recés késsel bevágjuk mindkét irányban, ügyelve, hogy sehol ne vágjuk át teljesen, majd egy sütőpapírral vagy fóliával bélelt tepsire tesszük.

A vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselymet és a zúzott fokhagymát, majd egy kiskanállal egyenletesen meglocsoljuk úgy, hogy a belsejébe is bőven jusson, majd a sonka- és sajtszeleteket a vágásokba tömködjük.

180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 8–10 perc alatt szép ropogósra sütjük.

Kínálhatunk mellé mártogatóst, vagy egyszerűen mustárt, ketchupot is, újhagymát, paradicsomot, paprikát vagy épp retket is.

Apukámnak hála akkora hűtőnk van, aminek méreteiről szerintem még Gordon Ramsay is csak elismerően tudna káromkodni. Boldogan pakolhatok bele egy kisebb falunak elegendő ételt, meg se kottyan neki – azonban ennek a remek tulajdonságnak megvannak a maga hátrányai is, például nem egyszer történt már meg velem, hogy a fagyasztóban olyan rég elfeledett ételeket találtam, amikről simán elhittem volna, hogy az előző tulajdonos hagyta ott. (Nyugtassatok meg, kérlek, hogy nem csak velem fordul ez elő.)

Mentségemre szóljon, hogy fel kell állnom egy székre ahhoz, hogy rendesen szemrevételezhessem a fagyasztó tartalmát – de szerencsére ezt a hátrányt előnyre is lehet fordítani, így indul a villámgyors zöldségkrém megalkotásának sztorija is.

Forrás: Zita

A háttérsztori

A legutóbbi fagyasztó-felderítés alkalmával belebotlottam fél zacskónyi, jeges tömbbé fagyott zöldbabba (amit akár fegyverként is árulhatnék a Vaterán), de helyette inkább vegyítve a kellemeset a hasznossal összedobtam egy krémet azokból az alapanyagokból, amiket épp otthon találtam. Annyira jól sikerült, hogy rögtön le is jegyeztem a receptet, hogy megoszthassam veletek. Tökéletes megoldás lehet az általam felvázolt hűtőhelyzetre, vagy egyszerűen csak arra, ha egy olyan szendvicskrémre vágytok, amivel nem kell pepecselni. Ugyanis például hiába élek-halok az ajvárért és a padlizsánkrémért, legtöbbször egyszerűen nincs időm arra, hogy nekiálljak zöldségeket sütni egy krémhez. Szerencsére ennél a receptnél nincs is rá szükség, csak egy jó aprítógép, néhány fűszer és valamennyi megmentendő zöldség kell hozzá.

Sokrétűen lehet felhasználni, ideális reggelihez, tízórai szendvicsbe, de akár mártogatósnak is. Ez a villámgyors zöldségkrém nagyon jól illik szerintem a ropogós magkenyerekhez, de ahogy a képeken látjátok, a mindenmentes zsemléhez is szoktam társítani.

Ízesítési variációk

A hozzávalók listájához sem kell feltétlenül ragaszkodnia senkinek, össze is gyűjtöttem néhány pontot, amiken nyugodtan változtathat az ember:

  • a zöldségek variálása kézenfekvő, a krémet csináltam már paprikával és anélkül, változó arányú babbal, fehérrépával, tehát mehet bele, ami épp kéznél van
  • ha nem szereted vagy nincs otthon savanyú uborkád, rakj a masszához még egy teáskanálnyi mustárt (fordítva is igaz: mustár helyett mehet bele plusz egy uborka)
  • a hagymák típusát is kiválaszthatod: először csak snidlinget tettem bele, ami visszafogottabb hagymás ízt kölcsönzött a krémnek, másodszorra megpróbálkoztam egy negyed lilahagymával is, az már markánsabb volt, de fokhagymát is el tudok hozzá képzelni
  • ha nem teszel babot a krémbe, elhagyhatod a köményt is, azt főleg az emésztést segítő hatása miatt adtam hozzá
  • a receptben szerepel egy teáskanálnyi csilis olívaolaj, ezt nyugodtan cseréld le sima olívaolajra, ha nem szereted a csípős ízt

