Írd be, mit keresel:

Nagyon szeretjük a vöröslencsét, mert a fehérjedús hüvelyesek közül ez fő meg a leggyorsabban, és a dietetikusok szerint ez a legkönnyebben emészthető is, nem fúj fel, rengeteg rost van benne, ami jótékonyan eltelít, és nagyon jól fűszerezhető, gyakorlatilag bármilyen ízvilágra hangolható.

Most egy kókuszkrémes, csilis, fűszeres bázissal készült, amiben az a jó, hogy nem csak ebben a receptben működik, hanem akár más főtt hüvelyessel, párolt vagy sült zöldséggel, de akár előre lepirított csirkemellel is, egyszerűen csak össze kell forgatni és forralni vele. A szósz lényege, hogy hagymát és fokhagymát sokféle fűszerrel és ízlés szerint kevés vagy épp jó sok csilivel egy kevés olajon összepirítunk, majd párolunk, végül selymes kókuszkrémmel felöntve összeforraljuk. A kókuszkrém sűrűbb a kókusztejnél, jóval zsírszegényebb, mint a kókusztejszín, és tökéletesen sima textúrájú, ami nagyon kellemesen lággyá teszi az ételt.

Kókuszos-csilis lencse

Hozzávalók:

  • 30 dkg vöröslencse
  • 2 dl kókuszkrém
  • 1 nagy fej hagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 2 evőkanál sűrített paradicsom
  • diónyi friss gyömbér
  • 1 teáskanál őrölt római kömény
  • 1 kávéskanál őrölt koriandermag
  • 1 teáskanál kurkuma
  • 2 szem szegfűszeg
  • 1 csilipaprika
  • 2 evőkanál olaj
  • só, bors

Elkészítés: A lencsét szűrőbe tesszük, és folyó víz alatt alaposan leöblítjük, és annyi hideg vízben feltesszük főni, amennyi ujjnyival ellepi, kicsit megsózzuk, és 15 perc alatt puhára főzzük.

Közben a hagymát, a fokhagymát és a gyömbért megtisztítjuk, a hagymát finomra vágjuk, és 2 evőkanál olajon megdinszteljük. Hozzápréseljük a fokhagymát és a gyömbért, hozzáadjuk a paradicsompürét, a római köményt, a szegfűszeget, a kurkumát és a koriandert, a finomra vágott csilit, kevergetve pirítjuk, majd fellazítjuk 1 dl vízzel, és takarékon 3-4 percig főzzük. Ezután felöntjük a kókuszkrémmel, sózzuk, borsozzuk, és 3-4 percig főzzük.

A fűszeres kókuszkrémet a lencséhez öntjük, összeforgatjuk, és 2-3 perc alatt készre főzzük, ízlés szerint friss korianderrel vagy petrezselyemmel tálaljuk, kenyeret vagy naant, de akár rizst is kínálhatunk mellé.

Mostanában sokat utazunk, ezért kellett egy olyan süti, ami gyorsan összedobható, megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátot tartalmaz, jól bírja az utazást, finom, mindenmentes és könnyen variálható (hogy ne unjunk rá). Egy darabig az ehhez hasonló energiagolyócskák irányába kacsintgattam, de aztán eszembe jutott, hogy ha már úgyis mindketten rajongunk a magkenyérért, csinálhatnék „nagyonmagos” müzliszeleteket mindenmentesen. Pár éve kísérleteztem már egy diétás müzliszelet megalkotásával (amikor még azt hittem, hogy a méz diétás…), úgyhogy nekifogtam most is. Az eredmény pont olyan lett, amire vágytunk: utazásbiztos, ropogós, laktató és nagyon finom.

Forrás: Zita

Több variációt is kipróbáltam, a receptnél azt írom le, ami nekem ízlett (kevésbé édes, de annál mogyorósabb verzió), viszont a következő bekezdésben olvashattok néhány tippet ahhoz, hogy mivel érdemes még kísérletezni az ízesítésnél.

