És milyen igazuk van! Mert nem mindig fér bele a menetrendbe, hogy alkoholt fogyasszunk, de egy krémes, édes italra bármikor szívesen elcsábulunk, a gyerekekről nem is beszélve, akiket a mentes változattal nem zárunk ki az élvezetekből. Azt viszont nem árt tudni, hogy alkohol nélkül nem eltartható, vagyis friss fogyasztásra javasolt, viszont olyan egyszerű, hogy bármikor elkészíthető.
Azt az angolszász szokást is érdemes megfontolni, hogy olykor melegen, sőt forrón kortyolják az eggnogot: a karácsonyi klasszikusnak számító koccintós ital melegen, akár egy kis tejjel hígítva ideális melengető, ami a téli hidegben ugyancsak jólesik, bár azzal érdemes számolni, hogy az alkolos változat a meleg és a cukortartalom miatt duplán ütős, és könnyen fejbe csapja az embert…
Most sáfránnyal és juharsziruppal készült az eggnog, nagyon illatos és selymes, igazán ünnepi hangulatot árasztó ital, akár mentesen, akár egy kis vodkával vagy konyakkal megfejelve.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojássárgákat 1 dl tejjel kikeverjük. A maradék 4 dl tejet és a tejszínt egy forralóba öntjük, hozzáadjuk a sáfrányt, a vanília-kivonatot, a fahéjat és a cukrot, kevergetve felforrósítjuk, amikor éppen felforrt, levesszük a tűztől, hozzáadjuk a juharszirupot, ami kicsit visszahűti a keveréket, így nem kapja össze a tojást, de elég meleg marad, hogy pasztörizálja. Folyamatos keverés mellett a tejes tojássárgát is hozzáadjuk, pár percig kevergetjük, kínálhatjuk melegen és jól behűtve is.
Ha alkoholos változatban készítenénk, 2 dl vodkát vagy konyakot keverjünk hozzá a tojás után.
A likőr nem mindennapi, hanem igazi ünnepi ital, olyan finomság, ami a meghitt pillanatok fényét emeli, de csajos csacsogós estéken is helye van, amolyan nyilem-nyalom édes, de ütős, fűszeres, illatos, zamatos, akár a desszert helyét is átvevő úgynevezett kontyalávaló. Ez a kissé régies, megfakult szó nyilván azt jelzi, hogy elsősorban nők kedvelik, de ahogy ma már nem sokan hordanak kontyot, úgy az sem igaz, hogy csak a lányok kortyolgatják szívesen ezt az italt.
Az viszont biztos, hogy házilag is nagyon egyszerű izgalmas likőrt készíteni, még azoknak is jó szívvel ajánljuk, akik nem gyakorlott konyhatündérek. Villantós gasztroajándék lehet karácsonyra, vagy az utolsó munkanapon a kollégákkal koccinthatunk egy saját finomsággal, ami mindenkinek ízleni fog.
Van olyan, aminek már most érdemes nekiállni, mert pár hétig pihentetni kell, van, amit elkészíthetünk később is az alábbi 5 kipróbált és nagyon bevált finom recept közül.
Az olaszok kedvenc itala, elronthatatlanul egyszerű és elképesztően aromás, csak citrom, vodka és cukor kell hozzá, no meg némi idő, ennek már most érdemes nekiállni… RECEPT >>
Pár birsalma, egy kis vodka és némi fűszer, több nem is kell a különleges likőrhöz, nagyon finom, illatos, érdemes most elkészíteni, hogy kellően telt és aromás legyen karácsonyra. RECEPT >>
10 perc, 4 hozzávaló, mesés finomság, ami elronthatatlan. Krémes, kényeztető, illatos. Tudjuk, nehezen elképzelhető, hogy semmi perc alatt ilyen elkészíthető, de létezik! RECEPT >>
Mogyorós, csokis, krémes, selymes, isteni – 10 perces isteni likőr, az ikonikus mogyorókrém kedvelőinek a legjobb ajándék. 😉 RECEPT >>
Az ír krémlikőr az egyik legnépszerűbb, de házilag is nagyon finoman elkészíthető kényeztető ünnepi ital, ami ráadásul tényleg egyszerű, villámgyors gasztroajándék. RECEPT >>
Bár még messzinek tűnik az idei enyhe ősz miatt, de szinte egy hónap múlva itt a karácsony, és ha DYI gasztroajándékokat szeretnénk készíteni, akkor bizony érdemes elkezdeni a visszaszámlálást! Legalábbis ami a likőröket illeti, mert ezeknek szükségük van néhány hétre, hogy az ízek összeérjenek, az alkohol pedig megszelídüljön a fűszerektől, ízesítőktől.
