Mi mindenkit lebeszélünk a vásárolt készételekről, mert ritkán jók, viszont többnyire drágák, sokszor közel sem olyan gusztusos a beltartalom, mint a csomagoláson látható csábító fotó. A felesleges ízfokozókról és aromákról, állományjavítókról pedig már ne is beszéljünk… De a legfőbb érv mégis csak az, hogy mire egy fagyasztott pizza kisül, annyi idő alatt sokkal jobb fogásokat készíthetünk magunk is. Milyen receptek segíthetnek nekünk, egy fárasztó nap után?
A legkézenfekvőbbek a saláták és a házi szendvicskrémek, de ha meleg ételre vágyunk, esetleg önmagában egy saláta nem elég tartalmas, akkor is gyors és finom megoldás, még akkor is, ha egy omlettnél azért kicsit összetettebb fogásra vágyunk.
Ha van például egy doboz konzerv kukoricánk, akkor egy kis tojással és liszttel pillanatok alatt isteni finom lepénykét, egyfajta kukoricatócsnit süthetünk belőle, akár egy kis sonkával gazdagítva.
A másik villámgyors és megunhatatlan kedvenc a quesadilla, a kerek tortillalapból sült „mexikói melegszendvics”. Érdemes belőle mindig tartani otthon, a hűtőben sokáig eláll, és ha csak egy kis reszelt sajtot teszünk bele, úgy is finom, persze gazdagítható sonkával, aprított zöldségekkel, konzerv kukoricával vagy babbal, maradék sült csirkemellel, tonhallal.
A jó öreg puliszka – mostani trendibb nevén polenta – is pár perc alatt megvan: a vízben – vagy víz és tej elegyében – főtt kukoricadara egy kis túróval, tejföllel, reszelt sajttal tálalva komplett fogás, de akár tehetünk a tetejére sült sonkát vagy bacont erdélyi módra, esetleg párolt zöldségeket és reszelt parmezánt is – olaszosabb változatban.
Húsz perc alatt sok tésztaétel elkészíthető, főleg akkor, ha nem kell külön ragut főzni hozzá. Ez a tonhalas-zöldborsós változat például nagy kedvenc, ráadásul a zöldborsó együtt fő a tésztával, a többi alapanyagnak pedig nincs szüksége igazi főzésre.
A halak is gyorsan átsülnek, a gyors és egészséges fogások sorát érdemes gyarapítani velük, ráadásul a fagyasztóban kényelmesen elvan a tengeri halfilé, és bármikor jó szolgálatot tehet a sovány halhús, amit még csak ki sem kell engedni felhasználás előtt. Ezt a mediterrán változatot például nagyon ajánljuk >>
A csirkemáj is gyorsan elkészül, még egy salátával vagy párolt zöldséggel is bőven belefér 20 percbe az elkészítése, ráadásul jó áron beszerezhető, tele van vassal és B-vitaminnal, és ha nem sütjük túl, akkor finom puha és szaftos, mint ebben a receptben >>
A töltött zöldségek koronázatlan királya a padlizsán, szivacsos húsa remekül magába szívja a töltelék aromáit, és jó krémesre, szaftosra párolódik, ha kellően van elkészítve. Most paradicsomos-sajtos ágyon sült készre, a fűszeres húsos töltelékre is került mozzarella és mártás is, őrülten szaftos, mégsem nehéz, és bár több fázisból áll a készítése, nem hosszadalmas, mert párhuzamosan készíthetjük a tölteléket és a paradicsomszószt, miközben a padlizsánt elősütjük, így gyorsabban megvagyunk, a végeredmény pedig fantasztikusan finom.
Ehhez a paradicsomszószos változathoz érdemes olyan köretet választani, ami fel tudja venni a mediterrán hangulatú ragu és a mártás szaftjait, kuszkusz, rizs vagy bulgur is tökéletes hozzá, de friss kenyérrel kitunkolva sem utolsó…
Hozzávalók:
A paradicsomszószhoz:
Elkészítés: A padlizsánokat megmossuk, hosszában kettévágjuk, a húsukat egy hegyes késsel átlósan mindkét irányban bevágjuk, majd sütőpapírral fedett tepsire fektetjük a vágott felülettel lefelé, és 180 fokos sütőbe tolva 20 percig elősütjük.
