A répatortát általában natúr változatban készítjük, legfeljebb egy kis dióval, fahéjjal gazdagítjuk, de nagyon érdemes kipróbálni a csokis változatot is, mert eszméletlen finom. Most egy kis morzsás-mázas dekorral készült, így ünnepi sütiként is megállja a helyét, de anélkül is tuti sikert arat.
A répát mindenképpen kisebb lyukú, finom sajtreszelőn érdemes lereszelni, mert akkor sütés közben teljesen eltűnik a tésztában, de puhábbá, szaftosabbá teszi a textúrát, és a répa mellett elég kevesebb zsiradék is a keverékbe, hogy a muffin omlós és sokáig puha legyen.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A sárgarépát meghámozzuk, finomra lereszeljük. A csokoládét összetördeljük, és vízgőz fölött felolvasztjuk, majd félretesszük.
A száraz alapanyagokat – a lisztet, a kakaóport, a sütőport, a szódabikarbónát – összekeverjük. A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, kézi habverővel jó habosra verjük, majd az olajat is hozzáadjuk, ezzel is alaposan összekeverjük. Ezután hozzáadjuk a száraz keverék és a csoki felét, elkeverjük, majd mehet bele a maradék lisztes keverék és a csoki, ezekkel is simára keverjük, végül beleforgatjuk a reszelt répát.
Papírkapszlikkal bélelt muffinformába elosztjuk a tésztát, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 30 perc alatt tűpróbáig sütjük, ha még nem tökéletes, akkor 5 percre visszatoljuk. A sütőből kivéve a muffinokat hagyjuk kihűlni.
Közben a citrom levét kifacsarjuk, és összekeverjük annyi porcukorral, hogy kenhető, ne túl folyós mázat kapjunk. Egy muffint összemorzsolunk, a többinek megkenjük a tetejét a mázzal, majd megmártjuk a muffinmorzsában. A maradék cukormázat kettéosztjuk, kikeverjük az ételfestékkel, és ziszta zacskóba töltve, a sarkára pici lukat vágva, kis répákat rajzolunk a muffinok tetejére – de másképp is díszíthetjük, sőt anélkül is nagyon finom.
A muffint azért szeretjük, mert egyszemélyes kis adagokban sül meg, mérete miatt viszonylag gyorsan, ideálisan csomagolható uzsonnára, tízóraira, remekül variálható – és egészségesebben is elkészíthető, mégis nagyon csokis ízélményt tud nyújtani, ha egy kis kakaóval felturbózzuk.
Ebben a receptben a zabpehely és az alma játssza a főszerepet, a zabpehely egy része finomra aprítva, szinte lisztté őrölve kerül bele, de marad benne rágcsálósabb rész is bőven. A tojás, a zsiradék és az édesítő nagy részét reszelt alma váltja ki: ettől illatos, puha, nagyon kellemes lesz a tészta, amit kakaó és némi aprított csonthéjas – dió, mandula, mogyoró – egészít ki.
Aki szereti, nyugodtan keverhet bele egy kis mazsolát, aprított datolyát, fügét, bármilyen aszalt gyümölcsöt – elrontani nem fogja, de az alaprecept is hibátlan!
Hozzávalók:
Elkészítés: A zabpelyhet, a zabpehelylisztet, a kakaóport, a sütőport és a sót egy keverőtálba kimérjük, összekeverjük. Hozzáreszeljük az almát. A tojást a joghurttal, a mézzel és az olajjal egy másik tálkában alaposan összekeverjük, majd az aprított dióval (mandulával, mogyoróval) a száraz alapanyagokhoz öntjük, kanállal jól összekeverjük.
12 papírkapszlival bélelt muffinformába elosztjuk a masszát, és 10 percet pihentetjük, amíg a sütőt 200 fokra előmelegítjük, majd a sütőbe tolva 20-25 perc alatt megsütjük.
Langyosan vagy hidegen kínáljuk – reggelire, tízóraira és uzsonnára is ideális egy pohát tejjel, teával.
