Ha valamihez hasonlítanunk kéne, akkor bizony a cocido a sólet rokona, és ugyanúgy a zsidó konyhából került át a spanyol konyhába. A középkori gyökerekkel bíró szefárd fogás születése – a sólethez hasonlóan – annak köszönhető, hogy a vallás szabályai szerint dolgozni – így főzni és tüzet gyújtani sem – lehet szombaton, vagyis olyan étellel kellett készülni az ünnepnapra, ami lassan, akár egy éjszaka alatt fő meg, és másnap délig sem hűl ki. A csicseriborsó és az agyagtál, a jól megrakott, majd lassan kihűlő kemence pedig tudta ezt.
Az ízletes fogás meghódította a spanyol konyhákat is, idővel sertéshús, kolbász is került az ételbe, és nemcsak azért, mert a spanyolok ezt szerették, hanem a 15. és 16. század alatti zsidóüldözések alatt a sertéshús fogyasztásával tudták igazolni, hogy ők nem zsidók.
A cocidónak ma már rengeteg fajtája van, zöldségesebb és csirkés változatok is léteznek, és ma már nem kell feltétlenül egy éjszakán át főzni ezt a fogást. Mi most egy egyszerűbb, de kellemesen fűszeres változatot mutatunk, amihez konzerv csicseriborsó is használható, így lecsökkenthetjük a főzési időt.
Cocido madrileno egyszerűen
Hozzávalók:
Elkészítés: A lilahagymát, a fokhagymát és a sárgarépát megtisztítjuk, apróra vágjuk. A bacont és a kolbászt felszeleteljük, a csicseriborsót leszűrjük.
Az összes előkészített alapanyagot egy zárható cseréptálba tesszük, összeforgatjuk, rádobjuk a babért, sózzuk, borsozzuk. A paradicsomot – ha darabos, akkor villával kicsit áttörjük –, az alaplével és a vörösborral összekeverjük, és a csicseris keverékre öntjük, ha szükséges, akkor egy kis alaplével vagy vízzel még felöntjük.
A tálat lefedjük, és 170 fokos sütőben 1 óra alatt összepároljuk.
Friss kenyérrel tálaljuk, ha marad belőle, másnap is nagyon finom, jól melegíthető a sütőben.
A tex-mex a texasi és a mexikói szó összetétele, illetve a Texasba áttelepült mexikóiak amerikanizálódott praktikus, kiadós és gyors fogásait. Sokak szerint a chili con carnét, vagyis a csilis babot hosszan kell főzni, de valójában csak a bab főzése hosszadalmas, amit egész bátran kiválthatunk konzerv főtt babbal. Ezekben – a hiedelemmel ellentétben – nincs tartósítószer, a vákuumnak köszönhetően őrzik meg minőségüket.
A chili con carne sokféle lehet, mindig van benne csili és hús (carne), és általában bab, kukorica vagy húsos paprika kerül bele zöldségként, amit egy fűszeres paradicsomszósz tart össze. Nagyon izgalmasan fűszerezhető, gyakran egy kevés vörösbor és fahéj, esetleg egy kis csokoládé vagy kakaópor teszi teljessé és kerekké.
Csodás ízharmóniái mellett népszerűségét egyszerűségének és gyorsaságának is köszönheti, és nem mellesleg jól variálható a húsokat, a bele kerülő zöldségeket és a fűszerezést illetően is. Most szárnyassal, pontosabban darált pulykahússal, babbal és kaliforniai paprikával készült, kis fahéjjal és kakaóval… Ízlés szerint tálalható tejföllel vagy reszelt sajttal megszórva, de anélkül is isteni finom egy kis párolt rizzsel. Ezerarcú, és míg a rizs megfő, addigra a csilis bab is elkészül!
