A coxinha (ejtsd: kosínnya) jelentése combocska, ami a hússal töltött krokett formájára utal, és története is van, miszerint egy szakács leleményének és egy királynői rendeletnek köszönhetik a brazilok az egyik kedvenc fogásukat. A történet szerint a 19. század hajnalán a brazil uralkodócsalád egyik fiúgyermekének készült, aki semmi mást nem volt hajlandó enni, mint csirkecombot. Egy nap azonban elfogyott a comb, csak csirkemell állt rendelkezésre, így a szakács összeaprította a mellet, fűszerezte, vékony tésztába csomagolta, majd bundázta, és olajban kisütötte. Nemcsak a gyereknek tetszett az étel, de az épp ott vendégeskedő Teresa Cristina uralkodónőnek is nagyon ízlett, és utasítást adott, hogy a receptet az ő szakácsai is megtanulják és rendszeresen készítsék.
Az eredeti csirkemelles recept ma is a legnépszerűbb, de természetesen megjelentek más változatok is: a tésztát olykor burgonyásan készítik, a töltelék pedig lehet sonka vagy sajt is. Nem egy villámgyors fogás, hiszen külön készül a hús, majd ebből a töltelék, valamint a tészta is, ezután jön a töltés és formázás, majd a panírozás és a sütés, de nagyon finom a végeredmény. Érdemes barátokkal vagy családilag közösen készíteni, jó móka, és a közös munka után nagyobb élmény is a kis „combocskák” elpusztítása…
Hozzávalók:
Az alaphoz:
A töltelékhez:
A tésztához:
A bundázáshoz és sütéshez:
Elkészítés: A csirkemelleket feltesszük főni a meghámozott és feldarabolt hagymával és sárgarépával, sóval és borssal, kb. 6 dl vízzel, és kb. 20 perc alatt megfőzzük. Ha megfőtt a hús, kivesszük a levesből, a levet félretesszük, a húst felaprítjuk vagy szálasra tépkedjük, esetleg egy krumplinyomóval szétnyomkodjuk – mint a lenti videóban.
A töltelékhez egy serpenyőben kevés olajon megdinszteljük a felaprított hagymát és fokhagymát, hozzáadjuk a csirkehúst, sózzuk, borsozzuk, kis paprikával és finomra vágott petrezselyemmel fűszerezzük, kicsit összepirítjuk, majd a tűzről lehúzva félretesszük.
A tésztához egy lábasban felolvasztjuk a vajat, felöntjük 5 dl csirkelevessel és 5 dl tejjel, majd hozzáadjuk a lisztet, és addig főzzük folyamatosan keverve, amíg sűrű masszává összeáll, és elválik az edény falától. Ekkor egy nagyobb deszkára borítjuk, hagyjuk kézmelegre hűlni, majd néhány határozott mozdulattal kicsit átgyúrjuk.
A tésztából félmaréknyi adagokat szaggatunk, a tenyerünkben kilapogatjuk, kiskanálnyi krémsajtot és evőkanálnyi csirkét teszünk bele, a széleit összecsippentjük, felül összenyomkodjuk, és kúposra formázzuk.
Felvert, enyhén sózott tojásba, majd zsemlemorzsába forgatjuk, és bő, forró olajban aranybarnára sütjük. Konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd melegen tálaljuk. Kínálhatunk hozzá paradicsomos vagy tejfölös mártogatót, nem fogja elrontani!
A kiadós és tartalmas babos egytálételek a világ minden országában népszerűek, gondoljunk csak a tex-mex konyha világhírű fogására, a chili con carnéra, de ilyen a francia cassoulet, az Indiában alapételnek számító fűszeres dahl, a mexikói frijoles charros, a mi sűrű bablevesünkről vagy a sóletről nem is beszélve.
A feijoada (ejtsd: fezsuádá) sokféle lehet, bátran variálható és fűszerezhető. Apróbb szemű babbal, füstölt hússal, kolbásszal és friss hússal készül leggyakrabban, de Brazíliában belsőségekkel is készítik. Érdemes egy nagyobb adagot készíteni belőle, mert – mint minden babos étel – ez is jól melegíthető, sőt másnap, harmadnap még finomabb. Ha nagyobb társaságot látunk vendégül, akkor is jó választás lehet, hiszen laktató, egyszerű az elkészítése, kiadós – ráadásul elég különleges is származása, története miatt.