Forrás: Zita

Szénhidrátok

Fogyókúrázok, cukorbetegek és inzulinrezisztencia– vagy PCOS-diétát követők is bátran fogyaszthatják ezt a zöldségkrémet. A teljes receptben összesen 24 gramm szénhidrát van, és az elkészült krém minimum 10 adagra osztható, ha szeretjük jó vastagon megkenni a kenyerünket – ha nem, akkor még több étkezésre elég lesz. Tehát egy adag kb. 2,4 gramm CH-t tartalmaz. A sok (nyers) zöldségnek hála rengeteg rostot, vitamint és növényi fehérjét vihetünk be a szervezetünkbe a krém fogyasztásával.

Maradékmentő mindenmentes zöldséges szendvicskrém

Hozzávalók:

  • 30 dkg fagyasztott zöldség (brokkoli, karfiol, sárgarépa és zöldbab)
  • 1 db paradicsom (nálam 9 dkg)
  • 2 db savanyú uborka (nálam 3 dkg)
  • 2 teáskanál mustár
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 teáskanál csilis olívaolaj
  • 4 evőkanál víz
  • snidling vagy lilahagyma vagy fokhagyma ízlés szerint (nálam 1/4 fej lilahagyma)
  • bors
  • bazsalikom
  • petrezselyem
  • fűszerkömény
  • kurkuma

Elkészítés: Olvaszd ki a fagyasztott zöldségeket. Közben feldarabolhatod a paradicsomot és az uborkát is. Ha szeretnél, karikázhatsz paprikát is a krémhez.

Tegyél minden hozzávalót egy aprítógépbe, és daráld őket addig, amíg krémesek nem lesznek. Közben kóstolgasd és fűszerezd ízlés szerint. Ha nem vagy elégedett a krémességgel, tehetsz hozzá még egy kis vizet vagy olajat.

Ha kész, kanalazd egy tiszta edénybe, és tárold hűtőben fogyasztásig.

Forrás: Zita

A cékla egy csoda, amit hosszú évtizedeken át méltatlanul csak savanyúságként fogyasztottunk cukros-ecetes lében érlelve. Szerencsére kezdi visszaszerezni helyét és rangját, földes és édes íze, remek tápanyagtartalma miatt az egyik legjobb és legsokoldalúbb zöldségünk, rengeteg változatban használhatjuk a konyhában: a levestől a smoothie-ig, a tésztától a rizottóig bármibe tehetjük, de megsütve akár köretként is mennyei. Isteni szendvicskrém is készíthető belőle, mutatjuk is, hogyan!

A tél végi zöldségkínálatban, amikor már nagyon vágyunk a friss ízekre, a színekre, a cékla különös ajándék, mert még ilyenkor is lédús és aromás, vitamindús, nyersen, főzve és sütve is finom. Ha megsütjük, akkor köretnek is ideális, de isteni szendvicskrém is készíthető belőle, ami a nap indítására és lezárására is, vagyis reggelire és vacsorára is tökéletes. Érdemes nagyobb adaggal sütni, akár a hétvégi csirke vagy a rakott krumpli mellett, így időt és főleg energiát is spórolhatunk!

Céklás szendvicskrém

Hozzávalók:

  • 2 közepes cékla
  • 1 kávéskanál só
  • frissen őrölt bors
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1 kávéskanál őrölt római kömény
  • 10 dkg feta sajt
  • fél citrom leve
  • 1 gerezd fokhagyma
  • só, bors

Elkészítés: A céklát alaposan megmossuk, cikkekre vágjuk, egy tiszta zacskóba tesszük, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk az olívaolajat, majd a zacskó száját összefogjuk, és a tartalmát alaposan összerázzuk. A fűszerezett céklát egy nagyobb alufóliára öntjük, batyuvá összefogjuk, és 180 fokos sütőben 30-40 perc alatt megsütjük.