Közben a töltelékhez a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, a hagymát és a paradicsomot apróra kockázzuk. Egy serpenyőben 2 evőkanál felforrósított olívaolajon a hagymát üvegesre dinszteljük, hozzáadjuk a darált húst és a zúzott fokhagymát, a hús kifehéredéséig kevergetve pároljuk. Sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük a pirospaprikával és a kakukkfűvel, és a felkockázott paradicsomot is hozzáadva fedő alatt 15 percet főzzük.
Közben a paradicsomszószhoz a konzerv hámozott paradicsomot egy lábasba öntjük, a húsát villával összetörjük, hozzáadunk evőkanál olívaolajat, 1-1 teáskanálnyi pirospaprikát és kakukkfüvet, sózzuk, borsozzuk, és tűzre téve 10 percet rotyogtatjuk közepes lángon.
Az időközben elősütött padlizsánok húsát egy kanállal nagyjából kikaparjuk, késsel egy kicsit összevágjuk, majd a húsos raguhoz adjuk, és alaposan összeforgatjuk, és 2-3 perc alatt összefőzzük, közben a mozzarellát vékonyan felszeleteljük.
Egy sütőtál aljába öntjük a paradicsomszósz felét, rárakosgatjuk a szeletelt mozzarella felét és a padlizsánhajókat, megtöltjük a húsos raguval. A padlizsánok tetejét kirakjuk a maradék mozzarellával, meglocsoljuk a maradék paradicsomszósszal, és a sütőbe visszatéve 15 perc alatt összesütjük, majd a sütőből kivéve azonnal megszórjuk reszelt parmezánnal vagy más sajttal, hogy egy kissé ráolvadjon.
Azon melegében tálaljuk, ízlés szerint párolt rizst vagy bulgurt kínálhatunk mellé, de egy szelet kenyérrel is tökéletes, az a lényeg, hogy a finom paradicsomos, olvadt sajtos szaftot fel tudja venni a köret, vagy kitunkolhassuk a kenyérkével…
Ahány ház, annyi lecsó, sőt még családon belül is vannak különbségek, ki paradicsomosabban, ki paprikásabban szereti, kell-e bele fokhagyma vagy pirospaprika, és persze az is kérdés, kerüljön-e bele kolbász, virsli, tojás vagy rizs, de már az alapoknál felmerül a kérdés: szalonnával vagy olajjal indítsunk…
Most egy vegán változat készült, kis cukkinivel és bulgurral kiegészítve, így laktatóbb, és kenyér, köret sem kell hozzá, fűzerként pedig fokhagyma és provence-i fűszerkeverék, vagyis kakukkfű, oregánó, majoranna, rozmaring és borsikafű keveréke, amitől inkább mediterrán ízvilágú, de persze a saját kedvenc lecsóváltozatát is felturbózhatja bárki a bulgurral, mert nagyon egészséges és finom, kellemesen ruganyos állagú, és a lecsó finom ízeit és szaftját jól felszívja főzés közben, így kiadós és alakbarát nyári egytálételként tálalható önmagában.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát megtisztítjuk és finomra aprítjuk, a paprikát szeletekre vágjuk, majd felcsíkozzuk. Egy nagyobb serpenyőben 2 evőkanál olívaolajat felforrósítunk, rádobjuk a hagymát és a paprikát, és időnként megkeverve 4-5 percig pároljuk, amíg egy kicsit összeesnek, közben a paradicsomot és a cukkinit kockára vágjuk, a fokhagymát vékonyan felszeleteljük. Ezeket is hozzáadjuk, sózzuk, borsozzuk, meghintjük a provence-i fűszerkeverékkel, összeforgatjuk, majd 2-3 perc után hozzáadjuk a bulgurt is, felöntjük 2 dl vízzel – vagy alaplével -, és fedő alatt 10-12 percig főzzük, majd a tüzet lekapcsolva még 5 percig hagyjuk, hogy a saját gőzében puhuljon, párolódjon a bulgur, és az ízek összeérjenek.
