A tésztája zseniális, omlós, ráadásul sokáig friss marad – egyrészt a benne lévő zsiradéknak köszönhetően, másrészt belülről a finom töltelék sem engedi kiszáradni. Jó tudni, hogy ha a tésztába vaj mellett egy kis zsírt is rakunk, akkor még porhanyósabb lesz a kifli.
Ami pedig a tölteléket illeti, készíthetjük a klasszikus diós és mákos változatot, de kipróbálhatunk izgalmas töltelékvariációkat is. Olvasónk, Éva, egy nagyon finom szilvás, aszalt szilvás, mazsolás, mandulás töltelékkel pakolta meg a kifliket és kalácsokat, vaníliával, fahéjjal, citromhéjjal és kis rummal ízesítve, és ahogy írja: „Jó döntésnek bizonyult, minden vendégemet elvarázsoltam vele.”
Szilvás-mandulás pozsonyi kifli és kalács
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
A kenéshez:
1 tojás
Elkészítés: A tésztához a lisztet a sóval és 5 dkg porcukorral összeforgatjuk, a vajjal és a zsírral elmorzsoljuk, majd a langyos tejben a maradék cukorral fölfuttatott élesztőt hozzáadjuk. A tojással jól kezelhető tésztává gyúrjuk, hűtőszekrénybe tesszük, amíg a töltelék elkészül.
A szilvát és az aszalt szilvát mazsolányi darabokra vágjuk. Ezután a darált mandulával, a mazsolával, a pudingporral, a vaníliás cukorral, a citrom reszelt héjával, a fahéjjal és a rummal összekeverjük.
A tésztát megfelezzük, feléből 2 rudat nyújtunk, a másik feléből a kiflik készülnek. Ha nem akarunk kifliket, akkor 4 rúd lesz ebből a mennyiségből, vagy ha nem akarunk rudakat, akkor 20 darab kifli. A rúdnak 3 milliméter, a kifliknek 2 milliméter vastagságúra nyújtjuk a tésztát, és a kiflikhez 8 x 8 centis négyzetekre vágjuk.
Elrendezzük a tésztán a tölteléket, felcsavarjuk, és szilikonos papírral kibélelt tepsibe tesszük. Sütés előtt a tetejét először a tojássárgájával kenjük meg, pihentessük hideg helyen (hűtőben) kb. 40 percig, majd a fehérjével kenjük át, és langyos helyen pihentessük. Ettől lesz márványos a teteje. Ha valakinek nincs kedve és ideje ezt végigcsinálni, akkor elég, ha felvert tojással átkeni.
Sütés előtt a rudakat több helyen átszúrjuk hurkapálcával, hogy a gőz eltávozhasson belőlük sülés közben, így nem repednek meg.
180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és szép pirosra sütjük.
A receptet és a fotót Bodnár Éva küldte. Köszönjük!
A smoothie sokszor úri huncutságnak tűnik, mert leggyakrabban csupa mutatós egzotikus gyümölccsel felturbózva kerül ki a közösségi médiába, de egészen egyszerű alapanyagokból is készülhet ez az egészséges turmix – okosabban, legalább olyan finoman, helyi és szezonális alapanyagokkal.
Aszalt szilva, alma, pár kanál zabpehely, semmi cukor, kis fűszer – a végeredmény pedig mesésen finom, a bélflórát és így az emésztésünket is rendberakja. A sok szuperélemiszer mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni az aszalt szilváról, pedig régi és változatosan használható – ebben a smoothie-ban újra felfedezhetjük, és érdemes is, sőt tovább variálhatjuk.
Aszaltszilvás téli turmix
Hozzávalók 2 személynek:
Elkészítés: Az aszalt szilvát és a zabpelyhet egy tálba tesszük este, felöntjük a vízzel, és másnap reggel az egészet egy turmixgépbe öntjük. Hozzáadjuk a meghámozott és felkockázott almát, a vaníliát és a joghurtot, és addig mixeljük, amíg krémes és homogén állagú italt nem kapunk. Ízlés szerint egy kis vízzel vagy (növényi) tejjel hígíthatjuk.
