Hogy mi köze a képviselőknek a fánkokhoz? A legenda szerint az eredetileg falatnyi finomság honatyáink körében vált különösen kedveltté még az 1800-as évek végén, akik két parlamenti interpelláció között éhségük csillapítására – vagy vércukorszintük helyrebillentésére – az ülésteremből kiszöktek, és a legegyszerűbben bekapható kis süteménnyel ajándékozták meg magukat. Hogy igaz-e a sztori vagy sem, az szerencsére semmiben nem csökkenti ennek a vaníliakrémes, tejszínhabos csoda érdemeit.
A képviselőfánk alapja az úgynevezett égetett tészta ami víz, vaj, liszt és tojás keveréke, és sütés előtt tűzön kell összepirítani. Ezzel a tésztával készül a zseniális spanyol churros, amit olajban sütnek, vagy a franciák kedvence, az éclair fánk is, és jellegzetessége, hogy sülés közben felpuffad, belül csupa levegő lesz, és könnyen megtölthető mindenféle krémes finomsággal – akár édes, akár sós változatban.
Hozzávalók:
Az égetett tésztához:
A vaníliakrémhez:
Valamint:
Elkészítés: A vizet egy csipet sóval egy kisebb lábasba tesszük, hozzáadjuk a felkockázott vajat, és addig melegítjük, amíg a vaj teljesen elolvad. Hozzáadjuk a lisztet, és kézi habverővel addig keverjük folyamatosan, míg elválik az edény falától. A tűzről levesszük, és egyenként belekeverjük a 3 tojást.
A tésztát habzsákba töltjük, és sütőpapírral bélelt tepsire diónyi halmokat nyomunk egymástól távolabb. 180 fokos sütőbe toljuk, a sütő aljába egy jénaiba vagy tepsibe kétujjnyi vizet teszünk, és nyitogatás nélkül kb. 12-15 perc alatt megsütjük, majd a sütőben hagyjuk még 5 percet, csak ezután vesszük ki, hűlni hagyjuk.
Közben a vaníliakrémhez a vaníliarudat hosszában félbevágjuk, a belsejét kikaparjuk, és 4 dl tejjel feltesszük melegedni egy kis lábosban. A tojássárgákat a cukorral, a keményítővel és a maradék 1 dl tejjel kézi habverővel simára keverjük. A melegedő tejhez adjuk, folyamatos kevergetés mellett sűrűre főzzük, majd a tűzről levéve hagyjuk kihűlni, időnként átkeverve, hogy ne bőrösödjön meg a teteje.
Tálalás előtt a jól behűtött habtejszínt elektromos habverővel felverjük, majd habzsákba tesszük. A kihűlt fánkokat félbevágjuk, vaníliakrémet kanalazunk bele, majd habot nyomunk rá, és befedjük a fánkkalapokkal.
Ízlés szerint porcukorral meghintve kínáljuk.
Az ökörszem nagy hagymányokkal bíró süti a volt Monarchia egész területén. Nevét formájának köszönheti, gyakran még mazsola is kerül rá pupilla gyanánt… Alapja egy édes, vajjal gazdagított kelt tészta fészek alakra formázva, amibe citromhéjjal illatosított túrótöltelék kerül, ami gazdagítható akár pár szem mazsolával, áfonyával… Létezik sós változata is túróval, de az édes vonalat követve a túró helyett megtölthetjük pudinggal vagy akár lekvárral is.
Ezt a klasszikus péksüteményt nem nehéz elkészíteni, ha szoba-hőmérsékletű alapanyagokkal dolgozunk: így a kelt tészta csodásan könnyűre tud megkelni, már ha betartjuk a kelesztési időket. A hozzáadott vajnak és a túrós tölteléknek köszönhetően pedig nagyon puha marad másnapra is. Uzsonnára, reggelire vagy tízóraira is tökéletes egy pohár tejjel, teával…
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Valamint:
Elkészítés: A tésztához a tejet meglangyosítjuk, a felébe belemorzsoljuk az élesztőt, hozzákeverünk 1 evőkanál cukrot, hagyjuk felfutni.