Fogalmunk sincs, kinek juthatott eszébe először habverővel felverni a csicseri főzőlevét, de egy kis cukorral majdnem olyan kemény hab verhető belőle, mint tojásfehérjéből, ez pedig egy kis olvasztott csokoládéval elkeverve hibátlan csokimousse-t eredményez. Remek hír ez, nemcsak a vegánoknak és egészségtudatos étrendet követőknek, de mindenkinek, hiszen így sokkal tartósabb ez a desszert, mint a tojásos-vajas eredeti változat, ami a nyers tojás miatt maximum egy napig fogyasztható.
Kalóriában is jóval szegényebb persze, még akkor is, ha egy kis cukor kerül bele, így lelkiismeret-furdalás nélkül kanalazható a selymes, könnyű csokikrém vegán változata.
Aki nem hinne a receptnek, az alatta lévő videóban láthatja, hogy nem csalás, nem ámítás a csicseri-csoda!
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét felaprítjuk, és gőz fölött vagy mikróban felolvasztjuk, majd hagyjuk langyosra hűlni.
A konzerv csicseriborsó levét egy keverőtálba szűrjük, és habverővel elkezdjük verni. Amikor habosodik, apránként hozzáadjuk a cukrot, és habbá verjük.
A langyos csokihoz adunk egy kis vanília-kivonatot és egy csipet sót, majd apránként és óvatosan összeforgatjuk a csicseris habbal. Poharakba vagy tálkákba osztjuk, és legalább 4 órát pihentetjük a hűtőben, hogy kellően megdermedjen és összeálljon.
Öt perc munka, csupa egészséges alapanyag, egy kis keverés-kavarás, gyors formázás, majd tíz perc sütés, és már illatoznak is a frissen kisült kekszek. A liszt helyett zabpehely, a tojás és a vaj helyett tahini, vagyis szezámkrém, édesítőként pedig méz kerül bele. A csoki lecserélhető mazsolára, vagy fele-fele arányban is tehetünk mindkettőből a kekszekbe, de akár más aprított aszalt gyümölccsel is variálhatunk, ahogy a cookie fűszerezését is kedvünk szerint alakíthatjuk vaníliával, fahéjjal, vagy ahogy az alábbi receptben, egy kis gyömbérrel megbolondítva.
Ennek az egészségesebb keksznek nagy előnye, hogy a tahininak köszönhetően magas a fehérjetartalma, a zabpehely miatt pedig sok rost van benne, és nemcsak tea vagy kávé mellé tökéletes kis desszert uzsonnára, hanem akár müzli helyett is tálba morzsolhatjuk, pár szem gyümölccsel és egy kis (növényi) tejjel meglocsolva akár reggelire is gyors és egyszerű alternatíva lehet!
Hozzávalók:
Elkészítés: A tahinit, a mézet, a vizet és a gyömbért egy tálba tesszük, összekeverjük. Hozzáadunk 3 evőkanál zabpelyhet, a többit késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a sütőport és a sót, és egész finomra őröljük, majd ezt is a keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a mazsolát és a finomra vágott csokoládét, és kanállal alaposan összekeverjük.
A masszából 10-12 gombócot formázunk, a tenyerünk között kissé ellapítjuk, majd sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, egymástól kicsit távolabb, mert elterülnek.
180 fokos sütőben légkeverés mellett 10 percet sütjük, majd kivéve hagyjuk hűlni, hogy kicsit megkeményedjen és szikkadjon, kívül ropogós, belül puha legyen.
Aki nekiáll egy kelt tésztának, biztosan nem villámfogást készít. Maga a munka nem hosszadalmas, de a kelesztési idővel nem érdemes spórolni. Ha kétféle tésztát készítünk, az egyiket egy kis kakaóval ízesítve-festve, az nem sok plusz munka, viszont nagyon látványos, mutatós csigákat vagy pillangókat készíthetünk a kétszínű tésztából.
