Az a döbbenetes, hogy semmi extra nincs benne, mégis tökéletes. Az egyetlen kicsit extra, hogy barna cukorral készül, ami a sülés során finoman karamellizálódik, és az almadarabok ettől egészen lágyra, krémesre puhulnak a tésztában. Fantasztikus egyszerű összeállítani, és akkor az igazi, ha a tetejére egy kis ropogós morzsa kerül, tálaláskor pedig házi sós karamellel meglocsoljuk.
A recept titka a jó minőségű vaj, a sok esőt látott zöld ír legelőkön ez elég jó minőségű, de hazai vajjal is működik, viszont ne cseréljük más zsiradékra, mert ennek a sütinek a vaj a lelke – ez teszi omlóssá, illatossá, ellenállhatatlanná, no meg a krémesre párolódott alma a közepén, a rácsorduló tejkaramell…
Hozzávalók:
A morzsához:
A sós karamellszószhoz:
Elkészítés: A tésztához a lágy vajat és a cukrot egy keverőtálba öntjük, és elektromos habverővel simára, krémesre keverjük. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, megvárva, míg teljesen elkeveredik. A lisztet, a sót, az őrölt fahéjat és a sütőport összekeverjük, majd a tojásos-vajas keverékre szitáljuk, és és egy spatulával összedolgozzuk.
Az almát megtisztítjuk, kicsumázzuk, 1 centis kockákra vágjuk, a tésztához adjuk, és vajjal kikent 20-22 centis kapcsos tortaformába öntjük a tésztát, a tetejét elegyengetjük.
A morzsához az összes alapanyagot egy késes robotgéppel morzsásra összemixeljük, vagy egy tálba tesszük, és ujjbeggyel, összemorzsoljuk, majd az almás süti tetejére egyenletesen rászórjuk.
A sütit 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 40-45 percig sütjük, majd tűpróbával ellenőrizzük – akkor jó, ha tisztán, tésztaragacstól mentesen tudjuk kihúzni. A sütőből kivéve 10 percet hagyjuk pihenni, majd a peremet lecsatolva hagyjuk teljesen kihűlni.
Közben a sós karamellszószhoz a vajat, a barna cukrot és a mézet egy kis lábasba tesszük, és gyenge tűzön összeolvasztjuk, majd kevergetve addig főzzük, amíg barnulni és habzani kezd. Ekkor hozzáöntjük a tejszínt és a vanília-kivonatot, és forrástól számítva kb. 3 perc alatt kevergetve készre főzzük, a végén belekeverjük a tengeri sót.
A langyosra hűlt ír csodát szeletelve tálaljuk, a sós karamellszószt mellé kínáljuk – ki-ki kedvére locsolja meg vele!
A muffint azért szeretjük, mert egyszemélyes kis adagokban sül meg, mérete miatt viszonylag gyorsan, ideálisan csomagolható uzsonnára, tízóraira, remekül variálható – és egészségesebben is elkészíthető, mégis nagyon csokis ízélményt tud nyújtani, ha egy kis kakaóval felturbózzuk.
Ebben a receptben a zabpehely és az alma játssza a főszerepet, a zabpehely egy része finomra aprítva, szinte lisztté őrölve kerül bele, de marad benne rágcsálósabb rész is bőven. A tojás, a zsiradék és az édesítő nagy részét reszelt alma váltja ki: ettől illatos, puha, nagyon kellemes lesz a tészta, amit kakaó és némi aprított csonthéjas – dió, mandula, mogyoró – egészít ki.
Aki szereti, nyugodtan keverhet bele egy kis mazsolát, aprított datolyát, fügét, bármilyen aszalt gyümölcsöt – elrontani nem fogja, de az alaprecept is hibátlan!