A datolyaszilva – vagy más néven hurma, japán szilva, sharon gyümölcs vagy khakiszilva – elsősorban a mediterrán országokban népszerű, de nálunk is megterem melegebb, napfényesebb helyen, a fügéhez hasonlóan. Utóérő, általában keményebben kapható, de szobahőmérsékleten pár nap alatt megpuhul, akár az avokádó. Csak így, már megpuhulva isteni édes, keményen még nagyon fanyar, így mindenképpen érdemes kivárni, míg legalább ruganyosra puhul. A héja nem fogyasztható, nagyon cellulózos, de meghámozva nagyon finom, akár magában, akár turmixba, zabkásába téve.
Most chiamaggal és gojibogyóval készült vele kényeztető és szuperegészséges reggeli, igazi kényeztetés, ami este összeállítva reggelre magától elkészül, mindenmentes változatban is működik, tele van rosttal, nagyon jól laktat, és lassú felszívódású, mindehhez pedig krémes és lágy, a datolyaszilvának köszönhetően spk vassal és C-vitaminnal.
Zabkása chiamaggal és datolyaszilvával
Hozzávalók személyenként:
Elkészítés: A datolyaszilvát meghámozzuk, a felét apróra vágjuk vagy ha elég puha, akkor villával összetörjük – a másik felét frissentartó fóliába csomagolva félretesszük a tetejére. Tálkába vagy üvegbe tesszük, hozzáadjuk az összes többi alapanyagot, és lefedve a hűtőbe tesszük másnap reggelig.
Ha túl sűrű lenne, reggel egy kis felforrósított (növényi) tejjel fellazítjuk, majd a cikkekre vagy kockára vágott félretett fél datolyaszilvával tálaljuk.
Ha édességről van szó, a leggyakrabban süteményekre gondolunk, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni az egyik legjobb műfajról, a pohárkrémről, ami a leggyakrabban pikk-pakk összeállítható, mutatósan tálalható és rengeteg változatban készíthető. Ez a túrós és tejszínes hab tökéletes példa erre, percek alatt kész, selymes, lágy, nem túl édes, és bármilyen friss vagy aszalt gyümölccsel, magokkal, csokoládéval feldobható.
Most puha aszalt szilvával, ropogós dióval és tejcsokival került kelyhekbe, ha nincs puha szilvánk, érdemes egy kis teába beáztatni vagy átforralni, hogy kicsit felpuhuljon – nagyon jó harmóniát alkotnak így együtt, amolyan őszi hangulatot adva ennek a mindig jó desszertnek.
Könnyű túróhab aszalt szilvával, dióval és csokival
Hozzávalók:
Elkészítés: A túrót, a porcukrot, a vanília-kivonatot és 1 dl tejszínt egy tálba teszünk, és botmixerrel egészen krémesre, simára dolgozzuk. A maradék tejszínt elektromos habverővel közepesen kemény habbá verjük, majd 3-4 evőkanálnyival fellazítjuk a túrókrémet, majd az összes tejszínt hozzáadva finoman összeforgatjuk.
A diót durvára és az aszalt szilvát feldaraboljuk, a csokis vékony forgácsokra vágjuk, majd a túróhabbal kelyhekbe vagy poharakba rétegezzük, ízlés szerint díszítjük – jót tesz neki, ha 1-2 órára a hűtőbe tesszük tálalás előtt.
Nálunk mindig siker a frissen kisült kelt tészta, minden formában szeretjük, de a békebeli bukta kétségtelenül mindent visz. Most friss gyümölccsel, mézédes és aromás szilvával készült lekvár helyett – senki nem panaszkodott, ráadásul ez az őszi gyümölcs igazán jó áron kapható.
A pillekönnyű kelt tészta a szaftos fahéjas-szilvás töltelékkel szinte pillanatok alatt felére fogyatkozott. Langyosan a legfinomabb szerintem, de teljesen kihűlve is elfogyott az utolsó morzsája is.
Szilvás bukta
Hozzávalók 8-10 darabhoz:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a kristálycukorral összekevert tejet langyosítsuk meg, majd morzsoljuk bele az élesztőt, takarjuk le egy konyharuhával, és pár perc alatt futtassuk fel.