Most egy fantasztikusan finom gyümölcslikőrt mutatunk, ami fagyasztott gyümölcsökből is tökéletes, zseniálisan egyszerű, teljesen természetes, és nemcsak a likőr, hanem a már „kihasznált” gyümölcs is remekül használható a későbbiekben felnőtteknek szánt szószokhoz sültek mellé, kekszgolyóhoz vagy pohárkrémbe rétegezve, de ne feledjük, hogy magas az alkoholtartalma, mert az érés alatt magába szívja.
Ebben a likőrreceptben az is szuper, hogy készíthetjük vegyes erdei gyümölcs keverékből, de akár csak egyféle gyümölcsből is, málnával, eperrel, szederrel, áfonyával, de akár meggyel is nagyon jól működik, fűszerként mindegyikhez jól passzol a vanília, de akár egy kis gyömbérrel vagy fahéjjal is megbolondítható – minden változatban isteni kis koccintós ital!
Hozzávalók:
Elkészítés: A fagyott gyümölcsöt egy nagyobb befőttesüvegbe tesszük, hozzáadjuk a félbevágott vaníliarudat, felöntjük a vodkával. Lezárjuk, és 3-4 hétig érleljük, időnként összerázzuk.
Az érlelési idő után a vizet a cukorral felforraljuk, ha elolvadt a cukor, akkor a gyümölcsös vodkához öntjük, alaposan összerázzuk, majd leszűrjük, a szűrőben a gyümölcsöt finoman lenyomkodjuk.
A likőrt üvegekbe töltjük, lezárjuk, ízlés szerint felcímkézzük vagy díszítjük.
A borok kapcsán sokszor elképesztő szóvirágokat, nehezen értelmezhető illatokat, esszenciákat és dűlőket hallunk, amitől egyértelműen mindenki lebénul, aki nem végzett el valamilyen trendi sommelier-akadémiát, borkurzust vagy hasonlót. A jó bor-étel párosokhoz van néhány alapszabály, amit érdemes ismerni, és ezt a Borháló most egy infografikán nagyon jól összefoglalta.
Érdemes alaposan átböngészni, mert nemcsak a bor-étel párosokról, hanem az ideális szervírozási hőfokokról is rengeteg hasznos információt tudhatunk meg.
A borok és sajtok párosáról itt olvashattok >>
A tonik nem kellemes üdítőként debütált, hanem komoly gyógyszerként, mégpedig az indiai brit gyarmatokon. A malária egyik hatékony ellenszere ugyanis a kinin, a kínafa kérgében található keserű vegyület, amiből főzetet készítettek, majd hogy ihatóbb legyen, fűszerekkel és cukorral ízesítették, és hogy keserűségét tompítsák, egy kis ginnel is megbolondították. Ma már jóval kevésbé keserű az ital, és nem is a malária miatt isszuk, viszont kinint a mai minőségibb tonikok is tartalmaznak. Érdekesség, hogy a kinin UV-fényben fluoreszkál, és nem árt tudni, hogy a tonik fogyasztását izomgörcsök oldására is javallják.
Forrás: Wikipedia
A tonik jól behűtve önmagában is kiváló frissítő és szomjoltó, de szódával és citrusokkal – citrommal, naranccsal és különösen a kesernyés grépfrúttal – isteni koktélok és limonádék készülhetnek belőle.
Nagyon friss és gyümölcsös, a kesernyés ízek kedvelőinek!
Hozzávalók:
Elkészítés: A grépfrútlét egy magas pohárba öntjük, belefacsarjuk a citrom levét, 2-3 jégkockát dobunk bele, megkeverjük, majd felöntjük a tonikkal.
Itt a gyümölcs dominál, a tonik csak egy kis extra pezsgést és izgalmat hoz, igazán citrusos hűsítő.
Hozzávalók:
Elkészítés: A narancslét egy magas pohárba öntjük, hozzáfacsarjuk a citrom levét, beleöntjük a tonikot, majd 2-3 jégkockával felfrissítjük. Narancskarikákkal gazdagíthatjuk.
Kellemes és mutatós partiital, nem ütős, de azért van benne alkohol, árnyalatnyi citrusos aromával a Curaçao likőrnek köszönhetően.
Hozzávalók:
Elkészítés: A rumot és a Curaçaót egy magasabb pohárba mérjük, felöntjük a tonikkal és a szódával, jégkockával és egy szelet citrommal felfrissítjük.