Hozzávalók:
Elkészítés: A zabpelyhet, a zabpehelylisztet, a kakaóport, a sütőport és a sót egy keverőtálba kimérjük, összekeverjük. Hozzáreszeljük az almát. A tojást a joghurttal, a mézzel és az olajjal egy másik tálkában alaposan összekeverjük, majd az aprított dióval (mandulával, mogyoróval) a száraz alapanyagokhoz öntjük, kanállal jól összekeverjük.
12 papírkapszlival bélelt muffinformába elosztjuk a masszát, és 10 percet pihentetjük, amíg a sütőt 200 fokra előmelegítjük, majd a sütőbe tolva 20-25 perc alatt megsütjük.
Langyosan vagy hidegen kínáljuk – reggelire, tízóraira és uzsonnára is ideális egy pohát tejjel, teával.
Nem simán almás, hanem duplán! Almapüré és cikkekre vágott almaszeletek sülnek az omlós tészta ölelésében, csupa gyümölcs, nagyon egyszerű és illatos, mennyei sütemény. Házias, klasszikus, de van benne egy kis csavar, viszont elrontani nem lehet.
Omlós vajas tészta és alma a legtöbb almás sütemény lényege, de ebbe az ínycsiklandó receptbe még egy réteg almapüré is kerül. Lágy, omlós, vaníliás, egy gombóc fagyival vagy egy kis tejszínhabbal tálalva maga a boldogság!
Hozzávalók:
A tésztához:
Az almapüréhez:
Az összeállításhoz:
Elkészítés: A tésztához a lisztet, a cukrot és a sót egy tálban összekeverjük, hozzáadjuk a vajat, és ujjbeggyel összemorzsoljuk. Hozzáadjuk a tojást is, összegyurmásszuk, ha kell, kevés lisztet még hozzáadunk, hogy ruganyos tésztát kapjunk. Fóliába csomagoljuk, és 1 órát hűtőben pihentetjük.
Az almapüréhez az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk, felkockázzuk, és 5 dkg olvasztott vajon 2 csomag vaníliás cukorral párolni kezdjük, időnként megkeverjük, kevés vízzel időnként meglocsolva fedő alatt puhára pároljuk, majd villával összetörjük, hagyjuk kihűlni.
A maradék 2 almát meghámozzuk, kicsumázzuk, vékony szeletekre vágjuk, 1/2 citrom levével meglocsoljuk, összeforgatjuk.
A pihentetett tésztát egy vékony körlappá kinyújtjuk sütőpapíron, egy tepsire tesszük, a közepére kenjük az almapürét, majd körkörösen kirakjuk az almacikkekkel, megkenjük az olvasztott vajjal, meghintjük a vaníliás cukorral, és a tésztát körben visszahajtjuk a süteményre.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 30-35 perc alatt aranyszínűre sütjük. Langyosan a legfinomabb – egy gombóc vaníliafagyitól sem sértődik meg!
A granola nem más, mint édesített, magokkal és ízesítőkkel összepirított gabonapehely, amit sokszor aranyárban mérnek, ráadásul ha elolvassuk a mini betűkkel felsorolt összetevőit, akkor alaposan kiábrándulunk, már ha azért választjuk, hogy egészséges reggelivel indítsuk a napot.
A ropogós, illatos és nemcsak reggelinek, de csak úgy nassolnivalónak is ideális édes ropogóst kikísérleteztem házilag: hozzáadott cukrot nem tartalmaz, az édességét almának és datolyának köszönheti, egészséges és csábítóan finom. Ha nem sikerül friss datolyát beszerezni, langyos vízbe érdemes beáztatni ezt az édes gyümölcsöt, és a levét is felhasználni ehhez a frappánsan egyszerű és isteni ropogós granolához.
Szoktam variálni is – teáskanálnyi kakaóporral, őrölt fahéjjal, mézeskalácsos fűszerkeverékkel… Mennyei mindegyikkel!
Hozzávalók:
Elkészítés: A mandulát és a diót késsel durvára vágjuk, majd a zabpehellyel tepsire tesszük, és 160 fokos sütőben 6-8 percig sütjük, közben egyszer átkeverjük.