Az alábbi recept egy zöldségesebb változat Portugáliából, de léteznek nagyon „emberes” variációk is, gyakran kerül bele a kolbász mellett véres hurka vagy sertésláb, köröm is, amit egészben főznek meg benne, de tálalás előtt kicsontozzák, és darabokra vágva teszik vissza az ételbe. Ennél az ételnél nincsenek kőbe vésett szabályok, mindenki nyugodtan és bátran alakítsa a saját és családja ízlése szerint!
Hozzávalók:
Elkészítés: A beáztatott babot leöblítjük, egy lábasba tesszük, felöntjük bőséges vízzel, sózzuk, hozzáadjuk a babérlevelet, és fedő alatt puhára főzzük.
A hagymát és a fokhagymát felaprítjuk, a sárgarépát felkarikázzuk, a szalonnát és a sertéshúst felkockázzuk, a kolbászt felkarikázzuk.
Az olajat egy nagyobb edényben felforrósítjuk, rádobjuk a szalonnát és a hagymát, kicsit megpirítjuk, majd hozzáadjuk a húst, kifehéredésig kevergetve pároljuk, majd meghintjük a liszttel, összeforgatjuk, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a fahéjat és egy kevés szerecsendiót, és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, majd fedő alatt 15 percet pároljuk. Ekkor hozzáadjuk a sárgarépát, a fokhagymát és a kolbászt, ha szükséges, még egy kis vizet adunk hozzá, és még 10 percet lefedve pároljuk.
A megfőtt (vagy a konzerv-)babot némi lével hozzáadjuk a húsos raguhoz, alaposan összeforgatjuk, és takarékon még 10 percet rotyogtatjuk, hogy az ízek összeérjenek.
Főtt rizzsel vagy friss kenyérrel tálaljuk.
Apró kis puha és édes golyók karamellizált sűrített tejből, pár perc az elkészítése, igaz, utána egy kis hűtést igényel, hogy kellően megdermedjen és formázható legyen a massza, de nagyon jól variálható, fűszerezhető és elképesztően finom kis desszertfalatkákat készíthetünk szinte semmiből.
Az alábbi videóban az alaprecept mellett a brazil brigadeiro 3 változata készül – kókuszos, epres és oreós változatban. A lényeg mindegyikben a sűrített tej, de az ízesítők és a golyók hempergetésére használt finomságok egészen más karaktert adnak ennek a falatnyi és pofonegyszerű finomságnak.
Az alaprecept itt található, a változatokhoz pedig a következő kiegészítők kellenek:
Kókuszos: vaj helyett kókuszzsír, kókuszreszelék a forgatáshoz
Epres: 1 maréknyi eper, pici víz, 5 dkg fehér csokoládé, színes dekorcukor a forgatáshoz
Oreo kekszes: 10 Oreo keksz, a tölteléke a sűrített tejhez adva, a nagyon csokis keksz összezúzva pedig a beforgatáshoz
A sablonos sztereotípiák mellett Brazília hazája rengeteg egzotikus növénynek is, amit az egészséges életmód fanatikus hívői csak superfood néven emlegetnek. Igyekeztünk olyan ételeket összegyűjteni, amik itthon is elérhetők, és színt vihetnek a mindennapi főzőcskébe!
Kókuszvíz
Kókuszba szívószálat szúrni, kókuszvizet szürcsölni a homokban, miközben az óceán mossa a lábunkat – ki ne vágyna erre? Bár ott, ahol terem kókusz, valóban tudják így fogyasztani, de hozzánk csak a már érett, kókuszvizet alig tartalmazó diók jutnak el. Szerencsére egyre több helyen kapható dobozos formában ez az isteni, káliumban gazdag, de kalóriában szegény ital, ami jól lehűtve edzés után vagy forró nyári napokon tökéletes alternatívája a víznek. Igazán trópusi hangulatot teremt, de a hűtésről tényleg gondoskodjunk, mert langyosan már ihatatlan.
Figyelem! A kókuszvíz nem egyenlő a kókusztejjel: előbbi a kókusz belsejében található folyadék, utóbbit a kókusz húsából préselik.
Paradió
Brazil diónak is hívják azt az olajos magot, ami leginkább a diákcsemegéből lehet ismerős. Szintén a brazil esőerdőkben őshonos, kókuszdióhoz hasonló termésével közelharcot kell vívni, mire kiszedik belőle az ehető magokat. Tele van egészséges, telítetlen zsírsavakkal, ásványi anyagokkal, például magnéziummal, káliummal, vassal, foszforral és szelénnel. De vigyázat, nehogy teletömjük vele magunkat a tévé előtt: 100 gramm paradió 700 kalóriát tartalmaz, úgyhogy csak óvatosan!
További 4 brazil superfoodról itt olvashattok >>
