A borok kapcsán sokszor elképesztő szóvirágokat, nehezen értelmezhető illatokat, esszenciákat és dűlőket hallunk, amitől egyértelműen mindenki lebénul, aki nem végzett el valamilyen trendi sommelier-akadémiát, borkurzust vagy hasonlót. A jó bor-étel párosokhoz van néhány alapszabály, amit érdemes ismerni, és ezt a Borháló most egy infografikán nagyon jól összefoglalta.
Érdemes alaposan átböngészni, mert nemcsak a bor-étel párosokról, hanem az ideális szervírozási hőfokokról is rengeteg hasznos információt tudhatunk meg.
A borok és sajtok párosáról itt olvashattok >>
A tonik nem kellemes üdítőként debütált, hanem komoly gyógyszerként, mégpedig az indiai brit gyarmatokon. A malária egyik hatékony ellenszere ugyanis a kinin, a kínafa kérgében található keserű vegyület, amiből főzetet készítettek, majd hogy ihatóbb legyen, fűszerekkel és cukorral ízesítették, és hogy keserűségét tompítsák, egy kis ginnel is megbolondították. Ma már jóval kevésbé keserű az ital, és nem is a malária miatt isszuk, viszont kinint a mai minőségibb tonikok is tartalmaznak. Érdekesség, hogy a kinin UV-fényben fluoreszkál, és nem árt tudni, hogy a tonik fogyasztását izomgörcsök oldására is javallják.
Forrás: Wikipedia
A tonik jól behűtve önmagában is kiváló frissítő és szomjoltó, de szódával és citrusokkal – citrommal, naranccsal és különösen a kesernyés grépfrúttal – isteni koktélok és limonádék készülhetnek belőle.
Nagyon friss és gyümölcsös, a kesernyés ízek kedvelőinek!
Hozzávalók:
Elkészítés: A grépfrútlét egy magas pohárba öntjük, belefacsarjuk a citrom levét, 2-3 jégkockát dobunk bele, megkeverjük, majd felöntjük a tonikkal.
Itt a gyümölcs dominál, a tonik csak egy kis extra pezsgést és izgalmat hoz, igazán citrusos hűsítő.
Hozzávalók:
Elkészítés: A narancslét egy magas pohárba öntjük, hozzáfacsarjuk a citrom levét, beleöntjük a tonikot, majd 2-3 jégkockával felfrissítjük. Narancskarikákkal gazdagíthatjuk.
Kellemes és mutatós partiital, nem ütős, de azért van benne alkohol, árnyalatnyi citrusos aromával a Curaçao likőrnek köszönhetően.
Hozzávalók:
Elkészítés: A rumot és a Curaçaót egy magasabb pohárba mérjük, felöntjük a tonikkal és a szódával, jégkockával és egy szelet citrommal felfrissítjük.
Csajos bulik kedvence a részeges eper, ami garantáltan jókedvre derít mindenkit, egyrészt azért, mert eper, ami már önmagában is boldogság, másrészt mert bódítóan finom, és ez itt szó szerint értendő… Attól függően, hogy milyen alkoholba áztatjuk, lehet enyhén vagy ütősen megrészegítő. Ha például vodkába áztatjuk, sokkal alattomosabb, mint ha borba, bár a vodkás eper karakteresebb, izgalmasabb. Az arany középút a nyerő, és miért is ne keverhetnénk az italokat, mint egy koktélnál?
A részeges eper nagyon könnyen elkészíthető, feljavítja a nem igazán aromás epret, és biztos sikert arathatunk vele egy buliban. Az alábbi receptben rozé bor és egy kis vodka keverékében áznak az eprek 1 órát, a leszűrés után megmárthatjuk őket cukorban, de akár egy kis olvasztott csokiban is, ki hogy szereti jobban.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az epreket megmossuk, majd leszárítjuk, egy laposabb tálba tesszük, meglocsoljuk a borral és a vodkával, és 1 órát állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, kicsit leszárítjuk, majd cukorba forgatjuk és tálra rendezzük. Csak felnőtteknek kínáljuk!