Csajos bulik kedvence a részeges eper, ami garantáltan jókedvre derít mindenkit, egyrészt azért, mert eper, ami már önmagában is boldogság, másrészt mert bódítóan finom, és ez itt szó szerint értendő… Attól függően, hogy milyen alkoholba áztatjuk, lehet enyhén vagy ütősen megrészegítő. Ha például vodkába áztatjuk, sokkal alattomosabb, mint ha borba, bár a vodkás eper karakteresebb, izgalmasabb. Az arany középút a nyerő, és miért is ne keverhetnénk az italokat, mint egy koktélnál?
A részeges eper nagyon könnyen elkészíthető, feljavítja a nem igazán aromás epret, és biztos sikert arathatunk vele egy buliban. Az alábbi receptben rozé bor és egy kis vodka keverékében áznak az eprek 1 órát, a leszűrés után megmárthatjuk őket cukorban, de akár egy kis olvasztott csokiban is, ki hogy szereti jobban.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az epreket megmossuk, majd leszárítjuk, egy laposabb tálba tesszük, meglocsoljuk a borral és a vodkával, és 1 órát állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, kicsit leszárítjuk, majd cukorba forgatjuk és tálra rendezzük. Csak felnőtteknek kínáljuk!
A dél-olasz Amalfi-partról származik a citromkrémlikőr, amit eredetileg tisztaszesszel, citrom héjával, tejszínnel és kis vaníliával készítenek, de otthon egyszerűbb, olcsóbb vodkával is elkészíthetjük. Arra érdemes figyelni, hogy kezeletlen citomot használjunk hozzá, mert ugye a héja kerül az italba, de ma már szerencsére egyre több helyen beszerezhetőek a kemikáliáktól mentes kezeletlen vagy bio citrusok.
A krémes likőr nemcsak koccintáshoz vagy a vacsora végén, úgynevezett digesztív, emésztést serkentő italként tökéletes, de tehetjük különféle felnőtt desszertekbe, megbolondíthatjuk friss ízével például a tiramisut, egy pohárkrém kekszes, piskótás rétegét meglocsolhatjuk vele, nagyon jól passzol fagyihoz, de gasztroajándéknak is tökéletes, és nemcsak hogy egyszerű, de 6 hétig hűtőben simán eltartható.
Hozzávalók:
Elkészítés: A citromokat meleg vízben alaposan megmossuk, leszárítjuk, és zöldséghámozóval vékonyan, a héjának csak a sárga részét lehámozzuk, befőttesüvegbe tesszük, és felöntjük a vodkával. Sötét helyen, esetleg egy konyharuhával letakarva, szobahőmérsékleten 1 hetet érleljük, naponta kicsit összerázzuk.
A tejszínt a cukorral egy lábasba tesszük, és kis lángon felforrósítjuk, addig kevergetjük, míg a cukor teljesen felolvad, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a vaníliát, és hagyjuk kicsit hűlni.
A citromos vodkát leszűrjük, összekeverjük az édes tejszínnel, üvegekbe töltjük. Másnapra összeérnek az ízek, a hűtőben 6 hétig eltartható, fogyasztás előtt mindig érdemes felrázni ezt az isteni kortyolgatni valót!
A kókuszpuncs tulajdonképpen egy selymes krémlikőr, ami friss kókusszal készül, de mivel alapja rum, így bátran nevezhető puncsnak is. Nagyon egyszerű és tiszta ital, elronthatatlan és ellenállhatatlan, sokáig eltartható, és nemcsak magában, hanem koktélokban, különféle kevert italokban is isteni. A fehér rum és a kókusz mellett csak sűrített tej és némi idő szükséges hozzá, nagyon krémes, nem túl édes és nagyon jól érződik a kókuszossága.
Mivel magas az alkoholtartalma, és még plusz cukor is van benne, ezért könnyen fejbe száll, így érdemes vagy sok jégkockával kínálni, vagy koktélként egy kis ananászlével felhígítani, de mennyei, ha tejeskávéba vagy forró csokiba löttyintünk belőle, sőt madártejet vagy egy kis fagyit is nagyon jól felvidít…
A kókuszpuncs egyetlen kihívása a friss kókusz feltörése, ami – mint tudjuk – kemény dió… De azért nem ördöngösség, egy dugóhúzó, egy konyharuha és egy húsklopfoló segítségével bárki fel tudja törni, de ha szeretnénk a héjat is felhasználni, akkor fűrésszel is próbálkozhatunk – vagy kérjük férfiember segítségét. 😉
Hozzávalók:
Elkészítés: A kókuszdió 3 kis szeme közül kettőbe lyukat fúrunk – ez egy csavarhúzó és egy kalapács vagy egy dugóhúzó segítségével a legegyszerűbb. A kókuszvizet kiöntjük egy pohárba – megihatjuk, mert nem ebből készül majd a finom italunk. A diót feltörjük – konyharuhába csavarjuk, és kövön vagy betonon klopfolóval vagy kalapáccsal addig ütjük, míg szétnyílik. A héjból kiügyeskedjük a hófehér húst egy kés segítségével.