Csilis bab pulykahússal
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, felkockázzuk, és kevés olajon megfuttatjuk. Rádobjuk a darált húst, kevergetve átpirítjuk, majd hozzáadjuk a pirospaprikát, a fahéjat, a római köményt, ízlés szerint sót és borsot, felöntjük a felkockázott, hámozott paradicsommal – a levével együtt –, és lefedve 10 percig főzzük.
Ezalatt felkockázzuk a kaliforniai paprikát, leszűrjük a babkonzerveket.
A húsos alaphoz adjuk az így előkészített zöldségeket, felöntjük 1,5 dl vízzel, meghintjük a kakaóporral, összekeverjük, és kb. 10 perc alatt összefőzzük.
Párolt rizzsel tálaljuk, de akár tortillával, kenyérrel is kiváló.
Ilyen például a bab, igen, az összes szemes és zöldbab is, de csak nyersen! Hőkezelés, vagyis főzés során lebomlik a méreganyagot tartalmazó vegyület, és semmiféle veszélye nincs az egészségünkre. Éppen ellenkezőleg, tápláló, jótékony, rostokban és fehérjében gazdag.
A ciánról tudható, hogy komoly és erős méreg, de a természetben olyan formában található meg, ami emberi – és állati – fogyasztásra alkalmatlan, mert élvezhetetlen, vagyis nagyon keserű. Ilyen például sok gyümölcs magja, ami egy úgynevezett amygdalin vegyületet tartalmaz, ez okozhat ciánmérgezést, ha nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, pontosabban: fogyasztanánk, de ehhez hatalmas mennyiséget kellene egyszerre megennünk.
A különféle gyümölcsmagok amygdalin-tartalma változó, és ezt illatuk és ízük is elárulja. A keserű mandulánál például sokszázszoros az édesmandulához képest, de ha elrágunk egy almamagot, abban is érezhető a jellegzetes mandulás íz, vagyis az enyhe amygdalin-tartalom. Úgy tartják, 1000 almamag már gondot okozna, de ugye ez irreális… A szilvánál és a cseresznyénél viszont nagyobb koncentrációban található, ezt nem is fogyasztjuk, míg a barackmagok közül is csak az édes fajták magjait használják gyógyolajok készítéséhez, a keserűek tényleg veszélyesek lehetnek, de ízük miatt amúgy is élvezhetetlenek.
Érdekes és lenyűgöző egyébként, hogy a természet épp a keserű méreggel védi a magokat: a növény tovább szaporodásának az a feltétele, hogy a mag egyben maradjon, majd így kerüljön a földbe, vagyis az legelő állatok ne ropogtassák el. Így egyrészt a csonthéj védi a magokat, másrészt a keserű amygdalin (a görög amygdalos, mandula szóból ered), így ha az állatok fel is eszik, érdekes módon sosem rágják el, hanem egyenesen és egészben áthalad a táplálékcsatornán, és kerül vissza a földbe.
A zöld színű zöldségeink és gyümölcseink jótékony hatásukat a klorofillnek köszönhetik, ami ugyan nem vitamin, de egy nagyon fontos növényi pigmentanyag, zöld festék tulajdonképpen, ami a napfénynek köszönheti létét, és
A zöld színű ételeink emellett tele vannak kalciummal, így a csontokat is erősítik, amire elsősorban a nőknek érdemes odafigyelniük, a gyakori csontritkulás megelőzhető rendszeres és megfelelő kalciumbevitellel, és ebben a zöldek is fontos szerepet kaphatnak.
Emellett fontos, hogy magas rosttartalmúak, így jótékonyan hatnak az emésztésre, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaznak, ezért diétás étrendben is fontos, hogy bőséggel fogyasszuk a zöldeket.
A legjobb zöldek
Leveles zöldek – salátafélék, rukkola, madársaláta, jégsaláta, spenót, sóska, endívia –, brokkoli, kelkáposzta, kelbimbó, karalábé, káposzta, uborka, zöldbab, borsó, spárga, póré, újhagyma, cukkini, tök, zeller, petrezselyem, zöldpaprika –, és a gyümölcsökről se feledkezzünk el: zöld alma, kivi, rebarbara, szőlő, és ide sorolható a spirulina és a matchatea is.