Ezek a csíkos kelt pillangók reggelire, vendégvárónak, gyerekzsúrra is tökéletesek, alapjuk egy könnyű, puha kalácstészta. A formázással sincs sok macera, hiszen két tekercset készítünk, amit kissé összenyomva megkapjuk a pillangó formáját, majd szeletelés utána tepsiben még oldalról megnyomkodjuk a „szárnyakat”, kiegyenesítjük az „antennákat”.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, a felébe belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáadunk a kimért porcukorból egy nagyobb csipetnyit, és hagyjuk felfutni. A szobahőmérsékletű lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a porcukrot a sót, a tojás, a maradék tejet és a felfutott élesztőt, és dagasztófejes kézimixerrel sima tésztává dolgozzuk. Megfelezzük a tésztát, és az egyik felébe beledolgozzuk a kakaóport. Gombóccá formázzuk mindkettőt, és langyos helyen 30 percet kelesztjük.
Mindkét megkelt tésztát megfelezzük, kicsit átdolgozzuk, majd téglalap alakúra nyújtjuk. A fehérre rárakjuk a barnát, feltekerjük, ugyanígy járunk el a másik két lappal is. Egymás mellé rakjuk a két tekercset úgy, hogy a tekercs vége felülre kerüljön – ez lesz majd a csáp –, kissé összenyomkodjuk, majd egy éles késsel szeleteket vágunk. Sütőpapíral bélelt tepsire fektetjük, ujjal két oldalt a szárnyakat kissé benyomjuk, így formázva meg a szárnyakat, és még 15 percet pihentetjük.
Végül 180 fokos sütőbe toljuk, és 15–20 perc alatt megsütjük a szépséges péksüteményeket.
Puha, illatos, egyáltalán nem bonyolult, és akkor is nekiállhatunk, ha nem terveztünk sütögetést, mert valószínűleg minden megtalálható otthon hozzá. Egy igazi klasszikus, kevert vajas tészta, amit kakaópor és darált mogyoró varázsol ellenállhatatlanná, erről a párosról pedig régóta tudjuk, hogy verhetetlen és mindig sikert arat, gondoljunk csak a „piros mogyorósra” vagy a Nutellára…
Akkor lesz a legfinomabb, ha a egész mogyorónk van, amit egy száraz serpenyőben pár perc alatt illatosra pirítunk, majd konyharuhába öntve ledörzsöljük a héját, és langyosan ledaráljuk egy késes robotgéppel, mert így sokkal intenzívebb az íze és illata, de elkészíthető természetesen sima darált mogyoróval – de földimogyoróval, sőt mandulával is nagyon finom.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A lágy vajat keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és elektromos habverővel 3-4 perc alatt jó habosra kikeverjük. Ezután egyesével hozzáütjük a tojásokat, mindig megvárva, míg teljesen elkeveredik, végül a tejet is hozzáöntve simára keverjük. A száraz alapanyagokat – a lisztet, a kakaóport, a sütőport, a csipet sót és a darált mogyorót – összekeverjük, majd a tojásos-vajas mixtúrához öntjük, és egy spatulával alaposan összeforgatjuk.
A tésztát egy kikent, lisztezett, kb. 20 centi átmérőjű formába öntjük, a tetejét elsimítjuk, és 180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve 10 percet pihentetjük, majd rácsra borítjuk, és hagyjuk kihűlni.
Tálalás előtt a tetejére a felaprított étcsokoládét és a tejet köz fölött vagy mikróban összemelegítjük, majd a csokis süti tetejére öntjük, dekorcukorral, cukortojással és „meglepetés” csokitojással díszítve tálaljuk.
A pirított, ropogós müzlit, vagyis a granolát azért is szeretem, mert nagyon egyszerűen összeállítható pár perc munkával, és utána napokig rá lehet járni, ha valami egészséges nassolnivalóra vágyunk, emellett nagyon jól variálható az ízesítése. Korábban még barna cukorral és mézzel készítettem, aztán áttértem a datolyára, aminek természetes cukortartalma elég az édesítéshez. Próbáltam már almával is készíteni, úgy is nagyon finom, de ez a csokis-banános viszi a pálmát.