Közben a szoba-hőmérsékletű lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a maradék cukrot, egy csipet sót, a tojásokat, az olvasztott, de nem forró vajat, a langyos tejet és a felfutott élesztőt, és alaposan kidolgozzuk a tésztát. Cipóvá formáljuk, és konyharuhával lefedve langyos helyen 45 percet kelesztjük.
Közben a töltelékhez az összes hozzávalót egy tálban összekeverjük, majd botmixerrel kicsit krémesítjük, félretesszük.
A megkelt tésztát lisztezett munkafelületen kicsit átdolgozzuk, 12 részre osztjuk, meggömbölygetjük, majd kilapogatjuk tenyérrel, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk egymástól kicsit távolabb. 15 percet kelni hagyjuk, majd egy pohár talpát lisztbe mártjuk, és ezzel fészket nyomunk a tészták közepébe. Ebbe kanalazzuk a túrótölteléket, végül az elhabart tojással lekenjük a tésztaperemeket.
180 fokos sütőbe toljuk az ökörszemeket, és 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük. Langyosan vagy teljesen kihűtve kínáljuk.
Kevesen tudják az orosz konyháról, hogy fontos és gyakran használt alapanyaga a túró. Sokféle módon használják, de az egyik legismertebb és legkedveltebb túrós fogásuk a szirnyiki, ami nemcsak a mai Oroszország területén, de a hajdani szovjet utódállamok területén is mindenhol elterjedt, mégpedig azért, mert isteni finom és pofonegyszerű.
A szirnyikit készíthetjük reggelire, de egy tartalmas leves után is tökéletes édes második, nem mellesleg minden gyerekből egy csapásra kisangyalt varázsolhatunk, ha akár vacsorára ezt készítünk neki. A leggyakrabban édes tejföllel és lekvárral fogyasztják, ha desszertnek készül, a kettővel egyszerre, ami elsőre bizarr, de megkóstolva nagyon finom; ha pedig reggelire, akkor méz vagy lekvár a kísérője.
Ha van otthon túrónk és tojásunk, akkor neki is állhatunk, hiszen ezenkívül sak egy pici cukorra, lisztre és sütőporra lesz szükségünk, valamint kb. 15-20 percre. Ha igazán könnyű palacsintákat szeretnénk, érdemes felverni a tojásfehérjét, bőven megéri azt a plusz pár perc munkát: a tésztával is könnyebb így dolgozni, és a végeremény is sokkal finomabb lesz!
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket egy csipet sóval habbá verjük. A tojássárgákat a cukorral és a vaníliás cukorral, a túróval, valamint a sütőporral elkevert liszttel összekeverjük. Először 2-3 kanál habbal fellazítjuk a tésztát, majd óvatosan összeforgatjuk az összes habbal.
A palacsintasütőbe kevés olajat öntünk, felforrósítjuk, a hőmérsékletet mérsékeljük, majd evőkanállal halmokat teszünk a serpenyőbe, és mindkét oldalukon aranyszínűre sütjük.
Ízlés szerint lekvárral, mézzel vagy mézes tejföllel, porcukorral vagy vaníliás cukorral elkevert tejföllel tálaljuk.
Valószínűleg nem voltak a ’80-as évek bolti csemegéi olyan finomak, mint ahogy emlékszünk rájuk, a szocializmus nem a minőségi alapanyagokról szólt, illetve hát arról sem. De az idő megszépíti az emlékeket, az ízeket, és azért volt közöttük tényleg jó is. Ezek egy része itt maradt velünk a retró jegyében, kicsit felfrissülve, mint például a Túró Rudi, a macskanyelv, a konyakos meggy, a párizsi kocka vagy a Sport szelet. Na de nézzük a régi kedvenceinket!
Nem volt túl nagy cukorkaválaszték, létezett a színes és töltött savanyúcukorka, ami képes volt elvágni az ember nyelvét a végén, mire a töltelékhez értünk, valamint volt a málna formájú töltetlen málnás, illetve a citrusgerezd alakú narancsos és citromos cukorka. Minden nagyinál lapult egy zacskóval, a végére pedig összeállt egy cukortömbbé, ha egy kicsit nyirkos volt az idő.