Variációk

Nagyon sok receptben olvastam azt, hogy a házi müzliszeletek egyik alapeleme a méz, ez édesíti és tartja egyben a tésztát. Mivel a méz a 160 grammos szénhidrát diétában nem ajánlott (illetve amiért a mézért sosem rajongtam), én ezt teljesen ki is hagytam a receptből. Próbálkozhattam volna még agávésziruppal kis mennyiségben, de végül így is tökéletesen összeálltak a szeletek, úgyhogy szerintem nem kell ragaszkodni a szirupokhoz. Viszont aki nem IR-es és/vagy vegán és/vagy mézgyűlölő, az nyugodtan helyettesítheti a receptben használt eritritet mézzel.

Forrás: Zita

Péter – aki nagyon édesszájú – kérte, hogy osszam meg az olvasóimmal az ő tálalási javaslatát is. Szerinte akkor lesz ellenállhatatlan ez a diétás müzliszelet, ha meglocsoljuk egy icipici mézzel fogyasztás előtt. Nagyon lelkesen mondta, úgyhogy biztos így van.

Egyébként pedig számtalan ízesítési lehetőség van még: csinálhatunk kakaós, csokidarabos (vagy duplacsokis) müzliszeleteket, tehetünk bele bármilyen aszalt gyümölcsöt, mandula helyett használhatunk diót és/vagy mogyorót is. Nálam például a kakaós, aszalt meggyes változat lesz a soron következő variáció.

Szénhidrátok

A teljes recept 129,2 gramm inzulinrezisztencia-diétában számolandó szénhidrátot tartalmaz, ezeknek a fele lassú felszívódású, tehát tízóraira és uzsonnára is fogyaszthatók a müzliszeletek. Én 12 darabra osztottam a „tésztát”, emiatt nálam egy müzliszeletben kb. 10,8 gramm CH volt.

Forrás: Zita

Müzliszelet aszalt sárgabarackkal, mindenmentesen

Hozzávalók:

  • 3 dkg kókuszreszelék
  • 10 dkg gluténmentes zabpehely
  • 5 dkg tökmag (fele darálva)
  • 3 dkg szezámmag
  • 2 dkg chiamag
  • 2 dkg lenmagpehely
  • 1 dkg puffasztott amaránt (vagy bármelyik hozzávaló az előbb felsoroltak közül)
  • 7 dkg mandula vagy törökmogyoró (vegyesen)
  • 5 dkg aszalt sárgabarack
  • 3 csapott evőkanál eritrit
  • 0,5 teáskanál só
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 20 dkg almapüré
  • fahéj, szerecsendió
  • 1 lenmagtojás (1 csapott evőkanál lenmagliszt + 3 evőkanál víz)

Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 190 fokra.

A mandulát és a mogyorót nagyobb darabokra aprítjuk, és megpirítjuk. Az aszalt barackokat kis darabokra vágjuk.
Egy nagy tálban mindent összekeverünk, és alaposan átgyúrjuk a tésztát (én kézzel csináltam).

Egy tepsit sütőpapírral bélelünk ki, majd a tésztát téglalap alakban, kb. 1 cm vastagra nyújtjuk/lapogatjuk a kezünkkel. Az is jó, ha egy kisebb, téglalap alakú sütőformában faltól falig elegyengetjük.

Betesszük a sütőbe, alul-felül sütéssel 25 perc alatt aranybarnára sütjük a müzliszeleteket. Hagyjuk kihűlni, csak utána szeleteljük fel.

Jó étvágyat hozzá!

Forrás: Zita

Apukámnak hála akkora hűtőnk van, aminek méreteiről szerintem még Gordon Ramsay is csak elismerően tudna káromkodni. Boldogan pakolhatok bele egy kisebb falunak elegendő ételt, meg se kottyan neki – azonban ennek a remek tulajdonságnak megvannak a maga hátrányai is, például nem egyszer történt már meg velem, hogy a fagyasztóban olyan rég elfeledett ételeket találtam, amikről simán elhittem volna, hogy az előző tulajdonos hagyta ott. (Nyugtassatok meg, kérlek, hogy nem csak velem fordul ez elő.)

Mentségemre szóljon, hogy fel kell állnom egy székre ahhoz, hogy rendesen szemrevételezhessem a fagyasztó tartalmát – de szerencsére ezt a hátrányt előnyre is lehet fordítani, így indul a villámgyors zöldségkrém megalkotásának sztorija is.

