A Dél-Afrikai Köztársaságot szivárványországnak hívják, mert annyi nép és kultúra keveredett itt az idők folyamán. 1488-ban fedezték fel a portugálok, de csak az 1600-as években települtek be idegenek, először hollandok és franciák érkeztek, majd az 1700-as évektől brit és német bevándorlók is színesítették az országot. Legendás desszertjüket, a tejtortát sokan holland eredetűnek tartják, minden valószínűség szerint a neve – melktert – miatt, de valójában portugál gyökerekkel bír, és erősen rokonítható az ő híres desszertjükkel, a pastel de natával, ami ugyanezekből az alapanyagokból készülő tejszínes tortácska, de az arányok eltérőek.
A melktert, vagyis a tejtorta alapja tej, tojás, cukor és liszt, készülhet sült változatban is, amikor a tejsodót nyersen öntik a tésztába, és úgy sütik meg, de népszerűbb a főtt változat, amihez egy sűrű tejsodót kell főzni, majd rezgősre, szeletelhetővé kell hűteni. Klasszikusan fahéjjal, vaníliával és citromhéjjal ízesítik, tálalás előtt pedig gazdagon meghintik fahéjjal, de létezik mandula- vagy narancslikőrrel megbolondított változata is.
Hozzávalók:
A tésztához:
A tejkrémhez:
Elkészítés: A tésztához a vajat a liszttel összemorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot és a tojást is, és gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, majd egy 23 centis pitetálba vagy tortaformába belenyomkodjuk úgy, hogy magas pereme is legyen. majd egy villával megszurkáljuk, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 15-18 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk kihűlni.
A tejkrémhez a tejet tűzre tesszük, hozzáadjuk a fahéjrudat és a citrom vékonyan lehámozott héját, felforraljuk. Közben a tojásokat egy keverőtálba felütjük, a cukorral és a vaníliakivonattal habosra verjük, majd hozzáadjuk az étkezési keményítőt, a lisztet és a tejszínt, simára keverjük. A forró tejből 1 merőkanálnyit folyamatos keverés mellett hozzáadunk, majd az egészet a forró tejhez öntjük, és folyamatos kevergetés mellett sűrűre főzzük, majd a vajat hozzáadjuk, simára keverjük, kihalásszuk belőle a citromhéjat és a fahéjat, és a kihűlt pitealapra öntjük, hagyjuk kihűlni, és legalább 5-6 órára hűtőbe tesszük, hogy a krém teljesen megdermedjen.
Tálalás előtt gazdagon megszórjuk őrölt fahéjjal, és szeletelve tálaljuk.
A rebarbara színe a zöldtől az egészen sötét rózsaszínűig változhat, a nagyon szép, húsos, vastag levélszár a fogyasztható része. A színe nem az érettségétől, hanem a fajtájától függ. Nem csalódhatunk benne: mindegyik savanyú, viszont jól megszelídíthető egy kis cukorral, esetleg némi almával vagy eperrel összepárosítva. Vásárláskor arra figyeljünk, hogy lédús, feszes és nehezen hajlítható legyen, mert ezek a friss példányok. Ha a szárvégeken esetleg maradék levelet látunk, azt vágjuk le és dobjuk el, mert ez fogyasztásra nem alkalmas: oxálsavat tartalmaz.
A rebarbara nagyon finom kompótnak, szörpnek, krémnek vagy pudingnak, de gyakran kerül pitébe is. Most egy vajas piskótatésztába potyogtak a falatnyi darabokra vágott és előzőleg vaníliás cukorral összeforgatott rebarbaradarabkák. Mivel nagyon jól harmonizál a vaníliával, a puha, szaftos tészta is vaníliás, illetve egy kis mandula is gazdagítja. Nagyon finom, miközben tényleg egyszerű, sokáig friss, igazán tavaszi sütemény.