Tálalás előtt átkeverjük, ha kell még kicsit sózzuk, borsot őrölünk rá, és tálalhatjuk is, de langyosan, sót hidegen is nagyon finom.
A shakshukát egész Észak-Afrikában és a Közel-Keleten készítik, az alapreceptben csak hagyma, paradicsom, paprika és tojás van, és római köménnyel, valamint nem kevés csilivel – vagyis inkább harisszával, az arabok csípős paprikakrémjével – fűszerezik, és pitával tunkolják ki a szószos fogást többnyire közvetlenül a serpenyőből.
Mivel ugyancsak népszerű, ezért rengeteg változatban készül ezen a hatalmas területen – Marokkótól Izraelig –, és az sem tisztázott, hogy arab vagy zsidó eredetű ételről van szó, de valószínűsíthető, hogy a spanyolok által e féltekére hozott paradicsom és paprika dicsőséges útja inkább nyugatról keletre, vagyis Marokkóból indulhatott. Nem is meglepő, hogy ezen a hosszú úton sok-sok változat született, így a shakshukára nincs autentikus recept: az alapok mellett kerülhet bele padlizsán, cukkini, zsenge tök, gomba, de akár spenót vagy mangold is, a tetejére pedig esetleg egy kis sajt.
Nagyon egyszerű és gyors egytálétel, kellemesen fűszeres, könnyű, de tartalmas – csak a római kömény ki ne maradjon belőle!
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk. A paprikákat kicsumázzuk, felkockázzuk, a paradicsomokat mérettől függően cikkekre vagy kockákra vágjuk.
Az olívaolajat egy serpenyőben felforrósítjuk, megdinszteljük rajta a hagymát, hozzáadjuk a fokhagymát, a paradicsompürét, a római köményt, lepirítjuk, majd hozzáadjuk a paprikákat, és időnként megkeverve megvárjuk, hogy kicsit összeessen, meghintjük a pirospaprikával, majd rátesszük a paradicsomot is, egy kis cukrot vagy mézet, hogy ellensúlyozza a paradicsom savasságát. Átkeverjük, és takarékon 10 perc alatt készre főzzük.
A szaftos-zöldséges raguba egy kanállal 4 mélyedést alakítunk ki, óvatosan beleütjük a tojásokat, és addig hagyjuk a tűzön, míg a tojásfehérje átsül, a sárgák pedig még félig folyósak maradnak.
Kecske- vagy juhsajtot, esetleg fetát morzsolunk rá, és petrezselyemmel meghintve, friss kenyérrel tálaljuk.
Pár egyszerű alapanyaggal és gyorsan isteni fogást varázsolni – ebben (is) rejlik az olasz konyha zsenialitása. Ha a gnocchit maradék főtt krumpliból mi magunk készítjük, akkor sem túl hosszadalmas, de sietős napokra szerencsére készen kapható változatban is betározhatunk belőle, ez tényleg percek alatt kész, és míg megfő, addig egy feljavított, selymes szószt is elkészíthetünk mellé.
A leszűrt tészta a szósszal önmagában is tökéletes, de ha igazán jót akarunk magunknak, akkor pár precre betoljuk még a sütőbe, így egyrészt az olvadt sajt fejedelmi finomságot ad neki, másrészt az ízek kicsit összeérnek, a szósz pedig selymesen sűrűre sül, közben pedig még egy kis salátát is összedobhatunk mellé…
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 200 fokra, a gnocchinak bő vizet teszünk fel. A fokhagymát meghámozzuk, vékonyan felszeleteljük.
Egy serpenyőbe 3 evőkanál olívaolajat öntünk, beletesszük a fokhagymát, és lassan felmelegítjük, hogy a fokhagyma kiadja az aromáit, majd amikor kezd pirulni, szűrőkanállal kivesszük a fokhagymát, az olajhoz adjuk a csilipelyhet, majd a paradicsomot hozzáadjuk, átkeverjük, és felforraljuk. Közben a vizet sózzuk, beletesszük a gnocchit, és a csomagoláson feltüntetett idő alatt megfőzzük, majd leszűrjük. Közben a paradicsomszószhoz adjuk a bazsalikomot, az olajbogyót és a tejszínt, sózzuk, borsozzuk, összeforraljuk.