Színes volt, kemény és aromaízű, percek alatt elment az íze, mégis szerettük. Csak később jöttek a puhább és többféle ízű Donald rágók, kezdetben ez volt a csúcs.
Bele sem merünk gondolni, miből lehetett az imádott és mindig áhított téli fagyi, amiért mindenféle ígéretet bevállaltunk a trafikban. Valószínűleg felhabosított növényi zsiradék egy kis cukorral és kakaóporral kihabosítva, kakaós bevonóval lezárva. Néha ma is kapható, érdemes lenne kicsit jobb minőségben újra fellendíteni a karrierjét.
Na, ezt inkább a felnőttek kedvelték, bár a semmi ízzel nem bíró, kőkemény krumplicukor örök talány marad egyesek számára. Megosztó és furcsán értelmezhető édesség, de valamiért újra kapható itt-ott.
–
Volt a sima cukornyalóka, piros és narancs színben, kicsit pörkölt cukorízzel, és volt a Kojak, a csokival bevont nyalóka. Elmélyülten bírtuk nyalni, és még egy kicsit a pálcikát is szopogattuk, vagy „cigiztünk” vele.
–
Nagyon édes, könnyű és habos volt, igazi cukorsokk. Ostyatalpon kibírhatatlanul édes tojáshab csokival bevonva. Natúr és kókuszos ízben létezett, nem lehetett gusztusosan enni, csak úgy, hogy mindenünk csokis és habos lett. Rajongói a német szuperekben megtalálják ma is, külföldi változatban, számos ízesítéssel.
–
Volt dobozos és kimért, nem lehetett abbahagyni. Mármint ha friss volt a csokiba mártott csokis ostya. Ropogott benne a sok vékony tésztaréteg, ujjainkra olvadt a csokibevonat, amit aztán le kellett nyalogatni.
–
Igazán luxuskategóriába tartozott, sok csoki és mogyoró, kevés ostya, az ínyencek kedvence. Szerencsére újra készül, néhány helyen beszerezhető, ha nosztalgiázni szeretnénk.
–
És nektek mi volt a kedvencetek?
Kevéske tészta, sok zamatos gyümölcs, szaftos, könnyű és pofonegyszerű, nem véletlen, hogy az elmúlt évek egyik nagy sikere a franciáknál ez a sütemény, amihez mindig minden rendelkezésre áll otthon, és egy keverőtálban pár perc alatt összeállítható. Az alma egy része eltűnik a tésztában, de maradnak benne kellemesen krémesre párolódott almarétegek.
Langyosan és hidegen is nagyon finom, a vanília helyett vagy mellett ízesíthetjük egy kis őrölt fahéjjal vagy kevéske rummal is, és ha sietős a dolgunk, a tésztát megsüthetjük muffinformában is – így 20-25 perc is elég ennek az ínycsiklandó almás sütinek.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és kézi habverővel enyhén habosra keverjük. Hozzáöntjük az olívaolajat és a joghurtot, elkeverjük. Egy másik edényben a lisztet, a sütőport és a sót összekutyuljuk, majd a tojásos keverékhez adjuk, homogén, csomómentes tésztává keverjük.
Az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk, és egy éles késsel vékony szeletekre vágjuk – vagy legyaluljuk. Az almaszeleteket a tésztába forgatjuk, és kivajazott, lisztezett pástétom- vagy őzgerincformába öntjük, egy spatulával elegyengetjük.
A süteményt 180 fokra melegített sütőbe toljuk, és kb. 40 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, majd kiborítjuk, és hagyjuk teljesen kihűlni. Porcukorral meghintve, szeletelve tálaljuk.