A megsült céklák héját egy kés segítségével lehúzzuk, húsukat robotgépbe tesszük, hozzáadjuk az őrölt római köményt, az elmorzsolt fetát, a zúzott fokhagymát, a citrom levét pedig hozzáfacsarjuk, majd pépesítjük, krémesítjük az egészet.

Ha nem elég krémes, kis olívaolajjal vagy joghurttal lazíthatjuk. Pirítóssal vagy friss kenyérrel, akár hasábokra vágott zöldségekkel tálaljuk.

A klasszikus melegszendvicsek és toastok mellett érdemes néha frissíteni a szendvicsrepertoárt. A bruschetta lehet hideg, de éppen meleg is, ha az évszak vagy az idő úgy kívánja, így pedig már rokonítható a melegszendvicshez is.

A legegyszerűbb változata, amikor a megpirított kenyérszeletkét még forrón bedörzsölik fokhagymával, kis olívaolajjal meglocsolják, és már kész is. Van, amikor érett paradicsommal is átdörzsölik, vagy nagyon apróra vágva kerül az aromás paradicsom a pirítós tetejére némi bazsalikom kíséretében. Egyszerűsége ellenére csodásan finom, ez a változat talán a legismertebb.

Szinte bármi kerülhet a pirított kenyérkék tetejére: sült zöldségek, pácolt gomba, érlelt sonka, aszalt paradicsom vagy olajban érlelt articsóka. Az egyik legfinomabb – és mindenféle előzetes rákészülés nélkül elkészíthető – változat a fűszeres pirított gombával megpakolt bruschetta, ami akár könnyű vacsora is lehet egy kis salátával tálalva.

Gombás bruschetta

Hozzávalók:

  • 1 bagett
  • 30 dkg apróbb csiperkegomba
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál vaj
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1/2 citrom leve
  • 1 kávéskanál római kömény
  • 2-3 ág kakukkfű
  • só, bors
  • parmezán ízlés szerint

Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, félbevágjuk. A vajat egy serpenyőben felolvasztjuk, rádobjuk a római köményt, a kakukkfüvet és a gombát, időnként megkeverve pirítani kezdjük. Viszonylag sok levet ereszt, ezt elfőzzük, közben pirulgat a gomba. Végül meglocsoljuk citromlével, sózzuk és borsozzuk, lehúzzuk a tűzről.

A bagettet felszeleteljük, a kenyérszeleteket egy sütőlapra tesszük, megcsepegtetjük olívaolajjal, és grill fokozaton 5-6 percre betoljuk a 180 fokos sütőbe. Ha megpirultak a kenyérkék, kivesszük, és még melegen lelkiismeretesen bedörzsöljük a fokhagymával, majd a tetejükre kanalazzuk a sült gombát.

Azonnal tálaljuk, ízlés szerint egy kis parmezánt is reszelhetünk a tetejükre.

Tipp: Nagyon finom és kissé tartalmasabb úgy is, hogy a gomba alá 1-1 kanál ricottát teszünk!

A készen kapható tortillalap nagyon praktikus alapanyag, amiből nagyon változatosan készíthetünk hideg vagy meleg tekercseket, zöldségekkel, tonhallal, salátával, maradék sült hússal, sajttal megtöltve. Ez a túrókrémes változat szokatlanabb, ám nagyon finom és egészséges, és ha előre bekeverünk egy adagot a zöldfűszeres túróból, akkor tényleg villámgyorsan ízletes harapnivalót készíthetünk vele a tortillalappal.

