Lassan közelednek a hűvösebb napok, amikor jól esik bekuckózni, valami melengetőt és színeset főzni, élvezni, ahogy a sütő melegen duruzsol, és a fűszerek illata betölti a lakást. A szezon csupa izgalmas és egészséges zöldséget és gyümölcsöt kínál, és bár van közöttük több olyan, ami egész évben kapható, most a legfinomabb. Érdemes termelői piacra menni, és ott kutakodni, mert szerencsére egyre többen próbálnak ki különlegesebb fajtákat – vagy térnek vissza régi fajtákhoz -, sőt olyan különlegességekbe is belefuthatunk, mint az erdei gomba.
Ha a nyár nem is kedvezett az erdei gombáknak, az esős őszben még csomó gombaféle megterem. Találhatunk vargánya- és tinórúféléket, őzláb- és galambgombát, többféle csiperkét, sőt isteni rókagombát is a kínálatban. Ezek a gombák mondjuk nem olcsóak, de nagyon ízesek, így akár termesztett csiperkével is kombinálhatjuk, hogy kiadósabb legyen.
A mézédes füge a hónap első felében még biztosan megtalálható, utána már az aszalt fügével kell beérnünk, ami szintén finom, de egészen más kategória, mint a lédús, csorgó, puha, friss gyümölcs… Érdemes kipróbálni sajttal és sonkával sütve – recept ITT -, mennyei! Aztán kihagyhatatlan a szőlő, amiből szezonban csak a hazait szabad választani – sok fajtája kapható, nagyon aromás és olyan édes, mint egy csábítás. A szilva is most a legédesebb, koncentrálódik benne a nyári napfény, ha magvaváló fajtát választunk, az süteménybe – pitébe, piskótába – sütve is remek, hogy a szilvás gombócról ne is beszéljünk…
A zamatosra és puhára érett körték és harsányan roppanós almák kavalkádja is kihagyhatatlan ősszel, szerencsére nemcsak gyümölcsként, de palacsintába, sütibe, sőt sós ételekbe is belecsempészhetjük őket, ahogy a hamarosan feltűnő gesztenyét és birsalmát is. Hogy milyen illatok töltik meg a konyhát, amikor ezeket sütjük-főzzük, az önmagáért beszél!
Tökéletesre értek a gyökérzöldségek, amelyek majd egész télen elkísérnek, mert szerencsére jól eltarthatóak hűvös helyen, de most még frissen, teljes ízükben kerülnek a piacokra: a csicsóka, zeller, cékla, paszternák és répafélék most lédúsak, salátának, nyersen is kiváló mind, felkészíthetjük vitaminjaikkal a szervezetünket a tél előtt, és most van a hazai földben is kiválóan megtermő édesburgonya szürete is, így most jó áron hozzájuthatunk ehhez a szuperfinom „új” zöldséghez is.
Már megjelent a piacokon a sütőtök és a kelbimbó is, a káposztaféléknek is most van az igazi szezonja, de szerencsére ezek – jól tárolva – sokáig frissen tarthatóak, és a következő hónapokra is kellő egészséget és izgalmas konyhai alapanyagot biztosítanak.
A crumble egy szuper süti, csupa gyümölcs, a tészta pedig valójában morzsa, ami a tetejére kerül és ropogósra sül. Szaftos és isteni, ebben a változatban pedig nincs benne liszt, tejtermék, tojás és cukor sem, így diétás és vegán étrendbe is beilleszthető, minimális munkával előkészíthetjük, és olyan egészséges, hogy nemcsak desszertnek, de reggelire is bátran fogyaszthatjuk.
Gyümölcsként most zamatos, lédús szilva került bele, ami ilyenkor már jó édes és illatos, de más gyümölccsel, ringlóval, őszibarackkal, almával is nagyon finom, de akár többféle gyümölcsöt is használhatunk, viszont semmiképpen ne hagyjuk ki a gyümölcsalapból az étkezési keményítőt: ez sűríti a sülő gyümölcs levés, és teszi kellemesen szirupossá ezt az isteni és egészséges sütit.
Hozzávalók:
A morzsához:
Elkészítés: A szilvákat félbevágjuk, kimagozzuk, majd cikkekre vágjuk. Kókuszzsírral kikent sütőtálba vagy piteformába öntjük, hozzáadjuk az étkezési keményítőt és az édesítőt és összeforgatjuk. A morzsához az összes alapanyagot egy tálba öntjük, kézzel összemorzsoljuk, majd egyenletesen a szilvára szórjuk.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 30-35 percig sütjük, amíg a szilva egészen lágyra sül, a tetején a zabpelyhes réteg ropogósra sül.