Gyerekzsúrra, szülinapra, húsvétra vagy vendégek fogadására szeretünk kicsit kitenni magunkért, és valamilyen látványos finomsággal előrukkolni. Ez a kétszínű keksz biztos sikerre számíthat, és bátran mondható, hogy nem olyan bonyolult, hogy mi magunknak is be kellene csavarodnunk készítése közben. 😉
A két tészta összeállítása pár perc, de a pihentetésükre és a formázásra kell egy kis időt hagynunk, felszeletelés előtt legalább 6 órát érdemes számolni, de akár egy egész éjszakát is hagyhatjuk dermedni. Ha vékonyabb, 5 mm-es szeletekre vágjuk, akkor ropogósabb, ha 1 centisre vágjuk, akkor omlósabb kekszet kapunk eredményül.
Hozzávalók:
A vaníliás tésztához:
A kakaós tésztához:
Valamint:
Elkészítés: A vaníliás tésztához a lisztet és a porcukrot összekeverjük, hozzáadjuk a lágy vajat és a villával elhabart tojást, a tejet és a vanília-kivonatot, és kézzel lágy tésztává dolgozzuk, gombóccá formázzuk, majd frissentartó fóliába csomagolva 1 órára a hűtőbe tesszük. A kakaós tésztát ugyanígy készítjük el a megadott alapanyagokkal, és ezt is 1 órát a hűtőben pihentetjük.
A tésztákat a hűtőből kivéve 10 percet hagyjuk szobahőmérsékleten, majd lisztezett munkafelületen kb. 3 mm vékony, nagyjából 25×40 centis táglalappá nyújtjuk, a széleket levágjuk egyenesre. Az egyik lapot megkenjük az elhabart tojással, majd a másik lapot ráfektetjük, és ezt is egyenletesen lekenjük a tojással. A dupla tésztát szorosan és egyenletesen feltekerjük hosszanti irányban, fóliába csomagoljuk, és legalább 6 órára a hűtőbe tesszük.
A jól megdermedt tésztát éles késsel vékonyan felszeleteljük, és a spirálos kekszeket egy sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk.
160 fokos sütőbe toljuk, és 12-15 perc alatt addig sütjük, míg a széle épp csak elkezd színt kapni. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd ízlés szerint kávéval, teával, kakaóval vagy tejjel kísérve büszkén kínáljuk.
Csak egy apró módosítás, és mégis egészen más, különleges palacsintával villanthatunk, amiért minden csokiimádó hálás lesz, a cukrozatlan kakaópor hozzáadásával ugyanis istenien csokis illatúvá válik a tészta.
Gyakorlatilag bármilyen édes töltelék illik hozzá, túrókrémmel vagy vaníliás cukorral kikevert mascarponéval szép kontrasztos lesz, de diókrém, Nutella, narancsdzsem vagy baracklekvár is tökéletes hozzá, friss gyümölccsel és csokiszósszal pedig ünnepi desszertként is megállja a helyét.
Hozzávalók 14-15 palacsintához:
Elkészítés: A palacsintatésztához a tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, a csipet sót és a tejet, kézi habverővel elkeverjük, majd hozzászitáljuk a lisztet és a kakaóport, simára keverjük, és 30 percet pihentetjük.
Sütés előtt átkeverjük, hozzáadjuk az olajat és a szénsavas vizet, és olajjal kikent serpenyőben merőkanálnyi adagokban megsütjük a palacsintákat.
Ízlés szerinti töltelékkel és öntettel tálaljuk.
Igazi békebeli, házias finomság ez a citromtorta, és valójában nagyon praktikus is. A tésztaalap és a krém ugyanis előre elkészíthető, akár össze is állítható, és leggyakrabban ebben a formában készül otthon – és a cukrászdákban, kávézókban is –, a tojáshabbal gazdagított változat az ünnepi változat kiegészítője.
Citromtorta esetén gyanakodhatnánk egy könnyű, gyümölcsös desszertre, de valójában egy ugyancsak gazdag, vajban és tojásban is bővelkedő finomságról van szó. De becsapósan könnyed mégis, üde, frissítő – a citrom savasságának köszönhetően. Általában a felnőttek kedvence, ha gyerekek is esznek belőle, a citromkrémbe kerülő citromlé 1/3 részét narancslével váltják ki, így kevésbé savanykás és karakteres, de így is nagyon finom a végeredmény.