A lisztet keverjük össze egy csipet sóval, a porcukorral, majd csináljunk a közepébe egy mélyedést, öntsük bele a felfuttatott élesztőt, a meglangyosított tejszínt és a tojássárgát. Ezután ízlés szerint robotgéppel vagy kézzel addig dagasszuk a tésztát, míg elválik az edény falától. Ezután tegyük át egy kelesztőtálba, szórjuk meg vékonyan liszttel, majd langyos helyen kb. 1 óra alatt kelesszük a duplájára.
Közben a töltelékhez a szilvákat vágjuk félbe, és távolítsuk el a magot. A kristálycukrot keverjük össze az őrölt fahéjjal.
Amikor a tészta megkelt, borítsuk ki lisztezett felületre, nyújtsuk ki 3-4 mm vékonyra, majd vágjuk fel kb. egyforma darabokra. Ezután minden tészta közepére tegyünk egy teáskanálnyi fahéjas cukrot, helyezzünk rá egy-egy félbevágott szilvát, majd formázzuk meg a buktát.
A vajat olvasszuk fel, majd több mint a felével kenjük ki a tepsit. Ezután egymástól kicsit távolabb, helyezzük bele a buktákat, majd a maradék olvasztott vajjal kenjük le a tésztát. Ezután takarjuk le a tepsit egy konyharuhával, majd szobahőmérsékleten hagyjuk 30 percig kelni.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten 30-35 perc alatt süssük szép aranybarnára a buktákat – én légkeverésnél 170 fokon 30 percig sütöttem.
Langyosan, hidegen is finom, meghinthetjük kevés porcukorral is tálalás előtt – ellenállhatatlan!
Aztán – ahogy az lenni szokott – csak nem hagyott nyugodni, folyton a fejemben matatott, milyen lehet a bab és az aszalt szilva együtt, mert szeretek kipróbálni új dolgokat. Azt gondoltam, végül is mit veszíthetek, ha esetleg nem ízlik majd… A babot, na meg azt a csomag aszalt szilvát, hát több is veszett már…
Szerencse, hogy így döntöttem, mert ízlett, méghozzá nagyon is ízlett, így aztán csakis azt bántam volna, ha nem főzöm meg! Egyszerű, mégis különleges, pikáns – nálunk mindenki szerette!
Aszaltszilvás-tejfölös bableves
Hozzávalók:
Elkészítés: A szárazbabot este áztassuk be hideg vízbe, így gyorsabban puhára fő majd.
Főzés előtt öntsük le az áztatóvizet a babról, majd öntsük fel kb. 1 liter vízzel. Adjuk hozzá a sót, a babérlevelet, majd főzzük félpuhára, közben kóstoljuk, nehogy a bab szétfőjön.
Amikor a bab már félpuhára főtt, adjuk hozzá az ízlés szerint feldarabolt aszalt szilvát és a cukrot, majd főzzük puhára.
A tejfölt keverjük simára a liszttel és egy kevés levessel, majd egy szitán át, öntsük bele a levesbe, így biztosan nem lesz csomós. Ezután óvatosan keverjük össze, majd forraljuk fel, és főzzük még 1-2 percig.
Tálaláskor merjük a sűrűbb levest tányérokba, majd úgy kínáljuk. Nagyon finom a bab és az aszalt szilva együtt!
Az aszalt szilváról köztudott, hogy jótékonyan segíti az anyagcserénket, de a friss szilva is legalább ennyire hatékony, és kompótnak elkészítve még azoknak is könnyen emészthető, akik amúgy csikarást kapnak a nyers szilvától. Most van a szezonja, és elég baráti áron kapható ez a rostokban gazdag és nagyon aromás gyümölcs, érdemes kihasználni! A friss szilva nyersen és kompótnak megfőzve is jól lefagyasztható, így betározhatunk belőle későbbre is, megéri!
A szilvakompótot desszertként is kanalazhatjuk magában, tehetjük pohárkrémbe, de reggelinek fogyasztva, éhgyomorra kimondottan áldásos a tökéletes anyagcsere érdekében, ráadásul egy kis zabkásával és joghurttal kiegészítve még fehérjét, rostot, probiotikumot is bekanalazunk egy isteni reggeli formájában.
