A fröccs a mi igazi népitalunk, hiszen ezt itták a szőlőgazdák, amikor az ültetvényekben dolgoztak, ezzel hűsítette magát egy fárasztó munkanap után kőműves és tisztviselő egyaránt, ha visszatekintünk a múltba, olvasgatunk, nem marad szomjas száj fröccs nélkül.
Persze nem csak a mi fröccsünk, hiszen például a spritzer az osztrákoknál divatos, a gemišt a horvátoknál dívik, de szinte minden közép-európai országban van valamifajta hagyománya a szóda (vagy ásványvíz) és a bor keverékének. Abban viszont különlegesek vagyunk, hogy a mai napig ragaszkodunk a szódához, és senkinek sincs annyi elnevezése a fröccsre, mint nekünk, magyaroknak.
Vannak az alapok, amiket azért mindenki ismer: kisfröccs (1 dl bor + 1 dl szódavíz), nagyfröccs (2 dl bor + 1 dl szódavíz), hosszúlépés (1 dl bor + 2 dl szódavíz), házmester (3 dl bor + 2 dl szódavíz) vagy viceházmester (2 dl bor + 3 dl szódavíz). Már ezekkel is alaposan megkavartunk a fröccsözésbe épp csak beletanuló külföldit, hát még ha elkezdjük sorolni a háziúrt, a sportfröccsöt, a lakófröccsöt, a Krúdy-fröccsöt, a sóherfröccsöt, a polgármestert, a lámpást, a magyar–angolt, hogy ne is folytassam tovább, mert van még bőven. Kreatív, ötletes és vicces elnevezések garmadájával illetjük a fröccsöt, és ez csakis azért lehet, mert szeretjük.
Szeretjük fehérborból, mert hát ez az alap. Szeretjük rozéból, mert könnyű, gyümölcsös, és ez lett a felnőttek modern málnaszörpje. És bizony nem vetjük meg néha a könnyű, gyümölcsös, csak tartályban nevelkedett vörösborból sem, jól tud esni egy portugieser-fröccs – ezt az őszbe hajló korú villányi borosgazdák tudják igazán.
Természetesen itt kell említést tennünk a mostanság nagy divatnak örvendő, friss gyümölcsökkel készített bor alapú limonádékról is, melyek talán még izgalmasabb felfrissülést jelenthetnek a fröccsöt kedvelőknek.
Az alapigazságot viszont nem szabad elfelejtenünk: jó fröccsöt csakis jó borból készíthetünk. Nem csúcsbor kell ide, nem valami dűlőszelektált koncentrátum, az sok, az csak tisztán élvezhető. Ide egy tiszta, friss, könnyed, jóivású bor kell, amibe a buborék tesz még kis lendületet, kis lazítást.
Úgyhogy nyáron nincs más kiút a hőség elől, csak az árnyék és egy nagy pohár, frissen készített fröccs!
A gyümölcsleves elég megosztó étel: van, aki odavan érte, és van, aki ki nem állhatja, hogy édességgel kell indítania a főétkezést. Való igaz, hogy a gyümölcsleves előételként fogyasztása csak nálunk ennyire elterjedt, máshol inkább desszertként tálalják, ezért sokszor a külföldiek is a csodájára járnak. Bár rengeteg rossz emlék fűződhet hozzá a menzai élményeink miatt, ezeket az ellenérzéseinket nyugodtan sutba dobhatjuk – ha ezt a levest egyszer megkóstoltuk, rájövünk, hogy a gyümölcsleves igenis finom!
Fehérboros őszibarackleves
Hozzávalók:
Elkészítés: A fehérbort, a pálinkát, a cukrot, a mentaleveleket, a fahéjat, a szerecsendiót és a tejszínt összekeverjük egy nagy tálban, amíg a cukor fel nem olvad. Hozzáadjuk az előkészített barackot, majd feltesszük főni.
Közepes lángon 15 percig főzzük gyakori kavargatás mellett. Ha szükséges, vegyük lejjebb a hőfokot, nehogy a tejszín odakapjon.
Ha a barackok jól megpuhultak, levesszük a tűzről, majd hagyjuk hűlni.
Ha langyosra hűlt, leturmixoljuk, majd fogyasztásig hűtőbe tesszük. Tálaláskor díszítsük mentalevelekkel.
Azt tudjuk, hogy a vörösbor az egyik legfantasztikusabb ital, még akár a fogyásban is segíthet, azonban most újabb érdekességek is kiderültek róla. Jancis Robinson borszakértő legfrissebb kijelentései ugyanis szinte teljesen ellentmondanak az eddigi, borozással kapcsolatos tudásunknak. Szerinte minden felbontott üveget hűtőben kell tárolni – legyen szó akár fehér-, akár vörösborról!
„A hideg lelassítja az olyan kémiai folyamatokat, mint például az oxidáció, ami minden felbontott üveg nagy ellensége” – állítja a szakértő. Tehát, hogyha a felbontott üveg borunkat hűtőben tároljuk, akkor az sokkal tovább megőrzi a zamatát, mint a szobahőmérsékleten tárolt társai.