Melegen vagy langyosan a legfinomabb egy kis görög joghurttal tálalva, de akár vaníliafagyit is kínálhatunk mellé…
A vaníliás cukrászkrém, ami tojás, tej, tejszín, cukor, vanília és étkezési keményítő vagy liszt keverékével készül, a leggyakrabban töltelékként vagy pohárkrémben találkozhatunk, de önmagában megsütve, tészta nélkül is elképesztően finom, főleg azoknak fog bejönni, akik szeretik a jó krémes desszerteket.
Az összeállítása és a krém megfőzése roppant egyszerű és gyors, utána a sütés és a hűtés már nem megy ennyire pikk-pakk módon, de dolgunk már nincs vele, viszont érdemes türelmesnek lenni, mert a végeredmény egy mesés, rezgős, lágy, krémes csoda pikáns gyümölcsfarabokkal.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet és a tejszínt egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a hosszában félbevágott és kikapart vaníliarúd magjait és a hüvelyét is, tűzre téve forráspontig hevítjük, majd a tűzről lehúzva pihenni hagyjuk. Közben a tojássárgákat egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, simára keverjük, majd az étkezési keményítőt hozzáadva ezzel is kikeverjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a vaníliás tejet, természetesen a vaníliarudat kivéve belőle, majd a lábasba visszatöltjük, és folyamatos keverés mellett néhány perc alatt sűrűre főzzük.
A vaníliakrémet a tűzről levéve frissen tartó fóliával lefedjük, rányomkodjuk, hogy ne képződhessen rajta bőr, majd ha langyosra hűlt, 2 órára a hűtőbe tesszük, hogy kissé megdermedjen.
A pihentetett krémet még egyszer átkeverjük egy kézi habverővel, majd diónyi vajjal kikent kisebb pitetálba vagy jénaiba öntjük, elsimítjuk, a tetejét kirakjuk félbevágott, kimagozott szilvákkal úgy, hogy a vágott felületük felfelé legyen, így nem áztatja majd el a pudingot, egyenletesen megszórjuk 1 csomag vaníliás cukorral, majd 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 35 perc alatt megsütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni, majd még 1-2 órára a hűtőbe tesszük, hogy remegősre, szeletelhetőre dermedjen. Ízlés szerint porcukorral vagy fahéjas cukorral még meghinthetjük tálaláskor…
Valószínűleg mindenkiben gyerekkori emlékeket idéz a szilvás gombóc, ez az igazi nagyi féle békebeli finomság, amit bár nagyon magunkénak érzünk, a volt Monarchia területein mindenhol ismert és kedvelt étel, kisebb változtatásokkal persze. Van, ahol zsemlemorzsa helyett darált mákkal meghintve vagy olvasztott vajjal meglocsolva tálalják, az is változó, hogy sima pirított zsemlemorzsában hempergetik meg, és fahéjjal kevert porcukorral meghintve tálalják, vagy a cukor és a fahéj már a morzsába belekerül…
Akárhogy is tálaljuk, abban biztosan egyetérthetünk, hogy a szilvás gombóc csak lágyan, puhán, rezgősen jó, a kőkemény és nehéz tészta teljesen élvezhetetlenné teszi sajnos. A titok pedig egyszerű: kevés liszt kell csak hozzá, és igaz, hogy így ragyacsosabb és nehezebben kezelhető a tészta nyersen, de főzés után így lesz remegős, puha és tökéletes. Egyáltalán nem nehéz elkészíteni, ha van főtt krumplink, akkor még gyorsnak is mondható, ha pedig nincs, akkor érdemes nagyobb adagot készíteni, ha egyszer nekiállunk, mert nagyon jól lefagyasztható még nyersen, begombócolva!
Hozzávalók 16-18 gombóchoz:
A krumplis tésztához:
Valamint:
Elkészítés: A krumplikat meghámozzuk, felkockázzuk, és forró, sós vízben addig főzzük, amíg megpuhulnak. Leszűrjük, és kicsit hűlni hagyjuk, majd krumplinyomóval összetörjük, hagyjuk kihűlni, hogy minél több nedvesség kipárologjon belőle. Közben a morzsához 2 evőkanál vajat felolvasztunk, hozzáadjuk zsemlemorzsát, és folyamatosan kevergetve aranszínűre pirítjuk, majd a tűzről levéve hozzáadunk 2-3 evőkanál cukrot és fél teáskanálnyi fahéjat, és ezzel is összekeverjük. A szilvákat kimagozzuk, és mindegyik belsejébe pici cukrot és fahéjat teszünk.