Szilvás zabkása
Hozzávalók:
A szilvakompóthoz:
Valamit:
Elkészítés: A szilvakompóthoz a megmosott gyümölcsöt félbevágjuk, kimagozzuk, egy lábasba tesszük a fahéjjal és az édesítővel, felöntjük a vízzel, és forrástól számítva 5-6 percet forraljuk, majd a tűzről levéve hagyjuk kihűlni. Ízesíthetjük gyömbérrel, kardamommal, csillagánizzsal, szegfűszeggel is még a főzés előtt! A kihűlt kompót üvegbe téve 1 hétig jól elvan a hűtőben, de kiporciózva le is fagyaszthatjuk, így érdemes nagyobb mennyiségben is készíteni!
A zabkásához 2 személynek pohárnyi (kb. 2 dl) zabpelyhet 2 dl vízzel felöntünk egy tálkában, majd 1 órát vagy 1 éjszakát állni hagyjuk, ha reggelire készítjük, jobb előző este előkészíteni.
Tálalás előtt a zavpelyhet átkeverjük, rákanalazunk ízlés szerint a szilvakompótból, majd natúr joghurtot kanalazunk rá. Meghintjük fahéjjal, és rögtön fogyaszthatjuk, cukrot nem igényel, mert a kompót elég ízes és édes, egészséges és egyszerűen tökéletes!
Édes, lédús, aromás, de van az a cudar héj, ami sokaknak nem emészthető, viszont egy kis hőkezeléssel nagyon jól megszelidíthető! A szilvának elég 5 perc, hogy lágy, zamatos kompóttá vagy raguvá váljon, ebben a formában pedig már nem okoz gondot a gyomornak, ráadásul így extra ízeket, fűszereket is csempészhetünk mellé.
A szilvához klasszikus párosként a fahéj az alapfűszer, de egy kis gyömbérrel, csillagánizzsal igazi ízkavalkádot kerekíthetünk belőle. Reggelire vagy uzsonnára egy kis joghurttal és zabpehellyel tökéletes kanalazgatni való, tehetjük zabkására, tejbegrízre, pudinggal pohárkrémnek rétegezhetjük, de húsok, sültek mellé is kiváló, ha pedig kicsit tovább főzzük, friss lekvárként is mennyei kelt tésztákhoz, buktához, kalácshoz vagy akár vajas pirítóshoz!
Gyors szilvakompót
Hozzávalók:
Elkészítés: A gyümölcsöt megmossuk, félbevágjuk, kimagozzuk, egy kis lábasba tesszük. Hozzáadjuk a cukrot és a fűszereket, 1 dl vízzel – esetleg vörösborral – meglocsoljuk, és tűzre téve forrástól számítva 5-6 percet forraljuk. A vizes változat reggelihez, uzsonnához, a vörösboros húsokhoz szószként, de akár egy brownie mellé is remek.
A szilvakompótot hagyjuk langyosra vagy teljesen kihűlni, így használjuk, tálaljuk, kínáljuk. Hűtőben 4-5 napig simán elvan, így nagyobb adagot is érdemes belőle készíteni.
Az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található hazánk egyik egyben maradt dzsungelgyümölcsöse. Így nevezték azokat a vadon termő, természetes módon kialakult gyümölcsöskerteket, amiket nem az ember hozott létre, hanem a folyók termőföldben gazdag árterében a víz vagy a madarak hozta magokból sarjadt cserjékből és fákból állnak, és amelyekről a középkor óta vannak írásos emlékeink! A mostanra megmaradt egyetlen nagyobb és összefüggő ilyen terület Kisar település mellett található, szerencsére természetvédelmi terület és szabadon látogatható, génbankként is számontartják az őshonos magyar gyümölcsfák vonatkozásában. Ez tényleg igazi hungarikum!