Forrás: Zita

A háttérsztori

A legutóbbi fagyasztó-felderítés alkalmával belebotlottam fél zacskónyi, jeges tömbbé fagyott zöldbabba (amit akár fegyverként is árulhatnék a Vaterán), de helyette inkább vegyítve a kellemeset a hasznossal összedobtam egy krémet azokból az alapanyagokból, amiket épp otthon találtam. Annyira jól sikerült, hogy rögtön le is jegyeztem a receptet, hogy megoszthassam veletek. Tökéletes megoldás lehet az általam felvázolt hűtőhelyzetre, vagy egyszerűen csak arra, ha egy olyan szendvicskrémre vágytok, amivel nem kell pepecselni. Ugyanis például hiába élek-halok az ajvárért és a padlizsánkrémért, legtöbbször egyszerűen nincs időm arra, hogy nekiálljak zöldségeket sütni egy krémhez. Szerencsére ennél a receptnél nincs is rá szükség, csak egy jó aprítógép, néhány fűszer és valamennyi megmentendő zöldség kell hozzá.

Sokrétűen lehet felhasználni, ideális reggelihez, tízórai szendvicsbe, de akár mártogatósnak is. Ez a villámgyors zöldségkrém nagyon jól illik szerintem a ropogós magkenyerekhez, de ahogy a képeken látjátok, a mindenmentes zsemléhez is szoktam társítani.

Ízesítési variációk

A hozzávalók listájához sem kell feltétlenül ragaszkodnia senkinek, össze is gyűjtöttem néhány pontot, amiken nyugodtan változtathat az ember:

  • a zöldségek variálása kézenfekvő, a krémet csináltam már paprikával és anélkül, változó arányú babbal, fehérrépával, tehát mehet bele, ami épp kéznél van
  • ha nem szereted vagy nincs otthon savanyú uborkád, rakj a masszához még egy teáskanálnyi mustárt (fordítva is igaz: mustár helyett mehet bele plusz egy uborka)
  • a hagymák típusát is kiválaszthatod: először csak snidlinget tettem bele, ami visszafogottabb hagymás ízt kölcsönzött a krémnek, másodszorra megpróbálkoztam egy negyed lilahagymával is, az már markánsabb volt, de fokhagymát is el tudok hozzá képzelni
  • ha nem teszel babot a krémbe, elhagyhatod a köményt is, azt főleg az emésztést segítő hatása miatt adtam hozzá
  • a receptben szerepel egy teáskanálnyi csilis olívaolaj, ezt nyugodtan cseréld le sima olívaolajra, ha nem szereted a csípős ízt

Forrás: Zita

Szénhidrátok

Fogyókúrázok, cukorbetegek és inzulinrezisztencia– vagy PCOS-diétát követők is bátran fogyaszthatják ezt a zöldségkrémet. A teljes receptben összesen 24 gramm szénhidrát van, és az elkészült krém minimum 10 adagra osztható, ha szeretjük jó vastagon megkenni a kenyerünket – ha nem, akkor még több étkezésre elég lesz. Tehát egy adag kb. 2,4 gramm CH-t tartalmaz. A sok (nyers) zöldségnek hála rengeteg rostot, vitamint és növényi fehérjét vihetünk be a szervezetünkbe a krém fogyasztásával.

Maradékmentő mindenmentes zöldséges szendvicskrém

Hozzávalók:

  • 30 dkg fagyasztott zöldség (brokkoli, karfiol, sárgarépa és zöldbab)
  • 1 db paradicsom (nálam 9 dkg)
  • 2 db savanyú uborka (nálam 3 dkg)
  • 2 teáskanál mustár
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 teáskanál csilis olívaolaj
  • 4 evőkanál víz
  • snidling vagy lilahagyma vagy fokhagyma ízlés szerint (nálam 1/4 fej lilahagyma)
  • bors
  • bazsalikom
  • petrezselyem
  • fűszerkömény
  • kurkuma

Elkészítés: Olvaszd ki a fagyasztott zöldségeket. Közben feldarabolhatod a paradicsomot és az uborkát is. Ha szeretnél, karikázhatsz paprikát is a krémhez.