A túrókrémbe most újhagyma, petrezselyem és kapor került, illetve egy kevés fokhagymapor, nagyon kellemes és üde, tavaszias így az íze, de ízlés szerint akár más fűszereket is használhatunk hozzá. Fontos, hogy a tortillát csak fogyasztás előtt töltsük meg, és süssük azonnal, hogy ne áztassa el a túró, és bár itt csak egy kis paradicsom került bele még a krém mellé, ízlés szerint apróra vagy csíkokra vágott uborkát, paprikát, répát is tehetünk bele.

Túrókrémes tortillatekercs

Hozzávalók:

  • 50 dkg túró
  • 1 kis pohár (150 g) tejföl
  • 3 szál újhagyma
  • fél csokor petrezselyem
  • fél csokor kapor
  • 1 teáskanál fokhagymapor
  • só, bors
  • maréknyi koktélparadicsom
  • tortillalapok

Elkészítés: A túrót egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a tejfölt, a finomra vágott újhagymát, petrezselymet, kaprot, a fokhagymaport, sózzuk, borsozzuk, összekeverjük.

Készítéskor a koktélparadicsomot felkockázzuk, a tortillalapokat megkenjük a túrókrémmel, megszórjuk a paradicsommal, feltekerjük, és egy száraz serpenyőben, zsiradék nélkül oldalanként 3-4 perc alatt átsütjük.

Ízlés szerint salátával vagy friss zöldséggel fogyasztjuk, de akár a tekercs belsejébe is tehetünk belőlük.

A tortilla a mexikóiak lapos kenyere, kukoricás és búzalisztes változata is létezik, és szerencsére egyre ismertebb és kedveltebb nálunk is, olyannyira, hogy már a nagyobb boltok polcain állandó helyet kapott. Nagyon sokféle módon használható, tölthetjük hidegen és melegen, félbehajtva quesadillának vagy felgöngyölve tekercsnek. Kimondottan praktikus, mert a visszazárható csomagolásnak köszönhetően sokáig eltartható, és bármikor előkapható, ha épp elfogyott a kenyér, vagy izgalmasabb szendvicsfélére vágyunk.

Nagy előnye még ennek a lepénykenyérnek, hogy bár nagy alapterületű, mivel ugyancsak vékony, így mégis kevesebb szénhidráttal készülhet a szendvicsünk, mint ha kenyeret vagy más péksüteményt használnánk, és ráadásul megpakolhatjuk egy csomó egészséges finomsággal. A wrap – vagyis tekercsnek elkészített tortillás szendvics – ráadásul azért is praktikus, mert könnyen csomagolható és szállítható például alufóliába vagy frissen tartó fóliába tekerve, nem macerás a fogyasztása sem.

A tortilla wrap elkészítése nem kimondottan nehéz dolog, de van néhány apróság, amire érdemes figyelni a készítésekor. Természetesen senki nem szeretne száraz szendvicset enni, így kell bele mindenképpen egy kis krémes belevaló, kence, majonéz, avokádókrém, tonhalkrém, hummusz vagy akár sima tejföl, viszont az a halála, ha elázik, ami persze előfordulhat, ha útravalónak készítjük, és csak órákkal később kerül fogyasztásra. A trükk csak annyi, hogy „szigeteljük” a tortillát, vagyis kerülhet bele szaftos zöldség, szósz is, de ne közvetlenül a tésztára… A kiterített kenyérlepényre elsőként rakjunk sajtot vagy sonkát, erre már mehet bármilyen zöldség, saláta, paradicsom is akár, majonéz vagy más szószosabb belevaló, majd megint valamilyen „szigetelő”, és így tekerjük fel jó szorosan. Így biztosan nem ázik el a tekercs, és minden falatban minden ízt megtalálunk.