A kókuszpuncs tulajdonképpen egy selymes krémlikőr, ami friss kókusszal készül, de mivel alapja rum, így bátran nevezhető puncsnak is. Nagyon egyszerű és tiszta ital, elronthatatlan és ellenállhatatlan, sokáig eltartható, és nemcsak magában, hanem koktélokban, különféle kevert italokban is isteni. A fehér rum és a kókusz mellett csak sűrített tej és némi idő szükséges hozzá, nagyon krémes, nem túl édes és nagyon jól érződik a kókuszossága.
Mivel magas az alkoholtartalma, és még plusz cukor is van benne, ezért könnyen fejbe száll, így érdemes vagy sok jégkockával kínálni, vagy koktélként egy kis ananászlével felhígítani, de mennyei, ha tejeskávéba vagy forró csokiba löttyintünk belőle, sőt madártejet vagy egy kis fagyit is nagyon jól felvidít…
A kókuszpuncs egyetlen kihívása a friss kókusz feltörése, ami – mint tudjuk – kemény dió… De azért nem ördöngösség, egy dugóhúzó, egy konyharuha és egy húsklopfoló segítségével bárki fel tudja törni, de ha szeretnénk a héjat is felhasználni, akkor fűrésszel is próbálkozhatunk – vagy kérjük férfiember segítségét. 😉
Hozzávalók:
Elkészítés: A kókuszdió 3 kis szeme közül kettőbe lyukat fúrunk – ez egy csavarhúzó és egy kalapács vagy egy dugóhúzó segítségével a legegyszerűbb. A kókuszvizet kiöntjük egy pohárba – megihatjuk, mert nem ebből készül majd a finom italunk. A diót feltörjük – konyharuhába csavarjuk, és kövön vagy betonon klopfolóval vagy kalapáccsal addig ütjük, míg szétnyílik. A héjból kiügyeskedjük a hófehér húst egy kés segítségével.
A kókuszdió húsát késes robotgépbe tesszük, finomra aprítjuk, majd befőttesüvegbe tesszük, és felöntjük a rummal. Egy napot állni hagyjuk, majd leszűrjük, tiszta konyharuhába tesszük a nagyjából kinyomkodott reszeléket, és alaposan kinyomkodjuk, hogy minél több tejes rumot kapjunk. A reszeléket ne dobjuk el – isteni kókuszgolyóhoz vagy süteménybe keverve a rumos kókusz…
A kókuszos rumhoz adjuk a sűrített tejet, üvegbe töltjük, és nagyon alaposan összerázzuk. Azonnal is fogyasztható, de még jobb, ha egy napot még érleljük.
A dél-olasz Amalfi-partról származik a citromkrémlikőr, amit eredetileg tisztaszesszel, citrom héjával, tejszínnel és kis vaníliával készítenek, de otthon egyszerűbb, olcsóbb vodkával is elkészíthetjük. Arra érdemes figyelni, hogy kezeletlen citomot használjunk hozzá, mert ugye a héja kerül az italba, de ma már szerencsére egyre több helyen beszerezhetőek a kemikáliáktól mentes kezeletlen vagy bio citrusok.
A krémes likőr nemcsak koccintáshoz vagy a vacsora végén, úgynevezett digesztív, emésztést serkentő italként tökéletes, de tehetjük különféle felnőtt desszertekbe, megbolondíthatjuk friss ízével például a tiramisut, egy pohárkrém kekszes, piskótás rétegét meglocsolhatjuk vele, nagyon jól passzol fagyihoz, de gasztroajándéknak is tökéletes, és nemcsak hogy egyszerű, de 6 hétig hűtőben simán eltartható.
Hozzávalók:
Elkészítés: A citromokat meleg vízben alaposan megmossuk, leszárítjuk, és zöldséghámozóval vékonyan, a héjának csak a sárga részét lehámozzuk, befőttesüvegbe tesszük, és felöntjük a vodkával. Sötét helyen, esetleg egy konyharuhával letakarva, szobahőmérsékleten 1 hetet érleljük, naponta kicsit összerázzuk.
A tejszínt a cukorral egy lábasba tesszük, és kis lángon felforrósítjuk, addig kevergetjük, míg a cukor teljesen felolvad, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a vaníliát, és hagyjuk kicsit hűlni.