Amíg sül a zabpehely, addig aprítógépben pépesre aprítjuk a kimagozott datolyát, a meghámozott, kicsumázott és felaprított almát, a kókuszolajat, a vizet és a fahéjat.
A sült hozzávalókat összekavarjuk a pépes masszával. Tepsire borítjuk, kanállal elegyengetjük, hogy mindenhova egyformán jusson, majd 180 fokon 20-25 percig sütjük, közben 5 percenként átkeverve. Amikor letelt a 20-25 perc, kivesszük a granolát, ilyenkor még nedvesnek tűnhet, de elpárolog belőle a nedvesség, és isteni ropogós lesz.
Ha teljesen kihűlt, üvegbe tesszük, lezárjuk, bármikor csemegézhetünk belőle…
Az apple butter – vagyis az almavaj – kenhetőségének köszönheti a nevét, valójában semmi köze a vajhoz, semmi zsiradékot nem tartalmaz, almát viszont annál többet. Ha van fonnyadásnak induló, sürgős felhasználásért kiáltó almánk, mindenképpen érdemes kipróbálni, mert isteni finom, sokáig eláll, és a reggeli joghurtba, müzlibe éppen úgy tehetünk belőle, mint töltelékként pitékbe, piskótába, vagy használhatjuk lekvárpótlóként is.
Az almavaj különlegessége, hogy a puhára főtt és pépesített almát fűszerekkel és nem túl sok cukorral viszonylag hosszan és lassan főzik, így a benne lévő cukortartalom karamellizálódik, és szép barnás színt kap, miközben jó krémesre sűrűsödik. Ha valaki nem akar órákig a fazék mellett állni, és folyamatosan kevergetni, elég a sütőbe tolni, és félóránként megkeverni!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk és felkockázzuk. Leöblítjük, és egy lábasba tesszük, felöntjük az almalével, hozzáfacsarjuk a citrom levét, és fedő alatt 20 percet főzzük, majd botmixerrel pépesítjük, hozzákeverjük a cukrot, a csipet sót, a fehéjat és a vaníliát, alaposan összekeverjük.
Egy mélyebb sütőtálat sütőpapírral bélelünk, beleöntjük az almapürét, és 130 fokos sütőbe toljuk, légkeverés mellett sütjük, félóránként átkeverjük. A sütőpapír azért kell, hogy biztosan ne kapjon le az almapüré… Kb. 2 óra alatt nagyon szépen besűrűsödik és karamellizálódik, selymes, barna, illatos almavajat kapunk.
Ha langyosra hűlt, üvegekbe tesszük, a hűtőben hetekig eláll.
Frissen krémes és légies, kihűlve jól szeletelhető, ha nagyobb pitetálban sütjük, édességét az alma és egy kis sztívia adja, de adhatunk hozzá egy kis mazsolát is, ha szeretjük. A vanília és a reszelt citromhéj csábítóan illatossá teszi, és büntetlenül falatozhatjuk, ha édességre vágyunk.
A túró mellett sovány tejföl és tojás kerül a sütibe, amit egészen kevés liszt és keményítő fog össze, de ha gluténmentes változatban készítenénk, akkor a liszt akár rizslisztre vagy kukoricakeményítőre is cserélhető, majdnem ugyanolyan lesz az állaga. A massza 5 perc alatt összeállítható, ha egyszemélyes szufléformákban sütjük, akkor 25 perc alatt megvan, ha nagyobb sütőtálban, akkor számítsunk 35-40 percet légkeverés mellett!
Hozzávalók:
Elkészítés: A krémtúrót, a tejfölt, a tojásokat és a sztíviát egy keverőtálba tesszük, kézi habverővel simára keverjük. A lisztet, az étkezési keményítőt és a sütőport elvegyítjük, majd a túrókrémhez adjuk, hozzáreszeljük a citrom héját, hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart magjait, és simára, csomómentesre keverjük, ha szeretnénk, akkor 1-2 evőkanálnyi mazsolát is belekeverhetünk.