Hozzávalók:
Elkészítés: A rebarbarát gondosan meghámozzuk, késsel finoman lehúzva a külső bőrt, és ha nagyon szálas, akkor attól is megszabadítjuk. 2-3 centis darabokra vágjuk, egy tálba tesszük, és megszórjuk 1 csomag vaníliás cukorral, összeforgatjuk és félretesszük.
A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, 2 csomag vaníliás cukrot, a lágy vajat, és simára, habosra keverjük kézi robotgéppel. Hozzáadjuk a tejet, ezzel is elkeverjük, majd jöhet a mandula és a sütőporral elkevert liszt, ezzel is simára keverjük. A tojásfehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük, és először 1-2 kanálnyi habbal a tésztát fellazítjuk, majd 2-3 részletben az összes habot beleforgatjuk.
Kikent, lisztezett kapcsos tortaformába öntjük, és a tetejére szórjuk a vaníliás rebarbarát.
180 fokos sütőben 35-40 perc alatt megsütjük, tűpróbával ellenőrizzük, hogy kellően átsült-e. A sütőből kivéve a formában hagyjuk langyosra hűlni, majd lekapcsolva a peremet teljesen kihűtjük tálalás előtt.
A jó répatorta lényege az állaga: ne legyen túl sűrű, ne száradjon ki, de belül is átsüljön. Ehhez legideálisabb, ha minitortának sütjük: így egyrészt csinosabb, másrészt nem szárad ki a megvágott felület, nem mellesleg gyorsabban és biztosan átsül a tészta.
A klasszikusnak tartott répatortába kerül dió és mazsola, valamint fahéj, de természetesen rengeteg módon variálhatjuk, és úgy jó, ha mindenki a saját ízlésére formálja. Készíthetjük gyömbérrel, mézeskalács-fűszerkeverékkel, szegfűszeggel, szerecsendióval vagy reszelt narancshéjjal fűszerezve, a tésztát gazdagíthatjuk mandulával, mogyoróval, kókusszal, csokidarabokkal és bármilyen aszalt gyümölccsel. A liszt kiváltható finomra darált zabpehellyel, ha valaki lisztmentesen szeretné elkészíteni.
A répatorta önmagában is nagyon finom egy bögre tejjel, teával vagy tejeskávéval, de érdemes krémsajtos habbal koronázni, amit akár vaníliával, akár citrommal ízesíthetünk.
Hozzávalók:
A tetejére:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a barnacukrot, és habosra keverjük. A lisztet a sütőporral, a fahéjjal és a gyömbérrel összekeverjük, a felét a tojásos alaphoz adjuk, elkeverjük, majd a finomra reszelt sárgarépa fele következik, ezzel is elkeverjük, majd a maradék lisztes keveréket, végül a maradék répát is hozzákeverjük a durvára vágott dióval és a mazsolával.
A masszát papírkapszlikkal bélelt muffinformába kanalazzuk, majd 190 fokos sütőbe toljuk, ahol kb. 20 perc alatt megsütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, közben elkészítjük a tetejére a krémet.
A krémhez a tejszínhabot felverjük. A mascarponéhez adjuk a vaníliás cukrot, habosra keverjük, majd 2-3 kanál tejszínhabbal fellazítjuk, végül az összes habot hozzáadva finoman összeforgatjuk.
A mascarponés-tejszínes krémet habzsákba töltjük, és a kihűlt muffinok tetejére ízlés szerinti formában habot nyomunk. Barnacukorral, durvára vágott dióval vagy reszelt sárgarépával ízlés szerint megszórhatjuk.
Igazi békebeli, házias finomság ez a citromtorta, és valójában nagyon praktikus is. A tésztaalap és a krém ugyanis előre elkészíthető, akár össze is állítható, és leggyakrabban ebben a formában készül otthon – és a cukrászdákban, kávézókban is –, a tojáshabbal gazdagított változat az ünnepi változat kiegészítője.