A leszűrt gnocchit a paradicsomszósszal összeforgatjuk, sütőtálba öntjük, rácsipegetjük a ricottát, megszórjuk a reszelt sajttal, és sütőbe tolva 10 perc alatt összesütjük.
A sütőből kivéve a parmezánnal meghintjük és tálaljuk, friss bazsalikommal, salátával a legfinomabb…
Klasszikusan bárány- vagy ürühússal készült, de ma már egyre elterjedtebb a kevésbé karakteres marhahúsos változat, ami a sörnek köszönhetően nagyon puhára, porhanyósra fő ebben a gazdag egytálételben. Elkészítése nagyon egyszerű, csak az elején kell vele babrálni egy kicsit, aztán szépen elvan magában a tűzhelyen.
Ízlés szerint hagyhatjuk levesesebbre vagy sűrűbbre, de a sört ne spóroljuk ki belőle, mert az adja meg édeskés, malátás aromáját, ami olyan különlegessé és finommá teszi!
Hozzávalók:
Elkészítés: A húst felkockázzuk, a zöldségeket megtisztítjuk és feldaraboljuk. Az olajat egy nagyobb lábasban felforrósítjuk, és a húst 2 részletben lepirítjuk benne, hogy minden oldalán szép színt kapjon, majd szűrőkanállal kiemeljük, és egy tányéron félretesszük. A visszamaradt zsiradékon – ha szükséges, adhatunk még hozzá pár cseppet – a hagymát, a répát és a szárzellert kissé lepirítjuk, hozzáadjuk az elősütött húst és a fokhagymát meghintjük 1 evőkanál liszttel, és alaposan összeforgatjuk, majd felöntjük a barna sörrel és az alaplével, hozzáadjuk a babért, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a krumplit is, ha felforrt, takarékra vesszük, és fedő alatt 1,5 óra alatt készre főzzük, ha szükséges, menet közben pótoljuk a folyadékot.
A gazdag egytálételt azon melegében tálaljuk friss petrezselyemmel megszórva, mellé friss kenyeret kínálunk.
Akármennyi westernfilmet is láttunk, a vadnyugati konyha rejtelmeibe egyik sem vezetett be. 🙂 A cowboy többnyire kávét melegít és whiskyt iszik a filmvásznon, már ami a gasztrovonalat illeti. A hatalmas prériken nomád életet élő cowboyok márpedig maguknak főztek, természetesen szabadtűzön, és ehhez mindent és mindig magukkal kellett vinniük. Alapanyagaik csak olyasmik lehettek, amik hosszan elálltak, mint a bab, a rizs, a kukorica vagy a krumpli… Ehhez társult némi bacon, időnként pedig hús – ezekből születtek a tartalmas, ragus fogások, mint amilyen a cowboy beans.
Valószínűleg a korabeli szabadtűzi babos fogások nem voltak olyan szofisztikáltak, mint a mai változatok, de szerencsére sokkal több fűszer és ízesítő áll rendelkezésre ehhez a ranch foodnak tartott fogáshoz. A recept alapjai és a név ugyan megmaradt, de készítése és ízvilága sokat finomodott, és nem véletlen, hogy ma is kedvelt a tartalmas és kiadós, „legendás” egytálétel. Az alapreceptben bab, hagyma, bacon és paradicsom a főszereplő, de gazdagítható darált marhahússal is, vagy kolbászdarabokkal.
Hozzávalók:
Elkészítés: A bacont nagyon finomra vágjuk, és egy kevés olajon felforrósítjuk, zsírját kisütjük, majd az edényből kivesszük, félretesszük. A visszamaradt zsiradékon megdinszteljük a hagymát, megszórjuk a barna cukorral és a mustármaggal, átkeverjük, majd hozzáadjuk a hámozott paradicsomot a levével együtt, a szójaszószt, a BBQ-szószt, és takarékon kb. 10 percig főzzük.
