A glögg egy nagyon illatos és fűszeres bor alapú forró ital, jóval több alkoholt tartalmaz, mint a nálunk hagyományosnak tartott forralt bor, ennek oka, hogy a magasabb alkoholfoknak erősebb a fűtőértéke, ami a nagy hidegben nem mellékes. A glögg szó maga felmelegítést jelent, és hasonló neveken – gløgg, glögi – találkozhatunk vele a többi skandináv országban is.
Ez a forró ital nemcsak alkoholtartalmában, de gazdagságában is eltér a klasszikus forralt bortól, tulajdonképpen már egyfajta puncsként is tekinthetünk rá. Sokféle receptje létezik, de általánosan elmondható, hogy az alapja mindig vörösbor, amit pálinka, vodka vagy brandy gazdagít, fűszerei a szokásos szegfűszeg, fahéj és narancs mellett a kardamom és a gyömbér is, valamint egész hámozott mandulát és mazsolát vagy vörösáfonyát is tesznek bele, ami ízesíti is, de a végén elrágcsálható az alkohollal átitatott gyümölcs és csonthéjas…
Hideg napokon egy kiadós séta, szánkózás vagy síelés után egész biztosan átmelegít belőle egy pohár, de magas alkoholtartalma miatt érdemes mértékkel kortyolgatni!
Glögg
Hozzávalók:
Elkészítés: Séta, síelés vagy szánkózás előtt a fahéjat, a szegfűszeget, a hüvelyéből kibontott kardamommagokat és a gyömbért egy tálkába tesszük, ráöntjük a pálinkát, és hagyjuk ázni felhasználásig. A cukrot egy lábasba tesszük, felöntjük a vörösborral, lefedjük, és ezt is félretesszük.
Amikor hazaértünk a hidegből, a fűszereket a pálinkával együtt a cukros borhoz öntjük, hozzáadjuk a felszeletelt vagy felkockázott narancsot, a mazsolát vagy a vörösáfonyát és a mandulát, és kb. 60–70 fokig hevítjük, majd a tűzről levéve még 5 percet állni hagyjuk, majd poharakba osztva kínáljuk, kortyoljuk.
Amikor egy hónapja egy buli alkalmával először leteszteltem a mindenevő barátainkon is, ők azt mondták, hogy a recept tökéletes, ne változtassak rajta semmit. Bár kicsit gyanús, hogy még annak a barátunknak is ízlett az ital, aki elmondása szerint nem szereti a tojáslikőrt… Szóval nagyon valószínű (és értelemszerű), hogy az ízélmény valamelyest más lesz, mint amit az eredeti tojáslikőrnél megszokott az ember. Ha emlékeim nem csalnak, ez a verzió kevésbé édes és nehéz, de pár sorral lejjebb találtok néhány tippet, aminek segítségével személyre szabott állagú és édességű tojásmentes tojáslikőr készíthető.
A recept felhasználhatósága elég sokrétű: gasztroajándéknak biztosan megállja a helyét egy csinos üvegbe csomagolva (alkohollal készítve 3–4 hétig is eláll a hűtőben az ital), de az ünnepi asztalnál is garantáltan elfogy desszert helyett (vagy mellett). A szilveszteri bulikra pedig nyugodtan vihetjük a közösbe, hozzám már be is futott egy rendelés a múltkori tesztalanyaimtól.
Variációk tojáslikőrre
Állag
Az elkészült ital állagra sűrűbb lesz, mint az átlagos tejek/magitalok, de nem lesz olyan sűrű, mint a nagyon folyós pudingok. Szerintem így még pont kellemesen fogyasztható és nem túl testes a likőr, de ha te sűrűbb verzióra vágysz, több megoldással is tudok szolgálni:
Alkohol
Az eredeti tojáslikőrt eleinte rummal, majd bourbon whiskey-vel készítették. Mi is választhatunk, kinek melyik ízlik jobban. Én a rum mellett tettem le a voksomat, mivel a whiskey szagát nagyon nem szeretem, de biztos van, akinek pont az adja meg azt a kis pluszt, amitől számára igazán finom lesz a likőr.
Ha nem szeretnénk magas alkoholtartalmú italt, akkor már a főzés elején hozzáadhatjuk az alkoholt a likőrhöz, így az íz megmarad, az alkohol mennyisége pedig csökken. De ki is hagyhatjuk teljesen, így már gyerekek is fogyaszthatják.