A citromtortát készíthetjük egy nagyobb piteformában, de akár kisebb, egyszemélyes tortácskákat, úgynevezett tartelette-eket is süthetünk. Talán kicsit pepecselősebb, de nagyon mutatós tálaláskor a sok kis minitorta.
Hozzávalók:
A tésztához:
A citromos krémhez:
A tojáshabhoz:
Elkészítés: A tésztához a tojást keverőtálba ütjük, hozzáadjuk a cukrokat és a csipet sót, villával felverjük, majd hozzáadjuk a lisztet és a felkockázott lágy vajat, és gyorsan összedolgozzuk. Gombóccá formázzuk, majd fóliába csomagoljuk, és hűtőben pihentetjük 1 órát.
A pihentetett tésztát kinyújtjuk, és egy nagy pitetálat kibélelünk vele, vagy 6 részre osztjuk, és 6 pitetálkába belenyomkodjuk. Sütőpapírból akkora kört/köröket vágunk, hogy az alját lefedje, lencsét vagy babot szórunk rá, és 180 fokos sütőben először 10 percig sütjük, majd a nehezéket és a papírt eltávolítjuk, és 8-10 percre még visszatoljuk a sütőbe. Ha szép aranysárga, kivesszük, hűlni hagyjuk.
A citromkrémhez az egyik citromot nagyon alaposan megmossuk, a héját lereszeljük. 3-4 citrom levét kifacsarjuk, annyit, hogy 1,5 dl levet kapjunk.
A tojásokat egy keverőtálba felütjük, a cukorral és a keményítővel habosra felverjük, és folyamatos keverés mellett vékony sugárban hozzáadjuk a citromlevet. Egy lábasba öntjük, és közepes tűzön, folyamatosan kevergetve sűrűsödésig krémesre keverjük. A tűzről levéve kicsit hűlni hagyjuk, majd amikor már csak meleg, de már nem forró, a lágy vajat is hozzákeverjük, és addig keverjük, míg a vaj felolvad.
A krémet a kihűlt tésztára kanalazzuk, vagy elosztjuk a kis pitetésztákban, elsimítjuk, és hűtőbe tesszük. Így is tálalhatjuk, nagyon finom, de még megkoronázhatjuk egy kis édes habbal.
A tojáshabhoz a tojásfehérjéket habbá verjük, amikor kemény, akkor apránként hozzáadjuk a cukrot, és még néhány percig verjük, hogy igazán kemény legyen. Habzsákba töltjük, és apró csókokat nyomunk a jól lehűtött citromtorta tetejére. 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és grill fokozaton 2 percig sütjük-pirítjuk.
Ha nagy pitetortát készítettünk, akkor szeletelve, ha kicsiket, akkor tányérra téve tálaljuk.
A könnyű tésztájú, apró kis puffancsokat készíthetünk érett banánokkal, az sem baj, ha kicsit már túl érettek, így még simábbra összetörhető vagy turmixolható. Ezután csak tojással, liszttel, egy kevés cukorral és sütőporral kell összekeverni a gyümölcspépet. Ennél a zseniálisan egyszerű receptnél még pihentetni sem kell a tésztamasszát: az összeállítás után már lehet is sütni a fánkgolyókat. Arra ügyeljünk, hogy a tészta ne legyen túl folyós: a banán és a tojás méretétől függően lehet, hogy még kevés lisztre szükség lesz a megfelelő állag eléréséhez!
A fánk tésztájába most egy kis vaníliás cukor és rum került, hogy még finomabb és illatosabb legyen, de hozzáreszelhetünk kevés citrom- vagy narancshéjat, adhatunk hozzá 2-3 evőkanálnyi kókuszreszeléket, vagy ízesíthetjük őrölt fahéjjal… Porcukorral meghintve önmagában is finom, de természetesen kínálhatunk mellé Nutellát, csokiszószt vagy akár lekvárt is.