Méregtelenít, vitalizál: a zöldturmix >>
A füstös ízű sonkalé valóságos kincs. Ha hagyjuk kihűlni, és a hűtőben egy éjszakát pihentetjük, a tetejéről könnyen leszedhető a zsír, a sonkalevet pedig akár azonnal felhasználhatjuk, akár literenként lefagyaszthatjuk, remek alap egy tartalmas, ízletes leveshez. A legtöbben hagyományos bableveshez használják fel, rántással, pirospaprikával, de könnyedebb változat is készíthető belőle. A sós és füstös ízhez nagyon jó ellenpont az édeskés kukorica, amivel ez a változat is készült, érdemes kipróbálni!
Nincs benne rántás, csak egy kis liszttel elhabart tejföl, a bab mellett kukorica, egy kis rizs és sárgarépa került bele, a végén pedig friss petrezselyem és pirított sonka teszi teljessé. Nem nehéz, nem telít el, de kiadós, tartalmas egytálételként is megállja a helyét, a konzerv zöldségeknek köszönhetően pedig gyorsan elkészül.
Kukoricás-sonkás bableves
Hozzávalók:
Elkészítés: A hideg sonkalé tetejéről egy kanállal leszedjük a zsírt, kimerünk belőle 2 liternyit, ha nagyon sós, akkor egy részét vízzel pótoljuk. Felforraljuk, hozzáadjuk a megtisztított, kockára vágott répát és a rizst, valamint a babérlevelet, és kb. 10 percig főzzük. Közben a babot és a kukoricát leszűrjük, majd ezt is a leveshez adjuk.
A fokhagymát megpucoljuk, fokhagymanyomóval a tejfölhöz adjuk, hozzákeverünk 1 csapott evőkanál lisztet is. A forró levesből egy merőkanálnyit a tejfölhöz adunk, elkeverjük, majd a leveshez öntjük, és takarékra véve egyszer összeforraljuk, majd a tüzet elzárjuk.
A petrezselymet finomra vágjuk. A sonkát felkockázzuk, és egy serpenyőben kicsit megpirítjuk.
A levest tányérokba merjük, a sonkával és a petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
Akármennyi westernfilmet is láttunk, a vadnyugati konyha rejtelmeibe egyik sem vezetett be. 🙂 A cowboy többnyire kávét melegít és whiskyt iszik a filmvásznon, már ami a gasztrovonalat illeti. A hatalmas prériken nomád életet élő cowboyok márpedig maguknak főztek, természetesen szabadtűzön, és ehhez mindent és mindig magukkal kellett vinniük. Alapanyagaik csak olyasmik lehettek, amik hosszan elálltak, mint a bab, a rizs, a kukorica vagy a krumpli… Ehhez társult némi bacon, időnként pedig hús – ezekből születtek a tartalmas, ragus fogások, mint amilyen a cowboy beans.
Valószínűleg a korabeli szabadtűzi babos fogások nem voltak olyan szofisztikáltak, mint a mai változatok, de szerencsére sokkal több fűszer és ízesítő áll rendelkézesre ehhez a ranch foodnak tartott fogáshoz. A recept alapjai és a név ugyan megmaradt, de készítése és ízvilága sokat finomodott, és nem véletlen, hogy ma is kedvelt a tartalmas és kiadós, „legendás” egytálétel. Az alapreceptben bab, hagyma, bacon és paradicsom a főszereplő, de gazdagítható darált marhahússal is, vagy kolbászdarabokkal.
Cowboy beans (cowboybab)
Hozzávalók:
Elkészítés: A bacont nagyon finomra vágjuk, és egy kevés olajon felforrósítjuk, zsírját kisütjük, majd az edényből kivesszük, félretesszük. A visszamaradt zsiradékon megdinszteljük a hagymát, megszórjuk a barna cukorral és a mustármaggal, átkeverjük, majd hozzáadjuk a hámozott paradicsomot a levével együtt, a szójaszószt, a BBQ-szószt, és takarékon kb. 10 percig főzzük.
