Ez a fantasztikusan gazdag és ünnepi rakott rétes almás, túrós, mákos és diós rétegeket rejt, amelyeket réteslapok választanak el, de a sütemény alapja omlós tészta, nagyon mutatós és gazdag, legjobban talán a mi flódninkra emlékeztet. Bár a prekmurska gibanica ma a szlovénok büszkesége, jó tudni, hogy némi közünk nekünk is van ehhez a különleges süteményhez, hiszen a Muravidék Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte, az első feljegyzések erről a süteményről pedig 1828-ból származnak, egy bizonyos Jožef Košič (vagy Kocsis József?), pap és tanító tollából, aki a helyi jellegzetes ételekről készített feljegyzést, mégpedig magyar és német nyelven, és megemlíti, hogy a gibanica egyike az elmaradhatatlan lakodalmi és ünnepi fogásoknak.
Ez a fantasztikus rétestorta csak akkor nevezhető prekmurska gibanicának, ha a készítés folyamán pontosan betartjuk a védettségi követelményeket, de mivel mi egy egyszerűbb, könnyített és gyorsabb változatban mutatjuk, ezért nevezzük inkább csodás rétestortának, rakott rétesnek vagy egyszerűen gibanicának négyféle töltelékkel. Így is különleges és isteni, tökéletes ízbomba édesszájúaknak!
Hozzávalók:
Az omlós tésztához:
A mákos töltelékhez:
A diós töltelékhez:
A túrós töltelékhez:
Az almás töltelékhez:
Valamint:
Elkészítés: A töltelékeket előkészítjük: az almát meghámozzuk, lereszeljük, a cukorral, a vaníliás cukorral és az őrölt fahéjjal lábasba tesszük, és gyenge tűzön 15 perc alatt, időnként megkeverve megpároljuk. Közben a mákos töltelékhez a darált mákot, a cukrot és a tejet egy kis lábosban összeforraljuk, ugyanígy elkészítjük a diós tölteléket is. A túrós töltelékhez a túrót áttörjük, hozzáadjuk a cukrot, a tojást és a vaníliás cukrot, és simára keverjük.
Az omlós tésztához a hideg vajat lereszeljük, hozzáadjuk a lisztet, a cukrot és a sót, és gyors mozdulatokkal összemercsoljuk, és apránként annyi hideg vizet adunk hozzá, hogy tésztává összeálljon. Sütőpapírra tesszük, és közepes tepsi méretűre nyújtjuk, majd a sütőpapírral átemeljük a tepsibe, belesimítjuk.
A rétegezéshez a réteslapokat előkészítjük, a tejszínt, a tejet és a tojást villával simára verjük. A tepsiben lévő omlós tésztára öntjük a mákos töltelék felét, elsimítjuk, majd befedjük egy félbehajtott réteslappal, és megkenjük a tejszínes-tojásos keverékkel. Erre jön a túró fele, majd megint réteslap, kenés, diós töltelék, újra réteslap ls kenés majd az alma fele, és ugyanígy még egyszer megismételjük a rétegezést. A tetejét befedjük a megmaradt réteslapokkal, és alaposan lekenjük a tejszínes tojással.
A gibanicát 160 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 1 óra alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni, mert csak így szeletelhető szépen. Kisebb kockákra vágva, porcukorral meghintve tálaljuk.
Frissen krémes és légies, kihűlve jól szeletelhető, ha nagyobb pitetálban sütjük, édességét az alma és egy kis sztívia adja, de adhatunk hozzá egy kis mazsolát is, ha szeretjük. A vanília és a reszelt citromhéj csábítóan illatossá teszi, és büntetlenül falatozhatjuk, ha édességre vágyunk.
A túró mellett sovány tejföl és tojás kerül a sütibe, amit egészen kevés liszt és keményítő fog össze, de ha gluténmentes változatban készítenénk, akkor a liszt akár rizslisztre vagy kukoricakeményítőre is cserélhető, majdnem ugyanolyan lesz az állaga. A massza 5 perc alatt összeállítható, ha egyszemélyes szufléformákban sütjük, akkor 25 perc alatt megvan, ha nagyobb sütőtálban, akkor számítsunk 35-40 percet légkeverés mellett!