Édesség
Édesítés terén sincsenek kőbe vésett szabályok: én eritritet használtam, de mehet bele xilit is, vagy bármilyen más édesítő. Ez az alapverzió nem hivalkodóan édes, úgyhogy a főzés befejeztével érdemes kóstolgatni, hiszen a végén is tudunk még „állítani” az ízeken.
Magtej automata nélkül
Ha (még) nincs magtej-készítő géped és nem szeretnél a házi magtej készítésével bajlódni, akkor sem kell lemondanod erről a receptről. Több ötletem is van ennek az áthidalására, bár ezekhez kell némi türelem és kísérletezési kedv is, mivel pontos számokat és mennyiségeket nem tudok mondani. A tippjeim a következők:
Szénhidrátok
Mivel a mandula- és törökmogyorótej szénhidrátjait, illetve az eritritet a 160 grammos szénhidrátdiétában nem kell számolni, ezért könnyű dolgunk van, csak az általunk használt alkoholtól függ, hogy végül mennyi lesz egy liter tojásmentes tojáslikőr szénhidráttartalma. Ha rumot teszünk a likőrbe, akkor jól járunk, mivel a legtöbb fajta nem tartalmaz szénhidrátot, de a biztonság kedvéért leellenőrizhetjük a címkéjét is. Ha a whiskey-re esett a választásunk, akkor 0,1 grammal kellene számolnunk 100 grammonként – tehát szerintem ettől is eltekinthetünk, de ez már csak az én szubjektív véleményem. Viszont ami biztos: ezek az égetett szeszek csökkentik a vércukorszintet, ezért csak étkezés mellett ajánlott a fogyasztásuk. A folyadék pótlásáról se feledkezzünk meg, minden pohár alkoholos ital után igyunk legalább egy pohár vizet is.
A tojásmentes tojáslikőr alkoholmentes verziója természetesen nem számolós az IR-diétában.
Most pedig jöhet a recept, amit bátran variálhattok. Az egyik barátnőm például úgy turbózta fel a likőrt, hogy tett hozzá még egy kis cukormentes kakaóport, állítása szerint az eredmény így teljesen olyan, mint a csokilikőr. Kísérletezésre fel!
Tojáslikőr tojás, tej és cukor nélkül
Hozzávalók:
Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 150 fokra.
A kókuszt, a mandulát és a törökmogyorót öntsük egy sütőpapírra, pirítsuk meg, kb. 5-6 perc alatt kész is lehet. Folyamatosan figyeljük őket, nehogy megégjenek.
Hagyjuk kicsit hűlni, addig megtölthetjük a magtej automatánkat: az alkoholt kivéve minden hozzávaló mehet bele. Végül a langyos magokat és kókuszt is beletehetjük, indítsuk el a magtej-készítő programot.
Ha elkészült a tej, szűrjük le (hacsak nem szeretnénk nagyon sűrű likőrt), majd adjuk hozzá a rumot. Keverjük el, kóstoljuk meg, hogy elég fűszeres-e, majd töltsük tiszta üvegekbe.
Hűtve tároljuk.
Az almapuncs nagyon gyorsan elkészül, eszméletlenül finom, csak almalé és néhány téli fűszer kell hozzá. Annyira illatos és mennyeien finom, hogy mindenkit levesz a lábáról. Alapértelmezésben nem is puncs, hanem egy forró és fűszeres almalé, de a felnőtteknek megbolondíthatjuk egy kevés alkohollal, néhány szelet almával pedig elképesztően mutatós finom téli ital.
Almapuncs
Hozzávalók:
Elkészítés: A 2 dl vizet feltesszük melegedni, hozzáadjuk a fahéjat, a csillagánizst és a szegfűszeget, gyenge tűzön a forrástól 10 percet gyöngyöztetjük, majd hozzáadjuk az almalevet, a narancs vékony késsel levágott héját és kifacsart levét, valamint a mézet, és épp csak összemelegítjük. Nem hevítjük forrásig, nehogy elillanjon a narancs, a méz és az almalé vitamintartalma.
Az italt átszűrjük – vagy ha nem zavaróak a fűszerek, akkor ez el is hagyható –, poharakba osztjuk, felnőtteknek poharanként 2 cl rumot vagy pálinkát öntünk bele ízlés szerint, és forrón elszürcsöljük az aromás, fűszeres, melengető italt.