Tegyél minden hozzávalót egy aprítógépbe, és daráld őket addig, amíg krémesek nem lesznek. Közben kóstolgasd és fűszerezd ízlés szerint. Ha nem vagy elégedett a krémességgel, tehetsz hozzá még egy kis vizet vagy olajat.

Ha kész, kanalazd egy tiszta edénybe, és tárold hűtőben fogyasztásig.

Forrás: Zita

Csupa mexikói kedvenccel készül, nagyon laktató, langyosan és hidegen is nagyon finom, a benne lévő zöldfűszernek, lilahagymának és citrusnak köszönhetően még friss fogás, és bár csak növényi alapanyagokból készül, mégis fehérjedús, köszönhetően a quinoa, a bab és az avokádó magas fehérjetartalmának.

Ha nyáron készül, érdemes grillezett kukoricával készíteni, és mehet bele egy kis felkockázott paradicsom is. Friss korianderrel a legfinomabb, de ha nem jutunk hozzá, akkor petrezselyemmel is készíthető, más ízvilágú lesz, de úgy is nagyon finom.

Mexikói quinoasaláta

Hozzávalók:

  • 20 dkg quinoa
  • 1 konzerv kukorica
  • 1 konzerv fekete bab
  • 1 érett avokádó
  • 1 fej lilahagyma
  • 1 csokor koriander vagy petrezselyem
  • 1 lime
  • 1 teáskanál őrölt koriandermag
  • 1 kávéskanál őrölt római kömény
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • só, bors

Elkészítés: A quinoát szűrőbe tesszük, és meleg folyó víz alatt alaposan leöblítjük, majd bő forró vízbe tesszük, sózzuk, és 15 percig főzzük, majd leszűrjük.

Az olívaolajat egy salátástálba öntjük, hozzáfacsarjuk a lime levét, fűszerezzük a korianderrel és a római köménnyel, elkeverjük. A konzerveket leszűrjük, a tálba öntjük. A lilahagymát és az avokádót megtisztítjuk és felkockázzuk, ezt is a tálba tesszük, a koriandert vagy a petrezselymet finomra vágjuk, és a quinoával együtt a tálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, és alaposan összeforgatjuk.

Langyosan is tálalhatjuk, de akár hagyhatjuk kihűlni, hogy kicsit összeérjenek az ízek.

Én sokáig nem szerettem a zabkását az állaga miatt, de aztán Svédországban láttam egy jó trükköt a fogyasztására, és azóta én is rabja vagyok. Ott a kész zabkása mellé öntenek egy kis hideg tejet is, tehát kvázi úgy eszik, mint mi itthon a müzliket vagy a gabonapelyhet. Így a két textúra és a hideg-meleg találkozása sokkal érdekesebbé teszi a zabkását (lehet, hogy csak nálam?), illetve még több folyadékot tudnak bevinni ezáltal. A svédek ráadásul gyakran esznek sajttal vagy tojással megpakolt magkenyeret a zabkása mellé – télen a hidegben kell is az üzemanyag.

Náluk ettem először mindenmentes zabkását is. Mivel sok glutén- és/vagy laktózérzékeny diák lakott a kollégiumban, egyszerűbb volt mindenmentesen készíteni a kását. Az eredmény pedig ugyanolyan finom volt.

Forrás: Zita

Még jobban gluténmentes

A zab rengeteg hasznos tulajdonsággal bír, külön cikket lehetne rászánni áldásos hatásainak felsorolására. Szerencsére már itthon is lehet kapni garantáltan gluténmentes zabot, amit elvileg gluténérzékenyek is ehetnek – a mindenmentes zabkása is ebből készül nálunk –, de van, aki ezt sem tudja fogyasztani. Nekik sem kell csüggedniük, mert több alternatívája is van a zabnak, a legkönnyebb szerintem hajdinapehellyel helyettesíteni.

Ha nem ehetsz zabot, akkor kövesd a receptben leírtakat ugyanúgy, csak cseréld ki a zabot hajdinára (az arányok és a főzési idő ugyanaz). Kölesből, amarántból, quinoából és valószínűleg minden álgabonából lehet még kását főzni, csak az egy kicsit több időt vesz igénybe.