A szufléformákat vékonyan kikenjük vajjal, az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk, és cikkekre vágjuk.
A túrós masszát elosztjuk a szuflétálkákban, belenyomkodjuk az almacikkeket, és 180 fokos sütőben, légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük.
Melegen, langyosan, hidegen is tálalhatjuk – süthetjük tortának is egy nagyobb formában, akkor kicsit számítsunk rá a sütésnél.
Omlós vajas tészta, lágy krém és savanykás almaszeletek tökéletes harmóniája ez a torta, igazi békebeli finomság főzött cukrászkrémmel, amit fehér csoki tesz még illatosabbá és csábítóbbá. A tésztája készítését megkönnyíti, hogy először robotgépben kell összemorzsolni, majd pár perc alatt összeáll, és nyújtás nélkül is könnyen belenyomkodható egy kapcsos tortaformába vagy pitetálba.
A cukrászkrém – vagyis crème pâtissière (ejtsd: krem pátisszier) – pedig ne rettentsen vissza senkit, nem csak cukrászoknak sikerül, csupán egy főzött alapkrémről van szó, amihez tojássárga, tej, cukor és étkezési keményítő kell, illetve vanília – és esetünkben egy kis fehér csoki és vaj is, hogy még krémesebb és lágyabb ez az ellenállhatatlan sütemény.
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Valamint:
Elkészítés: A lisztet, a porcukrot, a felkockázott hideg vajat és a csipet sót egy késes robotgépbe tesszük, és homogén morzsává összedolgozzunk, majd egy tálban pár perc alatt összegyúrjuk, a kézmelegtől összeáll. Kapcsos tortaformába nyomkodjuk egyenletesen úgy, hogy a peremére is jusson. 180 fokos sütőbe toljuk, és 20 percig elősütjük a tésztát.
A töltelékhez a tojássárgákat a kétféle cukorral, az étkezési keményítővel és 1 dl tejjel kézi habverővel simára keverjük, majd felöntjük a maradék tejjel, és tűzre téve, folyamatos kevergetés mellett sűrűsödésig, jó krémesre főzzük. A tűzről levéve hozzáadjuk a felkockázott vajat és a felaprított fehér csokit, és addig keverjük, míg felolvadnak és elkeverednek.
Az almákat meghámozzuk, félbevágjuk éd kicsumázzuk, egész vékonyan felszeleteljük.
Az elősütött tésztalapra öntjük a krém felét, kirakjuk az almaszeletek felével, majd rásimítjuk a maradék krémet, és kirakjuk a maradék almával. Végül egyenletesen meghintjük 1 evőkanálnyi porcukorral.
Visszatoljuk a sütőbe, és kb. 15 perc alatt készre sütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni, és szeletelve tálaljuk.
Nagyon egyszerűen elkészíthető sütemény az almarózsa, de garantált sikert érhetünk el vele: szépséges és nagyon finom, a készen kapható leveles tésztának köszönhetően percek alatt összeállítható. Az almát érdemes nagyon vékonyra szeletelni és egy kicsit megfőzni cukros-citromos vízben, hogy formázni tudjuk, és ne törjön el felcsavaráskor, de ez a süti egyetlen trükkje.
Ahhoz, hogy szép formáját sülés közben megőrizze, az almás tekercseket rakosgassuk muffinformába, és így toljuk a forró sütőbe.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy lábasba 7 dl vizet öntünk, hozzáadunk 2 evőkanál cukrot és a citrom levét, és feltesszük melegedni. Közben az almákat félbevágjuk, kicsumázzuk, és vékonyan felszeleteljük. A felforrt vízhez adjuk, és 2-3 percig főzzük, hogy kissé felpuhuljanak, majd leszűrjük, és alaposan lecsepegtetjük.