A kihűlt tört krumplihoz adunk egy jó csipet sót, 2 evőkanál olvasztott vajat és 1 tojást, és az egészet fakanállal simára keverjük, majd hozzáadjuk a lisztet, és összedolgozzuk. Lágy, kissé ragacsos tésztát kapunk, de ilyennek is kell lennie, így lesz puha megfőzés után. A masszából jó evőkanálnyi adagot kiveszünk, lisztezett felületre tesszük, ujjbeggyel kilapogatjuk, ráteszünk egy szilvát, a tésztát felül összecsípjük, összenyomkodjuk, majd kézzel óvatosan gombóccá formázzuk. Így járunk el a maradék tésztával is.
Közben egy lábasban bő vizet forralunk, tehetünk bele egy csillagánizst, még finomabb lesz tőle a gombóc, és egyszerre 5-6 gombócot beleteszünk, megvárjuk, míg feljönnek a víz tetejére, és még 3-4 percet főzzük, majd szűrőkanállal kiemelve lecsöpögtetjük, és a pirított zsemlemorzsába tesszük, óvatosan megforgatjuk.
Melegen és hidegen is tálalhatjuk, kínálhatunk mellé extra fahéjas porcukrot is. 😉
Puha, illatos, könnyű, de nem száraz, jó csokis és sokáig friss marad – ezt tudja ez a finom kevert tészta, ami a benne lévő vajnak és tejfölnek köszönheti tökéletes állagát. Egy elektromos robotgéppel pár perc alatt kikeverhető, önmagában is nagyon finom, akár utólagosan egy kis dzsemmel megtöltve, de különféle gyümölcsökkel is kirakhatjuk a tetejét – nem fog lesüllyedni.
A sütire most szilva került, nagyon jól illik a csokis ízvilághoz, puhára és krémesre párolódik, de nem áztatja el a tésztát, ha a héjával lefelé rakosgatjuk a tészta tetejére. Mivel a szilvának jó társa a fahéj, így a tésztába egy kevés ebből is került, de ízlés szerint elhagyható – vagy akár felcserékhető őrlét gyömbérrel is, úgy is isteni.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a porcukrot és 1 csomag vaníliás cukrot, jó habosra kikeverjük, majd a tojásokat hozzáadva tovább habosítjuk. Ezután mehet bele a tejföl, majd legutoljára a kakaóporral, fahéjjal és sütőporral elkevert liszt.
Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, kirakjuk a félbevágott szilvával, a tetejét pedig egyenletesen meghintjük 1 csomag vaníliás cukorral.
A süteményt 170 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 30 perc alatt megsütjük, ellenőrizzük tűpróbával, hogy jól átsült-e. Ha langyosra hűlt, a sütőpapír segítségével kiemeljük a tepsiből, és hagyjuk teljesen kihűlni. Ízlés szerint szeletelve tálaljuk.
A smoothie sokszor úri huncutságnak tűnik, mert leggyakrabban csupa mutatós egzotikus gyümölccsel felturbózva kerül ki a közösségi médiába, de egészen egyszerű alapanyagokból is készülhet ez az egészséges turmix – okosabban, legalább olyan finoman, helyi és szezonális alapanyagokkal.
Aszalt szilva, alma, pár kanál zabpehely, semmi cukor, kis fűszer – a végeredmény pedig mesésen finom, a bélflórát és így az emésztésünket is rendberakja. A sok szuperélemiszer mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni az aszalt szilváról, pedig régi és változatosan használható – ebben a smoothie-ban újra felfedezhetjük, és érdemes is, sőt tovább variálhatjuk.
Hozzávalók 2 személynek:
Elkészítés: Az aszalt szilvát és a zabpelyhet egy tálba tesszük este, felöntjük a vízzel, és másnap reggel az egészet egy turmixgépbe öntjük. Hozzáadjuk a meghámozott és felkockázott almát, a vaníliát és a joghurtot, és addig mixeljük, amíg krémes és homogén állagú italt nem kapunk. Ízlés szerint egy kis vízzel vagy (növényi) tejjel hígíthatjuk.