A szószt botmixerrel krémesítjük, hozzáadjuk a tejszínt, a bacont és a leszűrt babot, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, jalapeñóval vagy csilipaprikával csípősítjük, és még 10 percet takarékon rotyogtatjuk.
Tálalhatjuk friss kenyérrel vagy irdalt hasselback burgonyával is.
Egyik nap vettem cukkinit, gondoltam, hogy valamilyen tésztaételt készítek vele. Úgy gondoltam, kellene még valami zöld bele, eszembe jutott a spenót. A spenót nagyon egészséges, tele van vassal, ami nagyon fontos a szervezetünknek. Sokan nem szeretik, vagy csak félnek tőle, de ha egy jó ételt csinálunk belőle, akkor nagyon finom tud lenni.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az újhagymát felaprítom, egy nagyobb edényben elkezdem párolni kevés olívaolajon. A bacont felcsíkozom, és ezt is a hagymához adom. Alacsony lángon fedő alatt sütögetem, közben felcsíkozom a cukkinit, ha megvan, mehet is a többihez. A fokhagymát jó apróra felszeletelem, és ha már a cukkini puha, akkor mehet bele az edénybe. Addig párolom fedő alatt, időnként megkeverve, amíg szép, krémes állagot nem kapok. Ezután jöhet a tejszín és a fűszerezés. Beleteszem a sót, a borsot, a szerecsendiót és az apróra tépkedett bazsalikomot. Közben a tésztát is megfőzöm sós vízben.
Megkóstolom a szószt, és ha jó a fűszerezés, akkor jöhet bele a spenót. Majd a tészta és egy kevés sajt, jól összekeverem, és lehet is tálalni. A végeredmény egy igazán krémes tészta.
Remélem, elnyeri tetszéseteket ez a gyors tésztaétel!
A klasszikus rakott krumpli is nagy kedvencünk, az a bizonyos kolbászos-tojásos változat, de néha jólesik egy kicsit változtatni, frissíteni. Így született ez a tavaszias fogás, amibe kolbász helyett füstölt tarja, valamint egy kis cukkini és újhagyma is került. És mivel a rakott krumpli titka, hogy jó tocsogós, krémes legyen, ezért a tejföl egy kis tejszínnel feldúsítva, jó gazdagon került a rétegek közé.
Annyi csavar van még ebben a különösen krémes rakott krumpliban, hogy a tejfölt egy kis mustár ízesíti, ami nagyon jól illik a füstölt tarjához, de akár egy kis tejszínes tormával is felturbózható, kicsit húsvétias hangulatúvá fogássá téve.
Hozzávalók:
Elkészítés: A burgonyát és a tojásokat megmossuk és megfőzzük. A krumplit héjával együtt kb. fél óra alatt főzzük puhára, míg a tojásoknak forrástól számított 6-8 perc szükséges, hogy keményre főjenek.
A burgonyákat és a tojásokat is meghámozzuk, hűlni hagyjuk, majd fél centi vastagságú karikákra vágjuk. A tarját csíkokra vágjuk, és forró serpenyőben kicsit megpirítjuk. Az újhagymát és a cukkinit felkarikázzuk.
Elkeverjük a tejfölt a tejszínnel, a mustárral és kevés sóval. Vajjal kikenünk egy tűzálló tálat, aljára karikázunk egy réteg krumplit, sózzuk, borsozzuk. Arányosan elosztva a tetejére rendezzük a tojást, a pirított tarját, a cukkinit és egy kevés újhagymát, majd megkenjük tejföllel. Újra krumpli, tojás, cukkini, tarja következik, így rétegezzük, amíg tartanak az alapanyagok, a tetejére burgonya, majd tejföl kerüljön.
Ízlés szerint egy kis sajttal megszórva 200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük kb. 30 perc alatt. Aprított snidlinggel és újhagymával megszórva tálaljuk.