A banán és a csoki amúgy is jó páros, és ebben a granolában nagyon intenzíven érződik az ízük, én még desszertnek is el tudom képzelni pohárkrémbe rétegezve, de csak simán (mag)tejjel vagy joghurttal is mennyei.
Forrás: Színek és virágok
Hozzávalók:
Elkészítés: A datolyát, a feldarabolt banánt, a mandulatejet, a kakaóport és a fahéjat összeturmixoljuk. Elvegyítjük a rozs- és zabpelyhet, a durvára vágott pekándiót, diót, mandulát, napraforgómagot és a kókuszreszeléket. Ráöntjük a banános-datolyás pépet, jól összekeverjük, majd sütőpapírral bélelt tepsire öntjük, gondosan elterítjük.
160 fokos sütőben 30-40 percig sütjük – közben többször átkeverjük, nehogy megégjen, és mindenhol jó ropogósra száradjon. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd üvegbe vagy dobozba tesszük – vagy azonnal elfogyasztjuk.
Forrás: Színek és virágok
Kezdők is bátran nekiállhatnak ennek a csupacsoki amerikai sütinek, tulajdonképpen elronthatatlan, percek alatt összeállítható, nem kell keleszteni, nyújtani, tölteni, ráadásul jól variálható: gazdagítható fűszerekkel, magokkal, gyümölcsökkel is.
A lényeg a jó minőségű csokoládé és a vaj, ezeket kell összeolvasztani, majd tojással, cukorral és liszttel elkeverni, tepsibe önteni, megsütni. Ennyi, tényleg ennyi! Egyetlen titok van csupán: nem szabad túlsütni, fontos, hogy a belseje egy kicsit ragacsos maradjon. Van, aki sütőpor nélkül készíti, állítólag az eredeti receptben sem volt: véletlenül kimaradt, amitől nem emelkedett meg a tészta kellőképpen, csúf lett, ámde nagyon finom.
Forrás: Hámori Zsófia
A brownie (szerintünk) langyosan a legfinomabb, egy gombóc vaníliafagyival kísérve, de jól illik hozzá egy kis málnapüré vagy forró meggyragu is. Hidegen sem rossz persze, ilyenkor egy kávé vagy pohár tej a tökéletes kiegészítője – akár uzsonnára, akár reggelire.
A csokihoz – így a brownie-hoz is – tökéletesen passzol egy csipet csili, megbolondítható egy kevés kardamommal vagy fahéjjal, mehet bele aprított mandula, mogyoró vagy dió is, kellemes ráharapni benne a ropogósabb darabokra. Aki szereti a tömény édességeket, meglocsolhatja a tetejét karamellel, vagy dobálhat a tésztába fehércsokidarabkákat.
Brownie szőkén
A brownie szó maga barnácskát jelent, ami adódik a csokoládé mélybarna színéből. De létezik fehércsokiból készült változat is, ennek blondie, vagyis szőkécske a neve.
Forrás: Hámori Zsófia
Hozzávalók:
Elkészítés: Gőz felett addig olvasztjuk az étcsokoládét a vajjal, amíg bársonyosan sima és egynemű lesz.
A tojásokat és a cukrot habosra keverjük, majd ebbe keverjük az olvasztott vajas csokoládét, a tejfölt, a vaníliát és a mogyorót.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
A lisztet összekeverjük a sütőporral és pici sóval, majd fokozatosan adagolva keverjük a tojásos masszába.
Forrás: Hámori Zsófia
Kivajazunk és lisztezünk – vagy sütőpapírral kibélelünk – egy 20×30-as tepsit, beleöntjük a masszát.
Forrás: Hámori Zsófia
170 fokon sütjük 20 percig, majd alufóliával lefedve további 10 percig. Akkor jó, ha a teteje dermedt, de belül még remegős.
Felvágás előtt hagyjuk kissé kihűlni.