A szószt botmixerrel krémesítjük, hozzáadjuk a tejszínt, a bacont és a leszűrt babot, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, jalapeñóval vagy csilipaprikával csípősítjük, és még 10 percet takarékon rotyogtatjuk.
Tálalhatjuk friss kenyérrel vagy irdalt hasselback burgonyával is.
A savanyú káposzta az egyik legjobb téli C-vitamin-forrás, érdemes csak úgy magában is elcsipegetni, vagy savanyúságként nyersen fogyasztani, de persze készíthetünk belőle egy jó kis magyaros fogást is. A korhelylevest nagyon szeretjük például, de most egy gazdagabb, babos változat született.
Került a levesbe a savanyú káposzta mellett egy kis krumpli, répa, egy doboz konzerv fehérbab, fűszerek, és így aztán igazán laktatóra sikerült a leves. Ebben az influenzás időben pedig jólesik elkanalazgatni, a színével pedig egy kis napsugarat csalogathatunk a tányérunkra. Ízlés szerint kerülhet bele erős paprika, attól függően, hogy ki mennyire csípősen szereti.
Csípős babos káposztaleves kolbásszal
Hozzávalók:
Elkészítés: A sárgarépát és a krumplit pucoljuk meg, majd vágjuk fel ízlés szerint – én a sárgarépát karikára vágtam, a krumplit pedig kisebb kockákra. A konzerv babot öblítsük, majd csepegtessük le. A debrecenit karikázzuk fel. A vöröshagymát szintén pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra. A savanyú káposztának nyomkodjuk ki a levét, nehogy túl savanyú legyen a leves, majd egy kicsit vágjuk össze, hogy ne legyenek olyan hosszúak a szálak.
A vajat hevítsük fel, majd adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, és pároljuk pár percig. Ezután adjuk hozzá a felkarikázott sárgarépát és az apróra vágott krumplit, keverjük össze, és pároljuk tovább pár percig.
Ezután keverjük hozzá a sűrített paradicsomot, ízlés szerint csilit, majd a savanyú káposztát. Öntsük fel annyi vízzel, hogy bőven ellepje, majd ízlés szerint sózzuk, és főzzük kb. 30 percig.
Végül adjuk hozzá a felkarikázott kolbászt, az előzőleg alaposan leöblített, lecsepegtetett babot, és főzzük még kb. 10 percig, majd zárjuk el a gázt, és tálalásig tartsuk melegen.
Tálaláskor merjük a levest tányérba, majd szórjuk meg apróra vágott petrezselyemzölddel, és úgy kínáljuk.
Mert bár a szaftos húspogácsa a jó hamburger lelke, de vegetáriánus vagy vegán változatban is készülhet azok számára, akik valamilyen megfontolásból nem fogyasztanak húst vagy állati eredetű ételeket. Ha kellően fűszeres és omlós, akkor igenis van létjogosultsága.
A vörös bab például tökéletes alap lehet: kiadós, fehérjében gazdag hüvelyes, konzervként minden bolt polcán fellelhető, tartósítószert nem tartalmaz, így remek alapanyaga lehet sok gyors fogásnak. Az alábbi receptben hús helyett vörös bab az alapja a hamburgernek, pontosabban a babburgernek.
Vegán burger babból
Hozzávalók:
Elkészítés: A konzerv vörös babot és csicseriborsót leszűrjük, egy késes mixerbe tesszük, hozzáadunk egy kevés zsemlemorzsát, oregánót és őrölt köményt, majd az egészet formázható, homogén masszává mixeljük. Négy pogácsát formázunk belőle, félretesszük.
A lilahagymát szálasra vágjuk, és serpenyőben kevés olívaolajon megfonnyasztjuk, majd félretesszük.
