Gyors és nagyon egyszerű, kevés munkával és alapanyaggal készül, frissen sülve jó ropogós falatoznivaló, amit változatosan fűszerezve a végtelenségig variálhatunk. Valójában csak zabpehely, kevés szódabikarbóna, olaj és só kell hozzá, illetve egy kis víz, de nem kell hozzá se más zsiradék, se tojás.
Mivel önmagában elég semleges ízű, ezért érdemes római köménnyel, curryvel, csilivel vagy akár provence-i fűszerkeverékkel, rozmaringgal megbolondítani, illetve a tetejére is kerülhet mindenféle mag, aprított dió vagy mogyoró, de akár reszelt sajt is, mint a pogácsánál – ha nem fontos, hogy mindenmentes legyen…

Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A zabpelyhet egy tálba kimérjük, hozzáadjuk a sót, a szódabikarbónát és az őröt római köményt, és szárazon alaposan összekeverjük, majd meglocsoljuk az olajjal és a forró vízzel. Összekeverjük, és addig pihentetjük, míg a zab felszívja az összes vizet, ekkor újra átkeverjük.
A szezámmagot, lenmagot és napraforgómagot egy tálkában összekeverjük. A masszából diónyi golyókat formázunk, meghempergetjük a magos keverékben, ellapítjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk.
200 fokos sütőbe toljuk, és kb. 10 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve még puhának tűnhet, de kihűlés után finom ropogós lesz.

Egészséges jégkrémet készíteni igazán nem ördöngösség, pár perc munka csupán, ha van egy turmixgépünk, némi gyümölcsünk. Tulajdonképpen nincs más dolgunk, mint egy sűrű turmixot készíteni, majd ezt jégkrémformába adagolni és lefagyasztani.
A gyümölcsöket lehet variálni, különféle növényi tejekkel hígítani, selymesíteni, vaníliával, gyömbérrel, fahéjjal ízesíteni. Készítettem már sokfélét, eddig a kókuszos-áfonyás és az őszibarackos-epres változatot osztottam meg veletek, most pedig egy gyömbéres-narancsos cukormentes és vegán változatot hoztam. Nagyon finom, biztos sikert arat!

Gyömbéres-narancsos jégkrém
Hozzávalók:
Elkészítése: Hámozzuk meg a narancsot és az őszibarackokat, távolítsuk el a magokat is. A hozzávalókat tegyük turmixgépbe, és pépesítsük krémessé. Öntsük jégkrémformákba, és már mehet is a fagyasztóba, kb. 1 óra múlva helyezzük bele a jégkrémpálcikákat is. Nagyjából 5-6 óra alatt elkészül.
Fogyasztás előtt egy pillanatra tegyük forró víz alá, így könnyedén kiemelhető a formából.

A zsenge és édes zöldborsó a nyár egyik legjobb csemegéje, még nyersen is isteni finom a hüvelyéből frissen kifejtve, igaz, egy kicsit pepecselős a friss borsó kifejtése, és nemis túl szapora, mert valljuk be, ilyenkor a fele eltűnik a szánkban menet közben, hiszen olyan friss és roppanós… Ráadásul tényleg csak akkor az igazi, ha jó zsenge, vagyis ha leszedés vagy megvásárlás után minél korábban felhasználjuk, mert az állás során a zöldborsó cukortartalma szép lassan – vagyis inkább elég gyorsan – keményítővé alakul, veszít az édességéből és keményebbé is válik. Ez a magyarázata annak, hogy a fagyasztott zöldborsó gyakran zsengébb és édesebb, mint a friss, hiszen ezeket villámgyorsan felhasználják és fagyasztják, megállítva ezzel a cukor-keményítő átalakulást.
A zöldsborsót – finomsága mellett – jótékony tulajdonságai miatt is érdemes szeretnünk és becsülnünk, mert
Ha szívesen barátkoznátok a borsóval ezek után, ez a szuper krémleves remek alap ehhez: isteni finom, selymes, lágy, melegen, langyosan, sőt jól behűtve is tökéletes, mindenmentes, vegán és diétás étrendbe is beilleszthető, lehetetlen nem szeretni!