Forrás: Hámori Zsófia
Ahogy a fa neve is elárulja, már a bibliai időkben is ismert és használt alapanyag volt, Keresztelő Szent János ennek a fának a tápláló, sötétbarna és édeskés termését ette sivatagi bolyongásai alatt. A karob hüvelyeinek húsa ehető, magjai nem, a szárított gyümölcshúst porítják, nagyon egészséges, tele van rosttal és antioxidánssal, nagyon alacsony a zsírtartalma, a kakaóhoz képest szinte elenyésző, és nem emeli meg a hirtelen a vércukorszintet, ezért fogyasztása cukorbetegeknek is előnyös. Jó tulajdonsága még, hogy ásványi anyagokban is bővelkedik, nagyon jó vasforrás, és jelentős mennyiségű E- és D-vitamin is van benne.
Nem szeretnénk senkit sem azzal áltatni, hogy a karobbal ugyanolyan csokis desszertek vagy italok készíthetőek, mint kakaóval, de ízben nagyon hasonló, és mivel természetesen édes, így cukrot sem kell használni mellé édesítésre. Aki szívesen kipróbálná, kezdje ezzel a finom banános-karobos smoothie-val, ami egészséges reggelinek, uzsonnának is tökéletes.
Hozzávalók 2 személynek:
Elkészítés: A banánt egy turmixgépbe daraboljuk, hozzáadjuk a karobot és a tejet, simára turmixoljuk. Tálkákba öntjük, a tetejét ízlés szerint megszórjuk ropogós magokkal, müzlivel, granolával, megszórjuk friss gyümölccsel.
Ha meleg reggelire vágyunk, akkor forró tejjel készítsük, ha hígabbra, kortyolgatósra, akkor készítsük több folyadékkal.
Nagyon csokis, puha és szaftos, aki nem tudja, hogy van benne cékla, annak fel sem fog tűnni, valahogy kerekebb, teltebb az íze, isteni és nem túl édes, ráadásul a benne lévő céklának – és vajnak -, sokáig friss marad, nem szárad ki, bár erre nem sok esélye van, mert garantáltan el fog fogyni.
A liszt helyett ebben a változatban finomra őrölt zabpehellyel készült, így ha gluténmentes zabpelyhet használunk, akkor lisztérzékenyeknek is ideális nassolnivaló lehet ez a csokis süti.
Ha pedig nyitottak vagytok a zöldséges édességekre, ajánljuk korábbi kedvenceinket:
Sütőtökös muffin >>
Csokikrém édesburgonyából >>
Hamis sajttorta édesburgonyával >>
Sütőtökös kelt csiga >>
Hozzávalók:
Elkészítés: A zabpelyhet késes robotgépbe tesszük, finomra őröljük, majd egy keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a kakaóport, a sütőport és egy csipet sót, elkeverjük. A főtt céklát meghámozzuk, felkockázzuk, késes robotgépben egészen pépesre turmixoljuk. Az étcsokoládét felkockázzuk, és vízgőz fölött felolvasztjuk, majd a vajat is hozzáadjuk, simára keverjük.
A tojásokat felütjük, hozzáadjuk a cukrot, habosra keverjük, hozzákeverjük először a vajas csokoládét, majd a céklapürét, végül a zablisztes keveréket, és simára keverjük.
Kivajazott vagy sütőpapírral bélelt kb. 20×30 cm-es tepsibe öntjük, elsimítjuk, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 30-35 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, majd kockára vágva kínáljuk. Isteni egy gombóc vaníliafagyival, de egy csipetnyi nagyobb szemű tengeri sóval vagy sóvirággal megszórva még izgalmasabbá tehetjük.
A csupa csoki és mandula torta caprese születése a ’20-as évekre tehető a legenda szerint, amikor is egy véletlen folytán kimaradt a süteményből a liszt, de mivel valamit muszáj volt felszolgálni, hát ezt kínálták a vendégeknek. Akkora lett a sikere, hogy ezután már csak így készítették, és hamarosan elterjedt az egész Campania régióban, Nápolyban és környékén.
Egy másik mese szerint egyenesen Al Capone, a híres-hírhedt maffiavezér rendelte a mandulás csokitortát, a szakácsnő pedig nagy igyekezetében és zavarában felejtette ki a csokitortából a lisztet. A legenda tulajdonképpen mindegy is: a lényeg, hogy megszületett egy csodálatosan puha és illatos, durván csokis sütemény, amit akár gluténérzékenyek is falatozhatnak.
A torta caprese alapja olvasztott csokoládé és darált mandula, kerül bele nem kevés vaj és tojás is, némi cukor – ráadásul nagyon egyszerű elkészíteni. A csokoládés változat mellett létezik citromos is, ahol fehér csokoládé és sok citromhéj kerül bele, illetve mandula helyett elterjedtek a mogyorós és diós változatok is.
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét összetördeljük, és vízgőz fölött megolvasztjuk, majd félretesszük.
A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgákhoz adjuk a cukrot és a puha vajat, habosra keverjük kézi habverővel, majd hozzáadjuk a mandulát, a sütőport és az olvasztott csokit, és alaposan kikeverjük.
2-3 kanál tojáshabbal kissé fellazítjuk a masszát, majd óvatosan beleforgatjuk az összes habot.
Kikent, lisztezett – vagy sütőpapírral bélelt – kapcsos tortaformába simítjuk a tésztát, és 180 fokos sütőbe toljuk, ahol kb. 60 perc alatt megsütjük.
Ha kihűlt, porcukorral meghintve vagy egy kis olvasztott csokoládéval meglocsolva, szeletekre vágva tálaljuk.
A túró az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk, szuper fehérjeforrás, sovány változata jól beilleszthető diétás étrendbe is, lehet édes és sós, főszereplő és kiegészítő. A szendvicskrémtől a túrópalacsintáig, a rétestől a túrógombócig számtalan módon használhatjuk.
A túró sokféle lehet: krémesebb vagy rögösebb, soványabb vagy zsírosabb, és van egészen sima krémtúró is. Mindegyiknek megvan a helye, egyik sem rosszabb vagy jobb, pontosabban van olyan étel, amihez valamelyik jobban illik. A tömbben vagy dobozban kapható túrót általában 250 g-os kiszerelésben találjuk, ez krémesebb, simább, pohárkrémekhez, kencékhez jobb, a zacskós kiszerelésű túró szemcsésebb, rögösebb, ez többnyire süteményekhez ideálisabb, és 500 g-os csomagolásban kapható.
Ehhez a fantasztikusan finom duplacsokis pohárkrémhez a krémesebb dobozos vagy papírcsomagolású túró ajánlott, amit még egy kis mascarpone lágyít és tejszínhab krémesít, édességét pedig olvasztott fehér csokoládé adja. Hogy ne legyen „unalmasan” fehér, rétegezhetjük gyümölccsel, összemorzsolt keksszel, vagy épp étcsokoládéval, mint ebben a receptben.
A könnyű fehér csokis krémet egy kis mandarin és vanília ízesíti, így a tálaláshoz is használható pár gerezd mandarin – de akár más gyümölccsel is kipróbálható, csalódást biztos nem fog okozni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A fehér csokit kockákra tördeljük, tálba tesszük, és vízgőz fölött felolvasztjuk, majd a tűzről levéve kicsit hűlni hagyjuk.
A mascarponét és a túrót tálba tesszük, hozzáadjuk a vaníliás cukrot és 2 mandarin kifacsart levét, habverővel krémesre keverjük. A tejszínt habbá verjük, és az olvasztott csokoládéval együtt a mascarponés túróhoz adjuk, óvatosan összeforgatjuk, amíg homogén krémet kapunk.
Az étcsokoládét egy késsel apróra vágjuk.
A túróhabot poharakba rétegezzük az étcsokival időnként megszórva, és hűtőbe tesszük tálalásig.
Mandaringerezdekkel díszítve kínáljuk.
