Régi magyar kedvenc a csöröge, amit az is bizonyít, hogy régiónként másképp formázzák és másképp nevezik, van, ahol herőce, forgácsfánk vagy bába ujjaként ismerik, a tésztalapokat csak bevagdossák vagy a közepére vágott lyukon át is húzzák, máshol pedig szalagokra vágják, és lazán feltekerik. Tán az amerikai donut-hullámnak tudható be, hogy háttérbe szorult a buci kelt fánkokkal szemben, de érdemes újra összebarátkozni vele, mert egyrészt isteni finom, másrészt sokkal egyszerűbb.
A csörögénél a tésztát csak pár perc összeállítani, és mivel sütőporral készül, keleszteni nem kell, csak röviden pihentetni. Ha jót akarunk, érdemes a tésztát egy kis vaníliával és rummal gazdagítani, az alkohol ráadásul könnyebbé, levegősebbé is teszi a fánkot belül, a külsejét pedig ropogósabbá.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba kimérjük, hozzáadjuk a sütőport, a sót, a kétféle cukrot, elkeverjük, majd a vajat, a tejfölt, a tojássárgákat és a rumot is hozzáadjuk, és gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, majd negyed órát a hűtőben pihentetjük.
Lisztezett munkafelületen fél centi vékonyra kinyújtjuk, rombuszokra vágjuk, a közepükön hosszanti irányban bevágjuk, és az egyik csücsköt a vágáson áthúzzuk.
Bő olajat forrósítunk, és fánkokat szép aranyszínűre sütjük néhány perc alatt, időnként megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olajat felszívja.
Porcukorral meghintve tálaljuk, lekvárt – de akár csokiszószt is – kínálhatunk hozzá.