Hozzávalók:
Elkészítés: A pórét, a krumplit és a fokhagymát megtisztítjuk, a krumplit felkockázzuk, a hagymákat vékonyra szeleteltjük. Egy lábasban felforrósítjuk az olívaolajat, rádobjuk a zöldségeket, sózzuk, és 3-4 percig kevergetve pároljuk, majd felöntjük a levessel és a kókusztejjel, és félig lefedve, közepes lángon kb. 10-12 percet főzzük, amíg a krumpli és a póré is megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a borsót és a finomra vágott petrezselymet, borsozzuk, és forrástól számítva 4-5 percet főzzük, ha fagyasztottat használunk, akkor 6-7 perc szükséges, hogy megpuhuljon, de szép élénk színét még megőrizze.
A levest botmixerrel alaposan összeturmixoljuk, majd egy sűrű szitán átszűrjük, ha zavar a borsó héjának pici darabkái, de akár rusztikusan így is hagyhatjuk.
Tálalhatjuk melegen, langyosan, de akár jól behűtve is, kínálhatunk hozzá pirított kenyérkockát, bacont vagy mandulát, kesudiót, de akár (növényi) tejszínnel, joghurttal is gazdagíthatjuk.

Szeretem azokat az ételeket, ahol nincsenek bebetonozott, szigorú keretek, amiket mindig fel lehet dobni valami újdonsággal, amit épp a konyhában vagy a kamrában találok. Múltkor például cukkinit és spárgát adtam hozzá, azzal is isteni volt. Nem tudom, hogy hol van az a határ, amin túllépve már megsértem a curry definícióját, de igazából nem is érdekel, éljen a kreativitás. Most tehát az alaprecept következik, kísérletezzetek ti is vele bátran.

Forrás: Zita
A teljes recept összesen 183,4 gramm inzulinrezisztancia diétában számolandó szénhidrátot tartalmaz. Nálunk ebből 6 hatalmas adag lett, ezzel számolva egy adag csicseriborsós curry (köret nélkül) 30,6 gramm CH-nak felel meg. Mi basmati rizst ettünk hozzá, ami egyrészt isteni finom, másrészt nagyon kedvező glikémiás indexszel rendelkezik.

Forrás: Zita
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymákat, a brokkolit és a répát megtisztítjuk és felkockázzuk.
Egy magasabb falú edényben felhevítjük az olívaolajat, majd a hagymákat megpirítjuk rajta. Ha ez megvan, mehet rá a brokkoli és a répa, illetve a kápiapaprika is, ezeket is megpirítjuk.
Közben kinyitjuk a konzerveket. A csicseriborsó levét érdemes egy üvegben a hűtőbe rakni, mert később még jól jöhet süteményeknél a tojásfehérjehab helyettesítésére.
Ráöntjük a paradicsomot a megpirult zöldségekre, és öntünk hozzá 1 dl vizet. Elkeverjük, és hozzáadjuk a fűszereket is, kicsit hagyjuk rotyogni, hogy puhuljanak a zöldségek.
Végül hozzáadjuk a csicseriborsót, a kókuszjoghurtot/-tejszínt és a citromlevet, kicsit forraljuk, és közben kóstolgatjuk, hogy megfelelő-e a fűszerezés. Én nem szoktam sokáig főzni azért, hogy roppanósak maradjanak a zöldségek.
Basmati rizzsel, barna rizzsel vagy tetszőleges körettel tálaljuk.