Ezek a gyümölcsfák nem oltottak, és a legrégibb hazai fajtákat találjuk köztük, innen származik a besztercei szilva, a milotai dió és a panyolai meggy – egy igazi kincsestár! Az első írásos emlék 1573-ból származik, amikor I. Miksa, osztrák főherceg, cseh és magyar király innen kért oltványokat saját kertje számára, de rengeteg értékes és nemesített gyümölcsfajtánk is innen indult hódító útjára. A kissé magára hagyott régió igazi felfedezéseket kínál, ráadásul összel tele van gasztroeseményekkel.
Nem csoda, ha a régióban nagy hagyománya van a befőzésnek, lekvárfőzésnek, az aszalásnak és persze a pálinkafőzésnek, és itt még olyan "igazi" ízeket kóstolhatunk, amik már ritkaságszámba mennek. A régiót mindenképpen érdemes felfedezni, a vad gyümölcsösök mellett, amelyek közül például a som szinte teljesen eltűnt, és szinte csak itt kóstolható, rengeteg régi és hagyományos étellel is megismerkedhetünk itt. Tengerikásás töltött káposztát kizárólag csak itt kóstolhatunk, ami egy kukoricás helyi változat, ahogy aszaltszilvaleves is csak itt található, ugyanígy a rongyos lapóka is, ami egy kefires lángosféle.
Nem mellesleg a környék is nagyon szépséges, és a helyi gyümölcsök – a szilvafélék, az almák, a dió, a körte is most van szezonban! Egy kirándulást, felfedezést – dzsungeltúrát – nagyon megér!
A cobbler elronthatatlan és szuperfinom, melegen, langyosan és hidegen is tálalható, és kezdőknek, lustáknak, időhiánnyal küzdőknek is ajánlott, mert nem kell hozzá a tésztát gyúrni, dagasztani, keleszteni, pihentetni, hanem csak egy kanállal kikeverni, majd az előkészített gyümölcsre rákanalazni, és már mehet is a sütőbe.
A gyümölcs gyakorlatilag bármi lehet ebben a pitében, az a fontos, hogy egy kis cukorral és némi fűszerrel, valamint étkezési keményítővel összeforgassuk, így sülés közben sűrűn sziruposra párolódik a tésztából rácsorgó vajjal, a tetején a könnyű tésztapamacsok pedig kicsit roppanósra, de lágyra sülnek. Fantasztikusan finom, akkor jó, ha több benne a gyümölcs, mint a tészta, és ha még jobban kényeztetnénk magunkat, egy gombóc fagyi vagy némi tejszín, de akár joghurt sem rontja el. 😉
Szilvás-almás cobbler
Hozzávalók:
A tésztához:
Elkészítés: A szilvát félbevágjuk, kimagozzuk, és egy sütőtálba tesszük. Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk, felkockázzuk, és a szilvához adjuk. Megszórjuk a barna cukorral, a fahéjjal, a szerecsendióval és a kukoricakeményítővel, ráfacsarjuk a citromot, és az egészet összekeverjük, majd egy tepsire tesszük, és 180 fokos sütőbe toljuk 15 percre. A tepsi azért fontos, hogy felfogja az esetlegesen kibugyogó gyümölcsszaftot, így nem a sütő alján landol…
Közben a tésztához a lisztet, a sütőport, a kétféle cukrot és a csipet sót összekeverjük egy tálban, hozzáreszeljük a hidegvajat, kicsit összemorzsoljuk ujjbeggyel. A tojást és a tejszínt egy kézi habverővel simára keverjük, a lisztes keverékhez öntjük, és egy kanállal összekeverjük.
A sütőből kivesszük a gyümölcsöt, és egy kanállal tésztakupacokat pakolunk rá, a tetejét meghintjük még 1 evőkanálnyi barna cukorral, és a sütőbe visszatolva még 25-30 percet sütjük, amíg pirulni kezd a tészta teteje.
Melegen, langyosan vagy hidegen is tálalhatjuk, egy kis tejszínhab, vaníliafagyi vagy akár egy kis joghurt tálaláskor még finomabbá teszi!