Ezt a kiadós rakottast egy bizonyos Antoine-Augustin Parmentier (1737–1813) patikus és botanikus álmodta meg és kóstoltatta meg XVI. Lajos francia királlyal, hogy bebizonyítsa: a burgonya nem mérgező, mint ahogy hitték, és ráadásul tápláló és finom is, meggyőződése volt ugyanis, hogy az akkoriban elharapódzó éhínség legyőzhető, ha az Újvilágból érkező gumós zöldségféle termesztése elterjed. Az akciója meglehetősen jól sikerült, hiszen a krumpli alapélelmiszerré vált, az „hachis Parmentier” (ejtsd: ási pármantyié), vagyis a Parmentier-féle rakottas azóta is kedvelt, kiadós, házias fogás.
A remek egytálétel alapja egy darált hússal készülő fűszeres és szaftos ragu, amibe mindig kerül egy kis sárgarépa és provence-i fűszerkeverék, a tetejére pedig sajtos-vajas krumplipürét halmoznak, ami ma már nemcsak burgonyával készül, de léteznek édesburgonyás, csicsókás, zelleres változatok is, de az eredeti minden bizonnyal krumplis, hiszen pont ennek népszerűsítésére született ez a kiadós, szaftos, akár előre is elkészíthető fogás.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk és felkockázzuk, sós, forró vízben puhára főzzük.
Közben a hagymát, a fokhagymát, a pórét és a répát meghámozzuk, apróra vágjuk. Az olívaolajat egy serpenyőben felforrósítjuk, a répát és a hagymát elkezdjük dinsztelni rajta, majd már perc kevergetés után a pórét és a fokhagymát is hozzáadjuk, 2-3 percig pároljuk, majd a darált húst is hozzáadjuk, és kevergetve kifehéredésig pároljuk. Közben hozzáadjuk a fűszereket, hozzámorzsoljuk a leveskockát, felöntjük a borral, sózzuk, borsozzuk, és fedő alatt 15 percet takarékon főzzük.
Amikor a krumpli megpuhult, leszűrjük, hozzáadjuk a vajat, a tejet, a reszelt szerecsendiót, és krumplinyomóval összetörjük.
Egy sütőtálba átöntjük a húsos ragut, majd befedjük a krumplipüré felével. A maradék krumplipürét összekeverjük a reszelt sajttal, és habzsákból a tetejére nyomjuk a sajtos krumplit.
180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 30 perc alatt pirulásig sütjük. Azonnal tálalhatjuk, saláta vagy savanyúság jól illik hozzá.
Nem kell feltétlenül speciális receptekre gondolni, sok egytálétel vagy tartalmasabb, önálló fogásnak is beillő leves idesorolható, ugyanúgy, mint azok a tepsis ételek, amelyeknél szinte minden előkészítés nélkül sül együtt a főétel és körete. Az egyedényes fogásoknak nemcsak az az előnyük, hogy maga az elkészítés gyorsabb, hanem a mosogatásnál is spórolunk – munkát, időt és vizet!
Az alábbiakban összegyűjtöttünk klasszikus magyaros, mediterrán és egzotikus ízvilágú kedvenceket, került bele leves, egytálétel, húsos és húsmentes recept is, tészta, rizottó, tepsis csirke, szóval mindenféle ízvilág és alapanyag, hogy ki-ki választhasson kedvére hangulata és ízlése szerint.
Kiadós klasszikus, megunhatatlan, készüljön akár kolbásszal, akár virslivel vagy mindkettővel, csak legyen mellé egy kis savanyúság – savanyú vagy kovászos uborka, esetleg almapaprika… RECEPT >>
Forrás: Hámori Zsófia
Gazdag, tartalmas raguleves sok zöldséggel és hússal, tejszínnel és tojássárgával gazdagítva. Elfődögél magában egyetlen fazékban, csak az elején és a végén igényel némi figyelmet. RECEPT >>
Pár perc alatt összerakható ez a mediterrán fűszerekkel megbolondított fogás, amelyben a csirkemellé és a krumplié a főszerep, némi zöldséggel kiegészítve. Biztos siker mindig! RECEPT >>
Egzotikus és nagyon fűszeres, vegetáriánus fogás a dahl, lencsével és babbal készül, laktató, és bár látszólag sokféle alapanyag kell hozzá, nagyon egyszerűen és gyorsan összeállítható egészséges egytálétel. RECEPT >>
Akár az ünnepi asztalon is megállja a helyét ez a pikk-pakk összedobható tepsis fogás. Krumpli, hús, ananász, hagyma, paradicsom és sajt némi fűszerrel rétegezve, a többi a sütő dolga… RECEPT >>
Az olaszok krémesre főtt rizses étele, a rizottó is tipikusan egyedényes fogás, amit rengeteg módon ízesíthetünk és variálhatunk. Gombásan, céklásan és medvehagymásan is isteni, de akár árpagyöngyből is készíthetjük.