A serpenyőbe ismét kevés olajat öntünk, majd a babburgereket néhány perc alatt mindkét oldalukon megsütjük.
A bucikat félbevágjuk, kissé megpirítjuk, majd megkenjük ketchuppal és (vegán) majonézzel, rátesszük a babpogácsát, sült hagymát, néhány levél salátát, majd a bucik tetejével befedjük.
Gazdagíthatjuk paradicsommal, avokádóval, buci helyett tehetjuk ciabattába is.
A sólet tökéletes egytálétel, amit mindenféle mítosz övez. Rengeteg módon készülhet, és valójában a legegyszerűbb fogás. Egyetlen titka, hogy lassan és hosszan kell főzni, pontosabban sütni. A zsidó hagyomány szerint szombat a pihenés napja, dolgozni és főzni sem szabad ezen a napon, de hogy mégis kerüljön meleg étel az ünnepnapon az asztalra, a leleményes háziasszonyok kitalálták a sóletet. Pénteken egy nagy edénybe rakták a sólet alapanyagait, majd a kemencébe tolták, ahol a gyenge tűzön másnapra készült el szép lassan és magától a finom fogás.
A tartalmas és gazdag legendás egytálétel ezer és egy módon készülhet, minden régiónak, de akár minden családnak megvan a maga bevált receptje. A bab, a tojás és a füstölt hús a legtöbb esetben megegyezik, de kerülhet bele libacomb, libamell, marhaszegy, marhacsont, pulykacomb, töltött libanyak, gersli vagy krumpli. Sóletből nem érdemes kis adagot készíteni, és ha nem is egész éjszakán át főzzük, akkor is érdemes legalább 3-4 órát hagyni elrotyogni a sütőben.
Sólet
Hozzávalók:
Elkészítés: A babot beáztatjuk egy éjszakára.
Egy nagyobb fazékba rétegezve lerakjuk a hozzávalókat. Alulra rakjuk a zsír felét, rászórjuk a felkockázott hagyma felét, a fokhagymát, majd rá a bab és a gersli felét.
Rátesszük a húsokat, majd erre a maradék hagymát, babot és gerslit. Felöntjük vízzel, hogy bőven ellepje, megfűszerezzük, majd beletesszük a 4 tojást.
Lefedjük, és 150 fokos sütőbe toljuk a fazekat. Lefedve hagyjuk főni, párolódni. A tojásokat fél óra után ki lehet szedni, ha kihűlt, megpucoljuk, majd csak tálalásnál tesszük vissza a sóletbe.
A sóletet kb. 3 óra alatt hagyjuk készre főni, néha ellenőrizhetjük, hogy van-e elég folyadék rajta, mert a bab és a gersli sok folyadékot felvesz.
Az elkészült sóletet a főtt tojásokkal tálaljuk.
Augusztus utolsó vasárnapján, 28-án a sólet lesz a főszereplő Budapest belvárosában, a Kazinczy utcában, ahol rengeteg program, sóletfőző verseny, gasztronómiai kerekasztal-beszélgetések, kóstolók, koncertek, gyerekprogramok várják az érdeklődőket. A versenyre 2 fős csapatok nevezhetnek, akik 10 és 16 óra között óránként készíthetik folyamatosan a saját sóletjüket, amihez 45 perc áll rendelkezésre, majd a versenyművek mennek a sütőbe, ahol 3 órát időznek. A frissen elkészült sóleteket bárki megkóstolhatja és értékelheti, majd a nap végén kerül sor a zsűrizésre, az összes „versenysólet” ismeretében.