A citromos vodkát leszűrjük, összekeverjük az édes tejszínnel, üvegekbe töltjük. Másnapra összeérnek az ízek, a hűtőben 6 hétig eltartható, fogyasztás előtt mindig érdemes felrázni ezt az isteni kortyolgatni valót!
Egy forró és fűszeres ital a legjobb ellenszere rosszkedvnek, szürkeségnek, unalomnak, hidegnek, főleg akkor, ha ráadásul olyan aranyló színű, mint a narancsos puncs. Fekete tea az alapja, amit narancslé szőkít ilyen szép világosra, melegítő hatású fűszerek és némi rumaroma tesz illatossá. Ha alkohol nélkül készítjük, akkor egész nap kortyolható, a narancs, a citrom, a méz és a fűszerek ráadásul erősítik immunrendszerünket is.
Ha pedig esti beszélgetős csajos bulira készítjük, akkor valódi rummal gazdagítva igazi lélekmelengetőt kapunk, hiszen az alkohol is melegít, de azért óvatosan és módjával kortyolgassuk a puncsot, mert nagyon itatja magát!
Hozzávalók:
Elkészítés: A gyömbért meghámozzuk, felszeleteljük, majd csíkokra vágjuk, és a teafilterrel, a fahéjjal, a csillagánizzsal és a szegfűborssal egy lábasba tesszük, majd 5 dl forró vízzel leforrázzuk, és lefedve 5 percig állni hagyjuk, majd kivesszük a teát, és még 5 percet hagyjuk kiázni a fűszereket. Átszűrjük, ha zavarnak a fűszerek, hozzáadjuk a mézet, a narancslevet és a citrom levét is belefacsarjuk, elkeverjük.
Megkóstoljuk, ha kell, még édesíthetjük ízlés szerint, ha nem elég meleg, akkor egy picit melegíthetünk rajta, de óvatosan, ne forrjon. Ha alkoholosan szeretnénk, akkor hozzáadjuk a rumot, ha nem, akkor a rumaromát, és poharakba szedve kínáljuk.
A koktélok színesek, izgalmasak, és nem is szükséges hozzájuk feltétlenül egy teljes bárpult felszereltsége. Akkor járunk jól, ha könnyedebb, gyümölcsös, egyféle alkohollal készülő változatot készítünk, így nem száll túl gyorsan a fejbe, és kellemesen kortyolható, nem túl édes és nem túl ütős, egyszerűen csak feldobja a hangulatot, és persze finom.
Most egy ugyancsak csajos ital, a gránátalmás pezsgőkoktél receptjét mutatjuk meg, ami friss gyümölccsel készül, rózsaszín, kesernyés és édes, üde és mutatós, nem mellesleg pikk-pakk elkészíthető a téli szezon egyik legszebb, bíborszínű magokat rejtő, izgalmas gyümölcsével. A roppanós, lédús magokból a finom, fanyar lé könnyen kinyerhető egy egyszerű turmixgéppel pépesítve, majd átszűrve, más nem is kell mellé, mint egy palack jól behűtött pezsgő – de habzóbor is megfelelő!
Hozzávalók:
Elkészítés: A gránátalmák tetején egy skalpot vágunk, így láthatóvá válik, hol vannak a keserű hártyák. Ezek külső vonalán bevágjuk a gyümölcs húsát, és szétnyitjuk, a magokat kifordítjuk.
A magokból maréknyit félreteszünk, a többit késes aprítóba tesszük, 10-15 másodperc alatt összemixeljük, majd a cukrot is hozzáadjuk, fél percig tovább pépesítjük, majd sűrű szűrőn átszűrjük.
Pezsgőspoharakba 1/4 rész gránátalmalevet öntünk, és felöntjük 3/4 rész jól behűtött pezsgővel vagy habzóborral. Beleszórjuk a félretett magokat, és ízlés szerint illatos zöldfűszerrel díszítve kínáljuk.