A recept

Nagyon gyorsan megvan, reggelente az ágyból kiszállva csak összeöntöm a hozzávalókat, hagyom kicsit állni, és miközben felöltözök és összekészülök, már félig kész is van, csak alá kell rottyantani egyszer. Tökéletes reggeli még a rohanós napokon is. Ízesíteni gyakorlatilag bármivel lehet: magokkal, gyümölccsel, lekvárral, kakaóval, fahéjjal, csokiöntettel, magvajjal – ami éppen jólesik.

Két adag zabkásához 100 gramm gluténmentes zabot használok, ami 56 gramm lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz. A többi hozzávaló a 160 grammos inzulinrezisztancia diétában nem számolós, tehát egy adag mindenmentes zabkásában 28 gramm szénhidrát van.

Mindenmentes zabkása

Hozzávalók:

  • 10 dkg gluténmentes zabpehely (vagy hajdinapehely, ha nem ehetsz zabot)
  • 2 dl víz
  • 2 dl mandulatej
  • csipet só
  • csipet fahéj

Elkészítés: A hozzávalókat egy fazékba öntjük, jól összekeverjük és felforraljuk. Ha forrni kezd, folyamatos kevergetés mellett (nagyjából 2 perc alatt) pépes állagúra főzzük.

Melegen tálaljuk. Tetszés szerint adhatunk hozzá tejet, gyümölcsöt, magokat, édesítőszert, kakaót, fahéjat, ki mivel szereti.

Forrás: Zita

Bár általában mindenki kedveli a lencsét, ritkán készítjük, pedig az egyik legolcsóbb és legegészségesebb hüvelyes, ami gyakorlatilag bármennyi ideig eltartható, és jó alapanyagként szolgálhat egy tartalmas fogáshoz bármikor. A lencse rengeteg rostot és fehérjét tartalmaz, és ha jó sok zöldséggel készítjük, nem rántjuk, és nehéz füstölt húst sem használunk hozzá, akkor könnyen emészthető.

Ebbe a nagyon laktató és ízletes levesbe most a szokásos gyökérzöldségek mellett egy kis színes kápia paprika és spenót is került, így talán jobban is esik a szürke téli napokon, kicsit tavaszváró hangulata van, a fűszerezéshez használt curry és gyömbér pedig kicsit egzotikusabb és melengetőbb ízvilágot ad neki, mint a klasszikusan megszokott.

Spenótos lencseleves

Hozzávalók:

  • 30 dkg lencse
  • 2 szál sárgarépa
  • 1 szál fehérrépa
  • 1 fej hagyma
  • 1 kisebb kápia paprika
  • 3 marék bébi spenót
  • diónyi gyömbér
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál curry
  • 1 evőkanál paradicsompüré
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • só, bors
  • ízlés szerint tejföl, görög joghurt vagy kókuszkrém, növényi joghurt a tálaláshoz

Elkészítés: A lencsét folyó víz alatt leöblítjük, tálba tesszük, felöntjük vízzel, és félretesszük, amíg a zöldségeket előkészítjük.

A répákat és a hagymát meghámozzuk, és a kápia paprikával együtt apróra kockázzuk, a gyömbért és a fokhagymákat megtisztítjuk és lereszeljük.

Az olajat egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a gyömbért, a hagymát és a fokhagymát, és kevergetve 2-3 perc alatt illatosra dinszteljük, hozzáadjuk a curryt és a paradicsompürét, átkeverjük, majd a zöldségeket és a leszűrt lencsét is hozzáadjuk, kevergetve 3-4 percet pároljuk, majd felöntjük 1,5 liter forró vízzel, sózzuk, borsozzuk, és félig lefedve, közepes tűzön 25 percet főzzük, vagy amíg a lencse megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a spenótot, és megvárjuk, míg összeesik, közben megkóstoljuk, és ha kell, ízesítjük még.

Tányérokba merve tálaljuk, tejfölt vagy görög joghurtot kínálunk mellé, és egy kis csilivel is megbolondíthatjuk.