De a hűtéssel sem szabad túlzásba esni: Robinson szerint hajlamosak vagyunk a fehérborokat túlhűteni, ami viszont ront a bor élvezeti értékén – állítása szerint minél karakteresebb egy fehérbor íze, annál kevésbé igényel komolyabb hűtést. A pezsgőt és a rizlinget azonban mindenképp hidegen fogyasszuk!
És ha eddig nem lepődtünk volna meg, a szakértő tartogatott még meglepetéseket: a hagyományos dugós borokkal szemben ugyanis az újabban divatos, műanyag kupakos kiszerelésűeket dicsérte, ezek ugyanis megkönnyítik a tárolást, és sokkal tovább megőrzik a borok kellemes ízét.
(Via Independent)
(Via: purewow)
Amire szükségünk lesz
Elkészítés
Tegyük a gumicukrokat egy tálba, és öntsünk rájuk annyi pezsgőt, ami teljesen ellepi őket. Fedjük le a tálat folpackkal, majd tegyük egy éjszakára a hűtőbe.
A macik megszívják magukat a pezsgővel, istenien finom, kellemesen bódító – és a maradék pezsgőt sem herdáltuk el…
(Via: Purewow, fotó: flickr – Toby Mattingly)
Almafröccs
Hozzávalók 2-3 literhez:
Elkészítés: Ha egész almákkal dolgozunk, elő kell vennünk a gyümölcsprést. Az almákat tisztítsuk meg, legjobb, ha meg is hámozzuk. A narancsoknak és a citromnak facsarjuk ki a levét. Mindezt öntsük egy tálba. (Dúsítsuk almaborral, ha tetszik.) Lefedve hűtsük le. A lehűtött ásványvizet csak akkor keverjük hozzá, ha már fogyasztjuk. A poharakat díszítsük egy-egy vékonyra vágott almaszelettel vagy naranccsal.
Sör, de másképp
Mostanában divatosak az ilyen-olyan ízesítésű sörök. Akik jártak már a horvát riviérán, jól tudják, honnan származik az ötlet. A horvát tengerpart kedvenc itala a mis-mas, vagyis a narancslével vagy kólával dúsított sör, de Franciaországban is kedvelt a gyümölcsös hígított sör, ők panaché néven készítik és fogyasztják, míg nálunk az osztrák-német Radlerként ismerjük legtöbben.
A recept igen egyszerű: fél liter alkoholos vagy mentes sörbe ugyanennyi szénsavas jaffát vagy kólát, esetleg narancslét vagy bodzaszörpöt, limonádét öntünk. Nem olyan borzasztó, mint amilyennek első olvasatra tűnik. Sőt! Kellemesen kesernyés és édes egyszerre: igazi frissítő ital.
Szörp
Egy kis cukorszirup olvasztásával bármilyen gyümölcsből gyorsan főzhetünk szörpöt. Minél kevesebbet rotyog, annál magasabb marad a vitamintartalma. Érdemes a friss, megtisztított gyümölcsöt lecukrozni, majd állni hagyni egy ideig, hogy levet eresszen, majd vízzel felöntve összeforralni, végül leszűrni és lehűteni. Használhatunk hozzá epret, málnát, szedret, narancsot, rebarbarát, sárgabarackot, őszibarackot… ha mi készítjük, mindig ínyencség.
Italok gyöngye, a tea
Nincs egyszerűbb, mint házi jegesteát készíteni. Így legalább megkímélhetjük a pénztárcánkat, nem mellesleg a családot is a túl sok cukortól. Akár zöld teát, akár gyümölcsteát készítünk, vegyünk elő egy jó nagy fazekat, egy tölcsért és több üveget, amibe majd kitöltjük. Válasszuk ki a teafüvet, és tegyük fel a vizet forrni. Egy liter vízhez 3-4 teafüves filterre lesz szükségünk. Ha a víz felforrt, tegyük bele a filtereket, és hagyjuk a teát 10 percig állni. Ezután ízesítsük kedvünk szerint mézzel vagy nyírfacukorral, de némi cukorpótlóval is szabad. Egy liter teához egy citrom teljes levét kell hozzáadni, ezután jöhetnek a további ízesítők, például menta, lime, frissen facsart narancslé, de ínyencek kipróbálhatják egy kis csilivel is, esetleg száraz fehérborral. Ha már szoba-hőmérsékletűre hűlt, öntsük szét üvegekbe, és tegyük a hűtőbe. Ha fogyasztjuk, dobjunk a poharakba jégkockákat.
Ha szívesen kipróbálnánk, a következőket kell tennünk:
Mindig csak tiszta, megmosott leveleket használjunk.
A különböző fűszernövényekhez különböző erőkifejtésre lesz szükségünk, de általánosságban elmondható, hogy a finomabb, lágyabb zöldekhez kisebb erőkifejtés kell, mint például az erősebb tartású rozmaringhoz.
Menta
A mentaágat és leveleket fogjuk meg az egyik kezünkkel, majd csapjuk párszor a másik tenyerünkbe, mint egy kis ecsetet vagy seprűt.