A tésztája zseniális, omlós, ráadásul sokáig friss marad – egyrészt a benne lévő zsiradéknak köszönhetően, másrészt belülről a finom töltelék sem engedi kiszáradni. Jó tudni, hogy ha a tésztába vaj mellett egy kis zsírt is rakunk, akkor még porhanyósabb lesz a kifli.
Ami pedig a tölteléket illeti, készíthetjük a klasszikus diós és mákos változatot, de kipróbálhatunk izgalmas töltelékvariációkat is. Olvasónk, Éva, egy nagyon finom szilvás, aszalt szilvás, mazsolás, mandulás töltelékkel pakolta meg a kifliket és kalácsokat, vaníliával, fahéjjal, citromhéjjal és kis rummal ízesítve, és ahogy írja: „Jó döntésnek bizonyult, minden vendégemet elvarázsoltam vele.”
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
A kenéshez:
Elkészítés: A tésztához a lisztet a sóval és 5 dkg porcukorral összeforgatjuk, a vajjal és a zsírral elmorzsoljuk, majd a langyos tejben a maradék cukorral fölfuttatott élesztőt hozzáadjuk. A tojással jól kezelhető tésztává gyúrjuk, hűtőszekrénybe tesszük, amíg a töltelék elkészül.
A szilvát és az aszalt szilvát mazsolányi darabokra vágjuk. Ezután a darált mandulával, a mazsolával, a pudingporral, a vaníliás cukorral, a citrom reszelt héjával, a fahéjjal és a rummal összekeverjük.
A tésztát megfelezzük, feléből 2 rudat nyújtunk, a másik feléből a kiflik készülnek. Ha nem akarunk kifliket, akkor 4 rúd lesz ebből a mennyiségből, vagy ha nem akarunk rudakat, akkor 20 darab kifli. A rúdnak 3 milliméter, a kifliknek 2 milliméter vastagságúra nyújtjuk a tésztát, és a kiflikhez 8 x 8 centis négyzetekre vágjuk.
Elrendezzük a tésztán a tölteléket, felcsavarjuk, és szilikonos papírral kibélelt tepsibe tesszük. Sütés előtt a tetejét először a tojássárgájával kenjük meg, pihentessük hideg helyen (hűtőben) kb. 40 percig, majd a fehérjével kenjük át, és langyos helyen pihentessük. Ettől lesz márványos a teteje. Ha valakinek nincs kedve és ideje ezt végigcsinálni, akkor elég, ha felvert tojással átkeni.
Sütés előtt a rudakat több helyen átszúrjuk hurkapálcával, hogy a gőz eltávozhasson belőlük sülés közben, így nem repednek meg.
180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és szép pirosra sütjük.
Forrás: Bodnár Éva
A receptet és a fotót Bodnár Éva küldte. Köszönjük!
Ha édességről van szó, a leggyakrabban süteményekre gondolunk, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni az egyik legjobb műfajról, a pohárkrémről, ami a leggyakrabban pikk-pakk összeállítható, mutatósan tálalható és rengeteg változatban készíthető. Ez a túrós és tejszínes hab tökéletes példa erre, percek alatt kész, selymes, lágy, nem túl édes, és bármilyen friss vagy aszalt gyümölccsel, magokkal, csokoládéval feldobható.
Most puha aszalt szilvával, ropogós dióval és tejcsokival került kelyhekbe, ha nincs puha szilvánk, érdemes egy kis teába beáztatni vagy átforralni, hogy kicsit felpuhuljon – nagyon jó harmóniát alkotnak így együtt, amolyan őszi hangulatot adva ennek a mindig jó desszertnek.
Hozzávalók:
Elkészítés: A túrót, a porcukrot, a vanília-kivonatot és 1 dl tejszínt egy tálba teszünk, és botmixerrel egészen krémesre, simára dolgozzuk. A maradék tejszínt elektromos habverővel közepesen kemény habbá verjük, majd 3-4 evőkanálnyival fellazítjuk a túrókrémet, majd az összes tejszínt hozzáadva finoman összeforgatjuk.
A diót durvára és az aszalt szilvát feldaraboljuk, a csokis vékony forgácsokra vágjuk, majd a túróhabbal kelyhekbe vagy poharakba rétegezzük, ízlés szerint díszítjük – jót tesz neki, ha 1-2 órára a hűtőbe tesszük tálalás előtt.
Nálunk mindig siker a frissen kisült kelt tészta, minden formában szeretjük, de a békebeli bukta kétségtelenül mindent visz. Most friss gyümölccsel, mézédes és aromás szilvával készült lekvár helyett – senki nem panaszkodott, ráadásul ez az őszi gyümölcs igazán jó áron kapható.