A leveles tésztát kiterítjük, és hosszában 6 csíkra vágjuk. A tészták szélét kirakjuk almaszeletekkel úgy, hogy túllógjanak a tésztán, majd egy második sor almát is rárakosgatunk, meghintjük fahéjas cukorral, majd a tésztát visszahajtjuk az almaszeletekre, és óvatosan feltekerjük, így megkapva a szépséges rózsaformát.
Muffinformába rakjuk a süteményt, és 180 fokos sütőbe téve kb. 30 perc alatt megsütjük.
Ha langyosra hűlt, porcukorral vagy vaníliás cukorral meghintve tálaljuk.
A bomba vagy bombolone (többes számban bomboloni) az olaszok fánkja, nevét golyó formájának köszönheti, nem pedig kalóriabomba mivoltának. 🙂 Toscanában leggyakrabban töltve készítik, a profiterolhoz hasonlóan szinte bármi kerülhet bele utólag, habzsákkal töltve. Népszerű a vaníliakrémes és a nutellás változat, de sokszor a nyers tésztát dúsítják valamilyen finomsággal, bogyós gyümölcsökkel vagy éppen apróra vágott almával.
Az alábbiakban egy almás fánk következik, amit az alma mellett némi vanília tesz elképesztően illatossá és puhává. Bár a videóban olajban sül, és nagyon érdekes technikát is láthatunk az olajba helyezésre, hogy a fánkok tökéletes formája megmaradjon, de a recept szerint sütőben is megsüthetjük, mégpedig 180 fokon, légkeverés mellett, míg aranybarna nem lesz.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az élesztőt egy tálkába morzsoljuk, hozzáadunk egy kevés tejet, simára keverjük. A kétféle lisztet egy keverőtálba mérjük, a közepébe egy mélyedést formázunk, ide tesszük a tojásfehérjét, a puha vajat, a félbevágott vaníliarúd kikapart magjait, valamint a tejjel elkevert élesztőt. Elkezdjük összedolgozni a tésztát, közben apránként és fokozatosan adjuk hozzá a langyos tejet, míg sima tésztát kapunk. Elképzelhető, hogy nem kell mind, ez függhet a liszttől vagy hogy mekkora tojásnak a fehérjéjével dolgozunk.
A tésztát gombóccá formázzuk, és kelesztőtálban langyos helyen a duplájára kelesztjük kb. 1 óra alatt.
Közben az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk, és apró kockákra vágjuk.
A tésztát kicsit átgyúrjuk, majd az almát beledolgozzuk, és féltenyérnyi fánkokat formázunk, sütőpapírral bélelt tálcára vagy tepsire tesszük, konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen még 20 percet kelesztjük.
Bő olajat melegítünk, közben egy ollóval felvágjuk a sütőpapírt úgy, hogy minden fánk egyedül üljön egy-egy papíron, és a papír segítségével tesszük az olajba a fánkokat, majd a papírt az olajból kiemeljük, és időnként megforgatva szép aranybarnára sütjük a fánkot. Konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olajat felszívja, majd cukorral megszórva tálaljuk.
Sütőtökből már rengeteg levesváltozatot készítettem, nagyon szeretjük télen, mert selymes és kellemesen átmelegít, de almával eddig még nem próbáltam. Most a levesbe került alma és almalé is, ráadásul karamellizált almával tálaltam, és mondhatom, nagyon finom volt így együtt.
Édes és sós egyszerre, pikáns, illatos, egyszerű, ám mégis különleges – csak ajánlani tudom!
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
A karamellizált almához:
Elkészítés: A leveshez az almát pucoljuk meg, távolítsuk el a magházat, és vágjuk fel apró kockákra. A sütőtököt szintén vágjuk fel apró kockákra. A lilahagymát pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra.