Forrás: Zita
Majdnem olyan állagú, mint a brownie, kívül finoman roppan, belül szinte krémes, meglehetősen csokis, készülhet akár mindenmentesen, de akinek ez nem fontos, tojással és cukorral is nagyon finom, ami ráadásul napokig puha marad, mármint ha marad, vagyis el nem fogy szélsebesen.
Ez a zabos muffin nagyon egyszerűen összeállítható, fűszerekkel és belevalókkal jól variálható, piknikre, uzsonnára, de egy kávé mellé reggelinek is ideális, egy jól záródó dobozban a hűtőben egész héten bármikor jó szolgálatot tehet. Kanalas változatunkhoz még mérleg sem kell!
Hozzávalók:
Elkészítés: A száraz hozzávalókat alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk először a tej (vagy magtej) felét, majd a tojást vagy a lenmagpehely-víz keverékét, alaposan elkeverjük, majd hozzáöntjük a maradék tejet (magtejet).
A masszát egyenletesen elosztjuk egy 12 adagos muffinformába, és 180 fokos sütőbe toljuk, ahol 30-35 percig sütjük. Tűpróbával, fogpiszkálóval ellenőrizhető, hogy kellően átsült-e, direkt jó, ha a belseje kicsit ragacsos…

Bár általában mindenki kedveli a lencsét, ritkán készítjük, pedig az egyik legolcsóbb és legegészségesebb hüvelyes, ami gyakorlatilag bármennyi ideig eltartható, és jó alapanyagként szolgálhat egy tartalmas fogáshoz bármikor. A lencse rengeteg rostot és fehérjét tartalmaz, és ha jó sok zöldséggel készítjük, nem rántjuk, és nehéz füstölt húst sem használunk hozzá, akkor könnyen emészthető.

Ebbe a nagyon laktató és ízletes levesbe most a szokásos gyökérzöldségek mellett egy kis színes kápia paprika és spenót is került, így talán jobban is esik a szürke téli napokon, kicsit tavaszváró hangulata van, a fűszerezéshez használt curry és gyömbér pedig kicsit egzotikusabb és melengetőbb ízvilágot ad neki, mint a klasszikusan megszokott.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lencsét folyó víz alatt leöblítjük, tálba tesszük, felöntjük vízzel, és félretesszük, amíg a zöldségeket előkészítjük.
A répákat és a hagymát meghámozzuk, és a kápia paprikával együtt apróra kockázzuk, a gyömbért és a fokhagymákat megtisztítjuk és lereszeljük.
Az olajat egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a gyömbért, a hagymát és a fokhagymát, és kevergetve 2-3 perc alatt illatosra dinszteljük, hozzáadjuk a curryt és a paradicsompürét, átkeverjük, majd a zöldségeket és a leszűrt lencsét is hozzáadjuk, kevergetve 3-4 percet pároljuk, majd felöntjük 1,5 liter forró vízzel, sózzuk, borsozzuk, és félig lefedve, közepes tűzön 25 percet főzzük, vagy amíg a lencse megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a spenótot, és megvárjuk, míg összeesik, közben megkóstoljuk, és ha kell, ízesítjük még.
Tányérokba merve tálaljuk, tejfölt vagy görög joghurtot kínálunk mellé, és egy kis csilivel is megbolondíthatjuk.

A mandula, a kesudió és a fenyőmag nagyon trendi és meglehetősen drága, a napraforgómag körülbelül hasonlóan értékes, mégis jóval kevesebbre tartjuk. Őszintén szólva a szotyi és a napraforgóbél elnevezések nem túl vevőcsalogatóak, pedig ezek az apró magok nagyon értékesek, nem a világ másik feléből hozzuk őket, hanem helyben megteremnek, és jóval többet tudnak, minthogy szotyiként elrágcsáljuk. A napraforgómag fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban és olajban gazdag:
A héjatlanul, hántolva kapható napraforgómag jóval olcsóbb, mint más olajos magvak, és nagyon jól kiváltaható vele a drága kesudió, mandula… Ha egyszerűen csak egy kicsit megpirítva, némi fűszerrel felturbózva készítünk belőle egy tálkányit, remekül feldobhatjuk vele a salátáinkat, sült zöldségeinket vagy krémleveseinket, új ízeket és textúrát ad az ételhez, de csak úgy csipegetni is tökéletes, és egy zacskónyi hántolt szotyiból akár többféle változatot is készíthetünk.