Hozzávalók:
Elkészítés: A krémtúrót, a tejfölt, a tojásokat és a sztíviát egy keverőtálba tesszük, kézi habverővel simára keverjük. A lisztet, az étkezési keményítőt és a sütőport elvegyítjük, majd a túrókrémhez adjuk, hozzáreszeljük a citrom héját, hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart magjait, és simára, csomómentesre keverjük, ha szeretnénk, akkor 1-2 evőkanálnyi mazsolát is belekeverhetünk.
A szufléformákat vékonyan kikenjük vajjal, az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk, és cikkekre vágjuk.
A túrós masszát elosztjuk a szuflétálkákban, belenyomkodjuk az almacikkeket, és 180 fokos sütőben, légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük.
Melegen, langyosan, hidegen is tálalhatjuk – süthetjük tortának is egy nagyobb formában, akkor kicsit számítsunk rá a sütésnél.
A töltött fánk tésztája hasonló, mint a szalagos fánké, de egy kis furfanggal készül: finom karamellizált almával és fahéjas dióval van megtöltve. Kicsit időigényesebb, és nagyobb odafigyelést igényel, mivel a tölteléket is el kell készíteni, a tésztát pedig alaposan le kell nyomkodni, nehogy sütés közben szétnyíljon, és kiforduljon a töltelék, de aki fánksütésre adja a fejét, az úgyis rászánja az idejét, hiszen a kelt tészta nem a villámgyors desszertek műfaja…
Viszont a végeredmény olyan finom, hogy minden fáradozást megér. A fahéjas dió és a barna cukorral karamellizált alma különösen illatossá és puhává varázsolja a fánkot, és tulajdonképpen önmagában vagy egy kis porcukorral meghintve is tökéletes, de kínálhatunk persze hozzá finom, házi készítésű lekvárt is.
Hozzávalók kb. 15 darab fánkhoz:
A tésztához:
Elkészítés: Az élesztőt langyos tejben futtassuk fel 1 teáskanál cukor hozzáadásával. A maradék cukrot öntsük keverőtálba, adjuk hozzá a tojássárgát, az olvasztott vajat, majd keverjük simára. Ezután öntsük, keverjük hozzá a felfuttatott élesztőt és a rumot, kanalazzuk rá a csipet sóval összekevert lisztet, majd robotgéppel dagasszuk meg a tésztát. (Természetesen kézzel is megdagaszthatjuk.)
Tegyük át egy lisztezett kelesztőtálba, majd langyos helyen kb. 1 óra alatt kelesszük a duplájára a tésztát.
Közben készítsük elő a tölteléket.
Almás-diós töltelék
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almát hámozzuk meg, távolítsuk el a magházat, majd vágjuk fel apróra a húsát.
Egy serpenyőben állandó keverés mellett olvasszuk fel a barna cukrot, majd adjuk hozzá a feldarabolt almát, szórjuk meg ízlés szerint őrölt fahéjjal, facsarjuk rá a citromlevet, majd öntsük rá a vizet, és pároljuk roppanósra. Ezután alaposan csepegtessük le, és hűtsük ki egészen.
A megkelt tésztát borítsuk ki lisztezett felületre, majd nyújtsuk ki vékonyra. A kinyújtott tésztának a felénél valamivel kisebb részén egy 6 cm-es szaggatóval jelöljük ki a fánkok helyét. Vigyázzunk, nehogy egészen átszúrjuk a tésztát! Minden kör közepére tegyünk 1 mokkáskanálnyi, csipet őrölt fahéjjal összekevert darált diót, majd arra pár darab karamellizált almát. Ezután az üresen maradt tésztát hajtsuk rá a megtöltött tésztára, és közvetlen a töltelek mellett alaposan nyomkodjuk le, nehogy sütés közben szétnyíljon a tészta. Amikor alaposan lenyomkodtuk a tésztát, szaggassuk ki a fánkokat. A visszamaradt tésztát gyúrjuk össze, és szintén töltsük meg, de kisüthetjük töltelék nélkül is.
Ezután takarjuk le egy konyharuhával, majd szobahőmérsékleten kelesszük 20 percig a megtöltött tésztát.