Forrás: Kard Éva
A pillekönnyű kelt tészta a szaftos fahéjas-szilvás töltelékkel szinte pillanatok alatt felére fogyatkozott. Langyosan a legfinomabb szerintem, de teljesen kihűlve is elfogyott az utolsó morzsája is.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók 8-10 darabhoz:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a kristálycukorral összekevert tejet langyosítsuk meg, majd morzsoljuk bele az élesztőt, takarjuk le egy konyharuhával, és pár perc alatt futtassuk fel.
A lisztet keverjük össze egy csipet sóval, a porcukorral, majd csináljunk a közepébe egy mélyedést, öntsük bele a felfuttatott élesztőt, a meglangyosított tejszínt és a tojássárgát. Ezután ízlés szerint robotgéppel vagy kézzel addig dagasszuk a tésztát, míg elválik az edény falától. Ezután tegyük át egy kelesztőtálba, szórjuk meg vékonyan liszttel, majd langyos helyen kb. 1 óra alatt kelesszük a duplájára.
Közben a töltelékhez a szilvákat vágjuk félbe, és távolítsuk el a magot. A kristálycukrot keverjük össze az őrölt fahéjjal.
Amikor a tészta megkelt, borítsuk ki lisztezett felületre, nyújtsuk ki 3-4 mm vékonyra, majd vágjuk fel kb. egyforma darabokra. Ezután minden tészta közepére tegyünk egy teáskanálnyi fahéjas cukrot, helyezzünk rá egy-egy félbevágott szilvát, majd formázzuk meg a buktát.
A vajat olvasszuk fel, majd több mint a felével kenjük ki a tepsit. Ezután egymástól kicsit távolabb, helyezzük bele a buktákat, majd a maradék olvasztott vajjal kenjük le a tésztát. Ezután takarjuk le a tepsit egy konyharuhával, majd szobahőmérsékleten hagyjuk 30 percig kelni.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten 30-35 perc alatt süssük szép aranybarnára a buktákat – én légkeverésnél 170 fokon 30 percig sütöttem.
Langyosan, hidegen is finom, meghinthetjük kevés porcukorral is tálalás előtt – ellenállhatatlan!
Forrás: Kard Éva
Édes, lédús, aromás, de van az a cudar héj, ami sokaknak nem emészthető, viszont egy kis hőkezeléssel nagyon jól megszelídíthető! A szilvának elég 5 perc, hogy lágy, zamatos kompóttá vagy raguvá váljon, ebben a formában pedig már nem okoz gondot a gyomornak, ráadásul így extra ízeket, fűszereket is csempészhetünk mellé.
A szilvához klasszikus párosként a fahéj az alapfűszer, de egy kis gyömbérrel, csillagánizzsal igazi ízkavalkádot kerekíthetünk belőle. Reggelire vagy uzsonnára egy kis joghurttal és zabpehellyel tökéletes kanalazgatni való, tehetjük zabkására, tejbegrízre, pudinggal pohárkrémnek rétegezhetjük, de húsok, sültek mellé is kiváló, ha pedig kicsit tovább főzzük, friss lekvárként is mennyei kelt tésztákhoz, buktához, kalácshoz vagy akár vajas pirítóshoz!
Hozzávalók:
Elkészítés: A gyümölcsöt megmossuk, félbevágjuk, kimagozzuk, egy kis lábasba tesszük. Hozzáadjuk a cukrot és a fűszereket, 1 dl vízzel – esetleg vörösborral – meglocsoljuk, és tűzre téve forrástól számítva 5-6 percet forraljuk. A vizes változat reggelihez, uzsonnához, a vörösboros húsokhoz szószként, de akár egy brownie mellé is remek.
A szilvakompótot hagyjuk langyosra vagy teljesen kihűlni, így használjuk, tálaljuk, kínáljuk. Hűtőben 4-5 napig simán elvan, így nagyobb adagot is érdemes belőle készíteni.
A cobbler elronthatatlan és szuperfinom, melegen, langyosan és hidegen is tálalható, és kezdőknek, lustáknak, időhiánnyal küzdőknek is ajánlott, mert nem kell hozzá a tésztát gyúrni, dagasztani, keleszteni, pihentetni, hanem csak egy kanállal kikeverni, majd az előkészített gyümölcsre rákanalazni, és már mehet is a sütőbe.