A tésztafélék gyorsan elkészülnek általában, főleg akkor, ha a tészta együtt vagy részben együtt fő a szósszal. Nagyon kellemes ízvilágú, kellemesen tavasziasra sikerült ez a csirkés-zöldséges változat. RECEPT>>
Forrás: #lacafoz
A gyors előkészítés után magától elkészül ez a finom fogás, amiben fokhagyma, fehérbor és olajbogyó ízesíti mind a krumplit, mind a húst. RECEPT >>
Forrás: Kard Éva
A legegyszerűbb és a legtartalmasabb egytálétel a sólet, amit érdemes nagyobb adagban, több napra elkészíteni, mert melegítve is nagyon finom. Csak egy nagy fazékba rétegezzük az alapanyagokat, a sütőbe toljuk, több dolgunk nincs is vele. Csak kezdjünk hozzá időben! RECEPT >>
Forrás: Hámori Zsófia
A legismertebb magyar étel is „egyedényes”, de akár „egybográcsos” is lehet. Sok gyökérzöldséggel, jó minőségű pirospaprikával és omlósra főtt marhahússal tényleg világbajnok. RECEPT >>
Forrás: Hámori Zsófia
A rizottó azon kevés vega ételek egyike, amiket még a húsimádók is szívesen megesznek – bár tehető bele akár egy kis falatokra vágott csirkemell vagy pár karika kolbász, de önmagában is teljes és tartalmas. A tavaszi nagyböjt idején nem is készíthetnénk jobbat, mint egy krémes rizottót.
A rizottó nagyon könnyen elkészíthető, de felügyeletet igényel, mert akkor lesz igazán jó az állaga, ha apránként adjuk hozzá a főzőlevet, ami jó esetben leves (készülhet kockából is), mégpedig forrón. Erre azért van szükség, hogy ne hűtse vissza a rizst, hanem folyamatosan tudjon főni, puhulni, beszívni az ízes levet.
Amikor már majdnem kész a rizs, vagyis harapós még, de majdnem puha, akkor általában egy kis vajjal krémesítik, de használható nyugodtan mascarpone is, ettől még selymesebb, szaftosabb lesz. Itt most egy kis zöldséglevessel elturmixolt friss medvehagyma is került bele, amitől elképesztően tavaszi és üde lett – de ennek hiányában néhány kanál pestóval is felvidíthatjuk a rizottónkat.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az újhagymát felkarikázzuk, az olaj és olvasztott vaj keverékén kicsit megfuttatjuk, majd hozzáadjuk a leöblített és lecsepegtetett rizst, pár percig kevergetve pároljuk, majd felöntjük a fehérborral. Addig kevergetjük, míg elpárolog, majd jöhet annyi forró zöldségleves, amennyi épp ellepi. Folyamatosan adagoljuk a forró alaplevet, időnként megkeverve.
Közben a medvehagymát megmossuk és finomra vágjuk, majd 1 merőkanálnyi zöldséglevessel összeturmixoljuk.
Amikor a rizs már az összes levest felszívta, addigra nagyjából el is készült: ekkor hozzáadjuk a medvehagymás szószt és a mascarponét, összekeverjük, megkóstoljuk, és sózzuk, ha szükséges, majd a tűzről lehúzzuk, lefedjük, és 5 percet pihentetjük a saját gőzében.
Tálaláskor frissen őrölt borssal és parmezánforgáccsal vagy reszelt parmezánnal kínáljuk.