Egy serpenyőben hevítsünk kb. 5 dl olajat, majd amikor már elég forró, óvatosan helyezzük bele a fánkokat, takarjuk le egy fedővel, majd mérsékeljük a hőfokot, és süssük az alsó felét szép pirosra. Én üvegfedővel takarom le, így látom, mikor kell megfordítani. Amikor már szép pirosra sült az alsó fele, fordítsuk át a fánkokat, és fedő nélkül süssük tovább, majd szedjük ki papírtörlőre, hogy a felesleges olajat felszívja.
Tálalás előtt szórjuk meg porcukorral, majd ízlés szerint lekvárral kínáljuk.
Azt mindenki tudja, hogy sem éhesen, sem teli gyomorral nem jó lefeküdni, mindkettő nyugtalan alvást okoz: az éhségtől könnyen megébredünk, a teli pocak pedig az emésztésre fókuszálja a szervezet figyelmét, és ez megakadályozza a pihentető alvást. A zsírosabb, fűszeresebb ételek is nagy kihívást jelentenek a gyomornak, így ezeket mindenképpen érdemes kerülni vacsorakor, ahogy a koffeintartalmú italokat és az élénkítőt szintén tartalmazó csokoládét is.
És hogy mi az, ami mindenképpen segít a könnyű elalvásban és a pihentető, mély álomban? A melatonin- és triptofántartalmú ételek, mégpedig azért, mert a melatonin az alvás ciklusát irányító hormon, míg a triptofán egy olyan esszenciális aminosav, amelyet a szervezet nem tud előállítani, ezért táplálékkal kell bevinnünk. A triptofánból a szervezet szerotonint, a szerotoninból pedig melatonint hoz létre, így segíti álmunkat. Mutatjuk is, melyek ezek!
Régi praktika a langyos mézes tej, és most már tudományosan is bizonyított, hogy jótékonyan hat az alvásra. A tej nemcsak triptofánt, de kalciumot is tartalmaz, ami ráadásul segíti a triptofán hasznosítását, így több melatonint termel a szervezet, a méz pedig ismerten nyugtató hatású.
A zabkása nem csak reggelire ideális, lám, estére is, mégpedig magas melatonintartalma és könnyű emészthetősége miatt. Ha fokozzuk egy kis mézzel és tejjel, ez lehet a dobogós vacsora álmatlanság ellen.
Kis esti mókuskodással is segíthetünk az elalvásban, ha egy maréknyi diót, földimogyorót vagy mandulát elrágcsálunk. Mindhárom remek triptofánforrás, ráadásul magnéziumban és káliumban is gazdagok, amelyek szintés segítik a mély alvást.
Igazi szupergyümölcs, könnyen emészthető, nem irritálja a gyomrot, ráadásul tele van káliummal és magnéziummal, amelyek hozzájárulnak a nyugodt alváshoz, mély álomhoz.
Csipegethetünk könnyebb sajtot is egy kis keksszel vagy krékerrel, nem túl zsírosat és nem túl sokat. Ahogy a tejnek, úgy a sajtnak is magas a triptofán- és kalciumtartalma, így közös erővel segítik a melatonintermelést és az alvást.
Természetes nyugtató lehet egy bögre kamillatea lefekvés előtt elkortyolva, ideg- és izomnyugtató hatású, szelíd stresszoldó.
Nagyon egészséges, csodás hatású a hidegen sajtolt mákolaj, amiből elég egy kávéskanálnyi lefekvés előtt. Nyugtató és altató hatású, rengeteg magnézium és kalcium van benne, ráadásul a csontritkulás is remekül megelőzhető rendszeres fogyasztásával, ami nőknél nagyon fontos lenne!
Pillekönnyű, nagyon habos, csupa csoki finomság a bohém csemege, eredetileg három kakaós-diós réteg közé töltik a mogyorópralinével dúsított párizsi csokikrémet, majd az egészet bevonják még csokoládéval. A csemege névre éppen ezzel szolgál rá, hiszen szaknyelven így hívják azokat a tartósabb cukrászkészítményeket, amelyeket csokoládéval vonnak be. A csokoládé pedig nemcsak finom, de jól konzervál is, kiszen a levegőtől elzárja az érzékenyebb krémet, a kiszáradástól pedig a piskótát.