De sóletről a szervezők is gondoskodnak, a fesztivál különlegessége ugyanis, hogy 6-féle kóser sólettel készülnek. A magyar sólet számunkra a klasszikus, ami füstölt libával, babbal, gerslivel készül, míg a lengyel sólet kevésbé húsos és fűszeres, és ebben marhabélbe töltött tésztaféle fő. Lesz izraeli sólet is, amibe a bab mellett csirkehús kerül, marokkói sólet, amelyben van rizs, aszalt gyümölcs és datolya is, valamint jemeni sólet, ami egy levesesebb fogás, amit szegfűszeg és koriander fűszerez, és leggyakrabban pitával mártogatva fogyasztják. A hatodik fajta pedig az úgynevezett amerikai sólet, ami a világháború utáni időszakhoz kapcsolódik, és elég extra, ínyenc alapanyagokkal gazdagítják, mint amilyen a whiskey vagy akár a kávé.
A sólet mellett természetesen lesznek más finomságok is, a világ minden pontjáról szeretnék bemutatni a kóser konyha gazdagságát.
2016. augusztus 28. 10.00–21.00
Budapest VII., Kazinczy utca
Bővebb információ és részletes program >>
Gyermekkorom legendája – Bud Spencer – előtt tisztelegve a minap is elkészítettem, azzal a különbséggel, hogy most videóra is vettem, hogy megoszthassam veletek. Ezt a pofonegyszerű 15 PERCES egytálételt annyira szeretem, hogy nem telik el hét, hogy ne ennék ilyet.
Ismerjétek meg a készítési módját a videóból, a részletes receptet alatta találjátok:
Hagymás bab 15 perc alatt
Hozzávalók:
Elkészítés: A füstölt szalonnát felkockázom, serpenyőben lepirítom. Közben a megtisztított hagymát és fokhagymát apróra vágom vagy késes konyhagéppel finomra aprítom. A szalonnához adom, pár percig párolom, majd hozzáadom a konzerv babot a levével együtt. Pirospaprikával, sóval, borssal ízesítem, és 5 perc alatt összefőzöm. Végül meghintem finomra vágott petrezselyemmel – és már fogyasztható is!
Jó étvágyat ehhez az elronthatatlan, villámgyors és finom egytálételhez!
Tévhit egyébként, hogy a bab nehéz étel. Csak az elkészítésen múlik, hogy tápláló, de könnyen emészthető, tartalmas, de ne nehéz ételt kapjunk. Ehhez a tökéletes receptet természetesen az olasz konyha kínálja, mégpedig a nyári babos minestrone formájában. A minestrone egyébként rengetegféle lehet, gyakorlatilag ahány ház, annyi változat létezik, sőt még annál is több: a szezon kínálta zöldségek szerint is módosulhat az összetétel, ezzel együtt pedig a fűszerezése is.
A minestrone esetén a legfontosabb, hogy minél többféle zöldség kerüljön bele, ez adja meg az ízek teltségét. Sokszor kerül bele karikázott kolbász is, vagy egy kis pancettával (szalonna) indul a készítése, a húsmentes változatoknál pedig parmezán héját főzik bele a levesbe, amitől elképesztően finom ízt kap a leves.
Bud Spencerre emlékezve duplababos változatban készítjük el az ikonikus olasz levest, a recept alatt pedig egy „babos” filmet is találtok Bud Spencerrel.
Nyári kétbabos minestrone
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, feldaraboljuk. A babot leszűrjük. Kevés olívaolajat hevítünk, a felaprított pórét megfuttatjuk rajta, majd hozzáadjuk a többi zöldséget is. Sózzuk, borsozzuk, beledobjuk a babért és a kakukkfüvet, valamint a finomra vágott fokhagymát. 3-4 percig dinszteljük, majd felengedjük az alaplével, hozzáadjuk a konzerv paradicsomot, ha van parmezánhéjunk, akkor 2 ujjnyit abból is beleteszünk, és közepes lángon 15 percet főzzük. Ekkor hozzáadjuk a leszűrt konzerv babot, és még 5 percet gyöngyöztetjük.
A parmezán héját kidobjuk a levesből. A bazsalikomot finomra vágjuk, és a levesbe szórjuk. Parmezánnal megszórva, pirítóssal tálaljuk.