Elsőre furának tűnhet a fokhagyma, a vörösbor és a szilva kombója, de pár fűszerrel felturbózva egy nagyon izgalmas savanyúság-féleséget kapunk, ami sült húsok, sajtok, pástétomok mellé különleges kiegészítő. Édeskés, savanykás, pikáns, elképesztő ízharmónia minden falatja, ráadásul tényleg egyszerűen elkészíthető, mutatós és meglepő, akár ünnepi fogás részeként, akár ajándékba adjuk, csinosan felcímkézve.
A szilva és a fokhagyma is jó áron beszerezhető most, ezen kívül pedig pár fűszer, némi bor, cukor és borecet kell ehhez a finomsághoz, és a befőttesüveg sterilizálása sem ördöngösség, mint sokan hiszik. Ehhez a legegyszerűbb módszer, ha a tiszta üvegeket és a tetőket elöblítjük, kicsit hagyjuk lecsepegni, majd egy tepsibe tesszük, és hideg sütőbe tesszük, majd 100 fokra állítva 15 percet hagyjuk a sütőben, majd kivéve hűlni hagyjuk, és máris nekiállhatunk ennek a pikáns csemegének. Ráadásul a felesleges befőttesüvegeket, a szezonális gyümölcsöket is maximálisan kihasználjuk!
Vörösboros-fokhagymás szilva
Hozzávalók:
Elkészítés: A szilvákat alaposan megmossuk, késsel bevágjuk, a magot kiemeljük, hagyjuk leszáradni. A fokhagymát gerezdjeire szedjük és meghámozzuk, és minden szilvába 1-1 gerezd fokhagymát teszünk, majd tiszta, csírátlanított befőttesüvegekbe tesszük jó szorosan a szilvákat.
A felöntőléhez a vizet, a vörösbort és a borecetet egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a fahéjat, a szegfűszeget és a cukrot, felforraljuk, és 10 percig gyöngyözve főzzük. Közben az üvegeket nagyobb lábasba tesszük, felöntjük körülöttük 2/3 részig meleg vízzel, majd a felöntőlevet a szilvára öntjük merőkanállal, fontos, hogy ellepje a gyümölcsöket teljesen, majd lezárjuk.
Tűzre téve felforraljuk, majd takatékra véve 10 percet gyöngyöztetve főzzük, majd a hőt elzárva az üvegeket így hagyjuk kihűlni. A vízből kivéve megtörölgetjük az üvegeket, és mehet a kamrapolcra.
A szilva nyersen nem mindenkinek élvezhető maradéktalanul, mert kisebb-nagyobb csikarásokat okoz, de sütve-főzve már igazán könnyen emészthető, a lédús és zamatos gyümölcs szerencsére jó szaftosra sül – például ebben a nagyszerű desszertben is. Süteményként is tálalható, de reggelire is bátran fogyasztható, hiszen csupa egészséges alapanyag van benne, főleg gyümölcs, amit egy kis ropogós morzsa egészít ki.
Mivel a szilvához nagyon jól passzol a fahéj, a gyömbér és a mandula is, így ebbe a mindenmentes változatba mindhárom került, mennyei ízkombinációt adva így az egyszerre szaftos és ropogós kis mini gyümölcsös pitéknek. Minimális munkával ennyire finom desszert, méghozzá egészségesen – nem lehet nem szeretni!
Zabpelyhes-szilvás morzsasüti
Hozzávalók:
A morzsához:
Elkészítés: A szilvákat kimagozzuk, cikkekre vágjuk, egy tálba tesszük, meghintjük a fahéjjal, a gyömbérrel és a kukoricakeményítővel, alaposan összeforgatjuk, majd hozzáadjuk az édesítőt, és ezzel is összekeverjük. Elosztjuk 6-8 szufléformában, de süthetjük egy nagyobb pitetálban is.
A morzsához a zabpelyhet egy késes robotgépben finomra őröljük, hozzáadjuk a arált mandulát, a durvára vágott mandulát, az édesítőt és a megolvasztott kókuszzsírt, alaposan összekeverjük, majd a szilva tetejére szórjuk.
180 fokos sütőbe tesszük, és légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük. Melegen, langyosan, hidegen is finom, kanalazhatunk a tetejére kevés (növényi) joghurtot is, ha szeretjük.