Mivel otthon kicsi az esélye, hogy tönkremenjen vagy kiszáradjon ez a brutálisan finom csokis süti, most elmaradt a csokis bevonat, helyette a teteje lett egy kicsit kócos és tortadarával pöttyözött, hogy a bohémsége mégis megmaradjon. Az ízeiben viszont nem csalatkozhatunk: nagyon finom, és egyszerűsége okán pedig cukrászati ismereteket sem igényel ez a változat.
Hozzávalók:
A piskótához:
A krémhez:
Valamint:
Elkészítés: A piskótához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéket habbá verjül. A sárgákhoz adjuk a porcukrot, jó habosra, krémesre, levegősre verjük. Hozzászitáljuk a kakaóport és a lisztet, összekeverjük, majd több részletben beleforgatjuk a tojáshabot, végül pedig a darált diót.
Sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe simítjuk, és légkeverés mellett 180 fokon kb. 18-20 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve a papír segítségével kiemeljük, rácsra téve hagyjuk kihűlni.
A krémhez a csokoládét összetördeljük, és vízgőz felett megolvasztjuk, majd hozzáadjuk a mogyorókrémet és a tejszínt is, simára keverjük, majd a tűzről levéve hagyjuk kihűlni, majd a hűtőben még legalább 1 órát pihentetjük, hogy kellően lehűljön.
A piskótáról lehúzzuk a sütőpapírt, és hosszában ízlés szerint 2 vagy 3 csíkra vágjuk. A csokoládékrémet elektromos robotgéppel habosra felverjük, és elosztjuk a piskótacsíkok tetején vastagon, villával kócosra borzoljuk, az oldalát is vékonyan bevonjuk a krémmel, és a tortadarával meghintve szeletelve tálaljuk.
Roppanós tészta, könnyű töltelék, csábító forma–- a diós linzerkosárka igazi klasszikus, amihez szinte mindenkinek van gyerekkori emléke, nem véletlen, hiszen a nagyi-féle sütik egyik legfinomabbika, ami valahogy mindig megtalálható a konyhaszekrényben. Csak kivételezetteknek, ünnepi pillanatokra…
Olvasónk, Éva is ünnepi ajándéknak készítette el egy olyan sütibolondnak, aki szerint ez a legfinomabb sütemény. „Szokás, hogy a munkahelyemen a kollégáknak minden évben finomságokkal kedveskedek. Néhány éven keresztül bármit is sütöttem, kosárkát mindig vinnem kellett, mert ha nem volt, mindenkinek csalódást okoztam. Idén egyik kolléganőm férjének sütöttem meg ajándékként ezt a linzer alapú finomságot, mert mindig ezt emlegette, mint a legfinomabb süteményt. Az öröm nem maradt el.”
Hozzávalók:
A tésztához:
50 dkg liszt
4 tojássárgája
10 dkg porcukor
25 dkg margarin
6 evőkanál tej
1 csomag sütőpor
A töltelékhez:
4 tojásfehérje
30 dkg porcukor
35 dkg darált dió
1 kis üveg baracklekvár
kb. 5 dkg margarin
Elkészítés: A tészta hozzávalóit egy tálba kimérjük, az alapanyagokat jól összedolgozzuk.
A töltelékhez a porcukrot összekeverjük a darált dióval. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a habba a cukros diót.
Ehhez a mennyiséghez kb. 50 darab kosárka formára van szükségünk (piacokon lehet kapni), de készíthetjük két részletben is. Megolvasztunk 5 dkg margarint, kenőecsettel kikenjük a formákat, és 2 nagy gáztepsin elosztjuk. A tésztából diónyi darabokat tépünk, és egyenletesen elosztjuk a formákban, hüvelykujjal ügyesen belenyomkodjuk úgy, hogy nagyjából egyenletes legyen. Utólag lehet csipegetni az egyikből és hozzátenni a másikhoz, ha nem sikerült az egyenletes adagolás.
Ezt követően minden formába rakunk 1-1 kávéskanál lekvárt, majd ennek a tetejére 1-1 kávéskanál dióhabot. Amikor ezzel végeztünk, szépen helyet foglalunk, és a megmaradt türelmünkkel és süteményes villával elrendezzük a dióhabot a tészta tetején.
180 fokos sütőben rózsaszínűre sütjük, majd amikor kihűlt, kiborítjuk a formákból. Némelyik lazításához hegyes végű kést is kell használnunk, hogy kijöjjön a formából. Tálra rendezzük, és soronként megszórjuk porcukorral.