A gyümölcs gyakorlatilag bármi lehet ebben a pitében, az a fontos, hogy egy kis cukorral és némi fűszerrel, valamint étkezési keményítővel összeforgassuk, így sülés közben sűrűn sziruposra párolódik a tésztából rácsorgó vajjal, a tetején a könnyű tésztapamacsok pedig kicsit roppanósra, de lágyra sülnek. Fantasztikusan finom, akkor jó, ha több benne a gyümölcs, mint a tészta, és ha még jobban kényeztetnénk magunkat, egy gombóc fagyi vagy némi tejszín, de akár joghurt sem rontja el. 😉
Hozzávalók:
A tésztához:
Elkészítés: A szilvát félbevágjuk, kimagozzuk, és egy sütőtálba tesszük. Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk, felkockázzuk, és a szilvához adjuk. Megszórjuk a barna cukorral, a fahéjjal, a szerecsendióval és a kukoricakeményítővel, ráfacsarjuk a citromot, és az egészet összekeverjük, majd egy tepsire tesszük, és 180 fokos sütőbe toljuk 15 percre. A tepsi azért fontos, hogy felfogja az esetlegesen kibugyogó gyümölcsszaftot, így nem a sütő alján landol…
Közben a tésztához a lisztet, a sütőport, a kétféle cukrot és a csipet sót összekeverjük egy tálban, hozzáreszeljük a hidegvajat, kicsit összemorzsoljuk ujjbeggyel. A tojást és a tejszínt egy kézi habverővel simára keverjük, a lisztes keverékhez öntjük, és egy kanállal összekeverjük.
A sütőből kivesszük a gyümölcsöt, és egy kanállal tésztakupacokat pakolunk rá, a tetejét meghintjük még 1 evőkanálnyi barna cukorral, és a sütőbe visszatolva még 25-30 percet sütjük, amíg pirulni kezd a tészta teteje.
Melegen, langyosan vagy hidegen is tálalhatjuk, egy kis tejszínhab, vaníliafagyi vagy akár egy kis joghurt tálaláskor még finomabbá teszi!
Elsőre furának tűnhet a fokhagyma, a vörösbor és a szilva kombója, de pár fűszerrel felturbózva egy nagyon izgalmas savanyúság-féleséget kapunk, ami sült húsok, sajtok, pástétomok mellé különleges kiegészítő. Édeskés, savanykás, pikáns, elképesztő ízharmónia minden falatja, ráadásul tényleg egyszerűen elkészíthető, mutatós és meglepő, akár ünnepi fogás részeként, akár ajándékba adjuk, csinosan felcímkézve.
A szilva és a fokhagyma is jó áron beszerezhető most, ezen kívül pedig pár fűszer, némi bor, cukor és borecet kell ehhez a finomsághoz, és a befőttesüveg sterilizálása sem ördöngösség, mint sokan hiszik. Ehhez a legegyszerűbb módszer, ha a tiszta üvegeket és a tetőket elöblítjük, kicsit hagyjuk lecsepegni, majd egy tepsibe tesszük, és hideg sütőbe tesszük, majd 100 fokra állítva 15 percet hagyjuk a sütőben, majd kivéve hűlni hagyjuk, és máris nekiállhatunk ennek a pikáns csemegének. Ráadásul a felesleges befőttesüvegeket, a szezonális gyümölcsöket is maximálisan kihasználjuk!
Hozzávalók:
Elkészítés: A szilvákat alaposan megmossuk, késsel bevágjuk, a magot kiemeljük, hagyjuk leszáradni. A fokhagymát gerezdjeire szedjük és meghámozzuk, és minden szilvába 1-1 gerezd fokhagymát teszünk, majd tiszta, csírátlanított befőttesüvegekbe tesszük jó szorosan a szilvákat.
A felöntőléhez a vizet, a vörösbort és a borecetet egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a fahéjat, a szegfűszeget és a cukrot, felforraljuk, és 10 percig gyöngyözve főzzük. Közben az üvegeket nagyobb lábasba tesszük, felöntjük körülöttük 2/3 részig meleg vízzel, majd a felöntőlevet a szilvára öntjük merőkanállal, fontos, hogy ellepje a gyümölcsöket teljesen, majd lezárjuk.
Tűzre téve felforraljuk, majd takarékra véve 10 percet gyöngyöztetve főzzük, majd a hőt elzárva az üvegeket így hagyjuk kihűlni. A vízből kivéve megtörölgetjük az üvegeket, és mehet a kamrapolcra.