A kókuszdió húsát késes robotgépbe tesszük, finomra aprítjuk, majd befőttesüvegbe tesszük, és felöntjük a rummal. Egy napot állni hagyjuk, majd leszűrjük, tiszta konyharuhába tesszük a nagyjából kinyomkodott reszeléket, és alaposan kinyomkodjuk, hogy minél több tejes rumot kapjunk. A reszeléket ne dobjuk el – isteni kókuszgolyóhoz vagy süteménybe keverve a rumos kókusz…
A kókuszos rumhoz adjuk a sűrített tejet, üvegbe töltjük, és nagyon alaposan összerázzuk. Azonnal is fogyasztható, de még jobb, ha egy napot még érleljük.
Egy forró és fűszeres ital a legjobb ellenszere rosszkedvnek, szürkeségnek, unalomnak, hidegnek, főleg akkor, ha ráadásul olyan aranyló színű, mint a narancsos puncs. Fekete tea az alapja, amit narancslé szőkít ilyen szép világosra, melegítő hatású fűszerek és némi rumaroma tesz illatossá. Ha alkohol nélkül készítjük, akkor egész nap kortyolható, a narancs, a citrom, a méz és a fűszerek ráadásul erősítik immunrendszerünket is.
Ha pedig esti beszélgetős csajos bulira készítjük, akkor valódi rummal gazdagítva igazi lélekmelengetőt kapunk, hiszen az alkohol is melegít, de azért óvatosan és módjával kortyolgassuk a puncsot, mert nagyon itatja magát!
Hozzávalók:
Elkészítés: A gyömbért meghámozzuk, felszeleteljük, majd csíkokra vágjuk, és a teafilterrel, a fahéjjal, a csillagánizzsal és a szegfűborssal egy lábasba tesszük, majd 5 dl forró vízzel leforrázzuk, és lefedve 5 percig állni hagyjuk, majd kivesszük a teát, és még 5 percet hagyjuk kiázni a fűszereket. Átszűrjük, ha zavarnak a fűszerek, hozzáadjuk a mézet, a narancslevet és a citrom levét is belefacsarjuk, elkeverjük.
Megkóstoljuk, ha kell, még édesíthetjük ízlés szerint, ha nem elég meleg, akkor egy picit melegíthetünk rajta, de óvatosan, ne forrjon. Ha alkoholosan szeretnénk, akkor hozzáadjuk a rumot, ha nem, akkor a rumaromát, és poharakba szedve kínáljuk.
A koktélok színesek, izgalmasak, és nem is szükséges hozzájuk feltétlenül egy teljes bárpult felszereltsége. Akkor járunk jól, ha könnyedebb, gyümölcsös, egyféle alkohollal készülő változatot készítünk, így nem száll túl gyorsan a fejbe, és kellemesen kortyolható, nem túl édes és nem túl ütős, egyszerűen csak feldobja a hangulatot, és persze finom.
Most egy ugyancsak csajos ital, a gránátalmás pezsgőkoktél receptjét mutatjuk meg, ami friss gyümölccsel készül, rózsaszín, kesernyés és édes, üde és mutatós, nem mellesleg pikk-pakk elkészíthető a téli szezon egyik legszebb, bíborszínű magokat rejtő, izgalmas gyümölcsével. A roppanós, lédús magokból a finom, fanyar lé könnyen kinyerhető egy egyszerű turmixgéppel pépesítve, majd átszűrve, más nem is kell mellé, mint egy palack jól behűtött pezsgő – de habzóbor is megfelelő!
Hozzávalók:
Elkészítés: A gránátalmák tetején egy skalpot vágunk, így láthatóvá válik, hol vannak a keserű hártyák. Ezek külső vonalán bevágjuk a gyümölcs húsát, és szétnyitjuk, a magokat kifordítjuk.