Ha eddig azt hittétek, hogy a forró csoki gyerekeknek való, tévedtek – egy csomó izgalmas változatát osztottuk már meg mi is veletek, most viszont egy kifejezetten felnőtteknek szóló recepttel készültünk. A csokoládé és a vörösbor mennyei párosítása garantáltan megédesíti a hűvös téli estéiteket, ráadásul seperc alatt kész. Megállja a helyét meghitt, összebújós estéken, de vacsorákon, sőt akár az ünnepi asztalnál is!
A hozzávalók beszerzése nem igényel különösebb utánajárást, viszont érdemes egy testesebb vörösbort választani (a cabernet sauvignon például tökéletes!) az ízek megfelelő harmóniája érdekében.
Vörösboros forró csokoládé
Hozzávalók:
Elkészítés:
A tejet a csokoládéval együtt közepes lángon felrakjuk forrni és addig kevergetjük, amíg masszív, krémes állagot nem kapunk. Ezután hozzáadjuk a vörösbort, pár perc alatt összefőzzük a kettőt, majd levesszük a kész forró csokit a tűzről.
Melegen, tejszínhabbal a tetején tálaljuk.
A tojáslikőr az igazi klasszikus a krémlikőrök sorában, az angolszász egg noggtól a holland advocaatig sokféle változata ismert, de olvasztott csokoládéval vagy kakaóporral megbolondítva már kész is a csokilikőr. A téli, karácsonyváró hangulathoz jól illik a marcipán, miért is ne használhatnánk puha, natúr marcipánt a tojáslikőr megédesítéséhez? Nemcsak édesít, hanem nagyon kellemes mandulás aromáját is átveszi az ital, elképesztően selymes, illatos, de vigyázat: veszélyes is! Mármint annyiban, hogy itatja magát, ugyanis ellenállhatatlanul finom.
A marcipánlikőr nagyon egyszerűen elkészíthető – ahogy a mézeskalácslikőr is –, érdemes hozzá puha, natúr marcipánt használni. Tökéletes ehhez a szupermarketekben kapható marcipán, ami jóval kiadósabb, mint a delikátboltokban található. A tej és a tejszín lehetőség szerint legyen ultrapasztőrözött (UHT), vagyis magas hőfokon kezelt, a tojás pedig nagyon friss, mert így akár 1 hónapig is eltartható, de szigorúan hűtőben.
A marcipán mellett egy kis vanília került még ebbe a likőrbe, de aki szereti, egy kis fahéjat is tehet bele, vagy még a melegítéskor a tej-tejszín keverékbe egy kis reszelt narancshéjat, ami még illatosabbá varázsolja a likőrt, viszont ebben az esetben szűrjük át a likőrt üvegbe töltés előtt.
Marcipános krémlikőr
Hozzávalók:
Elkészítés: A marcipánt lereszeljük. A tojássárgákat simára keverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral.
A tejet és a tejszínt egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a marcipánt, és lassú tűzön folyamatosan kevergetve felforraljuk. A tűzről levéve lassan, folyamatos keverés mellett a cukros tojáshoz adjuk, apránként, nehogy összeugorjon/megfőjön a tojás. Ezután a vodkát is beleöntjük, alaposan átkeverjük.
Üvegbe töltjük, hűtőben tároljuk.
Ez is érdekelhet: Gasztroajándékok – minden alkalomra
Az utóbbi években minket is elértek a gasztronómiai forradalom méltán legszerethetőbb vívmányai, a „homemade”, azaz otthon készített ehető-iható meglepetések. Legyen szó karácsonyról vagy születésnapról, ballagásról, kerti partiról vagy halloweenról, ajándékot adni és kapni egyaránt öröm. És hogy mi minden kerülhet ki a kamrából?
Erre nyújt választ ez a könyv édes és sós finomságok kimeríthetetlen tárházát felsorakoztatva az olvasó előtt. Sőt: nemcsak főzésre és sütésre invitál, hanem megmutatja azt is, hogy miképp bújtatható egyedi köntösbe az elkészült gasztroajándék. Adjunk a kiválasztott recepthez egy csipetnyi szeretetet, és a hatás garantáltan nem marad el!
A fűszeres forralt bort nehéz megunni, de ha szeretnénk valamilyen különlegességet készíteni hűvös napokra melengető ital gyanánt, akkor a Hot Aperol az egyik legjobb választás. Az egyszerre édes és kesernyés gyógynövényes-narancsos likőr színét a narancshéjtól kapja, ízét pedig a különféle gyógynövényektől, és ha elsőre szürreálisnak is tűnik a színe, teljesen természetes alapanyagokból készül.