A bólé tulajdonképpen egy hatalmas borkoktél, klasszikusan valamilyen bor, pezsgő, gyümölcs és likőr keverékével készül. Ha van egy nagyobb, gömbölyded üvegtálunk, akkor nagyon látványosan tálalható, a vendégeket pedig egy csapással önkiszolgáló üzemmódra állíthatjuk, nem nekünk kell figyelnünk arra, hogy mindenkinek mindig legyen itala. Mivel a bólé minden eleme variálható, rengeteg lehetőségünk van, hogy mit pakolunk bele – arra érdemes mindenesetre figyelni, hogy ne legyen túl erős, mert a különféle alkoholok egymás hatását felerősítik, így érdemes egy kicsit akár ásványvízzel is hígítani…
A bólénál fontos, hogy a bort a gyümölcsökkel ls at ízesítőkkel előre összekeverjük, és hagyjuk néhány órát, hogy az ízek összeérjenek, viszont a pezsgőt csak tálaláskor érdemes hozzáadni, hogy kellemesen friss és buborékos legyen. Ha öblösebb, szélesebb szájú pohárral kínáljuk, akkor könnyebben kieszegethető belőle a gyümölcs, és nemcsak finom, hanem már látványra is ünnepi.
Hozzávalók:
Elkészítés: A 2 dl vizet egy kis lábasba öntjük, hozzáadjuk a szegfűszeget és a csillagánizst, felforraljuk, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a mézet és a vaníliát, ha egy kicsit hűlt, akkor a rumot is, félretesszük.
A gyümölcsöket megtisztítjuk és felkockázzuk, egy bóléstálba tesszük. Ráfacsarjuk a citrom levét, felöntjük a fűszeres, leszűrt főzettel és a vörösborral, elkeverjük, és legalább 5 óráta a hűtőbe tesszük.
Tálaláskor felöntjük a pezsgővel, ízlés szerint hígíthatjuk egy kis szénsavas ásványvízzel is, jégkockával kínáljuk.
Bár elsőre furcsának tűnhet a tojásmentes tojáslikőr, de miért is ne élvezhetnék a fűszeres és édes itókát azok is, akik táplálékérzékenyek vagy valamilyen okból a vegán étrendet választják, amikor így is el lehet készíteni? Természetesen nem ugyanolyan, de ízben, színben és állagban nagyon hasonló, talán kicsit sápadtabb, nem olyan szép sárga, mint a klasszikus tojáslikőr, hiszen nincs benne tojássárga, de akár egy kis kurkumával ezen is lehet változtatni.
A veggnog, vagyis a mentes tojáslikőr krémességét beáztatott és felpuhult kesudió és datolya adja, növényi tejjel készül, és az alapanyagokat egyszerűen csak egy turmixgépben jó alaposan össze kell dolgozni. Ha jó erős mixerünk van, akkor ez hamar megvan, ha kicsit régebbi, akkor érdemes pár percet járatni, hogy minél simább, krémesebb állagot kapjon, majd ezután még átszűrni, hogy igazán selymes legyen. Az édességet és a fűszereket a végén még beállíthatjuk, ahogy a sűrűséget is – illetve az alkoholtartalmát is szabályozhatjuk, készíthetjük ütősebbre, hagyhatjuk könnyedebbre, vagy akár teljesen el is maradhat belőle a rum vagy a whiskey…
Hozzávalók:
Elkészítés: A kesudiót 1 órára vízbe áztatjuk. Egy másik tálkában a mag nélküli datolyát felöntjük 2 dl meleg vízzel.
A kesudiót leszűrjük, leöblítjük, turmixgépbe tesszük, hozzáadjuk a datolyát a vízzel együtt, valamint a vaníliát, a fahéjat, a szerecsendiót és a juharszirupot, felöntjük a kókusztejjel, és alaposan összeturmixoljuk. Átszűrjük, hogy krémes és sima legyen.
Üvegbe töltjük, hozzáadjuk az alkoholt, összerázzuk, és hűtőbe tesszük tálalásig. Kínálás előtt érdemes felrázni, mert a sűrűje leülepedik az aljára.