A receptet és a fotót Bodnár Éva küldte. Köszönjük!
A rántott csirkemell megunhatatlan klasszikus, de akármennyire is az, nem árt néha variálni, akár a hús fűszerezésével, akár a bunda ízesítésével. A panírozáshoz használt hagyományos zsemlemorzsa szerencsére könnyedén keverhető szezámmaggal, morzsásra tört natúr kukoricapehellyel, reszelt parmezánnal – vagy épp darált dióval, mint az alábbi receptben.
Ahhoz, hogy a sovány csirkemell jó omlósra süljön és ne száradjon ki, érdemes filénként 3 darabba vágni, valamit fokhagymás tejbe áztatni néhány órára panírozás előtt. A tejtől omlósabb lesz, a kisebb darabok pedig épp tökéletesre sülnek belül annyi idő alatt, amíg kívül szép pirosra sül a bundája.
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkemelleket megmossuk, majd 3 darabba vágjuk, tálba tesszük, felöntjük a tejjel, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, és lefedve 3-4 órát – vagy akár egy egész éjszakát – pácoljuk a hűtőben.
A fokhagymás tejből kiemeljük, hagyjuk lecsöpögni, majd sózzuk, és lisztbe, elhabart és kis sóval ízesített tojásban és a zsemlemorzsa és dió keverékében megforgatjuk.
Egy mélyebb serpenyőben 2-3 ujjnyi olajat felforrósítunk, és a csirkedarabokat szép pirosra, ropogósra sütjük mindkét oldalukon, csipesszel időnként megforgatva. Jól lecsöpögtetjük kivételkor, majd konyhai papírtörlőre tesszük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Vajas krumplipürével és almakompóttal tálalva a legfinomabb.
Amerikában elképzelhetetlen a tél sütőtökös desszertek nélkül, kezdve a halloweeni pumpkin pie-tól, a sütőtökös pitétől a napsárga muffinokig, de előszeretettel teszik a sült tökből készült pürét gofri tésztájába is. Nem csoda, hiszen a sült sütőtök édes, krémes, illatos, nemcsak szépséges színt és gazdag aromát ad a süteménynek, de a textúráját is puhává teszi, nem mellesleg zsiradékot és cukrot is spórolhatunk a használatával. A tengerentúlon annyi a könnyebbség, hogy készen is kapható sütőtökpüré, de azért lássuk be, nem nagy kihívás sütőtököt sütni, ráadásul amíg készül, egyszerre melegíti át a lakást és tölti be édes illatokkal, meghitt otthonosságot árasztva.
Mint ahogy a legtöbb amerikai recept, a sütőtöktorta sem túl bonyolult, sőt… Tulajdonképpen 5 perc alatt összedobható egy turmixgép segítségével, jó fűszeres, könnyű és illatos, és bár önmagában nem túl mutatós, egy kis citromos mázzal és darabolt dióval nagyon jól feldobható – nemcsak látványra, hanem ízvilágát tekintve is jót tesz neki a savanykás-édes máz és roppanós dió.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A megsült és kihűtött, héjából kikanalazott sütőtököt turmixgépbe tesszük, és pépesítjük. Hozzáadjuk a cukrot, az olajat, a tojásokat és a fűszereket, összeturmixoljuk. A lisztet a sütőporral és a szódabikarbónával egy tálban összekeverjük, hozzáöntjük a sütőtökös keveréket és a durvára vágott diót, és egy spatulával simára keverjük. Kikent, lisztezett 28 centis tortaformába vagy pitetálba öntjük, elsimítjuk.
180 fokos sütőbe öntjük, és 45–50 perc alatt légkeverés mellett megsütjük. A sütőből kivéve 10–15 percet pihentetjük, majd rácsra borítva hagyjuk teljesen kihűlni.
A mázhoz a citrom levét kifacsarjuk, 4-5 evőkanál porcukrot adunk hozzá, ha szükséges, 1-2 evőkanál vízzel hígítjuk, hogy sűrű, de folyékony keveréket kapjunk. A kihűlt torta tetejére öntjük, elsimítjuk, darabolt dióval meghintjük, és hagyjuk, hogy kicsit megszáradjon, majd szeletelve tálaljuk.