Mivel viszonylag tömény és nagyon édes, ezért ízesítésre használjuk, így meg kell találnunk a megfelelő társat a koktélhoz. A hideg koktélhoz, az Aperol Spritzhez pezsgő, habzóbor vagy fehérbor, illetve narancslé és szóda illik, a szénsavas italok melegen viszont nem túl kellemesek, ráadásul a szénsav és az ital hőfoka miatt nagyon gyorsan a fejbe szállhat az alkohol. A Hot Aperolnál érdemes a fehérborra szavazni, vagy még izgalmasabb, ha bogyós gyümölcsökből készült teával készítjük. Mutatunk egy ütősebb és egy lazább változatot!
Hot Aperol fehérborral
Hozzávalók:
Elkészítés: Az alapanyagokat egy kis forralóba öntjük, forráspontig melegítjük, de nem forraljuk. Pohárba öntjük, és óvatosan elkortyoljuk.
Hot Aperol gyümölcsösen
Hozzávalók:
Elkészítés: Gyümölcsteát készítünk 3 dl vízzel, hozzáadjuk az Aperolt, ízlés szerint mézet és 1-2 szelet citrust, és még forrón elkortyoljuk.
Amióta az emberiség megismerte a kávét, mindig is ízesítette, finomította, variálgatta. Nemcsak cukorral és tejjel, de mindenféle fűszerekkel, csokoládéval, sőt alkoholokkal is. Az ír krémlikőr is egy ilyen kávés ízkavalkád–- kávé, tejszín, whiskey és csokoládé finom keveréke –, ám itt az arányok megváltoztak: a tejszín és az alkohol dominál, ezt ízesíti a kávé és némi csokoládé.
Csajos italnak tartják, mert édes és krémes, de sok édesszájú férfiember is elcsábul, ha Bailey's-zel kínálják. Nemcsak önmagában finom, jégkockával, de megbolondíthatjuk vele a kávét, jegeskávét is, sőt akár süteménybe, fagylalt mellé is zseniálisan finom. Ha a tiramisu krémjébe keverünk belőle, netán a piskótákat ebbe mártjuk, de a somlói galuska vagy más piskótaféle sem fog megsértődni, ha egy kis krémlikőrrel locsoljuk meg.
Arról nem is beszélve, hogy gasztroajándéknak is remek: egy csinos üvegbe téve, felszalagozva születésnapra, névnapra, de akár karácsonyra is tökéletes ajándék, ráadásul elkészítése egyszerű, és fél óra alatt bőven meg is vagyunk.
Az ír krémlikőrhöz friss és erős kávéra, tejszínre, egy kis csokira van szükség, no meg alkoholra. Ehhez legjobb a whiskey, amiből természetesen nem kell drágább, márkásabb ital, illetve szükségünk lesz egy kis sűrített tejre is, ez adja a krémességét és sűrűségét a tejszín mellett, no meg édességét az italunknak.
Bailey's házilag
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét megolvasztjuk vízgőz fölött, a tűzről levéve elkeverjük a meleg kávéval, majd hozzáadjuk a sűrített tejet, simára keverjük, majd mehet bele a vanília-kivonat és a whiskey. Hagyjuk hűlni, majd a tejszínnel is elkeverjük. Üvegekbe tesszük, és néhány napot hűtőben érleljük.
Koktélok kiskönyve
Lepjük meg önmagunkat és nyűgözzük le a barátainkat az otthon készített legújabb italkreációkkal!
– Több mint 400 recept – alkoholos és alkoholmentes koktélok
– A legismertebb klasszikusok és a legújabb trendet követő italok
– A régi és az új kedvenceinket tizenhárom fejezet ismerteti: rum, konyak, borpárlat és brandy, gin, vodka, whisky, likőr és tequila, pezsgő és prosecco, alkoholmentes koktélok, bólé és puncs, fitneszitalok, tejes mixek, flipek, kávé, tea és társaik
Ezekből aztán nem spórolták ki az alkoholt, ugyanis egyetlen adag jégkrém alkoholtartalma megegyezik egy üveg sörével. Szóval, ha édesszájúak vagyunk, és nem tudunk megállni egy gombócnál, könnyen megtörténhet, hogy falatozás után kicsit spiccesek leszünk.