Másik lehetőség, ha szendvicskrémet, pástétomot készítünk vele, ami akár vegán és mindenmentes is lehet, így egészséges és nagyon jó alternatíva lehet pirított vagy friss kenyérhez kencének vagy ropogós zöldségekhez mártogatósnak. Az alábbi napraforgós krém sült paprikával készült, isteni finom, ízekben gazdag, kellemesen krémes és csupa egészség!
Hozzávalók:
Elkészítés: A húsos paprikákat és a héjas fokhagymákat egy tepsibe tesszük, és 200 fokos sütőben, időnként megforgatva 30-35 percig sütjük, amíg kezd a paprikák héja feketedni. Ha kész, áttesszük egy tálba, lefedjük, és hagyjuk 10-15 percet hűlni, illetve hogy saját gőzében felpuhuljon a paprikák bőre, és le tudjuk majd könnyen húzni.
Közben egy száraz serpenyőben picit megpirítjuk a napraforgómagot, így fellazul a benne lévő olaj, illetve még kellemesebb íze lesz. Ha kész, egy késes robotgépbe átöntjük, és finomra őröljük.
A sült paprikák héját lehúzzuk, a csumát és a magokat eltávolítjuk, majd a napraforgómaghoz adjuk a mixerbe, a sült fokhagymákat kinyomogatjuk a héjukból, ezt is hozzáadjuk, mehet hozzá az olívaolaj, a balzsamecet is, sózzuk, borsozzuk, alaposan összedolgoztatjuk, míg homogén, selymes krémet kapunk.
Jót tesz neki, ha pár órát hagyjuk összeérni az ízeket, ízlés szerint szendvicskrémként, mártogatósként használhatjuk, de akár még tésztára is tehetjük szósz gyanánt. Hűtőbe téve 1 hétig vígan eláll.

Bátran és büszkén kijelentem: ez a mindenmentes pogácsa olyan jól sikerült, hogy bármikor szemrebbenés nélkül fel merném tálalni olyan mindenevő embereknek is, akik nincsenek hozzászokva a “diétás ízekhez”. Akik speciális étrendet követnek, szerintem tudják, hogy mekkora szó ez: hiába sikerült jól egy-egy étel diétás mércével nézve vagy a diétázók rutinos ízlelőbimbóira szabva, mégis nagyon kiábrándító tud lenni, ha családunk/partnerünk/barátaink/kollégáink udvariasan kerülni kezdenek minket, ha egy tálca sütit látnak a kezünkben.

Sok év diéta után valószínűleg már nem is ugyanazt tartjuk finomnak, mint mindenevő ismerőseink, úgyhogy időnként nekem is nehéz megállapítani, hogy vajon érdemes-e kínálgatnom a konyhám legújabb alkotását másnak. Szerencsére van egy hűséges előkóstolóm, aki hevesen lázadozik minden mellékíz ellen, és könyörtelenül megmondja, ha valami nem ízlik neki, úgyhogy hatalmas örömmel konstatáltam, hogy ez a mindenmentes pogácsa osztatlan sikert aratott. Kihűlni se volt ideje, Péter a fél tepsit bepuszilta együltő helyében, miközben fennhangon dicsérte a pogikat.

Frissen a külseje még ropogós, igazi pogácsa-élményt ad, másnapra pedig megőrzi puhaságát. A benne lévő fokhagymának köszönhetően enyhén fűszeres lesz, de anélkül is nagyon finom.
Szénhidrátok
A teljes recept összesen 239,35 gramm inzulinrezisztencia diétában számolandó szénhidrátot tartalmaz. Nálunk ennyi tésztából 30 kisebb pogácsa lett, ezzel számolva egy pogácsa (felfelé kerekítve) 8 gramm szénhidrátnak felel meg.

Mindenmentes pogácsa cukkinivel
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőt melegítsük elő 200 fokra, és készítsünk elő egy sütőpapírral kibélelt tepsit.
Aprítógépben daráljuk le a cukkinit, majd adjuk hozzá a vizet, és turmixoljuk krémesre.
Keverjünk össze minden hozzávalót (a szezámmag kivételével) egy nagy tálban, gyúrjuk, amíg homogén állagú nem lesz. Vizes kézzel formázzunk kis golyókat, és helyezzük őket a tepsire, szórjunk rájuk szezámmagot, majd lapos tenyérrel/ujjakkal nyomjuk meg a tetejüket, hogy korongok keletkezzenek belőlük. Késsel „megcakkozhatjuk” a tetejüket, 3-3 merőleges vonalat vágva a tésztába.
Tegyük be a pogácsákat a sütőbe, és süssük őket légkeveréssel 20-22 percig vagy amíg aranybarnák nem lesznek.