Annak, akinek hagyományos konyhát visz, nehéz ráhangolódni a vegetáriánus és főleg vegán, de akár a gluténmentes, laktózmentes fogásokra, különösen akkor, ha nemcsak kiegészítő fogásként, hanem önmagában is tartalmas egytálételnek szeretnénk feltálalni, viszont kísérőnek is ideális lehet a többieknek. Ez a fűszeres rizzsel töltött sütőtök mindennek megfelel, ráadásul semmilyen különleges alapanyagot nem igényel, a végeredmény pedig egy nagyon kellemes, illatos, melengető és mutatós finomság.

A kurkumától aranysárga és illatos rizses töltelék finoman fűszeres, a sütőtök krémes és édes, a kettő együtt tökéletes összhangot alkot, ráadásul egészséges és alakbarát, húsok, halak köreteként is ideális. Ha még különlegesebbé szeretnénk tenni, a rizsbe egy kis diót vagy aszalt vörösáfonyát forgathatunk, mielőtt a sütőtökbe töltenénk, gazdagíthatjuk pár marék spenóttal vagy párolt borsóval, zöldbabbal, meghinthetjük mogyoróval, szezámmal, más magvakkal…

Töltött sütőtök

Hozzávalók:

  • 1 kisebb sütőtök, 1,5–2 kg-os
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1 fej lilahagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 ág rozmaring
  • 1,5 teáskanál kurkuma
  • kevés őrölt szerecsendió
  • 20 dkg rizs
  • 1 dl fehérbor
  • 1 zöldségleveskocka
  • só, bors

Elkészítés: A sütőtököt hosszában kettévágjuk, a magjait kikaparjuk, olívaolajba mártott ecsettel átkenjük, tepsibe tesszük, és 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 50–60 percet sütjük, amíg megpuhul és enyhén karamellizálódik.

Közben a lilahagymát és a fokhagymát megtisztítjuk és felkockázzuk, 2 evőkanálnyi olívaolajon megdinszteljük, hozzáadjuk a leöblített rizst, alaposan átforgatjuk, meglocsoljuk a borral, hagyjuk, amíg elpárolog, majd hozzáadjuk a rozmaringot, a kurkumát és a szerecsendiót, belemorzsoljuk a leveskockát, és felöntjük kétszeres mennyiségű vízzel, időnként megkeverve takarékon 15 percet pároljuk, majd a tűzről levéve, fedő alatt hagyjuk a saját gőzében párolódni.

A megsült sütőtök belsejét óvatosan, egy kanállal kivájjuk, a felét a rizshez adjuk, sózzuk, borsozzuk, összeforgatjuk, és a sütőtökökbe visszatöltjük. A másik feléből készíthetünk krémlevest, gofrit, pürét vagy muffint.

Visszatoljuk a sütőbe, és még 10 perc alatt összesütjük. Főételként vega fogásként, de köretként is tálalhatjuk.

Gyönyörű a színe, igazi hangulatjavító már a látványa is, valóságos gyógyszer lehet a komorabb, szürke, téli napokon, de íze és illata is jobb kedvre derít mindenkit, mert kellemesen fűszeres és krémes. A sütőtök és a vöröslencse mellett kurkuma, gyömbér, rozmaring és citrom is kerül bele fűszerként, és persze némi hagyma és fokhagyma. Tele van rosttal, tápláló, egyszerű – és bármilyen diétába könnyen beilleszthető.

Vöröslencsés sütőtökkrémleves

Hozzávalók:

  • 1 közepes fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 50 dkg sütőtök
  • 15 dkg vöröslencse
  • 1 teáskanál kurkuma
  • 2 ág rozmaring
  • diónyi friss gyömbér
  • 1,2 liter zöldségleves
  • 1/2 citrom leve
  • csilipehely ízlés szerint
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • só, bors

Elkészítés: A hagymát, a fokhagymát és a sütőtököt meghámozzuk, felaprítjuk. Az olajat egy fazékban felforrósítjuk, a hagymát megfuttatjuk rajta, majd hozzáadjuk a fokhagymát, a sütőtököt és a folyó víz alatt leöblített vöröslencsét, alaposan átforgatjuk, hozzáreszeljük a gyömbért, beledobjuk a rozmaringot, meghintjük a kurkumával, 2-3 percig kevergetjük, majd felöntjük a zöldséglevessel (vagy vízzel és 2 leveskockával), és fedő alatt közepes lángon 15-20 perc alatt megfőzzük.