Sajnos itthon nem forgalmazzák az alkoholos finomságot, így személyes tapasztalatokról nem tudunk beszámolni, de a weboldalukról meg lehet rendelni a különleges fagyik hozzávalóit. Elég széles palettáról válogathatunk, és most nem az ízesítésekre, hanem az alkoholos aromákra gondolunk: találunk whiskey-t, Martinit vagy akár bourbont is. Ezek párosítva a karamellával, csokoládéval vagy a mogyoróval garantálják a desszert utáni jókedvet.
Állítólag az igazi verziója nem véletlenül lett világsiker, ugyanis elképesztően puha, és az íze is utánozhatatlan. Azt nem tudjuk, hogy a házilag készített mackók íze mennyire hasonlít az eredetire, de a videó alapján úgy tűnik, nem annyira bonyolult elkészíteni a rozéval megbolondított mackókat. Előre szólunk, hogy néhány speciális kellékre azért szükség lesz: ilyen pl. a mackó alakú forma, amiben majd megdermednek a cukorkák, vagy egy úgynevezett habzóborolaj, amit az Amazonról lehet megrendelni, ha esetleg itthon nem találunk ilyet – de ez akár el is hagyható.
Ha valaki kipróbálná, így fogjon neki: 1 pohár rozé bort 1,5 percig melegítsünk mikróban, majd 6 csomag zselatinport keverjük el benne simára, adjuk hozzá a habzóborolajat, 1 csepp pink ételszínezéket, keverjük el, majd cseppentővel adagoljuk a formába. Tegyük a hűtőbe 2 órára, amíg a macik meg nem dermednek, majd nyomjuk ki a formából, és élvezzük a finomságot!
Ha legközelebb vendégeket várunk, felejtsük el a bolti üdítőket – az alább bemutatott italok ugyanis könnyedén elkészíthetőek otthonunkban – és sokkal finomabbak is. Készíthetjük őket nyugodtan alkoholmentesen is, hogy a gyerekek és a diétázók se maradjanak ki az élvezetből. Mindkét koktélban közös, hogy a nyár egyik sztárgyümölcse, a friss barack adja meg az alapízét, de ha esetleg máskor készítenénk, nyugodtan használhatunk konzerv vagy akár fagyasztott gyümölcsöt is.
Málnás-barackos koktél
Hozzávalók:
Elkészítés:
Egy pohár aljába szórjuk a málnákat, majd egy fakanál segítségével pépesre zúzzuk őket.
Leturmixoljuk a barackokat, a vodkát, a pálinkát és a jeget, majd a kész koktélt a málnákra öntjük. Jól elkeverjük, és már fogyasztható is!
Gyömbéres-barackos pezsgő
Hozzávalók:
Elkészítés:
A barackokat meghámozzuk és szeletekre vágjuk. A barackszeleteket a gyömbérrel krémesre turmixoljuk, majd leszűrjük.
Pezsgőspoharakba egy evőkanálnyit teszünk a barackos-gyömbéres püréből, majd ráöntjük a pezsgőt. Díszítésként használjunk friss mentaleveleket, és már tálalhatjuk is!
Az Aperol Spritz népszerűsége és zsenialitása megkérdőjelezhetetlen, ami mára már nálunk is abszolút kedvenc. Az idei nyáron egy újabb könnyű és gyümölcsös fröccsféle hódít az olasz nyaralóhelyeken, amelynek alapja a prosecco, vagyis a habzóbor, amit rózsássá és rózsaszínné varázsolnak, gyümölcsös és virágos aromákkal gazdagítanak, midezt egyúttal frissé, felpezsdítővé téve.
Az ital különlegessége, hogy nemcsak rózsaszín, de rózsabimbóval készül. Rózsás rozét használnak hozzá, ami úgy készül, hogy 1 üveg rozéhoz 15–20 rózsabimbót adnak, és hűvös helyen, lefedve egy napig áztatják, pihentetik. Ezután leszűrik, majd ezt az illatos, dupla rózsa rozébort használják az italhoz. Nem tudjuk, ki hogy van vele, de mi bizony sajnáljuk a rózsabimbót, és inkább gyönyörködünk benne kertben és vázában, és inkább 1-2 csepp rózsavízzel – ázsiai vagy arab fűszerboltokban beszerezhető – adjuk meg a különleges aromát ennek a fantasztikus nyári italnak.