Sőt, a nagy sütihalom sem volt nálunk szokás, sem a sült hal, de anyukám vagy a nagymamám isteni hidegtálakat készített. Aztán kamaszkoromban, meg később is, az első gyermekem születése előtt csak a buli- meg a zabalás-élmény maradt.
A hidegtálakkal egyelőre hiába erőlködöm itthon, a kölkök nem szeretik, a sütit viszont annál inkább. Ez a diós-narancsos keksz nagy sikert aratott, igazi karácsonyi ropogtatnivaló, isteni finom és nagyon egyszerű, nem is maradt a fotózásra, így most újra elkészítettem…
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet, cukrot és darált diót egy tálba szórjuk, a reszelő durva részén belereszeljük a jéghideg vajat. Kezünk között morzsásra dörzsöljük, nagyjából legyen egyenletes. Hozzáadjuk a tojássárgát, a finomra reszelt csokit, a tejfölt és a narancshéjat, tésztává dagasztjuk. Frissentartó fóliába csomagoljuk, és 1 órára hűtőbe tesszük.
Lisztezett deszkán 3 mm vastagra nyújtjuk, háromszögeket vágunk belőle, szilikonos sütőlapos vagy sütőpapírral fedett tepsire tesszük, 180 fokos sütőben kb. 10 percig sütjük (sütőfüggő, figyelni kell!). Rácson kihűtjük.
A díszítéshez a csokit összemelegítjük a vajjal, megcsorgatjuk a kekszeket. Rögtön megszórjuk a dekorcukorral és/ vagy cukorgyöngyökkel.
Természetesen, mint mindent, mértékkel érdemes fogyasztani.
A dió számos formában megjelenhet az étkezésünkben az ünnepek során, sokak számára alapvető része a karácsonyi készülődésnek és ünneplésnek. Van, ahol a dióféléket használják karácsonyfa-díszként, előfordul, hogy dióhéjakból készült apró figurákat, vagy magukat a diókat fűzik fel a fára.
A dióval kapcsolatos ajándékok is népszerűek lehetnek. Ez lehet diófát ábrázoló dísz, diós sütemények, vagy akár dióval teli ajándékcsomag. Egyes helyeken dióhéjból készült apró csónakokat készítenek, majd ezeket egy vízfelszínen (például egy tál vízben) „versenyeztetik”.
A dió néha babonákhoz is kapcsolódik, például a szerencsét hozza, vagy a házvédelmi szerepet is betöltheti. Néhány helyen azt mondják, hogy ha egy diót egy egész év alatt ki tudnak szedni a héjából anélkül, hogy eltörnék, az szerencsét jelent a következő évben.
A diókat gyakran használják karácsonyi ételek, sütemények és desszertek elkészítéséhez. Például dióval töltött sütemények, diókrémek, vagy diós kekszek szerepelnek a karácsonyi menükben.
Hozzávalók:
Elkészítés:
A keksz és a dió kivételével a többi összetevőt összedolgozzuk egy kis lábasban és sűrűű masszává főzzük. A kekszet összetörjük, majd hozzáadjuk a diót. Mikor kész a massza, mehet a kekszes-diós keverékre és összedolgozzuk. Folpackba csomagolva formázzuk és mehet a hűtőbe. Egy éjszakát hagyjuk pihenni, majd kókuszreszelékbe forgjuk.
Évente egyszer van reflektorfényben a bejgli, de mégis az egyik legfinomabb sütink, amit senkinek eszébe sem jutna áprilisban, júliusban vagy szeptemberben sütni. Csakis decemberben, karácsonyra, és iszonyatosan igyekszünk, hogy tökéletes legyen.
Nálunk például tökéletes volt ízre, temérdek töltelékkel, de a tészta nem bírta el a gazdag diós és mákos tölteléket, morzsálódott, szétesett, szinte eltűnt a tészta a diós-mákos rétegek között, ügyeskedni kellett szeleteléskor, látványra nem volt tökéletes. Mi mazsolásan szerettük, narancshéjjal ízesítve, de egyes vendégeink nem, nekik nem volt tökéletes. Vendégeskedve találkoztunk gyönyörű, elegáns bejglikkel: szépek és fotogének voltak, illedelmesen csavarodtak, nem repedtek, de nekünk hiányzott a lélek a töltelékből.