Citromtorta esetén gyanakodhatnánk egy könnyű, gyümölcsös desszertre, de valójában egy ugyancsak gazdag, vajban és tojásban is bővelkedő finomságról van szó. De becsapósan könnyed mégis, üde, frissítő – a citrom savasságának köszönhetően. Általában a felnőttek kedvence, ha gyerekek is esznek belőle, a citromkrémbe kerülő citromlé 1/3 részét narancslével váltják ki, így kevésbé savanykás és karakteres, de így is nagyon finom a végeredmény.
A citromtortát készíthetjük egy nagyobb piteformában, de akár kisebb, egyszemélyes tortácskákat, úgynevezett tartelette-eket is süthetünk. Talán kicsit pepecselősebb, de nagyon mutatós tálaláskor a sok kis minitorta.
Hozzávalók:
A tésztához:
A citromos krémhez:
A tojáshabhoz:
Elkészítés: A tésztához a tojást keverőtálba ütjük, hozzáadjuk a cukrokat és a csipet sót, villával felverjük, majd hozzáadjuk a lisztet és a felkockázott lágy vajat, és gyorsan összedolgozzuk. Gombóccá formázzuk, majd fóliába csomagoljuk, és hűtőben pihentetjük 1 órát.
A pihentetett tésztát kinyújtjuk, és egy nagy pitetálat kibélelünk vele, vagy 6 részre osztjuk, és 6 pitetálkába belenyomkodjuk. Sütőpapírból akkora kört/köröket vágunk, hogy az alját lefedje, lencsét vagy babot szórunk rá, és 180 fokos sütőben először 10 percig sütjük, majd a nehezéket és a papírt eltávolítjuk, és 8-10 percre még visszatoljuk a sütőbe. Ha szép aranysárga, kivesszük, hűlni hagyjuk.
A citromkrémhez az egyik citromot nagyon alaposan megmossuk, a héját lereszeljük. 3-4 citrom levét kifacsarjuk, annyit, hogy 1,5 dl levet kapjunk.
A tojásokat egy keverőtálba felütjük, a cukorral és a keményítővel habosra felverjük, és folyamatos keverés mellett vékony sugárban hozzáadjuk a citromlevet. Egy lábasba öntjük, és közepes tűzön, folyamatosan kevergetve sűrűsödésig krémesre keverjük. A tűzről levéve kicsit hűlni hagyjuk, majd amikor már csak meleg, de már nem forró, a lágy vajat is hozzákeverjük, és addig keverjük, míg a vaj felolvad.
A krémet a kihűlt tésztára kanalazzuk, vagy elosztjuk a kis pitetésztákban, elsimítjuk, és hűtőbe tesszük. Így is tálalhatjuk, nagyon finom, de még megkoronázhatjuk egy kis édes habbal.
A tojáshabhoz a tojásfehérjéket habbá verjük, amikor kemény, akkor apránként hozzáadjuk a cukrot, és még néhány percig verjük, hogy igazán kemény legyen. Habzsákba töltjük, és apró csókokat nyomunk a jól lehűtött citromtorta tetejére. 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és grill fokozaton 2 percig sütjük-pirítjuk.
Ha nagy pitetortát készítettünk, akkor szeletelve, ha kicsiket, akkor tányérra téve tálaljuk.
Az almapüré valójában nem más, mint kevés vízben megpárolt, majd leszűrt és pépesített alma, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, de készen is kapható, elsősorban a német tulajdonosi körbe tartozó szuperekben és drogériákban, mivel német területeken sokféle módon eszik és használják ezt a szuper alapanyagot. Ha készen vásároljuk, érdemes ellenőrizni az üvegen, mert létezik cukrozott és cukrozatlan változatban is. Az almapüré pótolja a zsiradékot ebben a receptnek, puha, szaftos és illatos lesz tőle.
Ha igazán csokis változatot szeretnénk, akkor érdemes magas kakaótartalmú étcsokoládéval készíteni, mert mégiscsak ez adja a lényegét. Liszt helyett étkezési keményítő és darált mandula kell hozzá, de rizsliszt és más darált csonthéjassal is működik, emellett pedig akár laktózmentessé is tehető, ha a tejet valamilyen növényi tejre cseréljük. Isteni finom és pofonegyszerű, érdemes kipróbálni!
Hozzávalók:
A tetejére:
Elkészítés: A csokoládét felaprítjuk, és mikróban vagy gőz fölött megolvasztjuk, átkeverjük.
A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és jó habosra felverjük. Hozzáreszeljük a narancs héját, hozzáadjuk a tejet és az almapürét, ezekkel is simára keverjük, majd 2-3 evőkanálnyi csokoládét félretéve az olvasztott csokit is belekeverjük. Ezután a száraz alapanyagok jönnek – a sütőpor, a szódabikarbóna, az étkezési keményítő és a darált mandula, és ezekkel is simára keverjük.
Tapadásmentes kapcsos, 22 centis tortaformába öntjük – vagy nagyobba, de akkor értelemszerűen nem lesz ilyen magas -, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 50 perc alatt tűpróbáig sütjük. Ha még nem sült át teljesen, akkor alufóliával letakarva még 10 percre visszatoljuk.
A sütőből kivéve ráfacsarjuk a narancs levét, és hagyjuk langyosra hűlni, majd a peremét lecsatolva teljesen kihűtjük.
Tálalás előtt a tetejére kenjük a félretett olvasztott csokit, ha szükséges, előtte kissé megolvasztjuk megint, majd ízlés szerint durvára vágott pekándióval – vagy mandulával, mogyoróval, dióval megszórjuk, gyümölcsökkel, mentalevéllel díszítjük.
Sajttorta sajt nélkül lehetetlen kihívásnak tűnik, de nem az! Növényi joghurtból házilag előállítható krémes csoda, csak egy patikában megvásárolható gézlap kell hozzá, valamint egy szűrő, egy tál és 24 óra. A gézlappal kébéleljük a szűrőt, beleöntjük a joghurtot, egy tálra tesszük, és a hűtőben hagyjuk kicsöpögni. 24 óra alatt tökéletes lesz az állaga, csak átkeverjük, és édes vagy sós ételekhez is használhatjuk.
A joghurtból a krémsajt kb. a súly felét elveszti, így érdemes 2 nagy pohár (2×500 g) növényi joghurtot használni – nagyon finom, lágy és kényeztető, és aki nem barátja az Oreónak, más keksszel is elkészítheti!
Hozzávalók:
A kekszes alaphoz:
A krémsajtos töltelékhez:
Elkészítés: A kekszes alaphoz a kókuszzsírt felolvasztjuk, a kekszet összetördeljük, 1/3 részét félretesszük, a többit késes robotgépben finomra őröljük. A kekszmorzsát a kókuszolajjal összekeverjük, és egy sütőpapírral bélelt kapcsos tortaforma aljába öntjük, ujjbeggyel vagy egy pohár talpával lenyomkodjuk, és hűtőbe tesszük, amíg a „krémsajtos” réteget elkészítjük.
Egy keverőtálba öntjük a joghurtot, az étkezési keményítőt, a vaníliás cukrot, a citrom reszelt héját és kifacsart levét, a cukrot és egy csipet sót, összekeverjük. A vegán krémsajtot keverőtálba tesszük, és elektromos robotgéppel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a joghurtos keveréket, és még 1,5 percig keverjük, végül beleforgatjuk a félretett kekszdarabkákat.
A kekszes alapra öntjük, elsimítjuk, és 160 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 1 órát sütjük, majd kivéve hagyjuk teljesen kihűlni, majd a hűtőbe téve legalább 12 órát hagyjuk dermedni, hogy tökéletes állagát elnyerje. Ez a legnehezebb, de érdemes kivárni!
A számunkra kissé fura nevű édesség szó szerint sajtos süteményt jelent (ost – sajt, kaka – keksz, sütemény), de valójában egyfajta túrófelfújtról van szó, ami langyosan a legfinomabb. Nagyon friss sajtból, vagyis a beoltott tej leszűrésekor kinyert túróból készül, és őrölt mandula teszi különlegessé. Nagyon krémes és könnyű finomság, akkor tökéletes, ha szép aranybarnára sül, és remegős az állaga. Úgy tartják, ha túl forró fogyasztáskor, akkor nem jön ki minden íze a sütinek, hidegen pedig túl kemény az állaga – langyosan viszont pont jó!
Hagyományosan tejszínhabbal tálalják, télen lekvárt vagy gyümölcsragut, áfonyaszószt kínálnak hozzá, de nyáron friss eper a kötelező kísérője, amit vékonyan felszeletelnek, és kevés porcukorral és csipetnyi őrölt feketeborssal(!) hagynak picit állni, ami így nagyon izgalmasan fűszeres lesz, majd ezzel koronázzák a remegős, langyos túrós desszertet.
Mindenképpen érdemes kipróbálni, mert nagyon egyszerű és finom, ráadásul az alábbi recept rizsliszttel készül, így gluténmentes étrendbe is bátran beilleszthető.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és elektromos habverővel jó habosra felverjük. Hozzáadjuk a darált mandulát, a rizslisztet és a tejszínt, ezekkel is tovább verjük 1-2 percet, majd a túrót is hozzáadjuk kanalanként.
Kivajazott sütőtálba öntjük, és 175 fokos sütőbe toljuk, légkeverés mellett kb. 1 óra alatt megsütjük, ha nagyon pirulna a teteje, akkor alufóliát terítünk rá.
A sütőből kivéve hagyjuk hűlni, majd langyosan szeleteljük és tálaljuk, kis tejszínhabot, lekvárt, esetleg gyümölcsragut kínálhatunk hozzá.
A tarte au citron – vagyis a citromos pitetorta – cukrászdákban leginkább egyszemélyes kis tortácskákként, otthon nagy, családi változatban készülnek. Az omlós pitetésztába tejszínes-tojásos krém kerül, amit cukor és citromhéja, leve ízesít. Isteni finom, nagyon frissítő, nyáridéző, a tészta roppan, benne a krém csupa selymesség.
Citrommal és lime-mal is készíthető, ha ez van otthon, valószínűleg minden más is megtalálható a hűtőben vagy a kamrapolcon. Semmi bonyodalom, csupa háziasság, a végeredmény mégis különlegesen finom. Ünnepi alkalmakkor tálalhatjuk pár szem friss gyümölccsel – málnával, áfonyával -, esetleg egy gombóc fagyival, de önmagában is tökéletes napsárga, nyáridéző desszert.
Hozzávalók egy 23 centis formához:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a puha vajat és a cukrot összekeverjük, majd a tojást is hozzáadjuk, elkeverjük, végül a lisztet is hozzáadjuk, sima tésztává összedolgozzuk – nem kell gyúrni! Gombóccá formázzuk a lágy tésztát, összelapítjuk, és fóliába csomagolva a hűtőbe tesszük fél órára.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Közben a pihentetett tésztát két sütőpapír vagy fólia között kinyújtjuk, majd egy pitetálba átemeljük, a túllógó tésztát levágjuk, a peremet villával lenyomkodjuk, a tésztát villával megböködjük. Sütőpapírból egy akkora kört vágunk, amekkora a pitetál, a tésztára helyezzük, majd csicseriborsót vagy lencsét, babot, teszünk bele, és 12-15 perc alatt vakon elősütjük.
A töltelékhez 2 citrom héját lereszeljük, 3 citrom levét kifacsarjuk, hozzáadjuk a cukrot, az elhabart tojásokat és a tejszínt, alaposan összekeverjük.
Az elősütött pitetésztáról eltávolítjuk a vaktölteléket és a sütőpapírt, beleöntjük a citromos krémet.
180 fokos sütő középső rácsára tesszük. 30-35 perc alatt rezgősre, de már majdnem szilárdra sütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni és megszilárdulni a krémet, majd ízlés szerint porcukorral meghintve, szeletelve tálaljuk.
Bár almát egész évben kapni, most van az igazi szezonja, így kihagyhatatlan ilyenkor egy jó kis almás sütemény. Viszonylag sok vajjal készül, de ettől nagyon finom puha, ruganyos, szaftos, és hosszan friss is marad, már ha adunk neki esélyt, és nem fogy el pillanatok alatt…
Az alapreceptbe most vanília, gyömbér és fahéj is került, ezek nagyon jól passzolnak az almához, ami egész lágyra, szinte olvadósra sül a vajas tésztával, és isteni illatokkal tölti be a konyhát már sülés közben, de természetesen fűszerek nélkül vagy más ízesítőkkel is készíthető, sőt akár alma helyett körtével vagy szilvával is érdemes kipróbálni, mert a tészta tényleg tökéletes és nagyon egyszerű elkészíteni.
Hozzávalók:
Elkészítés: A száraz alapanyagokat – a lisztet, a sütőport, a csipet sót, a gyömbért és a fahéjat – egy keverőtálba tesszük, összekeverjük. A tojásokat egy másik tálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és kézi habverővel jó habosra kikeverjük, majd hozzáadjuk az olvasztott vajat is, és ezzel is simára keverjük. Ezután hozzászitáljuk a száraz vekevréket, és egy spatulával homogén tésztává összedolgozzuk.
A tésztát egy kikent és lisztezett vagy sütőpapírral bélelt 23 centis kapcsos tortaformába vagy sütőtálba öntjük, nagyjából elsimítjuk. Az almákat kicsumázzuk, és vékony szeletekre vágjuk, és sűrűn, körkörösen, kissé a tésztába állítva-nyomkodva kirakjuk vele a sütemény tetejét.
Ezután 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 40-45 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd porcukorral meghintve, szeletelve tálaljuk.
Omlós pitetészta és rengeteg töltelék tökéletes párosa ez a zseniális túrótorta, gazdag, nem túl édes, a mák nem olyan tömény és fojtós benne, mint sok receptnél, hiszen a túró kellően megemeli, és kimondottan frissé teszi. Nagyon mutatós is, igaz, sülés közben a töltelék kicsit ákombákomosan átrajzolódik az benne lévő egész mákszemek miatt, de ettől talán még rusztikusabb és izgalmasabb is, ahogy a túrósabb és a mákosabb részek váltakoznak.
A töltelék, ez a mákos-túrós őrület nyersen még elég hígnak tűnhet, de ne aggódjunk, meg fog szilárdulni, hiszen egyrészt elég hosszan kell sütni, másrészt még kivételekor is elég lágy, rezgős állagú, de kihűlés közben megszilárdul, megdermed, és nagyon szépen szeletelhető, könnyű lesz a töltelék, és benne finoman roppannak a mákszemek. Ízesítőnek érdemes egy kis citrom- vagy narancshéjat belereszelni, mert ez még illatosabbá és ellenállhatatlanabbá teszi!
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a lisztet, a sütőport, a cukrot és a csipetnyi sót keverőtálba tesszük, összekeverjük, hozzáadjuk az olvasztott vajat és a tojást, és kézzel alaposan összedolgozzuk. Egy 23 centis kapcsos tortaformát vagy pitetálat sütőpapírral kibélelünk, és belenyomkodjuk a tésztát egyenletesen úgy, hogy pereme is legyen, villával megszurkáljuk, majd a hűtőbe tesszük, amíg a tölteléket elkészítjük.
A töltelékhez a túrót egy tálba öntjük, villával vagy krumplinyomóval alaposan áttörjük, majd hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot, a 2 tojássárgát és a tejfölt, simára keverjük, hozzáadjuk a kukoricakeményítőt, a mákot és a narancs reszelt héját, és ezzel is összekeverjük. A tojásfehérjét elektromos habverővel nem túl keményre felverjük, és először 3-4 evőkanálnyi habbal fellazítjuk a tölteléket, majd a maradék habot is beleforgatjuk.
A mákos-túrós tölteléket a pihentetett tésztára öntjük, és 170 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 1 óra alatt megsütjük. A sütőből kivéve még remegősnek tűnhet, de hűlés közben szépen megdermed. Ha teljesen kihűlt, a formából kiemeljük, és szeletelve tálaljuk.
Állagra valahol a lávasüti és a brownie között van a franciák egyik alapdesszertje, a moelleux au chocolat (ejtsd: moálő-o-sokolá), ami szó szerint lágyat, puhát jelent, és ez teljességgel igaz erre az egyszerű, de különlegesen finom csokitortára. Bőven megcáfolja azt a tévhitet, mely szerint a francia konyha – és különösen a desszertek – rafináltak, bonyolultak, időigényesek. Nem igaz, legalábbis nem mindig: ezt a receptet csak egy módon lehet elrontani – ha túlsütjük.
Ennek a csokitortának ugyanis éppen az a lényege, hogy belül krémes, lágy maradjon, tulajdonképpen csak a széle sül meg, épp ezért csak akkor szeletelhető szépen, ha teljesen kihűlt. Nagyon fontos, hogy jobb étcsokit és vajat használjunk hozzá, ez adja a lelkét, nagyon más nincs is benne a tojáson és egy – igen, egyetlenegy! – kanál liszten kívül. Senki ne várjon magas sütit, nem fog nagyon megemelkedni, de pont így marad olyan ellenállhatatlanul rezgősen lágy!
Önmagában is tökéletes, de készíthetünk a tetejére mázat, vagy kínálhatunk hozzá vaníliafagyit…
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét felkockázzuk, és a vajjal együtt vízgőz fölött vagy 2 x 1 perc alatt mikróban megolvasztjuk.
A tojásokat a cukorral, a csipet sóval és a vanília-kivonattal habosra verjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a vajas csokoládét, simára keverjük, majd beleszitáljuk, és homogén masszává keverjük.
Kikent, lisztezett – vagy szilikon – 20–22 centis kapcsos tortaformába öntjük, és 190 fokos sütőbe toljuk, ahol légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük. A közepének még lágynak, remegősnek kell lennie, hűlés közben éri el a tökéletes állagot.
Tipp: Ha valaki szeretne a tetejére csokimázat, az 8 dkg étcsokoládét egy diónyi vajjal olvasszon össze, 1 evőkanál instant kávét 1 evőkanál forró vízzel elkeverve adjon hozzá, majd a csokis süti tetejét ezzel vonjuk be. Ízlés szerint olvasztott fehér csokival dekorálható.
Az epres piskótatortában az a jó, hogy nagyon gyorsan összeállítható a tésztája, nem szükséges hozzá semmilyen extra alapanyag. A tésztát vanília és citromhéj teszi illatossá, valamint vaj és tej gazdagítja, amitől nagyon puha és szaftos lesz, hosszan friss marad, ha van rá módja, de nagy az esély, hogy hamar el fog fogyni.
A tésztába bele is keverhetjük az eperdarabokat, de mutatósabb, ha a tetejét rakjuk ki a gyümölccsel, illetve ízlés szerint akár lapjában félbe is vághatjuk, és eperdzsemmel meg is tölthetjük, vagy tálaláskor is kínálhatunk mellé friss eperlekvárt – minden variációban sikert fog aratni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot és 1 csomag vaníliás cukrot, és jó habosra keverjük. Hozzáadjuk a tojásokat és a tejet, a reszelt citromhéjat, valamint a sütőporral és a sóval elkevert lisztet, és sima tésztává keverjük.
Egy közepes kapcsos tortaformát kikenünk és kilisztezünk, belesimítjuk a tésztát. A megtisztított, megmosott, majd negyedekbe vágott eperrel kirakjuk, és egyenletesen megszórjuk a másik csomag vaníliás cukorral.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 30–35 perc alatt megsütjük, tűpróbával ellenőrizzük. Ha kész, kivesszük, hagyjuk egy kicsit hűlni, majd a tortaperemet lekapcsolva hagyjuk teljesen kihűlni.