Rosie Spritz
Hozzávalók 1 pohárhoz:
Elkészítés: Ezt az italt legjobb nagyobb társaságban, kerti partikon készíteni. 1-2 grépfrút levét kifacsarjuk, héját lereszeljük, és egy kis tálkába tesszük. Készítünk egy nagy kancsó citromos limonádét szénsavas ásványvízzel vagy szódával, a rozét és a proseccót jól behűtjük.
Mindent kiteszünk az asztalra, innentől mindenki maga készítheti az italt, a menet a következő: a rozéból és a proseccóból 1-1 decit öntünk egy pohárba, hozzáadunk 3 cl grépfrútlét és fél dl limonádét, 1-2 csepp rózsavizet adunk hozzá, majd egy pici csipet grépfrújhéjat szórunk bele – óvatosan, mert elég keserű, és épp csak egy kis ízt kell adjon ennek az izgalmas italnak!
A tolnai megyeszékhelyen és környékén működő pincészetek néhány éve úgy döntöttek: náluk bizony a helyi fajták kerülnek előtérbe, és a borvidéket ezentúl a kadarka, a kékfrankos és az ezekre épülő hagyományos házasítás, a bikavér jellemezze leginkább.
Nem véletlen ez a döntés, hiszen a múlt és a jövő ezekben a fajtákban fonódik leginkább egybe. A néhai rómaiakig most ne tekintsünk vissza, a magyar bortörténelem is már egészen a korai időkben, a 11. század közepén jegyzi a szekszárdi borokat, amikor az esztergomi káptalan alapító oklevelében az adományok között borról tesznek említést. Két évszázaddal később pedig már bizonyíthatóan magas szintű szőlőtermesztés folyt, természetesen elsősorban az egyházi birtokokon.
A törökök megjelenése okozott törést a folytonosságban: a korábban termesztett fajták jó része eltűnt, viszont ennek a kornak köszönhetjük a kadarkát. A török elől menekülő rácok, szerbek honosítják meg a kadarkát és a vörösborkészítés kultúráját a térségben.
Nem sokkal később, a 18. század elején érkeznek az első sváb telepesek a város környékére, akik szőlőművelésbe kezdtek, részben átvették az itt élő szlávok módszereit, de hoztak magukkal fajtákat, a bortermelő vidékekről érkezők másfajta tudással is gazdagították a szekszárdi borok történelmét. A svábok érkezésével nagy lépésekkel fejlődött a szőlészeti-borászati technológia, fellendült a borkereskedelem.
A bikavér is ezekben az időkben jött létre. Szekszárdon a borászok büszkék a bikavér hagyományaira, és nem titkolt szándékuk a bikavért jelenlegi hírnevénél magasabbra pozicionálni. A küzdelem nem lesz egyszerű, hiszen ma bikavért még nem könnyű eladni. Nagyon sok olyan bor van ugyanis forgalomban bikavér néven – elsősorban Egerben –, amely alacsony árkategóriájú és minőségű bor, emiatt a vásárlók nagy része nehezen hajlandó több ezer forintot fizetni egy palack minőségibb, kiváló bikavérért. Pedig a bikavér jövője akkor lesz fényes, ha a termelők összefognak, ahogy Szekszárdon is próbálkoznak részint a bikavér készítésének szabályozásával, másrészt azzal, hogy a borászcéh tagjai elsősorban prémiumként készítsenek bikavért, azaz egy közép-felső kategóriás házasításként pozicionálják.
A szekszárdi borok értékesítését segíti, hogy kialakítottak egy egyedi formájú palackot Szekszárd felirattal, amibe a legjobb, garantált minőségű kadarkák, kékfrankosok és bikavérek kerülhetnek, érdemes erre is figyelni borválasztáskor.
Ma Szekszárd túlnyomórészt vörösborairól nevezetes, a helyi fajták mellett a merlot vagy a cabernet franc érzi jól magát a Dunára tekintő dombokon. Itt sem hanyagolják el az utóbbi évtizedek trendjeit, a rozé minden pincészetben jelen van, de egyre többen térnek vissza a gyökerekhez, és készítenek sillerbort, mégpedig az itt tradicionális fuxli néven, közös megjelenéssel. Érdemes kipróbálni, karakterét tekintve a tartalmasabb rozé és a leghalványabb vörösbor között lavírozik ez a bortípus.