Mindenki másképp csinálja, másképp szereti, és ízlésben, családi hagyományban nem is lehet vitázni. Az alábbi recept tökéletesen működik, a tésztával könnyű dolgozni, a töltelék is nagyon finom, krémes, de alakítható ízlés szerint arányban és fűszerezésben. A tésztát érdemes megtartani, nagyon porhanyós és finom, a töltelék mennyisége és fűszererezése viszont módosítható, például aprított aszalt gyümölccsel, kandírozott gyümölccsel, citrom- és narancshéjjal.
Hozzávalók:
A töltelékhez:
Valamint:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, 1 teáskanál cukrot adunk hozzá, belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk.
A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, ügyelve arra, hogy a vaj ne olvadjon meg a kezünk melegétől. Hozzáöntjük a porcukrot, a tojást, a tejfölt és a tejben feloldott élesztőt.
Gyors mozdulatokkal közepes keménységű tésztát gyúrunk. 26 dkg-os cipókat formázunk a tésztából. Hűtőben lefóliázva 15–20 percig pihentetjük.
Közben elkészítjük a forrázott töltelékeket. A vizet a cukorral feltesszük forrni. Ha forr, a tűzről lehúzva hozzáadjuk a mákot, a mazsolát, az őrölt fahéjat, a reszelt citrushéjat, és ha szükséges, kevés zsemlemorzsát.
A diótöltelék hasonló módon készül. A vizet a cukorral feltesszük forrni. Ha forr, a tűzről lehúzva hozzáadjuk a diót, a mazsolát, az őrölt fahéjat, a reszelt citrushéjat, és ha szükséges, kevés zsemlemorzsát.
Amikor a forrázott töltelékek kihűltek, a megfelelő súlyúra kimérjük. A jó bejglinél a töltelék súlya megegyezik a tészta súlyával.
A pihentetett tésztát kinyújtjuk kb. 22–25 cm-es téglalap formára. A tölteléket a tésztára kenjük egyenletesen, majd feltekerjük a bejglit, a tészta végeit finoman benyomkodjuk a rúd két végén.
Sütőlemezre tesszük, és 1 tojás + 1 tojássárgája jól eldolgozott keverékével lekenjük, félretesszük kelni és pihenni 15 percre. Amikor a tojás megszáradt a tésztán, még egyszer átkenjük. Villával megszurkáljuk a rudakat.
180 fokos sütőben aranysárgára sütjük kb. 30–35 perc alatt. Szeletelve tálaljuk.
Az alma egyeduralma mellett a körtéről gyakran elfeledkezünk, pedig nagyon zamatos és lédús őszi gyümölcsünk, és ha sikerül kifogni, amikor épp finom érett, akkor magában és sütibe téve is pazar finomság. Ebbe a kevert sütibe darabolt étcsoki, fahéj és dió társaságában került a körte, mégpedig lereszelve, elképesztően jó ízkombinációt alkotva, és a gyümölcs aromája minden falatot átjár, ráadásul teljesen el is tűnik benne, de puhává és nagyon illatossá teszi.
Egyszerű és kiadós az alaptészta, pár perc alatt összeállítható, de mivel elég nagy a nedvességtartalma, ezért aránylag hosszú sütési időt igényen, viszont közben a konyha megtelik mesés illatokkal, és át is melegszik a duruzsuló sütőtől, alig lehet kivárni, hogy kisüljön és kihűljön ez az isteni körtés süti…
Hozzávalók:
Elkészítés: A körtéket meghámozzuk és lereszeljük, az étcsokoládét és a diót durvára vágjuk.
A lisztet a sütőporral, a fahéjjal és egy csipet sóval összekeverjük. A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és elektromos habverővel jó habosra felverjük, majd a tejfölt és a körtét is hozzáadjuk, tovább keverjük. A lisztes keveréket, a diót és a csokit is hozzáöntjük, egynemű tésztává összedolgozzuk.
A masszát sütőpapírral bélelt – vagy kivajazott, lisztezett kb. 23 centis formába öntjük, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 55-60 perc alatt tűpróbáig sütjük. A sütőből kivéve a formában hagyjuk egy kicsit hűlni, majd a formából kiborítva, rácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni.