A parfé szó szerint tökéletes – a parfait ugyanis nemcsak ezt az elegáns fagylaltot jelöli, hanem szó szerint azt is jelenti: tökéletes. A gőz fölött főzött és habosított gazdag krém a hűtést és a fagyasztást követően is selymes állagú, nem igényel közben kevergetést vagy fagyigépet, és ha gyümölcsökkel, magokkal vagy csokidarabokkal gazdagítjuk, akkor nagyon mutatós is.
Az alaprecept nagyon sok módon variálható, a vanília mellett fűszerezhető fahéjjal, kávéval, kakaóporral, kókusszal, de beleforgathatunk pirított diót, mandulát is. Most egy kis málna és pisztácia került bele, gyönyörű és istenien finom duó, ami egészen feldobja az egyszerű vaníliás parfét. A pisztácia roppan a hideg krémben, a málna pedig üdítően ellenpontozza a vaníliás selymességget.
Vaníliaparfé málnával és pisztáciával
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A tojássárgákat (mind az ötöt) egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a hosszában félbevágott vanília kikapart magjait, valamint a porcukrot, és vízgőz fölött egészen fehérre, habosra kikeverjük elektromos habverővel, majd a tűzről levéve hagyjuk kihűlni.
Közben a pisztáciát durvára összevágjuk, a jól behűtött tejszínt kemény habbá verjük. A gőzölt vaníliás tojáshabot először a fehérjehabbal összeforgatjuk, majd a tejszínhabbal és a pisztáciával is finoman elvegyítjük.
Egy őzgerinc- vagy pástétomformát fóliával kibélelünk, és a habos krémet beleöntjük úgy, hogy közben málnaszemekkel megpotyogtatjuk. A fóliát visszahajtjuk a fagyi tetején, és fagyasztóba tesszük legalább 5 órára.
Tálalás előtt kivesszük, pár percet hagyjuk felengedni, majd szeletelve tálaljuk – ízlés szerint friss málnát, málnaöntetet kínálhatunk hozzá.
A tabulé alapja leggyakrabban kuszkusz, amit főzni sem kell, csak forrázni, valamint sok petrezselyem, esetleg menta, citromlé és némi olívaolaj. Ezt gazdagíthatja bármilyen zöldség – paradicsom, uborka, újhagyma, szálasra vágott sárgarépa, kockázott húsos paprika vagy akár kukorica, ízlés és kedv szerint gazdagítható. Az eredeti arab tabuléban brutális mennyiségű a petrezselyem, és a kuszkusz helyett olykor bulgurral készítik.
Gluténmentesíthető is a tabulé, ha főtt kölessel készítjük, a semleges ízű köles látványra is hasonlít a kuszkuszra, és éppen olyan jól beszívja az aromákat. Ha tabulét készítünk, ne sajnáljuk belőle a petrezselymet és a citromot sem, mert ettől lesz frissítő és üde, illetve érdemes tálalás előtt 1-2 órát a hűtőben érlelni, majd tálalás előtt még kóstolni és esetlegesen fűszerezni, hogy tökéletes legyen.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kuszkuszt tálba tesszük, sózzuk, 2 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, villával összekeverjük, majd a forró vízzel (vagy alaplével) leöntjük, és lefedve állni hagyjuk 5-10 percet, amíg előkészítjük a többi alapanyagot.
A petrezselymet, a mentát és az újhagymát nagyon finomra aprítjuk, a paradicsomot ízlés szerint cikkekre vagy kockákra vágjuk.
A megdagadt kuszkuszt villával fellazítjuk, meglocsoljuk a citrom levével és a maradék olívaolajjal, borsot őrölünk rá, hozzáadjuk az aprított zöldeket, és alaposan összeforgatjuk. Hozzáadjuk a paradicsomot is – illetve bármilyen zöldséget –, és hűtőben 1 órát érleljük tálalás előtt.
Édes koktélparadicsom, egy gyors ricottás krém, és örök barátunk, a készen kapható leveles tészta triójából mutatós kis pite készülhet, ami tökéletes gyors ebédnek vagy vacsorának, de csinossága okán vendégvárónak sem utolsó, tényleg pikk-pakk elkészül, és ha sikerül többféle színű paradicsomhoz hozzájutnunk, akkor szemet gyönyörködtetően színes és izgalmas is lesz.
A krémes ricottához most fokhagyma, parmezán és egy kis aprított petrezselyem került ízesítőként, de bármilyen zöldfűszer jól illik hozzá, ha van friss bazsalikomunk, kakukkfüvünk vagy oregánónk, azokkal is nagyon jól működik, érdemes variálni – elrontani nem lehet!
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojást egy keverőtálba ütjük, villával elhabarjuk, hozzáadjuk a tejfölt, a ricottát, simára keverjük, majd hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a finomra vágott petrezselymet, sózzuk, borsozzuk, alaposan átkeverjük.
A leveles tésztát papírostul kitekerjük és egy tepsire fektetjük, megszurkáljuk villával, majd egyenletesen megkenjük a ricottás krémmel, a széleken kb. 1 centit szabadon hagyva, majd kirakjuk a félbevágott koktélparadicsomokkal, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 20-25 perc alatt megsütjük.
Tálaláskor megszórhatjuk még friss petrezselyemmel, esetleg bazsalikommal, kínálhatunk mellé egy jóféle salátát, pohár könnyű bort…
– Az elsődleges ellenség a forró napokon az alkohol. Egy pohárka jeges rozé bor vagy egy harmatozó pohár sör ugyancsak csábítónak tűnik szomjunk oltására és szervezetünk hűtésére, de nem árt, ha tudjuk, hogy az alkohol vízhajtó, folyadékot von el a szervezetből, amit a megfelelő hidratálás miatt legalább kétszeres mennyiségű vízzel kellene pótolni. Este, amikor csillapodik a hő, egy-két pohárka belefér, de nem folyadékpótló, arról nem is beszélve, hogy nagy melegben az alkohol könnyen fejbe is csapja az embert.
– Aztán itt vannak a különféle üdítők, a buborékos vagy gyümölcslének álcázott italok, amelyeket magas cukortartalmuk miatt célszerű elkerülni. Egyrészt felesleges kalóriabevitel, másrészt a cukor szomjassá tesz, vagyis hosszú távon vagy újabb cukros rémséghez folyamodunk, vagy vizet iszunk.
– A különféle készen kapható tejes turmixok, milkshake-ek és jegeskávék is kánikulai ellenségeink: elsőre frissítenek, de elég nehezen emészthetőek, a szervezetünknek így több erőfeszítést kell tennie. Míg desszertnek vagy uzsonnának megfelelnek, a folyadékpótlásba azért ne számítsuk bele őket.
– A túlzottan jeges, hideg dolgoktól is érdemes tartózkodni, mert bár elsőre nagyon hűsítően hatnak és kellemesnek tűnnek, túl nagy a hőmérséklet-különbség a testünkhöz képest, és a szervezetünknek pluszmunkát adunk azzal, hogy testhőmérsékletűre felmelegítse. Ettől a „munkától” pedig még inkább melegünk lesz.
Jó, de akkor mit igyunk?
Mindenki tudja, hogy a tiszta, friss víz a legjobb, de azért valljuk be, hogy a víz is unalmassá tud válni ekkora mennyiségben… Erre megoldás az ízesített víz, de nem az, ami a boltban kapható, hiszen könnyűszerrel mi magunk is készíthetünk változatosan különféle ízesített vizeket. Pár friss zöldfűszer, néhány szem gyümölcs, fél óra pihentetés, és már kortyolhatjuk is. Mutatunk is néhány kedvenc ízkombinációt, amihez semmi mást nem kell tennünk, mint a megtisztított, szeletelt gyümölcsöt egy kancsó vízbe tenni:
A tzatziki mindenhez illik, és szerencsére abszolút nem hizlal, sültekhez, grillezett ételekhez ideális kísérő, de akár sajtok mellé is mennyei. Előre elkészíthető, napokig használhatjuk többféle fogás mellé is a hűtőből kikapva.
Én most egy aszalt paradicsommal töltött csirkemell és egy gyors vacsora köreteként grillezett sajthoz készítettem, mindkettő egészséges és isteni finom, különösen a görögös „uborkasalátával”, a tzatzikivel.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az uborkát a reszelő durva részén lereszeljük. Összeforgatjuk a sóval, fél órára félretesszük. Egy másik edényben összekeverjük a joghurtot a reszelt fokhagymával, az olívaolajjal és a borecettel. A fél óra leteltével kinyomkodjuk az uborkából a vizet, és beleforgatjuk a joghurtba. Pár órára hűtőbe tesszük.
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A csirkemellből tenyérnyi darabokat vágunk, kiklopfoljuk. Mindkét oldalukat besózzuk. A hagymát apróra vágjuk, az aszalt paradicsom olaján megfonnyasztjuk. Addig a paradicsomot is apróra vágjuk. Hozzáadjuk a hagymához, 5 percig kevergetjük, majd elzárjuk a lángot. Ezt a ragut elosztjuk a húsdarabok hosszabbik oldalán, feltekerjük, hústűvel rögzítjük. Egy serpenyőt felhevítünk, és kevés olívaolajon időnként megforgatva megsütjük a tekercseket.
Tálaláskor a húst felkarikázzuk, melléjük kanalazunk a tzatzikiből.
Forrás: Hajós Ágnes
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A sajtot 1,5 cm vastag szeletbe vágjuk, megkenjük olívaolajjal, és forró serpenyőben vagy grillen mindkét oldalukat megsütjük, majd a tzatzikivel tálaljuk.
Forrás: Hajós Ágnes
A legenda szerint az angliai Eton város egyetemének kantinjában készítették először, és ott nagy sikert is aratott, egyszerűsége okán pedig hamar elterjedt. Otthon is percek alatt összedobható, elegáns, csupa hab pohárkrém, amit eperrel és habcsókmorzsával rétegeznek. Ma már számtalan variációja van, és érdemes is kísérletezni vele, mert más gyümölcsökkel is isteni, eper helyett például málnával, szederrel, akár magozott meggyel is ütős kis pohárkrém.
Ha van otthon kész habcsók, akkor tényleg pár perc alatt elkészíthető, de a habcsók sütése – pontosabban szárítása – sem ördöngösség, csak egy kicsit jobban rá kell készülni. A habcsók helyett használható egyébként kókuszcsók vagy amaretti keksz is, az olaszok mandulás habcsókja, a lényeg, hogy kellően ropogós, roppanós és könnyű habos aprósüti legyen.
Hozzávalók:
A habcsókhoz:
Valamint:
Elkészítés: A habcsókhoz a tojásfehérjéket egy keverőtálba tesszük, és elektromos habverővel elkezdjük verni, amikor már kezd fehéredni, habos lenni, akkor hozzáadjuk a sót, majd apránként a porcukrot, míg kemény, fényes habot kapunk, ekkor pár csepp citromlevet adunk hozzá, és még 1 percig verjük.
Sütőpapírral bélelt tepsire evőkanállal kupacokat teszünk belőle, és 120 fokos sütőbe toljuk, ahol légkeverés mellett 50-60 percig sütjük-szárítjuk – a habcsókok méretétől függően. A sütőből kivéve teljesen kihűtjük.
Közben az epret megmossuk, kicsumázzuk, félbe- vagy negyedekbe vágjuk. A jól behűtött tejszínt egy lehetőleg hideg tálba öntjük, és elektromos habverővel elkezdjük felverni, majd amikor már majdnem jó, hozzáadjuk a vaníliás cukrot is.
A habcsókokat összetörjük, ízlés szerinti mennyiséget a tejszínhabbal összeforgatunk, majd poharakba rétegezzük az eperre, a maradék habcsókot a tetejére szórjuk.
Azonnal tálaljuk, legfeljebb csak kicsit pihentetjük, mert a habcsók megszívja magát, ha sokat váratjuk…
A könnyű gyümölcsös piték a nyár verhetetlen desszertjei, de vegán étrendnél azért alaposan át kell kombinálni az alapanyagokat. Ez egy nagyon jól működő alaptészta, omlós, szaftos, a tetején egy picit roppanós édes réteggel, bármilyen bogyós gyümölccsel jól variálható, a kókuszkrémen kívül semmilyen extra alapanyagot nem igényel.
A kókuszkrém a kókusztejnél jóval sűrűbb, de a konzerves kókusztejszínnel szemben mindig homogén és krémes, jóval kevesebb zsiradék van benne, nem válik szét a zsíros és a vizes rész, és papírdobozos csomagolásban beszerezhető, lágy, enyhén kókuszos ízű, sűrű tejszín állagú krém, szuper sós és édes ételekhez is, ehhez az omlós pitéhez is tökéletes, ami most egy kis málnával készült, a tetején egy kis roppanós cukros réteggel – és mennyei finom!
Hozzávalók:
Elkészítés: A kókuszkrémet egy keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a porcukrot és a vaníliát, átkeverjük, majd hozzáadjuk a sütőport és az olajat vagy folyékony kókuszzsírt, ezzel is elkeverjük, majd a darált mandulát és a lisztet is apránként, több részletbe hozzáadva simára keverjük kézi habverővel.
A málnákat kikent pitetálba vagy kis tepsibe szórjuk, egyenletesen ráöntjük a tésztát, a tetejét meghintjük 2 evőkanálnyi barna cukorral, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 35-40 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, majd szeletelve tálaljuk.
A pisztrángnak nagy hagyományai vannak a régi magyar – és Monarchia-béli – konyhában, ami sajnos a szocialista idők alatt erősen megkopott, mert túl nemes alapanyagnak számított, az egyedüli szilvásváradi pisztrángot tenyésztő telep halacskáira pedig sokáig leginkább külföldi export várt. Az elmúlt években viszont – köszönhetően a gasztronómiai érdeklődésünk felerősödésének és a tudatosabb táplálkozás népszerűsödésének, több pisztrángos vállalkozás is beindult, például Tapolcán és több helyen a Dunakanyarban…
A pisztráng húsa mindig sovány, mert lételeme a mozgás, az árral szemben úszás, egyszerűen nem marad meg olyan környezetben, ahol nem mozoghat állandóan, így mesterséges áramoltatással tenyésztik őket. Ennek köszönhető a hófehér és sovány, értékes fehérjében gazdag, nem túl karakteres és szerencsére nem is túl szálkás húsa. Szerencsére ma már frissen is sok helyen és egész jó áron kapható, így érdemes rendszeresen beiktatnunk a finom húsú sovány halat a receptjeink repertoárjába.
A pisztráng sokféle módon elkészíthető, de a legmutatósabb, ha egészben sütjük. A hal hasürege adja magát, hogy oda fűszert vagy ízesítőt, citromot, fokhagymát, fűszervajat töltsünk, amelyek ízanyagát sülés közben átveszi a hal. A citrom és a fokhagyma nagyon jól illik hozzá, amit zöldfűszerekkel és egy kevés borral kiegészítve zseniálisan finom, gyors és alakbarát fogást kapunk.
Hozzávalók 2 személynek:
Elkészítés: A pisztrángokat kívül-belül alaposan megmossuk, majd konyhai papírtörlővel leszárítjuk, sóval bedörzsöljük. A citromot, a meghámozott lila hagymát és fokhagymát vékonyan felszeleteljük, és mindegyikből rakunk a halak hasüregébe.
A halakat serpenyőbe rakjuk, a maradék citromszeletekkel kirakjuk, a hagymával és a fokhagymával megszórjuk, majd a zöldfűszereket és 1 teáskanálnyi színes borsot is a halak mellé teszünk. A bort aláöntjük, és alufóliával lefedjük.
200 fokos sütőbe toljuk, 10 percet sütjük-pároljuk így, majd a fóliát levéve még 10 percig sütjük-pirítjuk.
Friss salátával, sült vagy párolt zöldséggel – vagy ízlés szerinti más körettel tálaljuk.
Mi határozottan a padlizsán rajongói táborához tartozunk, azzal az egy feltétellel, hogy ne legyen nehéz, ne szívja meg magát olajjal, mert enenka szuperegészséges és annyira finom zöldségnek ez az egyetlen hátulütője. Az amúgy kalóriaszegény padlizsán szivacsos húsa ugyanis hihetetlen mennyiségű olajat bír magába beszippantani, ez pedig nehézzé teszi, de szerencsére ennél a változatnál nem így van, még akkor sem, ha egy kis olajban kell megsütni a jó ropogós állag végett. A titok egy szuper technikában, pontosabban a padlizsán előkészítésében rejlik, ami nem, nem a besőzás, hanem sós vízben 10 perc alatt elő kell főzni, hogy a hús felpuhuljon, összeessen.
Az így előkészített, leszárt és kinyomkodott padlizsán semmi olajat nem fog már felvenni, a golyóbisokhoz pedig már csak egy kis tojással, zsemlemorzsával és jó sok reszelt sajttal kell összedolgozni. Nagy előnye, hogy előre is elkészíthető a massza, egy napig vígan elvan a hűtőben, de akár kigombócolva és zsemlemorzsába forgatva le is fagyaszthatjuk, íyg bármikor elő lehet kapni, ha frissen sült és isteni falatkákra vágyunk, vendégvárónak pohár fröccsel, meccs vagy film mellé is tökéletes, de salátával vagy főzelék feltétjeként főételnek is tökéletes.
Hozzávalók:
Elkészítés: A padlizsánt 1 centis kockákra vágjuk, és forró, sós vízben 10 percet főzzük, majd leszűrjük, hagyjuk jól lecsöpögni és langyosra hűlni, majd kézzel még jól ki is facsarjuk, majd vágódeszkán finomra összeaprítjuk a mandulával vagy fenyőmaggal együtt.
Az előkészített padlizsánhúst és a magot egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a reszelt sajtot, a 2 tojást, a római köményt, sózzuk, borsozzuk, majd a citrom héját is hozzáreszeljük, végül annyi zsemlemorzsával alaposan összedolgozzuk, hogy se túl lágy, se túl kemény, jól formázható masszát kapjunk. Hűtőbe tesszük fél órára, hogy kicsit összeérjen, összeálljon a keverék.
A pihentetés után a masszából diónyi gombócokat formázunk, zsemlemorzsában megforgatjuk, és egy serpenyőben, jó ujjnyi felforrósított olajban időnként megforgatva 3-4 perc alatt szép aranybarnára, ropogósra sütjük. Szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre tesszük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Azon melegében tálaljuk, fűszeres paradicsomszósz vagy görög joghurt remek hozzá mártogatósnak, de egy jóféle salátával önálló fogásnak is tökéletes.
Számtalan tévhit és mítosz övezi az élelmiszerekben fellelhető adalékanyagokat, dacára annak, hogy sütés-főzés közben magunk is napi szinten használjuk őket.
A magyar fogyasztók többségében bizalmatlanságot kelt az egyes élelmiszerek címkéjéről ismerős adalékanyagok hivatalos neve, holott a hétköznapokban különösebb fenntartások nélkül használják azokat – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el.
Ezt a kettősséget jelzi, hogy a magyar felnőtt fogyasztók egyharmada él abban a (tév)hitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy a süteményekhez vanillincukrot vagy sütőport, a sós ételekhez ételízesítőt szokott-e használni, az derül ki, hogy igen széles körben használatosak ezek az összetevők.
Szemléletes példa minderre, hogy a fogyasztók közel 90 százaléka állítja szilárdan, hogy nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe. Ehhez képest saját bevallása szerint sütőport (ami bizony egyfajta térfogatnövelő) 80 százalék használ több-kevesebb rendszerességgel. Hasonló a helyzet az ízfokozók terén is: a megkérdezettek közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy az ételkészítés során nem veti be ezt az adalékanyagot, ezzel szemben több mint 60 százalék használ leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt, márpedig ezek túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz.
A fogyasztók többsége – tízből hat felnőtt – elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől. Azon a skálán, ahol az 1-es jelöli az „egyáltalán nem tartok tőle”, az 5-ös pedig a „nagymértékben tartok tőle” véleményt, 3,4-es átlaggal a leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítók bizonyultak, míg a leginkább elfogadottnak az édesítőszerek (2,9) számítanak.
Egy tavalyi országos kutatás alapján a hazai fogyasztókat vásárláskor az befolyásolja a leginkább, hogy van-e a kiválasztott élelmiszerben tartósítószer. Ennek apropóján ezúttal azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele – rosszul – arra tippelt, hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek, és csupán tízből hárman tudták jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának – és a pasztőrözésnek – köszönhető a hosszú eltarthatóság.
Forrás: Coca-Cola Magyarország
A fekete-fehér Oreo keksz sokak első számú kedvence, de nemcsak nekik ajánljuk ezt a nagyon finom, krémes tortát, hanem mindenkinek, aki szereti a csokis édességeket, és a nagy melegben nincs kedve bekapcsolni a sütőt. Ez a fehércsokis-hűtős sajttorta nagyon egyszerű, mutatós, akár ünnepi asztalon is megállja a helyét, pedig elkészítése pofonegyszerű.
Aki nem barátja ennek a keksznek, természetesen más csokis vagy például mogyorós omlós kekszet is használhat, az alaphoz mi is sajnáltuk az Oreót… De a krémbe is érdemes belekeverni egy kevés aprított kekszet, izgalmasabbá teszi, hogy a selymes-habos rétegben is van egy kis izgalmas rágcsálnivaló…
Oreo cheesecake
Hozzávalók:
Az alaphoz:
A krémhez:
A tetejére:
Elkészítés: A torta alapjához a kekszet késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a lágy vajat, és morzsásra, finomra összedolgoztatjuk. Egy kapcsos tortaformába kanalazzuk a vajas morzsát, és kanállal, kézzel vagy egy pohár talpával alaposan lenyomkodjuk, majd a hűtőbe tesszük, amíg ekészítjük a krémet.
A fehér csokoládét összetördeljük, és mikróban 1-1,5 perc alatt vagy gőz fölött megolvasztjuk. A jól behűtött tejszínhabot felverjük. Az Oreo kekszet apróra vágjuk.
A krémsajtot és a mascaponét egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk az olvasztott és simára kevert fehér csokit, elektromos habverővel jól összekeverjük, majd fellazítjuk 2-3 evőkanálnyi tejszínhabbal, végül óvatosan beleforgatjuk az összes habot és a felaprított kekszet. A krémet a kekszes alapra simítjuk, és a tortát legalább 4-5 órára a hűtőbe tesszük, hogy a krém is kellően megdermedjen, összeálljon.
Tálalás előtt a tortáról leemeljük a kapcsos formát, ha szükséges, vizes késsel előtte a perem meentén meglazítjuk. Ízlés szerint összetördelt Oreo keksszel, esetleg tejszínhabbal díszítjük, majd szeletelve tálaljuk.
Majdnem főzelék, de nincs benne se rántás, se habarás, csak egy kis tejszín teszi selymessé, citrom és petrezselyem frissé és nyáriassá, és míg a tökfőzelék többnyire gyalult tökből készül, itt kockára vágva került ebbe a fogásba a zsenge tök. És hogy egy kicsit izgalmasabb legyen, egy kis pirított barna csiperke ízesíti-gazdagítja ezt a melegen és hidegen is tökéletes zöldséges ragut.
Mivel a tök és a gomba is alig tartalmaz kalóriát, diétás fogásnak is tökéletes, hiszen csak kevés tejszín kell hozzá, de egyébként joghurttal vagy kókuszkrémmel is nagyon finom, akár önmagában is fogyasztható, de aki tartalmasabb ebédre vágyik, egy kis párolt rizzsel is jó vegetáriánus fogás, de bármilyen sült vagy grillezett hús, hal mellé is tökéletes.
Citromos-gombás tökragu
Hozzávalók:
Elkészítés: A gombák szárvégeit levágjuk, folyó víz alatt megmossuk, majd negyedekbe vágjuk. A tököt – ha zsenge – héjával és magjaival együtt – felkockázzuk.
Egy serpenyőben vagy wokban 2 evőkanál olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a gombát, és időnként megkeverve addig pirítjuk, míg a kiengedett leve elfő – ez kb. 5 perc. Ezután hozzáadjuk a tököt, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, összeforgatjuk, majd fedő alatt 5-7 percig pároljuk, eddigre a tök is majdnem megfő. Hozzáreszeljük a citrom héját, belefacsarjuk a levét, felöntjük a tejszínnel és hozzáadjuk a finomra vágott petrezselymet. 3-4 percig forraljuk, amíg az ízek összeérnek.
Tálalhatjuk forrón, langyosan és hidegen is, önmagában vagy párolt tizzsel, bulgurral vega fogásként, vagy egy szelet sült csirkemellel, más hússal, de akár grillezett sajttal, hallal is.