A magokból maréknyit félreteszünk, a többit késes aprítóba tesszük, 10-15 másodperc alatt összemixeljük, majd a cukrot is hozzáadjuk, fél percig tovább pépesítjük, majd sűrű szűrőn átszűrjük.
Pezsgőspoharakba 1/4 rész gránátalmalevet öntünk, és felöntjük 3/4 rész jól behűtött pezsgővel vagy habzóborral. Beleszórjuk a félretett magokat, és ízlés szerint illatos zöldfűszerrel díszítve kínáljuk.
A bólé tulajdonképpen egy hatalmas borkoktél, klasszikusan valamilyen bor, pezsgő, gyümölcs és likőr keverékével készül. Ha van egy nagyobb, gömbölyded üvegtálunk, akkor nagyon látványosan tálalható, a vendégeket pedig egy csapással önkiszolgáló üzemmódra állíthatjuk, nem nekünk kell figyelnünk arra, hogy mindenkinek mindig legyen itala. Mivel a bólé minden eleme variálható, rengeteg lehetőségünk van, hogy mit pakolunk bele – arra érdemes mindenesetre figyelni, hogy ne legyen túl erős, mert a különféle alkoholok egymás hatását felerősítik, így érdemes egy kicsit akár ásványvízzel is hígítani…
A bólénál fontos, hogy a bort a gyümölcsökkel ls at ízesítőkkel előre összekeverjük, és hagyjuk néhány órát, hogy az ízek összeérjenek, viszont a pezsgőt csak tálaláskor érdemes hozzáadni, hogy kellemesen friss és buborékos legyen. Ha öblösebb, szélesebb szájú pohárral kínáljuk, akkor könnyebben kieszegethető belőle a gyümölcs, és nemcsak finom, hanem már látványra is ünnepi.
Hozzávalók:
Elkészítés: A 2 dl vizet egy kis lábasba öntjük, hozzáadjuk a szegfűszeget és a csillagánizst, felforraljuk, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a mézet és a vaníliát, ha egy kicsit hűlt, akkor a rumot is, félretesszük.
A gyümölcsöket megtisztítjuk és felkockázzuk, egy bóléstálba tesszük. Ráfacsarjuk a citrom levét, felöntjük a fűszeres, leszűrt főzettel és a vörösborral, elkeverjük, és legalább 5 óráta a hűtőbe tesszük.
Tálaláskor felöntjük a pezsgővel, ízlés szerint hígíthatjuk egy kis szénsavas ásványvízzel is, jégkockával kínáljuk.
Bár elsőre furcsának tűnhet a tojásmentes tojáslikőr, de miért is ne élvezhetnék a fűszeres és édes itókát azok is, akik táplálékérzékenyek vagy valamilyen okból a vegán étrendet választják, amikor így is el lehet készíteni? Természetesen nem ugyanolyan, de ízben, színben és állagban nagyon hasonló, talán kicsit sápadtabb, nem olyan szép sárga, mint a klasszikus tojáslikőr, hiszen nincs benne tojássárga, de akár egy kis kurkumával ezen is lehet változtatni.
A veggnog, vagyis a mentes tojáslikőr krémességét beáztatott és felpuhult kesudió és datolya adja, növényi tejjel készül, és az alapanyagokat egyszerűen csak egy turmixgépben jó alaposan össze kell dolgozni. Ha jó erős mixerünk van, akkor ez hamar megvan, ha kicsit régebbi, akkor érdemes pár percet járatni, hogy minél simább, krémesebb állagot kapjon, majd ezután még átszűrni, hogy igazán selymes legyen. Az édességet és a fűszereket a végén még beállíthatjuk, ahogy a sűrűséget is – illetve az alkoholtartalmát is szabályozhatjuk, készíthetjük ütősebbre, hagyhatjuk könnyedebbre, vagy akár teljesen el is maradhat belőle a rum vagy a whiskey…
Hozzávalók:
Elkészítés: A kesudiót 1 órára vízbe áztatjuk. Egy másik tálkában a mag nélküli datolyát felöntjük 2 dl meleg vízzel.
A kesudiót leszűrjük, leöblítjük, turmixgépbe tesszük, hozzáadjuk a datolyát a vízzel együtt, valamint a vaníliát, a fahéjat, a szerecsendiót és a juharszirupot, felöntjük a kókusztejjel, és alaposan összeturmixoljuk. Átszűrjük, hogy krémes és sima legyen.
Üvegbe töltjük, hozzáadjuk az alkoholt, összerázzuk, és hűtőbe tesszük tálalásig. Kínálás előtt érdemes felrázni, mert a sűrűje leülepedik az aljára.