A mentes recepteknél sokszor kompromisszumot kell kötni, mert nem lesz mindig olyan, mint vajjal, cukorral, liszttel, vagyis az eredeti alapanyagokkal, de ennél a csokitortánál ez egyszerűen nem igaz. Puha, szaftos, illatos és nagyon csokis, elkészíthető gluténmentesen, laktózmentesen, cukor nélkül, természetes édesítővel, egy varázslatos, süteménynél kissé szokatlanabb alapanyaggal – cukkinivel.
A finomra reszelt cukkini semleges ízével eltűnik a csokis sütiben, ugyanakkor omlóssá varázsolja, a teljhatalmat pedig átveszi az étcsokoládé és a kakaó. A süti könnyedségéről a felvert tojáshab gondoskodik, liszt helyett kukoricakeményítő, cukor helyett pedig sztívia kerül bele. Nagyon egyszerű elkészíteni, és garantáltan mindenkit levesz a lábáról! A recept alatt videó található.

Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét felkockázzuk, tálba tesszük, és mikróban vagy gőz felett felolvasztjuk.
A cukkinit meghámozzuk, finomra lereszeljük, 20 dkg-ot a levével együtt félreteszünk.
A tojásokat szétválasztjuk, hozzáadjuk a sztíviát és a vanília-kivonatot, alaposan elkeverjük, hozzáadjuk a kakaóport, ezzel is elkeverjük, majd mehet bele a reszelt cukkini fele a levével együtt, ezzel is simára keverjük. Ezután a kukoricakeményítővel, majd az olvasztott csokoládé 3/4 részével is elkeverjük, majd a maradék cukkinit is hozzáadjuk, elkeverjük. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, és a csokis-cukkinis masszával óvatosan összeforgatjuk úgy, hogy minél kevésbé törjön össze a hab.
Sütőpapírral bélelt vagy kikent kapcsos tortaformába öntjük a masszát, elsimítjuk, 180 fokos sütőbe toljuk, és 25–30 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd a kapcsos tortaformából kivéve a maradék csokoládéval bevonjuk a tetejét.

Öt perc munka, csupa egészséges alapanyag, egy kis keverés-kavarás, gyors formázás, majd tíz perc sütés, és már illatoznak is a frissen kisült kekszek. A liszt helyett zabpehely, a tojás és a vaj helyett tahini, vagyis szezámkrém, édesítőként pedig méz kerül bele. A csoki lecserélhető mazsolára, vagy fele-fele arányban is tehetünk mindkettőből a kekszekbe, de akár más aprított aszalt gyümölccsel is variálhatunk, ahogy a cookie fűszerezését is kedvünk szerint alakíthatjuk vaníliával, fahéjjal, vagy ahogy az alábbi receptben, egy kis gyömbérrel megbolondítva.
Ennek az egészségesebb keksznek nagy előnye, hogy a tahininak köszönhetően magas a fehérjetartalma, a zabpehely miatt pedig sok rost van benne, és nemcsak tea vagy kávé mellé tökéletes kis desszert uzsonnára, hanem akár müzli helyett is tálba morzsolhatjuk, pár szem gyümölccsel és egy kis (növényi) tejjel meglocsolva akár reggelire is gyors és egyszerű alternatíva lehet!

Hozzávalók:
Elkészítés: A tahinit, a mézet, a vizet és a gyömbért egy tálba tesszük, összekeverjük. Hozzáadunk 3 evőkanál zabpelyhet, a többit késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a sütőport és a sót, és egész finomra őröljük, majd ezt is a keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a mazsolát és a finomra vágott csokoládét, és kanállal alaposan összekeverjük.
A masszából 10-12 gombócot formázunk, a tenyerünk között kissé ellapítjuk, majd sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, egymástól kicsit távolabb, mert elterülnek.
180 fokos sütőben légkeverés mellett 10 percet sütjük, majd kivéve hagyjuk hűlni, hogy kicsit megkeményedjen és szikkadjon, kívül ropogós, belül puha legyen.