Amiért még szeretjük ezt a fajta szendvicset, az az, hogy maradékmentésre is tökéletes: egy kis maradék sült hús felcsíkozva, maréknyi konzervkukorica vagy akár -bab is belerejthető a tekercsbe, vagyis csupa olyan dolog, amit egy sima szendvicsbe nem biztos, hogy belepakolnánk…

Az egg florentine, vagyis a firenzei tojás a Benedict-tojás egyfajta változata, a Waldorf Astoria Hotel séfjének kreálmánya, aki a népszerű tojásos-sonkás szendvicset variálta spenóttal, és mivel a párolt spenóttal készülő szósznak firenzei a neve, így ez az Amerikában született fogás is az olasz város nevét viseli. A firenzei tojás eredetileg pirított péksüteményre halmozott párolt spenót és buggyantott vagy sült tojás, amit kiegészíthet sült bacon, sonka, hollandi szósz vagy sajtmártás, de akár készülhet mutatós kis fészkeknek muffinformában, mint az alábbi receptben.

A spenót és a tojás párosa nálunk is népszerű, ha főzeléknek készítjük a spenótot, leggyakoribb feltéte általában tükörtojás vagy bundáskenyér. Ezt a változatot is érdemes kipróbálni – gyakorlatilag ugyanazok az alapanyagok, csak kicsit más összeállításban, ami méltán lett népszerű kedvenc.

Firenzei tojás

Hozzávalók:

  • 4 nagy marék bébi spenót
  • 1 kis fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál vaj
  • őrölt szerecsendió
  • 1 dl tejszín
  • 4 tojás
  • 4 szelet kenyér
  • só, bors

Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olívaolajat, a hagymákat pár perc alatt kicsit megfonnyasztjuk rajta, majd hozzáadjuk a vajat, és amikor felolvadt, akkor a spenótot is. Sózzuk, borsozzunk, szerecsendiót reszelünk hozzá, amikor összeesett és a levét elfőtte, felöntjük a tejszínnel, 2-3 percig együtt főzzük.

A kenyérszeleteket félbevágjuk, és egy muffintepsiben 4 mélyedés kibélelünk velük, elosztjuk bennük a spenótot, és mindegyikre 1-1 tojást ütünk.

180 fokos sütőbe toljuk, és 10 perc alatt megsütjük.

Tálaláskor reszelt sajttal meghinthetjük, vagy kínálhatunk mellé salátát, friss zöldséget is.

A cékla a téli zöldségkínálat egyik legolcsóbb és legegészségesebb darabja, nyersen, sütve, főzve is nagyon sokoldalúan használható. Szendvicskrém korábban is készült már nálunk belőle fetával, de most sajt nélkül, dióval mixeltük krémes pestóvá. Igazi mindenmentes vegán kence, magában is finom, de persze gazdagítható reszelt parmezánnal, vagy tovább krémesíthető, lazítható tejszínnel, tejföllel, kókuszkrémmel, ha például tésztára használnánk szósznak.

Nemcsak egészséges és egyszerű, de kimondottan hangulatjavító is, olyan meseszép, meleg a színe. Dió helyett használhatunk tökmagot, napraforgómagot, mandulát is hozzá, a lényeg, hogy jó pépesre, krémesre mixeljük, és ízlés szerint fűszerekkel is tovább variálhatjuk.

Céklás pesto

Hozzávalók:

  • 35 dkg főtt és hámozott cékla
  • 5 dkg dió
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 evőkanál balzsamecetkrém
  • 1 citrom reszelt héja
  • 5 evőkanál olívaolaj
  • só, bors

Elkészítés: A diót száraz serpenyőbe tesszük, és folyamatos kevergetés mellett illatosra pirítjuk, majd késes robotgépbe tesszük. Hozzáadjuk a felkockázott főtt céklát, a felaprított fokhagymát, a citrom reszelt héját és a balzsamecetkrémet, és 2-3 perc alatt egészen krémesre mixeljük, míg teljesen eltűnik benne a dió és a fokhagyma. Hozzáadjuk az olajat, sót és frissen őrölt borsot, és tovább keverjük, amíg a krém teljesen felveszi az olajat.

Szendvicskrémként, tésztaszószként, sült hús, hal vagy sajt mellé mártásként, fasírt vagy húsgolyó mellé mártogatósként tálaljuk.