Ez a krémes, selymes, tejszínes tésztaétel egyszerűsége ellenére is minden elismerést megérdemel, és bátran készíthető akár ünnepi alkalmakkor is. Az omlós lazacfalatok a tejszínnel, egy kevés citromlével és némi vodkával nagyon jól összesimulnak, és ez az alap jól variálható egy kevés fokhagymával és zöldfűszerekkel.
Most friss petrezselyem és bazsalikom került bele, de akik szeretik, kaporral vagy friss korianderrel is érdemes kipróbálniuk, úgy is isteni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához bő sós vizet forralunk, ha forr, a tésztát beletesszük, és a csomagoláson feltüntetett főzési időnél 1 perccel rövidebb ideig főzzük, majd leszűrjük.
Közben a lazacot 1-2 centisre felkockázzuk, sózzuk, borsozzuk, fél citrom levével meglocsoljuk, és forró serpenyőben 2-3 perc alatt elősütjük a serpenyőt rázogatva vagy a halkockákat időnként megforgatva, majd tányérra öntjük, félretesszük.
A serpenyőbe 2 evőkanál olívaolajat öntünk, rádobjuk a finomra vágott hagymát és fokhagymát, kevergetve kissé megdinszteljük, majd hozzáadjuk a lazacot, meglocsoljuk a vodkával, megvárjuk, míg elpárolog, majd felöntjük a tejszínnel. Amikor felforrt, hozzáadjuk a leszűrt tésztát, óvatosan összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a maradék fél citrom levét, a reszelt parmezánt és finomra vágott petrezselymet és bazsalikomot, óvatosan összeforgatjuk, és a tűzről levéve pár percet pihentetjük fedő alatt.
Tányérokba szedjük, ízlés szerint meghinthetjük még friss zöldfűszerrel, parmezánnal.
A kókuszlikőr pont ilyen, selymes, kényeztető, ráadásul pofonegyszerűen elkészíthető, és 2-3 nap érlelés jót tesz neki, de akár már aznap is kóstolható és fogyasztható, és a kókusz kedvelőinél biztosan sikert arat.
A krémlikőröket tipikus csajos italoknak tartják, de ez egy nem túl édes változat: aki még selymesebbre és lágyabbra, csajosabbra szeretné, keverjen hozzá 5 dkg olvasztott fehér csokoládét. Isteni – és úgy már bőven belefér a desszert-kategóriába…
Hozzávalók:
Elkészítés: A vizet és a kókuszkrémet a cukorral, a vaníliás cukorral és a kókuszreszelékkel feltesszük főni, a forrás után takarékon 10 percet főzzük, majd a tűztől levéve hagyjuk 1 órát pihenni-hűlni, leszűrjük, jól kinyomkodjuk a kókuszreszelékből a levet. A vodkát hozzáöntjük, üvegbe töltjük, és 2-3 napot pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek.
Gasztroajándékként csinos üvegbe töltve elajándékozzuk, vagy felrázva, jégkockával poharakba töltve tálaljuk. Pár szem gránátalmamaggal vagy aszalt vörösáfonyával még szexibbé tehetjük. 🙂
Világbajnok és nagyon krémes likőr a Baileys, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, csak sűrített tej, tejszín, kis instant kávé, pici vanília és wiskey kell hozzá. Egy turmixgépben 2 perc elkészíteni, és a hűtőben 30 napig is eláll a házi változat, ha tartós, úgynevezett UHT tejszínnel készítjük.
Adhatjuk ajándékba, ami személyessé és meghitté teszi az ünnepet, kínálhatjuk jégkockával ünnepi koccintáskor, de különleges alkalmakkor tejeskávét, cappuccinót is felvidíthatunk vele kuckozós vagy csajos estéken, karácsonyi készülődéskor. Nagyon egyszerű és isteni finom, csak elég becsapós, több alkohol van benne, mint elsőre érezzük – mértékkel fogyasztandó!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az összes alapanyagot turmixgépbe tesszük, az instant kávét érdemes egy kevés wiskey-vel előzőleg elkeverni, hogy teljesen feloldódjon, és alaposan összemixeljük.
Üvegekbe töltjük, és a hűtőben tartjuk. Azonnal is fogyasztható, de másnaptól finomabb, amikor az ízek összeérnek. 30 napig hűtőben eltartható!