A pirított, ropogós müzlit, vagyis a granolát azért is szeretem, mert nagyon egyszerűen összeállítható pár perc munkával, és utána napokig rá lehet járni, ha valami egészséges nassolnivalóra vágyunk, emellett nagyon jól variálható az ízesítése. Korábban még barna cukorral és mézzel készítettem, aztán áttértem a datolyára, aminek természetes cukortartalma elég az édesítéshez. Próbáltam már almával is készíteni, úgy is nagyon finom, de ez a csokis-banános viszi a pálmát.
A banán és a csoki amúgy is jó páros, és ebben a granolában nagyon intenzíven érződik az ízük, én még desszertnek is el tudom képzelni pohárkrémbe rétegezve, de csak simán (mag)tejjel vagy joghurttal is mennyei.

Forrás: Színek és virágok
Hozzávalók:
Elkészítés: A datolyát, a feldarabolt banánt, a mandulatejet, a kakaóport és a fahéjat összeturmixoljuk. Elvegyítjük a rozs- és zabpelyhet, a durvára vágott pekándiót, diót, mandulát, napraforgómagot és a kókuszreszeléket. Ráöntjük a banános-datolyás pépet, jól összekeverjük, majd sütőpapírral bélelt tepsire öntjük, gondosan elterítjük.
160 fokos sütőben 30-40 percig sütjük – közben többször átkeverjük, nehogy megégjen, és mindenhol jó ropogósra száradjon. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd üvegbe vagy dobozba tesszük – vagy azonnal elfogyasztjuk.

Forrás: Színek és virágok
Nagyon szeretjük a vöröslencsét, mert a fehérjedús hüvelyesek közül ez fő meg a leggyorsabban, és a dietetikusok szerint ez a legkönnyebben emészthető is, nem fúj fel, rengeteg rost van benne, ami jótékonyan eltelít, és nagyon jól fűszerezhető, gyakorlatilag bármilyen ízvilágra hangolható.
Most egy kókuszkrémes, csilis, fűszeres bázissal készült, amiben az a jó, hogy nem csak ebben a receptben működik, hanem akár más főtt hüvelyessel, párolt vagy sült zöldséggel, de akár előre lepirított csirkemellel is, egyszerűen csak össze kell forgatni és forralni vele. A szósz lényege, hogy hagymát és fokhagymát sokféle fűszerrel és ízlés szerint kevés vagy épp jó sok csilivel egy kevés olajon összepirítunk, majd párolunk, végül selymes kókuszkrémmel felöntve összeforraljuk. A kókuszkrém sűrűbb a kókusztejnél, jóval zsírszegényebb, mint a kókusztejszín, és tökéletesen sima textúrájú, ami nagyon kellemesen lággyá teszi az ételt.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lencsét szűrőbe tesszük, és folyó víz alatt alaposan leöblítjük, és annyi hideg vízben feltesszük főni, amennyi ujjnyival ellepi, kicsit megsózzuk, és 15 perc alatt puhára főzzük.
Közben a hagymát, a fokhagymát és a gyömbért megtisztítjuk, a hagymát finomra vágjuk, és 2 evőkanál olajon megdinszteljük. Hozzápréseljük a fokhagymát és a gyömbért, hozzáadjuk a paradicsompürét, a római köményt, a szegfűszeget, a kurkumát és a koriandert, a finomra vágott csilit, kevergetve pirítjuk, majd fellazítjuk 1 dl vízzel, és takarékon 3-4 percig főzzük. Ezután felöntjük a kókuszkrémmel, sózzuk, borsozzuk, és 3-4 percig főzzük.
A fűszeres kókuszkrémet a lencséhez öntjük, összeforgatjuk, és 2-3 perc alatt készre főzzük, ízlés szerint friss korianderrel vagy petrezselyemmel tálaljuk, kenyeret vagy naant, de akár rizst is kínálhatunk mellé.