Hozzávalók:
Elkészítés: A banánokat meghámozzuk, felkarikázzuk, és egy villával pépesre összetörjük. Hozzáütjük a tojásokat, elkeverjük, majd a cukrokat és a rumot is hozzáadjuk, elkeverjük. A sütőport és a lisztet a masszához adjuk, elkeverjük. Az egészet elkészíthetjük egy turmixgépben vagy késes mixerben is…
A sütéshez bő olajat forrósítunk, majd két olajba mártott teáskanál segítségével kis fánkokat szaggatunk a masszából az olajba, és 2-3 perc alatt megsütjük. Szűrőkanállal kiemeljük, lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük.
Ízlés szerint porcukorral meghintve tálaljuk, kínálhatunk hozzá fahéjas édes tejfölt vagy mogyorókrémet, csokiszószt is…
Nagyon csokis és nagyon kókuszos, minden édesszájú álma lehet ez a Bounty szelet, amit még elkészíteni sem nehéz. A tésztája könnyű és puha, egyáltalán nem száraz, köszönhetően egy kis olvasztott vajnak, amivel a klasszikus piskótatésztát gazdagítjuk, a krémje pedig, bár nagyon kókuszos, egyáltalán nem száraz, és nem is túl édes és fojtós: ennek titka a tejszínhab, amivel lággyá, könnyeddé tesszük.
A sütemény most egy közepes tepsiben készült, majd szeletekre vágva került asztalra, de ünnepi alkalomra megsüthető tortának is, mert annyira finom, hogy bőven megállja a helyét akár egy születésnapi, névnapi vagy évfordulós köszöntés alkalmával is. Ha tortának sütjük, akkor tepsi helyett a kakaós piskótát kapcsos tortaformába simítva süssük meg, a tetejét pedig kicsit díszítsük plusztejszínhabbal vagy kókuszpehellyel.
Hozzávalók:
A piskótához:
A kókuszos krémhez:
Valamint:
Elkészítése: A piskótához a tojásokat habosra keverjük a cukorral, hozzákeverjük a vizet és az olvasztott vajat, majd beleszitáljuk a sütőporral és a kakaóval elkevert lisztet, simára keverjük, majd sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és 180 fokon kb. 20 perc alatt megsütjük, tűpróbával ellenőrizzük.
A sűrített tejet egy kisebb forralóban felmelegítjük, közben a porzselatint egy kis tálkában elkeverjük a vízzel. A meleg sűrített tejhez öntjük, a tűzről levéve félretesszük.
Közben a tejszínt felverjük, amikor már kemény, hozzáöntjük a sűrített tejet, és még egy kicsit verjük, majd hozzáadjuk a kókuszreszeléket is, elkeverjük.
A kihűlt kakaós piskótát lapjában félbevágjuk, megtöltjük egyenletesen a kókuszos krémmel, finoman lenyomkodjuk, hogy a sütemény összesimuljon.
Az étcsokoládét vízgőz felett felolvasztjuk, hozzáadjuk a vajat, elkeverjük, majd a sütemény tetejére öntjük, elsimítjuk, végül ízlés szerint meghintjük kókuszreszelékkel.
Hűvös helyen pihentetjük 1-2 órát tálalás előtt, hogy a csokimáz megdermedjen, és az ízek kissé összeérjenek, majd szeletelve tálaljuk.
Pillekönnyű, nagyon habos, csupa csoki finomság a bohém csemege, eredetileg három kakaós-diós réteg közé töltik a mogyorópralinével dúsított párizsi csokikrémet, majd az egészet bevonják még csokoládéval. A csemege névre éppen ezzel szolgál rá, hiszen szaknyelven így hívják azokat a tartósabb cukrászkészítményeket, amelyeket csokoládéval vonnak be. A csokoládé pedig nemcsak finom, de jól konzervál is, kiszen a levegőtől elzárja az érzékenyebb krémet, a kiszáradástól pedig a piskótát.
Mivel otthon kicsi az esélye, hogy tönkremenjen vagy kiszáradjon ez a brutálisan finom csokis süti, most elmaradt a csokis bevonat, helyette a teteje lett egy kicsit kócos és tortadarával pöttyözött, hogy a bohémsége mégis megmaradjon. Az ízeiben viszont nem csalatkozhatunk: nagyon finom, és egyszerűsége okán pedig cukrászati ismereteket sem igényel ez a változat.