Bazsalikom
A bazsalikom levelét fektessük a tenyerünkbe, majd csapjunk rá néhányszor.
Rozmaring
A rozmaringgal hasonló a helyzet, mint a bazsalikommal, mindössze annyi a különbség, hogy jóval többet és jóval erősebben kell rácsapnunk, hogy kiszabadítsuk belőle az aromáját.
A fűszernövényeket főleg koktélokba vagy alkoholos italokba használják, de érdemes belőlük belecsempészni egy kancsó limonádéba, jeges teába, szörpbe vagy akár ásványvízbe is.
A méret igenis számít!
Törekedjünk a megfelelő arányokra. Egy feles vodkához fél liter szóda túl nagy mennyiség, csak feleslegesen felhígítjuk, így teljesen elvesztjük a vodka ízét. Bőven elég belőle egy-két deci is.
Igyuk hidegen…
A poharat színültig töltsük meg – lehetőség szerint – nagy méretű jégkockákkal, majd erre öntsük a vodkát és a vizet, végül mehet bele a citrom is.
Nagyon hidegen!
Adam szerint a vodkát érdemes a fagyasztóban tartani, mert – állítása szerint – így sokkal buborékosabb marad a vodka-szódánk.
Használjunk citromot!
Nem citromlevet, hanem igazi szeletelt, friss citromot! Mielőtt beledobnánk a poharunkba egy szeletet belőle, kicsit nyomkodjuk meg, hogy kijöjjön a leve, és már kész is a tökéletes vodka-szóda.
(Via: bonappetit, fotó: flickr – Nicholas Erwin)
Ahogy a mazsola a pezsgőben landol, eleinte majd a felszínen úszik ugyan, de már akkor is látható lesz, ahogyan a szén-dioxid megjelenik a mazsola ráncai között. Az idő elteltével pedig, ahogyan megszívja magát, lesüllyed az üveg aljára, és akkor fejti csak ki igazán a hatását.
A buborékok újra megjelennek. Tiszta mágia, nem igaz?
1. Ha a másnap reggeli első gondolat az: soha többé alkohol
Lehet, hogy nyilvánvaló, de nagyon ügyesen tudjuk meggyőzni magunkat – vagy hagyjuk másoknak, hogy meggyőzzenek bennünket – arról, hogy nincsenek problémáink az alkohollal. Ha a szívünk mélyén érezzük, hogy valami nincs rendben, legyen ennyi elég ahhoz, hogy változtassunk, mielőtt komolyabb gondjaink lesznek.
2. Ha a héten több olyan nap van, amikor iszunk, mint ahányon nem
Ha azon kapjuk magunkat, hogy mikor valami rossz történik, rögtön egy koktélra vagy egy pohár finom borra vágyunk, meg kellene fontolni alternatív megoldásokat arra, hogy enyhítsünk a fájdalmon, feszültségen. Rengeteg alkoholmentes módszer létezik arra, hogy levezessük a stresszt: menjünk ki a szabadba sétálni, tereljük el figyelmünket egy kis edzéssel, főzzünk valami finomat, vagy irány a mozi.
A témáról bővebben még sok olvasnivaló itt >>
A sűrű, krémes tojáslikőr valahogy átmenet az ital és a desszert között, így még azok is szeretik, akik az édes likőrökkel nem állnak közeli barátságban. A tojáslikőr már majdnem egy sűrű madártej, kissé – vagy nem is annyire kevéssé – alkoholizálva.
Otthon is elkészíthetjük, húsvétkor, karácsonykor remek vendégváró, gyorsan elkészül, egy jó recepttel biztos a siker. A titok a friss tojás, a jó minőségű tejszín és persze a megfelelő alkohol. Alapesetben a tiszta szesz javallott, de mivel ez – különféle szabályozások folytán – nehezen beszerezhető (patikában decinként lehet csak beszerezni, ráadásul irreális áron), a legsemlegesebb ízű vodkával, esetleg a jóval drágább fehér rummal kiváltható.
A könnyen elkészíthető tojáslikőrt érdemes 1 hétig érlelni hűtőben koccintás előtt, viszont sajnos nem is tartható el hosszan – 4 hét vállalható hűtőben. Ha esetleg nem fogyna el, remek kiegészítő sütikhez és desszertekhez: a madártejet meglocsolhatjuk vele, felnőtteknek szánt puding ízesítője is lehet, de egy pohárkrémet is felvidíthatunk vele egy baráti vacsora zárófogásaként.
Tökéletes tojáslikőr
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet, a tejszínt a vaníliás cukorral és a porcukor felével felforraljuk, majd lehűtjük. A tojássárgákat habosra keverjük a megmaradt porcukorral, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a vaníliás-cukros tejet, végül a vodkát is.
Átszűrjük sűrű szitán, és egy hétig érleljük a hűtőben. Ennyi idő alatt érnek tökéletesre az ízek, de egy hónapig bármikor bevethető koccintásra, ünneplésre, süteménybe.