A vajat és az olívaolajat hevítsük fel, adjuk hozzá az apróra vágott hagymát, és pároljuk üvegesre. Ezután szórjuk meg a barna cukorral, és kevergetve karamellizáljuk meg pár pillanatig, adjuk hozzá a felkockázott sütőtököt. Szórjuk meg ízlés szerint őrölt fahéjjal, egy csipet sóval, színesborssal, keverjük össze, és öntsük fel az almalével, majd főzzük félpuhára.
Amikor a sütőtök már félpuhára főtt, adjuk hozzá a felkockázott almát, ha szükséges, ízesítsünk utána, majd főzzük puhára.
Ezután turmixoljuk össze, majd adjuk hozzá a tejszínt, tegyük vissza a tűzre, és állandó keverés mellett melegítsük egy kicsit össze a levest, de főzni már nem kell.
A karamellizált almához pucoljuk meg az almákat, majd távolítsuk el a magházat, és ízlés szerint kockázzuk fel.
A cukrot tegyük egy serpenyőbe, majd állandó kevergetés mellett karamellizáljuk pár pillanatig. Ezután adjuk hozzá a felkockázott almát, szórjuk meg a vaníliás cukorral és az őrölt fahéjjal, majd keverjük össze, és öntsük fel az almalével. Ezután fedjük le a serpenyőt, és pár perc alatt pároljuk puhára az almát, majd vegyük le a fedőt, és addig karamellizáljuk, míg a leve szinte teljesen elpárolog.
Tálaláskor merjük a krémlevest tányérba, majd kanalazzuk rá a karamellizált almát, és úgy kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
A karamellizálódott krémes, szaftos, puha sült alma és a ropogós vajas-fűszeres morzsa párosa, vagyis az apple crumble istenien finom, mégis a legegyszerűbb sütik egyike. Az összeállítása pár perc, a legpepecsebb művelet az alma előkészítése, vagyis hámozása és felkockázása. A morzsa hozzávalóit pedig elég kicsit összemancsolni, nem lehet elrontani, és nem baj az sem, ha nem egyenletes. A morzsában lévő vaj nagy része úgyis lecsordogál a gyümölcsre, hogy ami így a fűszeres vajban párolódik, karamellizálódik.
A crumble nemcsak almával, hanem bármilyen gyümölccsel működik, vagy az almához keverhető más szezonális vagy friss gyümölcs is, nagyon finom akár bogyósokkal, akár barackkal vagy meggyel, de kétségtelenül az almás változat a legkedveltebb, és a hűvösebb, télies hónapokban főként az almás változatot készítik.
A morzsát érdemes fűszerezni, ettől még izgalmasabb, melengetőbb lesz a desszert: a klasszikus „almás fűszer”, a fahéj mellett érdemes egy kis gyömbért, szegfűszeget, szerecsendiót és kardamomot is adni a morzsás keverékhez, a karamellizálódó alma és a vaj illatával keveredve mennyei illatok lengik majd be a konyhát.
A fűszeres almás crumble önmagában is nagyon finom, de ha igazán jót akarunk, akkor egy gombóc vaníliafagyival tálaljuk, még melegen, mert a hideg és a meleg, illetve a fűszeres alma, a ropogós morzsa és a selymes vaníliafagyi kontrasztja elképesztően zseniális!
Hozzávalók:
A morzsához:
A tálaláshoz:
Elkészítés: Egy pitetálat alaposan, vastagon kikenünk vajjal. Az almákat meghámozzuk, magházukat kivágjuk, és belekockázzuk a kivajazott pitetálba. Ráreszeljük a citrom héját, meglocsoljuk a citrom levével, megszórjuk egyenletesen a barna cukorral.
A morzsához a lisztet elkeverjük a fűszerekkel, a cukorral és a zabpehellyel, hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és ujjbeggyel gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk, majd egyenletesen az almára halmozzuk.
A pitetálat 180 fokos sütőbe toljuk, és 30-35 perc alatt megsütjük, míg a morzsa szépen megpirul.
Melegen vagy langyosan tálaljuk, vaníliafagyi társaságában, és bezsebeljük az elismeréseket.