Hozzávalók:
A piskótához:
A krémhez:
Valamint:
Elkészítés: A piskótához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéket habbá verjül. A sárgákhoz adjuk a porcukrot, jó habosra, krémesre, levegősre verjük. Hozzászitáljuk a kakaóport és a lisztet, összekeverjük, majd több részletben beleforgatjuk a tojáshabot, végül pedig a darált diót.
Sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe simítjuk, és légkeverés mellett 180 fokon kb. 18-20 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve a papír segítségével kiemeljük, rácsra téve hagyjuk kihűlni.
A krémhez a csokoládét összetördeljük, és vízgőz felett megolvasztjuk, majd hozzáadjuk a mogyorókrémet és a tejszínt is, simára keverjük, majd a tűzről levéve hagyjuk kihűlni, majd a hűtőben még legalább 1 órát pihentetjük, hogy kellően lehűljön.
A piskótáról lehúzzuk a sütőpapírt, és hosszában ízlés szerint 2 vagy 3 csíkra vágjuk. A csokoládékrémet elektromos robotgéppel habosra felverjük, és elosztjuk a piskótacsíkok tetején vastagon, villával kócosra borzoljuk, az oldalát is vékonyan bevonjuk a krémmel, és a tortadarával meghintve szeletelve tálaljuk.
A fánkfélék sütésétől sokan tartanak, pedig igazából csak türelem szükséges hozzá. A tészta igazán egyszerűen összeállítható, az alábbi recepttel még dagasztani sem kell, viszont a kelesztéshez szükséges némi türelem, és ezzel nem is érdemes spórolni, mert ez a könnyű és puha, lukacsos tésztájú fánk titka.
A másik félelem a fánkokkal kapcsolatban, hogy megszívják magukat olajjal. Ez is könnyen elkerülhető, ha kellően forró olajba tesszük bele a fánkokat, ezt pedig úgy ellenőrizhetjük, ha lecsippentünk a tésztából egy keveset, és ezt bedobjuk az olajba: ha rögtön sülni kezd, és pezseg az olaj a tészta körül, akkor jó, mehetnek bele a fánkok, így nem szívják meg magukat, hanem rögtön kéreg sül rájuk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kézmeleg tejet egy keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a cukrot és az élesztőt, elkeverjük, és 10 percet pihentetjük, hogy az élesztő feléledjen. Hozzáadjuk a tojássárgákat, a vanília-kivonatot és az olvasztott, de nem forró vajat, hozzáreszeljük a narancs héját, kézi habverővel elkeverjük, majd hozzáöntjük a sóval elkevert liszt felét, és ezzel is simára keverjük. Végül hozzáadjuk a maradék lisztet, és egy fakanállal addig keverjük, amíg a tészta az összes lisztet felveszi. Ragacsos, lágy tésztát kapunk, amit a tálban hagyva tiszta konyharuhával letakarunk, és langyos helyen 1 órát kelesztjük.
A megkelt tésztát lisztezett felületre öntjük, kicsit átdolgozzuk, majd 1 centi vékonyra nyújtjuk, és 8-10 centis köröket szaggatunk belőle, majd a közepüket egy kis kiszúróformával – vagy egy egyszerű kupakkal – kiszúrjuk. A maradék tésztát összegyúrjuk, kinyújtjuk, ugyanígy kiszaggatjuk. Kevés liszttel meghintjük a fánkokat, konyharuhával letakarjuk, és még fél órát kelesztjük.
Egy nagyobb lábasban vagy mélyebb serpenyőben kb. 5 centi olajat forrósítunk, és a fánkokat szép pirosra sütjük – oldalanként 2-3 perc alatt, közben megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Azon melegében tálaljuk porcukorral meghintve, kínálhatunk hozzá lekvárt, csokiöntetet, vagy készíthetünk hozzá cukormázat is…