A tűzről levéve kivesszük belőle a rozmaringot, a levest botmixerrel selymesre turmixoljuk, hozzáadjuk a citrom facsart levét és ízlés szerint csilit, megkóstoljuk, és frissen őrölt borssal, sóval beállítjuk az ízét.

Aki szeretné, még tovább krémesítheti (növényi) tejszínnel vagy kókuszkrémmel, mindkettő tökéletes hozzá.

Isteni finom, 5 perc alatt összállítható, pihentetés nélkül süthető, egészséges, ráadásul az alaprecept nagyon jól variálható, fűszerezhető – ezt tudja ez az almapürével és rizsliszttel készülő omlós puhaság. Zsiradékként csak egy evőkanál tejföl van benne, az édességet az almapüré adja, de aki édesebben szereti, egy pici sztéviát vagy más édesítőt tehet bele, de amúgy nem hiányzik belőle, főleg akkor, ha keverünk a tésztába egy kis mazsolát és csokicsipszet – vagy akár más aprított aszalt gyümölcsöt.

Az almapüré nem más, mint kevés vízben megpárolt, majd leszűrt és pépesített alma, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, de készen is kapható, elsősorban a német tulajdonosi körbe tartozó szuperekben és drogériában, mivel német területeken sokféle módon eszik és használják ezt a szuper alapanyagot. Ha készen vásároljuk, érdemes ellenőrizni az üvegen, mert létezik cukrozott és cukrozatlan változatban is!

Puha keksz – vaj, cukor és glutén nélkül

Hozzávalók:

  • 1 evőkanál tejföl
  • 1 tojás
  • 12,5 dkg rizsliszt
  • 20 dkg cukrozatlan almapüré
  • 1 csapott kávéskanál szódabikarbóna
  • 1 kávéskanál vanília-kivonat
  • 1 maréknyi mazsola és csokicsipsz vegyesen

Elkészítés: A tojást egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a tejfölt és az almapürét, összekeverjük. Hozzáadjuk a rizslisztet és a szódabikarbónát, ezzel is elkeverjük, majd beleforgatjuk a csokit és a mazsolát.

Sütőpapírral fedett tepsire egy evőkanállal kis halmokat rakunk a lágy masszából, és 180 fokos sütőben 12–13 perc alatt megsütjük. Hagyjuk kihűlni, hogy kicsit megkeményedjenek, majd falatozhatjuk is az egészséges sütiket.

A görögöknél a közétkeztetés nem rombolta le a sárgaborsó jó hírét, Szantorini szigetén pedig igazi nemzeti ételnek számít a belőle készült püré. Egyszerű, egészséges, kiadós és laktató, érdemes vele egy próbát tenni, egy esélyt adni a méltánytalanul mellőzött hüvelyesnek. Citromosan, rozmaringgal olyan finom, hogy csoda! A görögök leggyakrabban aprított hagymával, kapribogyóval vagy olajbogyóval megszórva, olívaolajjal meglocsolva tálalják, olykor előétel, olykor köret, de tükörtojással vagy sült zöldséggel, párolt spenóttal húsmentes egytálételként is kedvelt.

A sárgaborsóról jó tudni:

  • gluténmentes
  • gazdag ásványi anyagokban – kálium, kalcium, magnézium, cink, foszfor, mangán és vas is van benne
  • remek B-vitamin-forrás
  • rostokban és fehérjében gazdag
  • sokáig eláll
  • pénztárcabarát

Fava – görög sárgaborsópüré

Hozzávalók:

  • 20 dkg sárgaborsó
  • 1 szál sárgarépa
  • 1 fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • csipet cukor
  • 2 babérlevél
  • 1 kisebb ág rozmaring
  • 1,2 liter zöldségalaplé
  • 1 citrom leve és reszelt héja
  • 4 evőkanál olívaolaj

Elkészítés: A sárgaborsót egy tálba tesszük, forrásban lévő vízzel felöntjük, hogy bőven ellepje, alaposan átkeverjük.