A töltött fánk tésztája hasonló, mint a szalagos fánké, de egy kis furfanggal készül: finom karamellizált almával és fahéjas dióval van megtöltve. Kicsit időigényesebb, és nagyobb odafigyelést igényel, mivel a tölteléket is el kell készíteni, a tésztát pedig alaposan le kell nyomkodni, nehogy sütés közben szétnyíljon, és kiforduljon a töltelék, de aki fánksütésre adja a fejét, az úgyis rászánja az idejét, hiszen a kelt tészta nem a villámgyors desszertek műfaja…
Viszont a végeredmény olyan finom, hogy minden fáradozást megér. A fahéjas dió és a barna cukorral karamellizált alma különösen illatossá és puhává varázsolja a fánkot, és tulajdonképpen önmagában vagy egy kis porcukorral meghintve is tökéletes, de kínálhatunk persze hozzá finom, házi készítésű lekvárt is.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók kb. 15 darab fánkhoz:
A tésztához:
Elkészítés: Az élesztőt langyos tejben futtassuk fel 1 teáskanál cukor hozzáadásával. A maradék cukrot öntsük keverőtálba, adjuk hozzá a tojássárgát, az olvasztott vajat, majd keverjük simára. Ezután öntsük, keverjük hozzá a felfuttatott élesztőt és a rumot, kanalazzuk rá a csipet sóval összekevert lisztet, majd robotgéppel dagasszuk meg a tésztát. (Természetesen kézzel is megdagaszthatjuk.)
Tegyük át egy lisztezett kelesztőtálba, majd langyos helyen kb. 1 óra alatt kelesszük a duplájára a tésztát.
Közben készítsük elő a tölteléket.
Forrás: Kard Éva
Almás-diós töltelék
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almát hámozzuk meg, távolítsuk el a magházat, majd vágjuk fel apróra a húsát.
Egy serpenyőben állandó keverés mellett olvasszuk fel a barna cukrot, majd adjuk hozzá a feldarabolt almát, szórjuk meg ízlés szerint őrölt fahéjjal, facsarjuk rá a citromlevet, majd öntsük rá a vizet, és pároljuk roppanósra. Ezután alaposan csepegtessük le, és hűtsük ki egészen.
A megkelt tésztát borítsuk ki lisztezett felületre, majd nyújtsuk ki vékonyra. A kinyújtott tésztának a felénél valamivel kisebb részén egy 6 cm-es szaggatóval jelöljük ki a fánkok helyét. Vigyázzunk, nehogy egészen átszúrjuk a tésztát! Minden kör közepére tegyünk 1 mokkáskanálnyi, csipet őrölt fahéjjal összekevert darált diót, majd arra pár darab karamellizált almát. Ezután az üresen maradt tésztát hajtsuk rá a megtöltött tésztára, és közvetlen a töltelek mellett alaposan nyomkodjuk le, nehogy sütés közben szétnyíljon a tészta. Amikor alaposan lenyomkodtuk a tésztát, szaggassuk ki a fánkokat. A visszamaradt tésztát gyúrjuk össze, és szintén töltsük meg, de kisüthetjük töltelék nélkül is.
Ezután takarjuk le egy konyharuhával, majd szobahőmérsékleten kelesszük 20 percig a megtöltött tésztát.
Egy serpenyőben hevítsünk kb. 5 dl olajat, majd amikor már elég forró, óvatosan helyezzük bele a fánkokat, takarjuk le egy fedővel, majd mérsékeljük a hőfokot, és süssük az alsó felét szép pirosra. Én üvegfedővel takarom le, így látom, mikor kell megfordítani. Amikor már szép pirosra sült az alsó fele, fordítsuk át a fánkokat, és fedő nélkül süssük tovább, majd szedjük ki papírtörlőre, hogy a felesleges olajat felszívja.
Tálalás előtt szórjuk meg porcukorral, majd ízlés szerint lekvárral kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