A hagymát, a répát és a fokhagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, egy lábasba tesszük, hozzáadunk 2 evőkanál olívaolajat, a babérlevelet, a cukrot, sózzuk és borsozzuk, tűzre tesszük, és 2-3 percig kevergetve pároljuk, majd hozzáadjuk a leszűrt és lecsöpögtetett sárgaborsót és a zöldségalaplét, beledobjuk a rozmaringot, és 15-20 percig főzzük, amíg a borsó felszívja a folyadék jelentős részét és megpuhul.

Eltávolítjuk belőle a babérlevelet és a rozmaringot, az egészet egy késes robotgépbe átöntjük. Hozzáreszeljük a citrom héját, belefacsarjuk a levét, 2 evőkanál olívaolajat adunk hozzá, és krémesre összeturmixoljuk.

Azonnal tálalhatjuk, ízlés szerint kaprival vagy aprított olajbogyóval megszórva köretként, de sült zöldségekkel megpakolva akár önmagában főételként is.

Gyors és nagyon egyszerű, kevés munkával és alapanyaggal készül, frissen sülve jó ropogós falatoznivaló, amit változatosan fűszerezve a végtelenségig variálhatunk. Valójában csak zabpehely, kevés szódabikarbóna, olaj és só kell hozzá, illetve egy kis víz, de nem kell hozzá se más zsiradék, se tojás.

Mivel önmagában elég semleges ízű, ezért érdemes római köménnyel, curryvel, csilivel vagy akár provence-i fűszerkeverékkel, rozmaringgal megbolondítani, illetve a tetejére is kerülhet mindenféle mag, aprított dió vagy mogyoró, de akár reszelt sajt is, mint a pogácsánál – ha nem fontos, hogy mindenmentes legyen…

Ropogós sós zabkeksz

Hozzávalók:

  • 30 dkg gm zabpehely (apróbb szemű)
  • 1 kávéskanál szódabikarbóna
  • 1 teáskanál őrölt római kömény
  • 1 teáskanál só
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 2 dl forró víz

Valamint:

  • 1 evőkanál szezámmag
  • 1 evőkanál lenmag
  • 1 evőkanál napraforgómag

Elkészítés: A zabpelyhet egy tálba kimérjük, hozzáadjuk a sót, a szódabikarbónát és az őröt római köményt, és szárazon alaposan összekeverjük, majd meglocsoljuk az olajjal és a forró vízzel. Összekeverjük, és addig pihentetjük, míg a zab felszívja az összes vizet, ekkor újra átkeverjük.

A szezámmagot, lenmagot és napraforgómagot egy tálkában összekeverjük. A masszából diónyi golyókat formázunk, meghempergetjük a magos keverékben, ellapítjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk.

200 fokos sütőbe toljuk, és kb. 10 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve még puhának tűnhet, de kihűlés után finom ropogós lesz.

A zserbó világbajnok édesség, a dió, a csokoládé, az omlós tészta és a baracklekvár olyan tökéletes együtt, hogy tényleg nehéz jobbat kitalálni. Nem is kell, ráadásul ez az ízkombináció egy egészséges desszertben is összehozható.

Korpás keksz, darált dió, kakaópor és baracklekvár keverékéből készül, nem csíkos és réteges, de ugyanolyan finom, mint a klasszik zserbó, csak sokkal egyszerűbb. Aki szeretné, olvasztott csokiban is meghempergetheti, mi szeretjük így magában is, csak diós változatban.

Diógolyó – alias csupasz zserbógolyó

Hozzávalók:

  • 17,5 dkg darált korpás keksz
  • 10 dkg darált dió
  • 3 evőkanál kakaópor
  • 8 evőkanál cukormentes sárgabaracklekvár
  • 5 dkg darált dió a hempergetéshez

Elkészítése: A finomra darált kekszet és a diót a kakaóporral és a baracklekvárral összegyúrjuk. A lényeg, hogy egy jó tömör masszát kapjunk. Amennyiben ragad, adjunk hozzá még kekszet, de ha nagyon-nagyon száraz, akkor egy kis lekvárt. Teáskanálnyi adagokból golyókat formázunk, és darált dióba hempergetjük őket. Aki szeretné, tehet bele mézet is, vagy akár olvasztott étcsokoládéban is megforgathatja. 🙂

Forrás: Színek és virágok